Emelő szerelemerő

Emelő szerelemerő

A szerelem ereje végtelen és felbecsülhetetlen. Vele és általa akármit és bármit elérhetsz. És nem csak a Kedves iránt érzett lángoló lobogást értsd „szerelem” alatt. A repeső szív, amikor benned dobogó dalával teszel valamit – az is szerelem.

Oly fontos érzet, annyira jelentős minőség, hogy még külön planétája is van. A Vénusz. Aki most különleges mozdulatra készül, mégpedig a hozzá passzoló elegáns időzítéssel. Erről hadd meséljek pár szót!

Amikor felnézel a végtelen kék égre, csillagok tömkelegét látod (városon kívül, ködös-felhős időt félretolva). Van ott pár bolygó is. Ők mozognak, a csillagok – szinte – állnak. Amikor Földünkről szemléled őket, időnként (a Napot és a Holdat kivéve) meglepve láthatod, hogy hátrafelé indulnak el rövid megtorpanást követően.

Ezt a jelenséget nevezi az szaknyelv retrográd mozgásnak. Azt a kígyót és békát, amit a riogatós hagyományos asztrológia például egy ilyen irányba törtető Merkúrról ír, inkább nem taglalnám. Hagyjuk. Visszatérés, visszakanyarodás. Valamiért, ami fontos. Nem a zsebkendővel együtt kihúzott ötforintos halk csendülése késztet megtorpanni, majd félfordulat múlva lehajolni érte.

A Vénusz nem csak a szerelem bolygója. A művészetek, a kellemes, harmóniát hozó dolgok és legfőképpen: a mindennapi létöröm kapcsolódik hozzá. Nem rossz, ugye? Mai korunkban akár azt is mondhatnánk, elkelne még öt-hat Vénusz az égboltra. De félre a tréfát! A bolygó spirituális működése kifejezetten elegáns.

Ez a végtelenül finom, stílusos megnyilvánulás fémjelezte hátrálásának kezdetét. Nem máskor indult ugyanis visszafelé, mint december 21-én este. Vonásnyival a Fény születése után. Biztosan fatális véletlen, már ha hinnénk ilyesmiben. Persze a fatálban hiszek, valahol van is egy Korondról származó darabom; padlizsánkrém-szertartások emblematikus résztvevője. De ő „csak” egy remek fatál, nem véletlen. Mert olyan nemigen van. Ha mégis, ha foggal-körömmel ragaszkodsz imádott véletlenedhez, ám legyen. Csak azt kérem tőled, kösd hozzá Szepes Mária definícióját: „a véletlen fel nem ismert szükségszerűség.”

Szükségszerű volt, hogy a Fény megszületésekor visszakanyarodjunk az örömért és a harmóniáért – a Szerelemért. Így, nagy betűvel kezdve. Mert mit ér a Fény Szerelem nélkül? Az legfeljebb luxokkal kibélelt sötétség.

A visszatérés, a retrográd mozgás végére rövid megpihenés, majd előre felé, úgynevezett direkt irányba történő fordulat tesz pontot. Ez történik most. Egészen pontosan február 1-én éjjel. Azaz ismét tetten érjük az eleganciát: új hónap, forduló Vénusz. De nem ez a legnagyobb varázslat.

Amikor ismét „normális,” azaz direkt, előre vezető irányba fordul egy égitest, elképesztő energiákat szabadít fel. Ők motiválnak, szinte bebújnak a bőröd alá, hogy élj, cselekedj. Szeress, mosolyogj. Éld meg a magad Vénuszát. Jó a hónapfordulós időzítés, de van még valami. Amitől elhűl az ember gyermeke és nem győzi álmélkodással. Mert a Vénusz pár órával az újhold előtt vált irányt.

A megújulásban ott a Szerelem, az élet- és létöröm. Talán nem kerülte el a figyelmedet, hogy ezek iránt meredeken emelkedik a kereslet. Jó hír, hogy a csippel, a nyersanyagokkal és némely szolgáltatással ellentétben nem emelkedik az ára, mert a rendelkezésre álló minőségi mennyiség korlátlan. Hogyisne lenne az, hiszen kozmikus minőségről beszélünk.

Éledő remények, megkövesedett arcot lágyító mosoly, ölelés és csók. Nevetés, finom illatok, szemet gyönyörködtető látvány. Mind-mind a szívedre esetlegesen rátelepedett csúf, hideg fekete zárványokat hivatott kioldani. Mert megújulhatsz, mégpedig a szerelem erejével bélelve.

Végezetül javaslom, olvasd vissza a decemberben írt sorokat. Ami akkor prognózis volt, mára megtörtént. A jövő időt konvertáld át múltba. Segít teljesebb képet adni, magasabb megértéshez jutni.

„Ha törik, ha szakad, beszélni kell vele. Nincs mire várni. Már eleget vártál. Az a legeslegrosszabb. Várni és nem tenni. Az őrlődés. Ha másért nem, emiatt folytatólagosan elkövetett önbüntetés minősített esete forog fenn. Mi történhet? Agyon csak nem csap. Akkor meg – nem mindegy? De nem ám.

A szál ott lebeg. Minden kósza szél ide-oda libbenti. Senkinek nem jó. Aki messziről jön, mit lát? Képtelen vagy valamit elvarrni. Feslik az életed. Feslesz. Még a végén feslett lettél, nem az, akire azt mondják: ej, de fess lett.

Így pedig körülbástyázod magad a rendezetlenséggel. Az elvarratlansággal. Aki nem ismer, könnyen ítél. Mit lát? Mit lát belőled? Hogy valami nem kerek. Kezdheted a magyarázkodást, akár Ádámtól, Évától és a fán tekergőző kígyótól, de akkor már vesztettél. Már védekezel. A defenzió pedig legfeljebb döntetlenre elég.

Mi lenne, ha mégis, és végre és csakazértis vennél egy jóóóóóóó nagy és mély levegőt? Képes vagy a szálvarrásra. Felemelni a telefont. Megírni a levelet. Ajtót nyitni. Álljál bármelyik felén is. Kopogtatsz vagy társz. Mert tudod érzed, hogy eljött az ideje. Ha másért nem, a megkönnyebbülésért megéri. Az önmagban mindent visz. A többi színtiszta bónusz.

Az időzítés veled van és érted dolgozik. December 21-én, 16 óra 59 perckor megszületik a Fény. Mivel ő maga a világosság, ne várd el, hogy felsírjon és tiszta pelus után se kajtass. Egyszerűen csak tudd: a Nap elérkezett a Bak asztrológiai jelébe. Ennek jelentősége kardinális.

Innentől ugyanis a megszületett fény jó újszülötthöz méltóan egyre növekszik. Ha szemed még nem is érzékeli, már tudod és érzed, hogy egyre több a világosság. De a csillagos ég nem fonja karba a kezét, hogy munkavégeztével megpukkantson egy pilzenit. Pár órával a téli napfordulót követően újabb faj- és hangsúlyos változás rajzolódik ki a kozmoszban.

