Az új hét a Mars Vízöntőbe lépésével indul: hétfőn este érkezik meg Árész bolygója a tisztulás és tisztázás cikkelyébe. Ez persze azt is jelenti, hogy már nagyon-nagyon közel jár a Szaturnuszhoz; kettejük együttállása az egzaktnál is egzaktabb, azaz a hatások most a legintenzívebbek. Kirobbanó erőt kapunk tisztába tenni magunkat, az életünket, a sorsunkat. A Szaturnusz már itt, a Vízöntőben munkálkodik és láthatjuk – időnk van minderre. Mostantól energiánk is, „mindössze” a szándékot kell felébreszteni nem érdemes elnyomni magunkban, amivel nekilátnánk nyomban mindehhez a punnyadás helyett. Egy érdekes képlet rajzolódik így ki a mostani Vízöntő Mars és (Szaturnusz) erőterében: bezártságból szabadságba érkezhetünk. Kreatív, újító mintázatok jelennek meg, ehhez kapunk tüzet és lángot. A Vízöntő Mars újító, reformer erői segítenek, hogy a berögzült, de lejárt struktúrák átalakításához legyen bennünk kellő bőséges erő.
Vegyük észre, hogy nincs már hely a szőnyeg alatt. Ha kezünkbe vettük a seprűt, valahol a lapátot is megleljük. Merjük használni, amit meg összehúzunk, az mehet a kukába. A Hungária zenekar nem a szívem csücske, mégis itt a szőnyegfelcsavarás ideje: a régen alátuszakolt sz@rokban szmötyiben esünk most pofára. Mikor máskor, ha nem most pucolnánk ki az alapokig életünket, kapcsolatainkat, hogy a változás tisztán érjen és ebből a tisztaságból a szó valódi és legmagasabb értelmezése szerinti szabadságot és áradó bőséget (Vízöntő) érhessünk el? Mire várnánk még? A Mars gyorsaságot is ad a tetterőhöz; tökölődés nélkül, de a szentelt időben cselekszünk (itt jön jól a gyűrűs bolygó közelsége), hogy javítsunk, emeljünk életünk minőségén. Ez az életminőség-javítás viszont nem áll meg személyünknél: másokért, a környezetünkért is teszünk. A Vízöntőben ott az önzetlenség, a másokért tenni akarás inspirációja; így bátran tudhatjuk, hogy nemcsak legendás időket élünk most, de nagyszerű tettek mozgatórugói is fénylenek a csillagos égen. Legyünk hasonlatosak a nagy muzsikusokhoz, akik kellő alázattal, tisztelettel játsszák el a kottából a műveket, önmaguk és mindenki örömére.
A múlt hónap második felében látszólagos hátráló mozgásba kezdett Merkúr szerdán érkezik vissza a Halak szeletéből a Vízöntő cikkelyébe. Itt fog majd jövő kedden, március 10-én fordulni és egy héttel ezután visszatérni a Halakba. Nem is olyan régen, január közepén ért „először” a Vízöntőbe a fürge léptű Merkúr, de az akkori üzenete most további színekkel és árnyalatokkal gazdagodik. Ez pedig nem más, mint az őszinte, tiszta gondolkodás és kommunikáció. A kiemelés fontos, mert itt nem beszélhetünk vagylagosságról. A Vízöntőbe visszalépdelő Merkúr segít letenni az önáltatás, önbecsapás, a magunknak való – vissza-visszatérő – hazudozás végtelenül káros szokását. Vegyük észre, hányszor és hányszor azért kerülünk kellemetlen helyzetbe, mert önmagunknak sem mondjuk ki a frankót, valami megmagyarázhatatlan, sunnyogós-kummantós mintázat miatt nem tiszteljük meg magunkat az egyenességgel. Ebből fakad, hogy nemet mondunk, amikor igent kéne és igent, amikor pedig szívünk szerint egy vaskos „nem!” hagyná el leginkább a szánkat. Ezért kerülünk sz@r kellemetlen helyzetekbe újra és újra (figyelem: retrográd Merkúr, azaz értsd már meg végre, hogy ez nem egy véletlen balszerencse!!). Képzeld el a mocsárban való dagonyázást: minél tovább gyakorlod ez a kevéssé elegáns testmozgást, annál mocskosabbá válsz, miközben kitartóan süllyedsz mélyebbre; előbb-utóbb menthetetlenül belefulladva a szmötyibe. Pont ez történik – energetikailag -, amikor önmagadnak hazudsz. Erre tudsz nem csak ráeszmélni, de változtatni is rajta és – végre! – elkezdeni igazat mondani annak az alapvetően nagyszerű lénynek, aki vagy. Emlékezz, a mocsárban fuldokolva nem vagy te is mocsári lény, hanem ember, „csak” rád tapadt a ragadós-nyúlós iszap és bűzös láp (ami bármikor lemosható).
