Hogyan működtessük jól szaturnuszi energiáinkat?
Mindössze négy hét maradt a világvégéig. Béküljünk ki mindazokkal, akikkel időszerű, ássuk el csatabárdjainkat és bánjuk meg bűneinket. Mondjuk el gyermekeinknek, mennyire szerettük őket, még utoljára öleljük meg jó szorosan a blökit, hogy mindezek után arcunkon derűs nyugalommal fogadhassuk az Armageddont. Valahogy így nézne ki egy ripacskodó felvezető, ha a 2020. január 12. „ilyen” világvégét takarna. Erről persze szó sincs, ha felnézünk az égre. Lusta vagyok megkeresni, kitől származik a mondás: inkább azt nézd, ami az égen repül, ne azt, ami a földön mászik. Aki ilyen típusú, összedőlős-megsemmisülős január elejét vár, minden bizonnyal az aszfalt repedéseit, a morzsálódó betont fixírozza. Január 12-én lesz egzakt a Plútó és a Szaturnusz együttállása. Két, meglehetősen komótosan mozgó bolygóról beszélünk, ezért nem csak ez az egyetlenegy nap játszik, sőt. Ezen a szép vasárnapon azonban nem csak ők ketten iszogatnak barátságosan-évődve az asztrokocsmában: négyes együttállás, Szaturnusz-Plútó-Nap-Merkúr lesz „megtartva”, már mindegyik égi vándor tanulja a szerepét. Ja nem, mert már réges-rég kívülről tudja.
Ideje jó előre kicsit tisztába
tenni, mi is várhat ránk. Ezt a „felvilágosítást” kezdjük a Szaturnusszal.
Azért indítom a gyűrűs bolygóval a sort, mert talán hozzá kötődik a legtöbb
negatív sztereotípia. A küszöb őre – gyakori kifejezés, de nem úgy használják
sokan, mint ahogyan kéne, mint ahogyan a valódi spirituális üzenet lakik a
kifejezésben. Azért a küszöb őre, hogy megszentelve, tapasztalva, letisztulva lépjünk
át azon a bizonyos küszöbön. Nem azért áll ott sunyi módon lesben, hogy jól
elkapja a bokánkat és belemarjon. Egyszerű tévképzet azt hinni, azért a küszöb
őre, hogy a jó világba, a korlátok nélküli szabadság minőségébe ne léphessünk
be. Amíg így tekintünk rá, elkerülhetetlen, hogy kib@sszon kitoljon
velünk – legalábbis pörgessük az önbeteljesítő jóslat mókuskerekét. Ilyen paradigmán
szemüvegen át szemlélve a Szati nem más, mint akadályokat támasztó rohadék, bár
megfojtaná a porgyűrűje és köddé válna. A Szaturnusz megmutatja a fontos és
lényeges dolgokat. Sűrítő-tömörítő energiája tűélesen célozza és emeli a fénybe
az esszenciális, valóban jelentős minőségeket. A sallang meg mehet a levesbe.
Segít átgondolni, vajon tényleg szükségünk van-e annyi ballasztra, mint amit
magunkra és magunk köré halmoztunk. Ha úgy tetszik, támogatja az energetikai
karcsúsodást, ezáltal a könnyebbé és rugalmasabbá válást.
Egy kulcsfogalma szolgáltatja az
okot a legtöbb félreértésre: a próbatétel. Emeljük ki, dőlt és vastagított
betűkkel egyszerre, mert olyan fontos: próbatétel. Mit jelent ez a szó a
maga valódi értelmében? Definiáljuk újra, ezzel kerülve el a szándékolatlan
erdőbe tévelyedést. Próbatétel:
lehetőséget kapunk aktuális tudásunk, érettségünk, megtapasztalására. Nem
olyan, mint az érettségi vagy egy vizsga, mert itt nem kell UV-csekket fizetni (aki
ezt a kifejezést érti, már enyhén szaturnális…), nincs megszégyenítés és bukta.
Egészen egyszerűen visszaigazolást kapunk pillanatnyi állapotunkról. Pont úgy,
mint mikor reggel a mérlegre lépve tíz dekagramm pontossággal látjuk testtömegünket,
akár tetszetős a szám, akár visítanánk tőle. Ennyi az aktuális megmérettetésünk
mérhető-valós értéke. Ettől még fogyhatunk vagy hízhatunk kedvünkre, arról nem
is beszélve, hogy jogunkban áll ezt a tömeget tartani. Kipróbáljuk, mit érünk
éppen, mi az aktuális árfolyamunk értékünk. Iskolarendszerünk és az ott
ránk tapadt fals szocializáció „jóvoltából” jellemzően ódzkodunk ezektől a nagyszerű
lehetőségektől és az osztriga megúszó mintázatát követve igyekszünk a radarkép
alatt, a szőnyeg rojtjai között átcsúszni az ilyen szituációkon. Próbatétel =
kihívás. Gondolj a sportolóra! Aki négy évig minden nap az olimpiára koncentrálva
kel és fekszik, annak a nagy nap NAGY NAP vajon terhes, kényszeres nyűg,
amin jobb túlesni? Nem élete lehetősége? Pedig próbatétel a javából. Itt ölt
testet az a fogalom, mely leírva hasonlatos, mégis ég és föld a távolság a
kettő között.
Ez a megpróbáltatás. Ez nem jó. A megpróbáltatás nehéz, rossz, nem visz előre. A próbatétel a Szaturnusz magas szintje, a megpróbáltatás pedig az alacsony. Ennyi a különbség. A megpróbáltatást elszenvedjük. Kiesünk a cselekvő-alakító szerepből, áldozatként tűrjük-viseljük, hogy bedarálnak a fogaskerekek és oda-vissza gurul át rajtunk az úthenger. Érzed a különbséget? Ugye? Abban a pillanatban, mikor ez megérkezik, már el tudod dönteni, próbatételt élsz meg, vagy a megpróbáltatás pályáján játszol töltöd be a bábu szerepét. A felismeréstől megérkezel a döntéshez, mert ez is Szaturnusz: a belső mestered ébred fel és segít a legjobb választást hoznod.
kép: www.pinterest.com