Még nem hív harangkondítás Szenteste éjféli miséjére, mikor a Vénusz elkezdi látszólagos hátráló mozgását. A földről szemlélve 2022. januárjának legeslegvégéig tart ki a tolatás mellett, hogy februárra fordulva direkt irányba váltson. Gyors navigációs adatok, mert régi ígértem köt. A retrográdba fordulás ekliptikai koordinátái: Bak 26 fok 21 perc; direktbe tekeredés: Bak 11 fok 12 perc. Közel fél asztrológiai jelet hátrál hát a Vénusz.

A hátráló mozgás spirituális üzenete végtelenül egyszerű, ám gyönyörű szép. Valamiért vissza kell érdemes menned. Ez a valami egy minőség. A pongyola megfogalmazás mutat rá, hogy bármi is lehet. Olyan dologra gondolj, amivel aztán a kiindulási helyzetből jobban, könnyebben és magasabbra léphetsz tovább. Ez a valós, kiterjesztő definíció.

Mellékhatás: ugyan több munkát kér egy retrográd helyzet, de busásan honorálja. Kevés magasabb megtérülési rátával találkozol a spiritualitás világában, tehát megéri melózni. Egyetlenegy könnycsepp, egy legördülő verejtékcsík sem hiábavaló. A kamatozás enyhén szólva is exponenciális.

A Vénusz az öröm, a harmónia, a szerelem planétája. A szépség, a kedves és finom minőségek művészi jelölője. Önmagában is frenetikus. Mostani fordulata azonban közel sem szólóban éri.

A Szépség ugyanis szorosan összesimul a Rosszfiúval. Egészen egymásba gabalyodtak. Na jó, ez már hatásvadászat, mert a Vénusszal együtt álló Plútó rosszfiúsága csupán felszíni ítéletesség. Teljesebb képet kínál, ha radikális, mélyre ható változások kompromisszumot nem ismerő kivitelezőjeként mutatkozik be. Névjegyén azt is olvashatod: nincs alku. Soha. Semmiben.

Annyira szép, hogy tervezni sem lehetne jobbat. Megszületett a Fény. Ott a világosság, azaz a megvilágosodás csírája. Egyúttal a végletes változtatás lehetősége. Mindez arra fókuszálva, hogy térj vissza, kanyarodj oda, ahol gyógyítani valód van. De miről beszélünk? Igen, a kapcsolatokról. Bármely emberi-, de kiváltképp párkapcsolatra gondolj.

Hámozzunk rétegről rétegre. Az asztrológia olvasatában a Bak jele érintett. Fejlődés, előrehaladás, megoldás. A visszanyúlás, a felszínre hozás, a változtatás vágya és ereje döglött minőségeket is életre kelt. Szaglásnak indult kapcsolódásaidról derülhet ki, hogy csupán tetszhalottak. A velős beszélgetést kiadós zuhany követi és folytatódik a közös történet.

Az is megeshet, hogy nincs éppen vágyott kapcsolatod. Emlékezz: nem csak szerelemről szólunk. Terjeszd ki: az üzlettárstól a társalkodónőn keresztül álmaid bébiszitteréig bárkit megteremthetsz. Egy csettintéssel. Nem önző energia, mert neki is jó, ezt tudnod kell. Ahol a Vénusz, ott az öröm.

Apropó, öröm: az egyik leginkább emblematikus üzenet éppen a hozzá való visszatalálás. A mindennapi létöröm vénuszi minőségének újrafelfedezése. És ha már betársult a Plútó, akkor hadd fogalmazzak sarkosan. Rúgd jól valagba, ami útjába áll. Mi a pék f@száért lapátjáért kímélned, ami/aki megakadályozza, hogy szívből jövően mosolyogj? Emlékezz: ez az alapbeállításod. Az öröm.

Erősödő bölcsesség, megérkező tudás, amit soha, sehol, semmilyen iskolában nem tanítanak. Kizárólag megéléssel szerezheted meg. Ez a Nyilas ekliptikai (a Nap útján elhelyezkedő) csillagzatának elsődleges üzenete. Ebben a fényábrában tolat a Vénusz.

Addig áss, amíg rá nem találsz a Fényre. Az istenek fényére. A szikrára. Ami ég felé törekvő tüzet gyújt. A szerelem planétája egészen a Tejútig, az Istenek Útjáig hátrál. Ott a megoldás.

Azért – is – jó eget fürkészni, mert a mozgások előre láthatóak, tervezhetőek, számíthatóak. Garantálom, hogy a fordulat majd valóban a Tejút fényszalagján éri a Vénuszt. Éppen odacsippent, de magával hozza az isteni üzeneteket. Ha tudod, már most keresed. És nem alkudsz meg. Látod, a Plútó mellett a Tejút is óv önmagad leértékelésétől, a méltatlan középszerűségtől.

Bármely, akár a legvégletesebb kapcsolatodban is felfedezheted a Fényt. Ez is ott mutatja magát. De ez már haladó szint. Mert az esetleg súlyosan megsértett egó, a hüppögő önérzet jelenléte torzítja a befogadást.

Igen, a főnöködre is igaz. Rá, aki esetében a lassú és fájdalmas halált találod egyedül elfogadható megoldásnak. Az anyósra, akit valóban porhanyósra sütnél, ha előre garantálnák az alkalmi mentelmi jogodat. Arra a párra tanító, beavató, de cselekedeteiben nem mentegetni való férfira/nőre, aki le- és eltapos egy rettenetes kapcsolatban.

Tudod: melós lehet. De megéri. Ellazulhat az állkapcsod, elillanhat a gyomorszorítás és kiengedhet az örökös görcs. Pusztán ennyi kell hozzá. Nem kevés, de soknál is többet ad.

Vissza a Tejútig: addig menj le, addig csupaszíts, amíg kétségek nélkül fel nem ismered az isteni lényegiséget. Mert valahol ott van. Ha mégsem lelnél rá: létezik vészkijárat. A zöldes fényben derengő „EXIT” pedig nem más, mint a radikális lezárás. Lehet, hogy a nemet mondás nemesítő aktusa árasztja a Fényt.

Még egy szinttel feljebb az égi egyenlítő köre fénylik fel. Ezt szakszóval Ekvátornak is nevezik. Az itt tündöklő csillagzatok már a felettes énnek kínálják fényüzeneteiket. Kínálják, nem tukmálják. Nyitottság és az észrevevés vágya Pattintja fel a varázsszelence fedelét.

Célérték, hogy szárnyaló, égbe emlő erejű emberi kapcsolataid legyenek. Ne birtokold őket – élj bennük. Mert az mindenkinek jó. A Sas fényábrája erre emlékeztet. A Vénusz itt, a Sasban indul el hátrafelé. A tizenöt foknyi hátrálás során el is hagyja a ragyogó madarat. De csak azért, hogy aláhúzza fontosságát.