Abban a pillanatban, hogy a gondolataid szintjén befejezted az önáltatást és az önátverést, ez azonnal testesül a kommunikációdban is – kívül és belül egyaránt. Aki mer igazat szólni önmagának, az nem tud hazudni a külvilágnak; legalábbis elindul az úton, ahol a félrelépések egyre fájdalmasabbak, így egyszer csak megkapják a „nem kívánatos” címkét. Legyél olyan bátor, hogy a Vízöntőbe visszatérő Merkúr erejét tökösen használod saját életedben és a tiszta gondolatokat tiszta szavak követik, így rendezve az életedet egy magasabb szintű és méltó módon. Talán elveszítesz pillanatnyi előnyöket, de ezekért eddig is beláthatatlanul nagy árat fizettél puhuló gerinc, torzuló jellem, nyugtalan alvás és lágyuló tartás képében, minek folytatnád ezt a balgaságot, ha már ennyire jó az aktuális égi energetika. Olyan ez, mint kottából játszani: a karmester felkínálja a legjobb darabokat a legszebben eljátszani, neked „csak” az a dolgod, hogy nem spórolsz az odaadással, a technikával, az igyekezettel.
Hétfőn érkezik meg a Vízöntő asztrológiai jelébe központi csillagunk, a Nap; ekkor veszi kezdetét a tél második harmada jégkorongosan szólva. A Vízöntő leghangsúlyosabb minősége a megtisztulás. Mély belső vágy ébred és testesül bennünk, hogy konkrét lépéseket tegyünk a bennünk élő és minket körülvevő világ torzulásainak, interferenciáink, mellébeszéléseinek lezárására. Cselekvő énünk égi szimbolizálója erősíti a késztetést, hogy kötelezzen a név és – végre! – tiszta vizet öntsünk a pohárba. Valahogy fárasztóvá válik a hazugsághoz, a nem egyértelmű és világos minőségekhez való asszisztencia; felettes énünk kopogtatja vállunkat, hogy nem ezt beszéltük meg, ideje korrigálni a korábbi félrecsúszást. A most kezdődő hónap egyik markáns vágya a külső-belső megtisztulás, így helye lehet a kimondás mellett a test tisztításának is, hiszen testünk – ideális esetben – templomi funkciókat lát el lelkünk vonatkozásában; egy templomot pedig illik időről időre alaposan kitakarítani. Mindenkinek habitusa szerinti a tisztítás mikéntje, de alibizni nem ér, pontosabban nem érdemes, hiszen most is csak magunkat csapnánk be, ha eggyel több pohár víz megivásával le akarnánk tudni fizikai testünk pucolását.
Fontos tudatosítanunk, hogy ez a fajta vízöntői tisztító minőség nem azonos az udvar pedáns rendben tartásával, amikor a szekrények kidőlésre váró csontvázaktól roskadoznak. Nem az a cél, hogy felcsavarozhassuk spirituális építményünk falára a „Tisza udvar, rendes ház” zománcozott tábláját. A tisztítás és felszabadítás, mint a Vízöntő cikkelyét a Szaturnusszal társulva uraló Uránusz kulcsminősége, egyben a lényeghez elvezető „eszköz,” ez a lényegiség pedig nem más, mint a szabadság. Nem vagyok híve a „csak-akkor” korlátozó, egymásból következő fordulatának, de csak akkor tudunk igazán szabadok lenni, ha már megteremtettük a tisztaságot. E nélkül nem működik valódi pompájában a másik; a szabadság illúziójánál pedig kevés veszélyesebb van, mert ez egy lufi. Abban a pillanatban, hogy támaszkodni szeretnénk rá, mikor szükségünk lenne megtartó erejére, óriási durranással pukkan ki, hogy pofára eshessünk. Ezért nem érdemes a tisztító folyamatokon spórolni, mert túlontúl nagy árat fizetünk érte már középtávon is. Lapozzuk vissza a történelemkönyvet, hogy feleleveníthessük a pirruszi győzelem definícióját, mert a tisztítás ellazsálása bizony ide vezet el. Megfordítva ez eredőket pedig végtelenül egyszerű, könnyen átlátható képletet kapunk: dolgozzunk állhatatosan a bennünk élő és minket körülvevő minőségek pucolásán, még akkor is, ha az azonnali jutalmazás elmarad. Tudjuk, hogy a cél akkor is nemes és megérdemli a befektetett energiákat, hogy valódi, elvehetetlen szabadságba érkezhessünk meg, ami már egy jóval magasabb és magasztosabb minőség.
Csütörtökön érkezik meg a Vízöntő
asztrológiai jelébe a fürge léptű Merkúr. Egészen február első napjaiig
folytatja itt égi útját, de figyelem! jövő hónapban – ismét – retrográd
mozgásba kezd és március elején még közel két hétre újra visszatér ebbe a
szeletbe, de az majd egy külön mese tárgyát képezi a maga idejében. Mit kell
tudnunk a Vízöntő Merkúrról? Nomem est omen: öntsünk tiszta vizet a pohárba,
azaz tessék, ideje van az igazság kimondásának. Nagyon-nagyon mély, belülről
jövő igény ébred(t már korábban is) bennünk, hogy végre vessünk véget a
hazudozásnak, a mellébeszélésnek és álljunk elő a farbával. Mondjuk ki, ami a
szívünket nyomja, egyenesedjen ki a beszéd és a gerincünk is. A tekintetet
elkapó, fejet leszegő sunnyogós, maszatolós, „csak meg ne tudja X vagy Y”
energiái egyre nyomasztóbbak és most elégeljük meg, hogy akár cselekvő-működtető
oldalon, akár cinkos-társtettesi, netán „csak” hallgatólagosan jópofizó
szereplői legyünk az ilyen alacsony szintű, „kegyes”-nek bélyegzett, de ordasul
kegyetlen hazugságcunamiknak. A Merkúr odacsap. Tudom, ez a minőség a Marsé,
még inkább a Plútóé, ne is vegyük a legszorosabb fizikai értelmében szó szerintinek,
de olyan intenzív megértési élmények érkeznek, hogy viselhetetlenné válik a
mellébeszélés.
Másik olvasata a letisztult gondolatok és az igazán újszerű, ragyogó sugallatok ébredése a Vízöntőbe érkező Merkúrnak. Hermész planétája a csillagos ég ezen szeletében csillagszórósan inspirálja szellemünket; könnyen és szívesen újítunk és szabadulunk meg ezáltal régi terhektől. A tudati frissülés pedig azonnal testet ölt az anyag világában; igényünk ébred kreatív, alkotó énünket csillogtatni és lelkesülten megvalósítani az égből érkezett ötleteket. Kifejezetten izgalmas, energiákat felszabadító hetek várnak ránk, tiszta szavakkal, szándékkal és nem kevés beavató erejű felismeréssel, hiszen ahol a Merkúr jár, ott a beavatás is.
Péntektől már a Vízöntő
asztrológiai jelében folytatja égi útját a Vénusz. Kifejezetten jó időszak
következik emberi kapcsolataink (leginkább párkapcsolatunk) tisztítására, az
üledék és a felesleges ballaszt kipucolására (ha éppen nincs párkapcsolatunk,
akkor az ide kötődő blokkokat tudjuk sikálni). A Vízöntő Vénusz erőivel szinte
kikívánkozik mindaz, amit eddig próbáltunk a szőnyeg alá söpörni. Nem fog
sikerülni, legfeljebb orra esünk benne, de ki kell tenni az asztalra a frankót.
Vége a mellébeszélésnek, az „én arra gondoltam, hogy…” – jellegű, a másik felé
kimondatlan elvárásokat támasztó játszmáknak. Amúgy is olyan égi energetikában
fürdőzünk, ami a méltó minőségekért megtenni hivatott nagy lépésekről szól,
miért lenne életünk egyik legfontosabb szelete ez alól kivétel? Lássuk az érem
mindkét oldalát: egyfelől viselhetetlenné válik a tisztázatlanság; ami nem
egyértelmű, az feszít és fáj. Másfelől viszont pont ez az erő emel a méltó
magasságokba: amint rendezünk és egyértelműsítünk, nyugalom, derű és harmónia
jelenik meg a közös történetben – elkerülhetetlen spirituális „jutalomfalatként.”
Addig viszont önként választjuk a
nehezített pályát. Nem baj, szó nincs róla, hiszen nem címkézünk. Csak tudjuk,
hogy önként futunk ólommellényben és
a kövezett út helyett a csalánosban. Ha nem tévelygésből tesszük, rögtön
balekból komoly sportértéket megvalósító atlétává nemesedünk. A hangsúly (itt
is) a tudatosságon foglal helyet.
Vízöntő Vénusz idején a szabad és szárnyaló szerelem erői is testet öltenek. Ne szűkítsük le a kapcsolatokra, bár ott is megjelennek (sőt!), inkább tekintsünk minden vénuszi területre ezzel a kellemes várakozással. Alkotó énünk rabláncok nélkül teremt és valósít meg korábban elképzelhetetlennek hitt minőségeket, hangsúlyozottan korlátok nélkül. Ez az égi mintázat sok mindent ismer, a „nem lehet”-et viszont hírből sem. Észrevesszük, hogy mindaz, amit a bennünk élő művésszel karöltve teszünk, mennyi örömöt ad; általa a mosoly garantált és a harmónia természetes velejáróként jelenik meg. Külön égi ajándék, hogy mindez az ünnepi készülődés egészében tud kamatozni, így még szebbé és meghittebbé varázsolva a napfordulót és a Karácsony időszakát.
