Milyen csemegéket tálal a forduló Plútó?

Milyen csemegéket tálal a forduló Plútó?

Még csak október első napjait éljük, de harmadik alkalommal írom le, hogy nem akármilyen hónapban járunk. Zárójel: nem is most olvastad utoljára ezt – az egyébként teljesen jogos – kijelentést. A mai írás apropója a Plútó direktbe fordulása. A sokszor átbeszélt nagy hármas együttállás másik két szereplője, a Jupiter és a Szaturnusz után immár ő is direkt irányban folytatja égi útját. Mielőtt ennek jelentőségét elkezdenénk vizsgálni, érdemesnek tartom az ismétlést. A Plútó idén áprilisban váltott irányt és kezdett hátráló mozgásba; a majd’ fél évvel ezelőtti sorok újraolvasása segít teljesebb képet kapni a jelen kozmikus helyzetről. A növekvő megértés pedig – mint mindig, most is – jobb megoldásokat kínál. Ide kívánkozik a következő zárójel: az első Csillagwebináriumon tett ígéretem szerint a fontosabb égi mozgásoknál megírom az ekliptikai pozíciókat is, hogy könnyebben lásd a mozgásokat a saját születési képletedben, ha birtokában vagy. E nélkül is jó tudnod, „általánosságban” miről szól egy-egy égi történés, de jóval precízebb, személyesebb az üzenet, mikor be tudod helyettesíteni, matekosan szólva.  A Plútó áprilisban a Bak 24 fok 59 percétől indult el – a Földről szemlélve – hátrafelé, most pedig a Bak 22 fok 29 percénél vált irányt. Láthatod, a számok tükrében nem sokat tolatott, hiába közel fél évig mozgott retrográd irányba, mégis igen jelentős korszakot jelölt. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben magyaráznom, pontosan érted és tudod, mire gondolok.

A Plútó egyik személyes kedvencem, így örömmel mutatom be őt neked, bár már biztosan hallottál róla ezt-azt. Érdemes azonban fenntartásokkal kezelni, mert a sajtója nem a legjobb – megjegyzem, érdemtelenül. Még jó, hogy birtokában vagy a sorok között olvasás művészetének, így téged nem tudnak megtéveszteni az erdő sűrűjébe irányító leírások. Erőbolygóról beszélünk, Paksi Zoltántól ered a kifejezés: a Mars magasabb oktávjaként tekinthetünk rá. Ha kevés a marsikus kraft, hát ott a Plútó. Igen, neked is, mert a te képletedben is – valahol – ott van és munkálkodik – érted. Végletes, mélyre ható, gyökeres és radikális változások megindítója, ami persze tűnhet ijesztőnek, ha ragaszkodsz a posványhoz, mert azt bizony nem tűri. Vádolják pusztítással, de ez féligazság: azt valóban – és maradéktalanul – eltünteti/megsemmisíti, ami méltatlan, fényét vesztett. A teljes igazság azonban (amit már ritkán írnak le), hogy mindezt nem öncélúan teszi, kukaborogató, hormonoktól összezavart pattanásos kamaszként (emlékszik még valaki a „huligán” kifejezésre, melyet felháborodott nyárspolgárok tűztek minden bőrkabátos, hosszú hajú illetőre régen?), hanem azért, hogy végleg, azaz visszaállíthatatlanul eltűnjön a méltatlanság, azaz ne gondolhasd meg magad, hogy „ej, visszabújok én az otthonos pöcemelegbe.” Ha már ürülék, az általam végtelenül tisztelt és mesteremként számon tartott Paksi Zoltáné a következő mondat is: „a Plútó az az erő, ami kiemel a langyos sz@rból.” Ennél talán nem is lehet pontosabban leírni a planéta energetikáját.