A kulcs ösztöni, zsigeri erőid uralása. Ez beavató erejű felismerésekhez segít. És – gyógyít. Is. Rébuszok nélkül: a hátráló Vénusz egészen a Kígyó Farkáig lépdel hátra. Az égi hüllő végződése önmagában nem értelmezhető.

Középütt egy délceg alak látható, ő maga a Kígyótartó. Vállán átvetve ott a Kígyó, egyik kezében a Kígyó Feje, másikban pedig a Kígyó Farka. Utóbbit éri el, hozzá kanyarodik vissza az öröm, a szerelem és a termékenység égi vándora.

Haladó szint után köbhaladó következik. Emelkedő zsetontornyok, de mesés nyeremény kilátásba helyezve. Jobb eséllyel, mintha rulettasztal mellett, pörgő csontgolyóban keresnéd. A vagdalkozás, a másik sértegetése, a tudatos odab@szás odavágás gyomlálása emel az ég felé.

Tégy pontot arra, hogy „kifordulsz önmagadból.” Ennyi. Emberi méltóságod megőrizheted az érzelmek megélésekor is. A kilengések azonban nem arra valók, hogy beléjük ragadj; ők nem légypapír, te nem molylepke vagy. A pozitív hozadékok halványan festve is csodásak.

Írhatnék még ezer és egy érdekességet és magasztos méltatást a hátráló Vénuszról. Nem érdemes. Nem mintha nem érdemelné meg. A Fény kicsírázott Benned. Teszi a dolgát. Már tudsz róla, így még mélyebben jár át. Még teljesebben hat életedre.”

kép: pixabay.com

ezt az érzést, ezt az örömöt hozza el a direkt irányba forduló Vénusz

Irány a nyílt víz!

Irány a nyílt víz!

Ideje vitorlát bontani. Mert a szél adott. Fúj és vár. Rád. A hajódra. A vitorládba, hogy végre belekapjon-belekapaszkodhasson és repíthessen előre.

A kikötő jó hely. Biztonságot kínál. Megpihenhetsz, betérhetsz jó kis vendéglőkbe, matrózkocsmákba – ízlésed és habitusod szerint. De túl soká vesztegelni nem való a dokkban. A hajó és a hajózás maga az élet. Vár a nyílt víz, a haladás, a végtelen szabadság.

A direkt irányba forduló Uránusz nem csak végtelen szabadító erőket ébreszt, de zöld utat ad a frissítő szélnek. Ideje kihajóznod, a horgony eleget pihent az iszapban. Ez a kozmikus fordulat egy öthónapos időszak végére tesz pontot. Az akkor, azaz a hátráló (szakszóval retrográd irányú) fordulatnál írtakat idemásolom. Helyettesítsd be igeidőváltással. Ez már megtörtént, a múlt része. A tiéd, benned van. Irány a szabadság!

“Régről húzódó szabadságtörekvéseid megvalósítása válik esedékessé. Ha korábban:

nem álltál ki magadért

békát nyeltél (és nem, nem a francia konyhára gondolok most)

tűrted a méltatlan béklyó(ka)t

netán „csak” elnyomtad a géniuszod –

most felvirrad a te napod. Augusztus 21-én, szombaton kezdi meg látszólagos hátráló mozgását az Uránusz a Bika asztrológiai jelében.

A legelején tudd, szögezzük le: kitűnő égi helyzet. Fajsúlyos, igen, de vértezed most fel magad a kellő tudással ahhoz, hogy a legjobbat hozd ki belőle. Miért mondom ezt és így? Mert hallani ilyen-olyan – finoman szólva is – blődségeket, csúsztatásokat és torzításokat a retrográd Uránuszról.

Rébuszok helyett: nincs véletlenül és/vagy előzmények nélküli sz@rbugyogás. Amennyiben ilyesmit tapasztalsz, tarts alapos önvizsgálatot. Nézd meg: gondoztad a lefolyórendszert? Elvégezted a szükséges karbantartást? Figyeltél-e az erősödő bűzre, a mind intenzívebben hallható bugyogásra? Ismétlem: a trágyacunami nem előzmény nélkül való. Ilyen esetben valóban hirtelen nyakadba boruló biliként/alattad beszakadó budiülőkeként tapasztalhatod az elkövetkező hónapok uránuszi energetikáját.

Ez azonban alacsony szint. Látod, mennyit kellett tenned azért, hogy eddig fajuljanak a dolgok. Amikor kizárólagosan ezzel, vagy a zűrzavar erősödésével állítják kovalens kötésbe a mostani hátráló Uránuszt, az méltatlan és igazságtalan egyben.

Ideje megismerni a szabadság és tisztázás planétájának tolatásáról a teljes igazságot. Következzen tehát, miben siet segítségedre a szombaton induló csillagidőszak. Először is: megváltást hoz. Nagy szó, vaskos kifejezés, de igaz.

Az Uránusz szabad szemmel már nem látható a Földről. Mégis, a régi kultúrák ismerték, tudtak róla és szimbólumrendszeréről. Anélkül, hogy bármely, a XX-XXI. században épített optikai eszköz (távcső, űrteleszkóp) rendelkezésükre állt volna. A Szaturnusz látható utolsóként, őt az Uránusz-Neptunusz-Plútó hármas követi. A messianisztikus bolygók.

A különös jelző a bennük rejlő, a szülöttben általuk aktiválódó szintemelő erő miatt jár nekik. A Bika asztrológiai jelében forduló Uránusz felkínálja a lehetőséget, hogy teremts. Amit korábban nem léptél meg, azaz tehetted volna, de kifaroltál, avagy bármilyen okból akadályoztatva érezted magad álmaid megvalósításában: most felemelkedik a sorompó. Szabad utat kapsz.

Talán több erőt is kíván tőled, ellenben a megtérülés is busás. Ez az alapigazság minden retrográd bolygómozgásra igaz, most egy kicsit más árnyalatát látod. Eddig eltűrted, hogy beleszóljanak, mit csinálsz. Talán még meg akartál felelni – azon az áron is, hogy tördesték-nyesegették szárnyaidat. Lehet, ma már bánod. Itt küld a pályára a forduló Uránusz: gyerünk, új esélyt kapsz, élj vele, csináld meg!

Sűrűsödő termékeny erők, kifinomult gondolatok állnak szolgálatodba. Tekints nyugodtan önlegyőzési gyakorlatként is a 2022. január 19-ig tartó öt hónapra (ekkor ismét fordul majd az Uránusz és direkt irányban halad tovább). Elképzelhető, hogy el kell hagynod a járt utat. Bárhogy csűröd-csavarod a matekot, mindig ezt kapod. Osztás, szorzás, de bármelyik alapművelet után feketén-fehéren előtted a tény: már nem lépdelhetsz ugyanazon a csapáson, mint a nyáj.

A magas szintű megoldások eléréséhez letérsz a fősodorról, de ezt örömmel teszed meg. Az új perspektívából saját múltadat is másként látod. Nem bánsz semmit – egyszerűen csak rögzíted, min akarsz változtatni. Itt szokták elkövetni a legtöbben a hibát: elítélik-címkézik korábbi önmagukat. Az akkor volt, most pedig most van. Nem azért kínál új esélyt a retrográd Uránusz, hogy hamut szórj a fejedre. A száraz kukorica is jobb eledel a pontynak-malacnak, mint számodra térdeplőnek.

Felszabaduló termékeny erőid kívánják a megvalósítást. Segítheted őket aktív módon. Biztosíts lehetőséget a benned élő alkotó zseni működéséhez. Ez stimulálja az energiáidat és más megjelenési formákban is tündökölni kezdesz. Hogy te nem vagy zseni? Ezt meg sem hallottam. Az vagy. Pont. Nem én mondom, a tények.

A születési képletedben valahol ott figyel a planéta. Bírsz olyan életterülettel, ahol igenis zseniálisan működsz. Meglehet, még nem találtál rá. Talán a keresését sem indítottad el, mert eddig vakon elhitted szüleid-környezeted-társadalmad bárgyú szajkózását, hogy soha semmire nem fogod vinni és a hatos méretű metrikus csavar is eredetibb nálad. Ez pont egy olyan tétel, amit ideje kipucolnod valóságodból.

Jóval többet ígér a csillagok világa, azaz nézzük meg, milyen égi környezetben hátrál az Uránusz! Előtte azonban régebbi ígértemet szeretném beváltani. Egy korai Csillagwebináriumon rögzítettem, hogy a jelentős mozgások esetén a pontos koordinátákról is írok. Amennyiben ismered a születési képletedet, látod, mely életterületed érintett leginkább. A bolygó a Bika asztrológiai jelében mozog végig. A mostani fordulat 14 fok 48 percnél, a jövő januári visszaperdülés 10 fok 49 percnél történik.

A Nap útjának, az Ekliptikának a csillagzatai közül a Kos érintett. A nemes jószág testétől közel a fejéig lépdel vissza az Uránusz. Megközelíti, de nem éri el a buksit. Érzed, merre kell menned. Itt már nem a látásodra, mint primer érzékszervre támaszkodsz elsődlegesen. Az érzeteid segítenek. Te magad vagy a műszer. Nem másnak kell elhinned a frankót. Gyönyörű, ám felelősség-fokozó helyzet. Már nem mutogathatsz másra, hogy „ej, emiatt a lótetű miatt nem élhetem meg a szabadságomat!” Annak lejárt az ideje.

Időd van, mégpedig bőséges öt hónapod újratervezni. Ha a régi koordináták alapján mocsárba navigált a készüléked, frissítsd a szoftvert. Ha lefagyott, reseteld, installáld újra. Ennek érkezett el az ideje. A régi sz@r rossz programok imamalom-szerű ismételgetése-újrajátszása nem pálya. Emlékszel, mivel jár: jöhet a duguláselhárító, de a híg és mellbevágóan büdös lé már térdig ér, mire segítséget kapsz. Ne várd meg. Dönts és cselekedj hamarabb.

Amik segítenek:

legyen magas és magasztos célod – jóval túl és felette a szimpla önérdeknek

legyél kész önként vállalni az áldozatot, hogy áldássá válhasson (Kos-védjegy)

érdemes újítanod – először belül.

Jó hír, hogy kapsz segítséget. A csillagkép égi környezete varázslatos módon meséli el, hogy nem kell egyesegyedül, csak és kizárólag önmagadra utaltan bolyonganod és küszködnöd. Ahogyan varázserők is megjelennek, úgy a segítő kéz is feléd nyúlik. Tudj róla, vedd észre és fogadd el. Kerüld a hirtelen indulatból való rácsapást, mert nem ragacsos mancsú tolvaj kíván a zsebedben kurkászni.

Már látod, mennyire fontos ismerned a hátráló Uránusz alapvető energiamintáit. Számos módon ad támaszt és kínálja fel frissítő-tisztázó erőit. Jól hangzik a benned szunnyadó zsenialitás kiásása is. Ragozhatjuk napestig: kitűnő öt hónapos szakasz következik, a te főszerepléseddel.”

kép: pixabay.com

szabadság, haladás – ezt hozza el a direkt irányba forduló Uránusz

Vissza a boldogságért!

Vissza a boldogságért!

Ha törik, ha szakad, beszélni kell vele. Nincs mire várni. Már eleget vártál. Az a legeslegrosszabb. Várni és nem tenni. Az őrlődés. Ha másért nem, emiatt folytatólagosan elkövetett önbüntetés minősített esete forog fenn. Mi történhet? Agyon csak nem csap. Akkor meg – nem mindegy? De nem ám.

A szál ott lebeg. Minden kósza szél ide-oda libbenti. Senkinek nem jó. Aki messziről jön, mit lát? Képtelen vagy valamit elvarrni. Feslik az életed. Feslesz. Még a végén feslett lettél, nem az, akire azt mondják: ej, de fess lett.

Így pedig körülbástyázod magad a rendezetlenséggel. Az elvarratlansággal. Aki nem ismer, könnyen ítél. Mit lát? Mit lát belőled? Hogy valami nem kerek. Kezdheted a magyarázkodást, akár Ádámtól, Évától és a fán tekergőző kígyótól, de akkor már vesztettél. Már védekezel. A defenzió pedig legfeljebb döntetlenre elég.

Mi lenne, ha mégis, és végre és csakazértis vennél egy jóóóóóóó nagy és mély levegőt? Képes vagy a szálvarrásra. Felemelni a telefont. Megírni a levelet. Ajtót nyitni. Álljál bármelyik felén is. Kopogtatsz vagy társz. Mert tudod érzed, hogy eljött az ideje. Ha másért nem, a megkönnyebbülésért megéri. Az önmagban mindent visz. A többi színtiszta bónusz.

Az időzítés veled van és érted dolgozik. December 21-én, 16 óra 59 perckor megszületik a Fény. Mivel ő maga a világosság, ne várd el, hogy felsírjon és tiszta pelus után se kajtass. Egyszerűen csak tudd: a Nap elérkezett a Bak asztrológiai jelébe. Ennek jelentősége kardinális.

Innentől ugyanis a megszületett fény jó újszülötthöz méltóan egyre növekszik. Ha szemed még nem is érzékeli, már tudod és érzed, hogy egyre több a világosság. De a csillagos ég nem fonja karba a kezét, hogy munkavégeztével megpukkantson egy pilzenit. Pár órával a téli napfordulót követően újabb faj- és hangsúlyos változás rajzolódik ki a kozmoszban.

Még nem hív harangkondítás Szenteste éjféli miséjére, mikor a Vénusz elkezdi látszólagos hátráló mozgását. A földről szemlélve 2022. januárjának legeslegvégéig tart ki a tolatás mellett, hogy februárra fordulva direkt irányba váltson. Gyors navigációs adatok, mert régi ígértem köt. A retrográdba fordulás ekliptikai koordinátái: Bak 26 fok 21 perc; direktbe tekeredés: Bak 11 fok 12 perc. Közel fél asztrológiai jelet hátrál hát a Vénusz.

A hátráló mozgás spirituális üzenete végtelenül egyszerű, ám gyönyörű szép. Valamiért vissza kell érdemes menned. Ez a valami egy minőség. A pongyola megfogalmazás mutat rá, hogy bármi is lehet. Olyan dologra gondolj, amivel aztán a kiindulási helyzetből jobban, könnyebben és magasabbra léphetsz tovább. Ez a valós, kiterjesztő definíció.

Mellékhatás: ugyan több munkát kér egy retrográd helyzet, de busásan honorálja. Kevés magasabb megtérülési rátával találkozol a spiritualitás világában, tehát megéri melózni. Egyetlenegy könnycsepp, egy legördülő verejtékcsík sem hiábavaló. A kamatozás enyhén szólva is exponenciális.

A Vénusz az öröm, a harmónia, a szerelem planétája. A szépség, a kedves és finom minőségek művészi jelölője. Önmagában is frenetikus. Mostani fordulata azonban közel sem szólóban éri.

A Szépség ugyanis szorosan összesimul a Rosszfiúval. Egészen egymásba gabalyodtak. Na jó, ez már hatásvadászat, mert a Vénusszal együtt álló Plútó rosszfiúsága csupán felszíni ítéletesség. Teljesebb képet kínál, ha radikális, mélyre ható változások kompromisszumot nem ismerő kivitelezőjeként mutatkozik be. Névjegyén azt is olvashatod: nincs alku. Soha. Semmiben.

Annyira szép, hogy tervezni sem lehetne jobbat. Megszületett a Fény. Ott a világosság, azaz a megvilágosodás csírája. Egyúttal a végletes változtatás lehetősége. Mindez arra fókuszálva, hogy térj vissza, kanyarodj oda, ahol gyógyítani valód van. De miről beszélünk? Igen, a kapcsolatokról. Bármely emberi-, de kiváltképp párkapcsolatra gondolj.

Hámozzunk rétegről rétegre. Az asztrológia olvasatában a Bak jele érintett. Fejlődés, előrehaladás, megoldás. A visszanyúlás, a felszínre hozás, a változtatás vágya és ereje döglött minőségeket is életre kelt. Szaglásnak indult kapcsolódásaidról derülhet ki, hogy csupán tetszhalottak. A velős beszélgetést kiadós zuhany követi és folytatódik a közös történet.

Az is megeshet, hogy nincs éppen vágyott kapcsolatod. Emlékezz: nem csak szerelemről szólunk. Terjeszd ki: az üzlettárstól a társalkodónőn keresztül álmaid bébiszitteréig bárkit megteremthetsz. Egy csettintéssel. Nem önző energia, mert neki is jó, ezt tudnod kell. Ahol a Vénusz, ott az öröm.

Apropó, öröm: az egyik leginkább emblematikus üzenet éppen a hozzá való visszatalálás. A mindennapi létöröm vénuszi minőségének újrafelfedezése. És ha már betársult a Plútó, akkor hadd fogalmazzak sarkosan. Rúgd jól valagba, ami útjába áll. Mi a pék f@száért lapátjáért kímélned, ami/aki megakadályozza, hogy szívből jövően mosolyogj? Emlékezz: ez az alapbeállításod. Az öröm.

Erősödő bölcsesség, megérkező tudás, amit soha, sehol, semmilyen iskolában nem tanítanak. Kizárólag megéléssel szerezheted meg. Ez a Nyilas ekliptikai (a Nap útján elhelyezkedő) csillagzatának elsődleges üzenete. Ebben a fényábrában tolat a Vénusz.

Addig áss, amíg rá nem találsz a Fényre. Az istenek fényére. A szikrára. Ami ég felé törekvő tüzet gyújt. A szerelem planétája egészen a Tejútig, az Istenek Útjáig hátrál. Ott a megoldás.

Azért – is – jó eget fürkészni, mert a mozgások előre láthatóak, tervezhetőek, számíthatóak. Garantálom, hogy a fordulat majd valóban a Tejút fényszalagján éri a Vénuszt. Éppen odacsippent, de magával hozza az isteni üzeneteket. Ha tudod, már most keresed. És nem alkudsz meg. Látod, a Plútó mellett a Tejút is óv önmagad leértékelésétől, a méltatlan középszerűségtől.

Bármely, akár a legvégletesebb kapcsolatodban is felfedezheted a Fényt. Ez is ott mutatja magát. De ez már haladó szint. Mert az esetleg súlyosan megsértett egó, a hüppögő önérzet jelenléte torzítja a befogadást.

Igen, a főnöködre is igaz. Rá, aki esetében a lassú és fájdalmas halált találod egyedül elfogadható megoldásnak. Az anyósra, akit valóban porhanyósra sütnél, ha előre garantálnák az alkalmi mentelmi jogodat. Arra a párra tanító, beavató, de cselekedeteiben nem mentegetni való férfira/nőre, aki le- és eltapos egy rettenetes kapcsolatban.

Tudod: melós lehet. De megéri. Ellazulhat az állkapcsod, elillanhat a gyomorszorítás és kiengedhet az örökös görcs. Pusztán ennyi kell hozzá. Nem kevés, de soknál is többet ad.

Vissza a Tejútig: addig menj le, addig csupaszíts, amíg kétségek nélkül fel nem ismered az isteni lényegiséget. Mert valahol ott van. Ha mégsem lelnél rá: létezik vészkijárat. A zöldes fényben derengő „EXIT” pedig nem más, mint a radikális lezárás. Lehet, hogy a nemet mondás nemesítő aktusa árasztja a Fényt.

Még egy szinttel feljebb az égi egyenlítő köre fénylik fel. Ezt szakszóval Ekvátornak is nevezik. Az itt tündöklő csillagzatok már a felettes énnek kínálják fényüzeneteiket. Kínálják, nem tukmálják. Nyitottság és az észrevevés vágya Pattintja fel a varázsszelence fedelét.

Célérték, hogy szárnyaló, égbe elemlő erejű emberi kapcsolataid legyenek. Ne birtokold őket – élj bennük. Mert az mindenkinek jó. A Sas fényábrája erre emlékeztet. A Vénusz itt, a Sasban indul el hátrafelé. A tizenöt foknyi hátrálás során el is hagyja a ragyogó madarat. De csak azért, hogy aláhúzza fontosságát.

A kulcs ösztöni, zsigeri erőid uralása. Ez beavató erejű felismerésekhez segít. És – gyógyít. Is. Rébuszok nélkül: a hátráló Vénusz egészen a Kígyó Farkáig lépdel hátra. Az égi hüllő végződése önmagában nem értelmezhető.