Nincs alkudozás, félmegoldás, kompromisszum (emlékezz: a kompromisszum és a konszenzus nem azonos, végtelenül félrevezető, emiatt káros egymás szinonimájaként értelmezni a két fogalmat). A zsigeri regenerációért is ő „felel,” ahogyan mélységeinkbe is elvezet (Hádész – mitológiai megtestesítője – az alvilág ura, nem a „pokol” főnöke; itt fontos tudatosítanunk: alvilág – alsó, azaz belső világ). Nagyon érdekes, hogy mintázatában mutat némi párhuzamot a Szaturnusszal (maximalizmus, a nem legjobb megoldás elutasítása, azaz az elérhető legjobbra törekvés, lényeglátás, a fontosra való fókuszálás. Még érdekesebb, hogy mindketten a gyűrűs bolygó által ural Bak jelében járnak és pár nap különbséggel fordultak direkt irányba. Nyilván véletlen, nem? Jó, persze, ilyen szó létezik ugyan, de fogalom nem, úgyhogy lásd meg a csillagos ég dupla, vastag aláhúzását: koncentrálj, légy jelen, vedd észre, mi fontos. Azért hangsúlyozom, mert ha erre nem vagy tudatos, nem terelnek az erdőbe: te magad ballagsz be, tudattalanul és észrevétlen. Itt egy kis érdekesség, ott egy lefetyelni való, amott egy másik kis színes: észre sem veszed, máris szétszóródtál, elaprózódtál, az erőd pedig kéményfüst módjára száll el.

Tudatosítsd: sem a Plútó, sem a plútói energia nem ijesztő. Az lehet csak ijesztő, ami benned van, hiszen a planéta oda, legbelső lényegedbe vezet el. Ha megrázkódtató a szembesülés, ne őt vádolt, amint a tükröt sem való ripityára törni, ha kevéssé szépet mutat az arcodról. Nem csak mélységeket, de magasságokat is jelöl; azaz vésd az eszedbe: az azonnali, ellenállhatatlan erővel megvalósuló kiemelkedés éppúgy hozzá tartozik, mint a sorsfordulatok. Bak, azaz megoldás, előrehaladás, fejlődés. Ha eddig még nem fektettettél időt és erőt valódi útirányod felfedezésébe, nem érdemes tovább várnod. Még egyszer kérlek, olvasd el a direktbe fordult Jupiter és Szaturnusz üzeneteit, fésüld össze a Plútóéval és lásd meg: nincsenek akadályok. A korlát „csak” mászóka, a karámot kalandparkká alakítanod mindössze döntés és elhatározás kérdése. Ráébredsz: te vagy a főnök. Nem kiszolgáltatott báb, flippergolyó, vagy „kussaneved” alkalmazott vagy. Éppen ezért lehet riasztó az aktuális égi mintázat annak, aki nem magas szintekben, netán manipulációban, vagy méltatlan befolyásolásban gondolkodik. Ez persze legyen az ő baja, téged nem érint.

A Bakban forduló Plútó nyomdokvizén jutsz el az „eljött az idő” és a „megérett a szándék” ellentmondást nem tűrő motivációjához. Lépni, tenni, cselekedni kell. Ha azt érzed, borítsd a bilit, ugorj, mert a szándék visszafogása olyan, mint szelep nélküli kuktát a lobogó gázrózsára tenni. Ne próbáld ki, végül mi történik, bízom a fantáziádban, elég ide. Erőbolygó, azaz ne félj, hogy félúton kifáradsz. Só nincs róla. Tudd, hátrafelé nincs irány. A Bakban direktbe váltó Plútó csak az előre és felfelé haladást ösztönzi, a minőségi változást, a legjobb megoldásokat. Lehet, ma úgy ébredtél, hogy minden kilátástalan. Ki mondta, hogy így is hajtod majd álomra fejed? A plútói radikalizmus itt és most, azonnal, egy szemvillanás alatt fordíthat át akár éveken át összerothadt, rozsdásodott berögződéseket. Ha úgy tetszik: spirituális csavarlazító. Nem azért, mert ha sok Plútót szipuzol, beállsz, hanem a rozsda és a szokásos erővel mozdíthatatlan vele elindítható – mégpedig előre. Lásd meg: az elhatározáshoz erőt kell ébresztened, de a cselekedetekhez már a Plútó ad – ha ezt tudod (mivel elolvastad, ezért már tiéd a gondolat, mostantól csak rajtad áll, az ismeretből lesz-e tudás), jóval könnyebben állsz a következő időszakhoz.