Középütt egy délceg alak látható, ő maga a Kígyótartó. Vállán átvetve ott a Kígyó, egyik kezében a Kígyó Feje, másikban pedig a Kígyó Farka. Utóbbit éri el, hozzá kanyarodik vissza az öröm, a szerelem és a termékenység égi vándora.

Haladó szint után köbhaladó következik. Emelkedő zsetontornyok, de mesés nyeremény kilátásba helyezve. Jobb eséllyel, mintha rulettasztal mellett, pörgő csontgolyóban keresnéd. A vagdalkozás, a másik sértegetése, a tudatos odab@szás odavágás gyomlálása emel az ég felé.

Tégy pontot arra, hogy „kifordulsz önmagadból.” Ennyi. Emberi méltóságod megőrizheted az érzelmek megélésekor is. A kilengések azonban nem arra valók, hogy beléjük ragadj; ők nem légypapír, te nem molylepke vagy. A pozitív hozadékok halványan festve is csodásak.

Írhatnék még ezer és egy érdekességet és magasztos méltatást a hátráló Vénuszról. Nem érdemes. Nem mintha nem érdemelné meg. A Fény kicsírázott Benned. Teszi a dolgát. Már tudsz róla, így még mélyebben jár át. Még teljesebben hat életedre.

kép: pixabay.com

a születő Fény kapja szárnyra a szerelmetes vágyakat

Az elkísérő vágyak ereje

Az elkísérő vágyak ereje

Van egy különleges tulajdonságod. Tengertúlian trendi kifejezéssel élve bizony tudnod kell a szupererődről. Mi lehet az? Kanálhajlítás? Nem. Akkor te sütöd a földkerekség legfinomabb császármorzsáját? Nem tudom – látatlanban nem nyilatkozhatok róla. Ólomból aranyat tudsz konvertálni? Langyos, sőt: melegszik.

Ez a képességed most szép lassan, ám végtelen határozottsággal merül fel lelked óceánjából. Ahogy egykor Atlantisz elsüllyedt, most éppen ellenkező előjellel: felbukkan a mélyből. Mi is? A tudás, amivel a visszatérő kellemetlenségeket, rémképeket át tudod alakítani. A korábbi facsarás válik mostani erősségeddé. És nem, nem a közkedvelt, pinkglasser rózsaszín szemüveges attitűd magadra cibálása miatt.

Kevés esetben vezet célra a felszín kapargatása. Ilyen például a lombsöprés. A szúnyogcsípés helyének kitartó vakarása. Mondjon bárki bármi, igenis jólesik. Később kellemetlenebb lesz, de a hatlábú vérszívó bemeneti nyomát jól esik vakarni. A ritka kivételtől eltekintve tartós eredményt ne várj a létsík legeslegtetején való piszkálkodástól. Ahhoz merülni kell.

Ha már merülsz, akkor jó mélyre érdemes. Oda, legalulra. Ahol a dolgok gyökere ered. Ott a forrásenergia is. Itt tudsz átprogramozni régóta futó szoftvereket. A frissítés talán újraindítást is kíván. Szinte biztos, hogy pár alkalmazás összeomlik és soha többet nem tud az új környezetben futni. Sose bánd. De miről is beszélünk?

A december 2-án, csütörtökön délután direkt irányba forduló Neptunuszról. Ő kínálja fel a mélységi rendbetételt. Mellé adja – csupa szívjóságból – a változtatáshoz való erőt is.

Meglehetősen régóta hátrált a Neptunusz. A mostani fordulat mélyebb megértéséhez javaslom, olvasd vissza a belinkelt írást. Ez az előző fordulatot, mint eljövendő energiamintát írta le. A mögöttünk hagyott hónapokban a folyamatok beindultak, egyesek le is zárultak. A következő irányváltás küszöbén állunk.

Figyelj, kérlek, a finomságokra! Ami eddig bosszantott, már szolgál. Nem magától; szó nincs arról, hogy megkopogtatta volna a válladat, hogy komornyiknak kínálkozzon. Te magad formálódtál. Erősséggé gyúrtad azt, ami régebben herótot okozott. Cselekvő energia, mindenképpen különböztesd meg a passzív beletörődéstől. Utóbbi nem játszik.

A vágysóhajok színezete is megváltozott. Eltűnt a reménytelenség árnyalata. Lásd bármilyen távolinak, a jelen szűkítő szemszögéből szinte elérhetetlennek, mégsem mondasz le róla. Mert a tiéd. Megvágytad, na. Ez az erőszakoltan magyartalan kifejezés mutatja meg, hogy a visszatérő, kitartó, téged elkísérő mély és valódi vágyaid erőt adnak. Eddig hihetted, hogy fókuszromboló és szétforgácsoló küldetéssel jöttek, de ez nem igaz. Lelked erejét acélozzák, hogy nehézségeken, ellenszélen és a környezet huhogásán át is elindulj értük – és érd is el őket.

Kevés dogmatikus elemmel találkozunk csillagfürkész utunkon. Ezek egyike éppen a direktbe forduló planétára, jelen esetben a Neptunuszra (is) vonatkozik. Amikor egy bolygó a hátráló mozgást követően újra „előre” halad, elképesztő energiákat szabadít fel. Nem úgy, mint Szenteste, mikor csillagszórót gyújtasz. Gyönyörű, meghitt és visszavezet gyermekkorod meghitt karácsonyozásaiba, de nincs benne transzformáló erő. A Neptunuszban van.

Tekints rá tőkesúlyként. A vitorlás legkevésbé látványos eleme. Jellemzően – és optimális esetben… – nem is látod. Szemed a karcsú, elegáns hajótesten siklik végig. Jóval hosszabban időz el a dagadó vitorlákon. Így vagyunk kitalálva, hogy a széltől domborodó vászon látványa és hangja dobbantsa a szívünket. De az egész kutyapukit nem ér a tőkesúly nélkül. Annak hiányában azonnal borulna minden, a szó legszorosabb értelmében. A borulást pedig süllyedés követné.

Mélylelki szinten kapsz erőt. Ahhoz, hogy a valódi vágyaidat kövesd és érd el. A kraft kiterjed a korábbi, vissza- visszakanyarodó bosszúságok kezelésére. Ha eddig nem tetted, tágítsd a valóságodat. Közelíts hozzájuk a nyitott kérdéssel: hogyan foghatom szekerembe ezt a minőséget?

Talán nem látványos a fordulat, hiszen belül és mélyen történik. Nem baj. Gondolj a magvetésre. Mire megpillantod az első repedéseket a föld felszínén, ahol majd kibújik az úttörő levélke, a munka nagyját már odalent és odabent, a talajban végezte el a növekvő élet. Gyökeret eresztett, kicsírázott, majd elindult a Fény felé. Úgy, hogy senki nem garantálta neki, hogy a Nap ölelő sugarai várták. Egyszerűen csak a belé kódolt hit (mint bizonyosság) adta az erőt. Ez pedig benned is megvan.

kép: pixabay.com

a direktbe forduló Neptunusz a felszín alatt munkálkodik – nem a maszkot fényezi

Oszlanak a fellegek

Oszlanak a fellegek

A cselekvés csak addig tűnik félelmetesnek, míg hiányzik a kellő tudás. Abban a pillanatban, amint aprót biccentve nyugtázod: tényleg, ezt meg tudom csinálni, a leginkább embert próbáló feladat is átlényegül kalandparki állomássá. Mi kell hozzá? Bizonyosság. Kételkedés nélkül észleled, hogy az ismeretek összeállnak tudássá. A puzzle darabkái a helyükre kerülnek. Ami eddig gondot okozott, már a múlté.

Jóleső érzés régebbi mumusaid fölött győzedelmeskedned. Valóban, a továbblépés mellett elégtételt is érezhetsz. Miért ne áradhatna szét benned a jogos büszkeség érzése? Megdolgoztál érte. A bölcsülés pedig elismerést érdemel. Elsősorban tőled, saját magad számára. A külvilág kalapemelése szép és jó, de mindig másodlagos. Jó kis önérzeti gyakorlat, persze.

A felszínes szemlélő számára szűkülő világban tágulnak a lehetőségeid. Amit a tömegek nem látnak, te tudod. Bár többen így lennének vele! Az előző hónapok a tudás gyarapításáról (is) szóltak. Nem feltétlenül iskolapadba ülős módon. Inkább a méhecskéhez hasonlóan. Itt is, ott is gyűjtöttél. Ami megszólított és érzeted: dolgod akad vele, azt elsajátítottad. Magolás, kellemetlenség nélkül, hiszen a méhek is édes nektárt takarítanak be.

Időként észrevétlen tanulási folyamat részese voltál. Csak akkor döbbensz rá, hogy „jé, ezt én megtanultam menet közben!”, amikor az élet helyzetbe hoz. Talán csodálkozol is: korábban besz@rtál lefagytál. Úristen, most mit csináljak? A képlet megváltozott. Úristen nem tárja szét tanácstalanul a kezeit. Nem szokása, régebben sem gyakorolta. Ellenben sugallatokat, bevillanásokat küld, hol keresd – magadban! – a szükséges okosságot. Mert benned van. Összegyűjtötted.

A fekete fellegek már nem rémisztenek meg. Emlékszel az ernyő helyére és a mozdulat is a tiéd, amivel elpakolod induláskor. A vészharangok kongatása nem a vágóhídra terelt szárnyasok rémült hápogását hozza elő belőled. Belső szabadságod növekedése valóságérzékelésedet is tágítja. Ez pedig széles perspektívájú jövőképet ad, hátat fordítva az aktuálpániknak.

Minek tudható be ez a mély, belső változás? Hogyan lehetséges a papírforma ellenében erősödnöd? A csillagos ég az egyik legszebb választ adja meg. A Jupiter október 20-án fordul – Földünkről szemlélve – direkt irányba. Ez a különös kijelentés folyamatok egész sorát indítja be. Mint az indítókulcsot elfordítva (ma már helyesebb lenne gombnyomásról írni…) feléledő motor: egyszerű mozdulat bonyolult gépészetet hoz mozgásba, hogy kitűzött célodhoz suhanjon veled.

A szeretet bölcsessége nem csak a Jupiter ragadványneve. Ha rendelkezne rendőrségi múlttal, úgy az anyagában idézőjelek közé kaparva szerepelne ez a jelzős szerkezet. A sok „Ragyás Bandi,” „Késes Oszkár,” markeckirály” és a többi, alvilági címke mellett milyen fényesen festene a „szeretet bölcsessége.” Ha újra és újra be kéne vinni a Jupit. De ő jó fiú. A filmek klasszikus pozitív hőse. Akiről föl se merül benned soha, egyetlenegy percig sem, hogy titkos életében rohadék lenne. Mert soha nem az.

Mostani fordulata markáns felszabadulást és erősödő életenergiát hoz. A Vízöntő asztrológiai jelében hajtja végre a hátra arcot. A jövő szerdai irányváltás rányomja a bélyegét új megvilágításba helyezi a következő hónapokat. Meglepően jól tudsz működni, ehhez azonban segítség, ha keresed is a benned rejlő tudást. Amikor a „tudom, hogy van itt valahol, csak találjam már meg” szellemiségével kutakodsz, rá is akadsz hamar. Nulla tanácstalanság.

Legjobban, a maga teljességében a júniusi hátrálásról szóló sorokat visszaolvasva láthatod meg a jupiteri képet. Érdemes pár percet szentelned az akkori sorok felidézésére. Ami ott jövő időben, lehetőségként szerepel. most múlt és jelen. Megvalósult. Helyettesítsd be saját életedbe. Amikor leképezed a sorsodba a kozmikus mozgásokat, az a létező legjobb égi támogatás; jupiteri hátszél a javából.

“A Jupiter most kezdődő hátrálása négy hónapon át kínálja a számodra fontos minőségek tisztázását. A Naprendszer legnagyobb bolygója jelentős változások lehetőségét kínálja. Bár férfias princípium, a „nem a méret a lényeg” közhelyet most érdemes speciálisan értelmezni. A jupiteri fordulattal összefüggésben a bolygó mérete azért kapott teret az első sorokban, hogy mindenképpen vedd észre. Vedd észre, nem bújhat el, mint berezelt hangya a fugarepedésben. Nem kispályás versenyző, szinte az orrod alá tolja, hogy figyelj, gondolkozz nagyban, emeld a tétet. Ez utóbbitól szoktuk összesz@rni magunkat. Ez tipikusan az a sor, ahová ne állj be. Jupiteri vonás a gáláns, nagyvonalú gondolkodás.

 

Mikor ébred félelem? A kellő mennyiségű/minőségű tudás hiányában. Itt-ott lyukak tátonganak az ismeretek laza, esetleges szövedékén. Ezt a foltos, szakadékony leplet férceled össze aggodalmaiddal, hézagtöltő félelmeiddel. Valódi enyhülést, majd végleges, tartós megoldást kínál az október harmadik harmadáig hátráló Jupiter. Pillanatnyi pozíciója meghatározó. Jelenleg a Halak asztrológiai jelében tartózkodik, de már nem sokáig. Uralmi pozícióból fordul vissza és kisvártatva, július végén visszatér a Vízöntő cikkelyébe. Kérdésed jogos: vajon miért fárasztalak ilyen száraz és unalmas(nak tűnő) szakszöveggel? Hidd el, nem az asztrozófus szakmai perverzióját projektálom rád. Ennyi az elengedhetetlen minimum, hogy a kép a maga teljességében jelenhessen meg lelki szemeid előtt.

 

Elő a tollseprűt, poroljuk le, mi is a retrográd bolygómozgás: a Földről szemlélve látszólagosan hátrálni kezd egy planéta. A szófukar székely a „visszatérés” egyszavasával intézné el, ami helyénvaló, de mi kicsit díszítjük. A Halakból visszainduló Jupiter aktuális munkálkodásának végső eredménye belső nyugalmad emelése és megszilárdítása. A félelmek kioltása adja meg a derűvel szemlélt jövő jó érzését. Ennek különlegessége, hogy a külvilág történéseitől függetlenül működik. Nem csak vidám és napsugaras időben működsz (majd) így; a legnagyobb viharok kellős közepén, a tornádó centrumában is nyugodt szívvel tekintesz előre. A kulcs a visszatérés pontjánál vár rád. Ez – asztrológiai és asztrozófiai szempontból egyaránt – a Vízöntő minősége. Hamar szaladjunk végig az előbbi megközelítésen: A múlt zárványainak oldása, a tudással való felfényesítés szilárdítja meg belső biztonságodat. A Jupiter férfias attitűdje és előbb hivatkozott mérete (nem „nagydarab,” hanem egyenesen óriás) ad támogatást.

 

A visszatérés kívánta magasabb intenzitású – gyakran érzelmi – munka során találkozhatsz félelmekkel. Személyében biztonságot adó kísérőt kaptál. Nagy és erős. Igazad van, most kicsit kozmikus kidobóemberként ábrázoltam a planétát, redőzött tarkóval, egybe nőtt nyakkal, reggelente tarra borotvált tükörkoponyával. Nem így van. Inkább a lámpa dörzsölésére segítségedre siető szellemet lásd benne. Tolakodás nélkül, de kérésedre azonnal megadja a maga módján a támogatást. Ráébreszt a tudásra, fényt irányít a sötét foltokra – így hat a megértésedre. Azt pedig te is könnyen belátod: amit értesz, attól nem félsz.

 

A csillagos ég tovább árnyalja a Jupiter hátrálását. A Vízöntő fényábrájában lépi meg a hátraarcot. Ez a csillagkép leginkább múltat tisztító és jövőbe zubogó vizeiről híres. Ritkábban esik szó magáról a Vízöntőről, mint a vizeiről. Talán profán, de egyik korsója sem a levegőben lebeg. Nincs drónja, hogy a féltető alá kuckózva, feltett lábakkal irányítsa a locsolórendszert. Ő maga önti a vizet. A Vízöntő alakjánál fordul a Jupiter. Miért fontos ez? A felelősségre mutat rá: te magad (d)öntesz. Jövőd építésének kulcsa a te zsebedben van. Nem csenheti el semmilyen zsebmetsző, se földi, se képzelt égi. Neked magadnak és nem a meghatalmazottadnak, az alvállalkozódnak a léccilécciléccidnek kell érdemes – októberig mindenképp – a múltat pucolni.

 

Mielőtt felsejlene előtted a gumikesztyű-hypó-ótvarmocskos wc hármasának rémképe, nyugodtan sóhajts egyet. Más jellegű, soha nem alantas és öklendeztető munkára invitál a Jupiter. Eleganciája nem engedi meg. Miképpen inspirál a múlt tisztítására? Vedd számba, mikor döntöttél félelemből. Milyen következményekkel járt? Milyen eredményektől fosztottad meg magad? Most sem azért kérdezget, hogy hamut szórj a koronacsakrádra és kukoricán térdepelj. A múlttal összefüggésben a következmények-eredmények libikókáját mozgatja lelki szemeid előtt. A félelem, az aggodalmak sarkallta alacsony szintű döntésekre mutat rá. Motivál, hogy szerezd meg/vissza a tudást, a belső biztonságot, az erőt. Mindazt, amivel a most induló jövődben jobban tudsz dönteni. Az új elhatározásokban már nem zárványként jelennek meg múltad esetleges fiaskói. A jupiteri energia alakítja át őket értékes leckékké. Traumából lecke, majd egyszerű fejezet sorsod könyvében – ugye, hogy jól hangzik? A benned rejlő élő tudáshoz való visszatérés ad valódi biztonságot. Ezért munkálkodik a Jupiter moonwalkolva.

 

Talán te is úgy látod, ez nem olyan látványos minőség. Kevéssé építhető rá marketingstratégia, mégis döntő jelentőségű változás. Éppen itt az egyik méretes titok. Nem mindenkinek szól. Mindenki számára elérhető, de ehhez te is kellesz. Számos színesebb, szagosabb kozmikus történés létezik. A hátráló Jupitert észreveheted, együttműködhetsz vele, de ő nem tolakszik, hogy „főnök, gyere, bulizzunk!” Az Őrség erdeiben járva te veszed észre a vargányát; még egyetlenegy kalapnyi sem ugrott magától a kosaradba. Ő ott van, növekszik, vár rád, ízletes, de lehajolni, leszedni – ez bizony rád vár. A hátráló Jupiter munkát kínál. Nem állást, mert annak nevében is ott a passzivitás (állás nem egyenlő haladás). Munkát, becsületes lehetőséget arra, hogy az általad kifejtett energia magas megtérüléssel emeljen. Nem alamizsna és közelről sem kegyelemkenyér. Ezt csak azért írtam le, mert jupiteri jellemző az irgalmasság és a könyörület is, ám most a bolygó más húrjait pengeted. Ezek között persze ott a vezettetés és a hit.

 

A Jupiterről szóló mese végén még a Szaturnusz is színre lép. Eddig is ott állt higgadtan a díszletek mögött. Hallott minden szót és egyetértően bólogatott. Ő is hátrál. Ő is a Vízöntő múltat tisztító vizében, ahová a Jupiter nemsokára elér. Miben is hasonlítanak egymásra? Tudás- és bölcsességbolygók. Miképpen egészítik ki egymást? Kiáradás és besűrítés. Meditáció és koncentráció. A Jupi a Fény árasztása, a Szati a rejtett Fény mestere. Egyik segíti a másikat, ragyogó módon illesztve össze a teljesség különböző darabkáit.

 

Lásd meg, ismerd fel, olvasd össze kettejük üzenetét: bármi történik is kívül, a megoldásához szükséges tudás benned van. Egyes elemeiért talán vissza kell érdemes térned, de akkor is rendelkezésedre áll. Ha olvad a biztonság illúziója, gyász nélkül engedd el. Bőségesen pótolja erősödő szabadságod. A kettő közül vitathatatlanul utóbbi a magasabb szintű, mert előbbi gumimankóként csak délibábos ábrándokat ad(hat). Bevállalós, eseménydús, felismerésekben és tanításokban bővelkedő hónapok veszik kezdetüket, de ez jó. A zene szól, a bugi már a lábunkban, csak az oroszlán alszik… Vagy ő sem. Inkább ébred benned.”

kép: pixabay.com

emelkedsz – a hullámok játékára látsz rá, ami már nem félelmetes

ezt a tudást és szemléleted adja a forduló Jupiter

Pin It on Pinterest