A Plútó szenvedélyes bolygó, így ne várd el a hideg, józan és racionális működést önmagadtól. Engedd, hogy az érzelmeid működjenek, intenzív, lobogó módon, de tudd azt is: ők a tieid, nem te vagy az ő tehetetlen, kiszolgáltatott bábjuk. Ez az égi lenyomat az érzelmek cselekvő erővé való transzformálását is serkenti, ha pedig ezt mélyebben átgondolod, beláthatod: nincs akadály. Ahogyan sorkatonai „szolgálatom” eligazításainak végén elhangzott: „kérdés? nincs, nem is lehet.” A Plútó az akadályokkal van éppen így. Áldásos mellékhatásként még a titkok fátyla is fellebben: rálátsz az eddig rejtett mintázatokra, így a korábbi gátló tényező azonnal (plútói módon) segítő erővé nemesül. Most lehet, azt gondolod, ez mind szép és jó, de túl macerás és amúgy is, a komfortosnál több felelősséget igényel. Ha nem említettem volna, a Plútó hajlamos kib@szni kihelyezni a komfortzónádból, de ez érted, nem ellened történik. Ne hidd el, éld meg. Tudd, tapasztald, saját bőrödön, saját valóságodon, azaz a számodra legesleghitelesebb szűrőn keresztül, hogy igenis a valóság teremtése a te kezedben van és most bőven adódik lehetőséged változtatni.

képek: www.pinterest.com

Mit jelent a maximalizmus?

Mit jelent a maximalizmus?

Jó ideje rágtam-csócsáltam a címben szereplő jelzőt – kéne már valamit írni róla. Nem azért, mert témahiányban szenvednék, az asztrozófus abban a kivételes, kegyelmi állapotban éli életét, hogy írnivaló több bukkan fel napról napra, mint amennyit képes pixelre vetni. A maximalizmus végtelenül megosztó jelzővé vált anélkül, hogy ő maga ezért bármit tett volna: maradt, ahol volt; a humán hozzáállás alakult több irányban is drasztikusan. Hallottam „lemaximalistázni” valakit olyan tartalommal, mintha az illető síkosító nélkül erőszakolna bébifókákat szakmányban, és megjelent a kifejezés közel krisztusi érték jelölőjeként is. Nyilván ez a két véglet és az igazság odaát van a kettő között, az arany középút körül lakik. Nézzük meg elsőként a definíciókat. Igen, több is van, lássuk a „hivatalosakat.” Valamely elv, igény túlhajtása, mértéken felüli követése – mondja a wikiszótár. A saját meghatározásom így fest: az ember a tökéletességre törekszik, minden tőle telhetőt megtesz a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, anélkül, hogy a folyamat során megalkudna. Pont. Érzitek a különbséget?

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban jártam főiskolára és szereztem egy olyan diplomát, amit jelen fizikai életemben már soha, semmikor és semmilyen körülmények között nem kívánok alkalmazni. A rengeteg – számomra – ballaszt-salak tárgy között elvétve akadtak igazgyöngyök is, ilyen volt a logika, amit két féléven át hallgattam. A logika tanárom egyben a filozófiaelméletet is tanította, egy csodálatos előadó volt, jellegzetes hangja és utánozhatatlan stílusa máig elevenen él bennem az eltelt bő két évtized ellenére is. A wikiszótár maximalizmus-definíciójának ízekre szedéséhez viszont szükségtelen lenne felsőoktatási szinten logikát hallgatni, elég Pista bá’ és az ő józan (pálinkás) paraszti esze. A maximum egy bizonyos mértéken belül van. Ha kézbe veszel egy három decis üvegpoharat, maximum három deci folyadékkal tudod megtölteni. Ebben az esetben nulla egész három tized liter a pohár maximuma. Itt ölt testet az értetlenkedés és a felcsúszó szemöldök, hogy vajon miképpen lehet túlhajtani és mértéken felül követni, ha adott a maximum? Azt hiszem, tényleg szögegyszerű annak belátása, hogy maximalistaként példabeli poharunkba három deci vizet/bort/málnaszörpöt kívánunk beletölteni, nem két és fél decit. Három decit, egy cseppel sem kevesebbet, azaz a lehetőségből, az adott űrmértékű pohárból a lehető legeslegjobbat kívánjuk kihozni. Újabb pont. Egyszerű, világos, átlátható. Analógiában tekints egész életed minden részére vizespohárként és kalibráld be, mi az elérhető maximum. Maximalistának lenni ugyanis nem más, mint ennek elérésére törekedni. Lazsálás, mellébeszélés és alibi nélkül.

Elképzelhető, hogy nem mindig éred el a plafont, de törekedned kell rá. Évekkel ezelőtt írtam annak fontosságáról, hogy minden tőled telhetőt meg kell tenned önnön lelked nyugalma érdekében. Ezt a régi igazságot érdemes most kiegészíteni a magasra célzással. Tekintsünk fel a csillagos égre: a rengeteget citált Szaturnusz-Plútó együttállás most mindenkit ösztönöz a benne élő, lehető legjobb értelemben vett maximalista felébresztésére. Ne érd be a legjobbnál kevesebbel! Ne alkudj meg! Nem az a baj, ha elbuksz az úton, az viszont megbocsáthatatlan, ha egyenesen keresed a gyökereket és a viccbéli tyúkhoz hasonlóan jelented ki: legjobb lesz, ha elesek. Felejtsd el azt a közkeletűnek gondolt marhaságot, hogy maximalistának lenni már majdnem az, mintha nácinak vallanád magadat. Szó nincs róla. Lusta, az életükért és a sorsukért felelősséget nem vállaló emberek saját passzivitásuk vélt igazolására szeretik tespedős foteljükből osztani az észt az ilyen címkékkel együtt. Alkalmazd a két fül-technikát: egyiken be, másikon – azonnal! – ki. Nem sokkal több energia a legjobbat akarni a közepesnél, mégis, elképesztő lelki pluszt ad, ne érd be kevesebbel!!

képek: www.pinterest.com

Mit hoz a Bakba lépő Merkúr?

Mit hoz a Bakba lépő Merkúr?

Vasárnap lép be a Bak cikkelyébe a Merkúr. Figyelem: ezzel a január 12-iki csodálatos égi helyzet mind a négy princípiuma megérkezett az aktuális zodiákusba, már közelítenek egymáshoz. A Bak Merkúr a megoldásra mutató szellemiséget, a tiszta, sallangmentes kommunikációt erősíti. A célra törés nem alacsonyít mással nem törődő törtetővé, egyszerűen csak koncentrált, fókuszált, a jó iránytól nem eltéríthető tudatosságot jelöl. A megértés útján fejlődünk, sok-sok érzelmi hullámzást vagyunk képesek a Bak Merkúr energiáival a zsigeri ösztönerőkből a szellem síkjára felhúzni. Emlékezzünk: amit megértünk attól egyrészt nem félünk, másrészt jóval könnyebb uralni és kézben tartani. Hermész planétája egyben a beavatást is jelöli: január közepéig, a Bak szeletében járva ezek a beavató felismerések mind-mind közelebb emelnek a jó megoldásokhoz.

A Bakban a Szaturnusz uralma alatt összeszedetté, koncentrálttá sűrűsödnek gondolataink. Ami tingli-tangli sallang, könnyedén leválasztható. Ami marad, az viszont kincs. A szétszórtságból, a hebehurgya lefetyelésből képesek vagyunk most a tevékeny, cselekvő énünkhöz eljutni. Leporoljuk őt és újra birtokba vesszük. Ez az én-részünk tömören és szabatosan tudja kifejezni magát, kommunikációja pontos. Vegyük észre, a ma emberének mennyire praktikus ajándék egy kis Bak Merkúr energia! Újra felfedezzük, hogy a több nem jobb. Lehet, hogy kevéssé fogunk trendinek tűnni multitasking nélkül, de a kevesebb dolgainkat minőségi módon tudjuk működtetni, szétesettségtől mentesen. Ezzel szinkronban ölt testet a legjobb értelemben vett maximalizmus: ugyan miért is érnénk be a legjobbnál gyengébb megoldásokkal? Emlékezzünk, a maximalizmus tökéletességre törekvést jelent, nem kíméletlenséget. Megérik az elhatározás, hogy végre a legjobban alakítsuk dolgainkat; belülről kiindulva az erre mutató késztetések, gondolatok mentén kezdjük gombolyítani életünk fonalát.

kép: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest