Erővarázs Mars-Plútó módra

Erővarázs Mars-Plútó módra

Bicska nyílik, ököl szorul, állkörnyéki izmok megfeszülnek. Nézed az asztallapot: rácsapjak vagy rúgjam fel az egészet? De mi váltotta ki ezt az elképesztő erőket felhorgasztó indulatot benned? Az újabb, sokadik jó tanács:

Alkudj meg.

Köss (szigorúan észszerű) kompromisszumot.

Mondj le róla.

Nyeld le a békát.

Menj arrább, nem érdemled meg, kicsi/kevés vagy hozzá.

Tudd a helyed.

Ne akarj kilógni a kasztodból.

Elég volt!! Nem ezért jöttél! Van határa annak, amit meg lehet tenni veled. És ezt már próbálták, nyújtották, tapodták. Most szánod el magad: ha kell, ha nem elég a szép szó, ha kevés a sugárzó szándék, akkor bizony drasztikus lépésekre ragadtatod magad. Ami senkinek sem jó. Te sem akarod igazán. De elhatároztad: egy életem, egy halálom; ha másképp nem megy, kiengedem a szellemet a palackból. De mégis: honnan is indult ez az egész?

A megfelelési kényszerből. Nevezhetjük jómodornak, viselkedésnek, álarcnak, álcának – bárminek. Olyan, mesterségesen magadra vett vagy rád erőltetett magatartásra gondolj, ami hosszú távon és sunyi módon rajtad ragadt. Mint egy enyvvel bekent olcsó farsangi álarc: poén egy estére felvenni, de nem akarsz rémisztő busóként élni élethosszig.

A megfelelés megalkuvás. Nyilván rengeteg kivételt ismerünk: a színházban nem kiabálod be a tettes nevét, ahogyan a buszon is átadod a helyed a várandós kismamának és/vagy az öreg néninek (ugye?). A bajok a komoly ön-megerőszakolásnál kezdődnek. És nem biztos, hogy te vagy a tevékeny elkövetője. A csendben nyelő, tűrő, beletörődő áldozat sem sokkal jobb. Azaz: méltatlanságot elkövetni magaddal szemben épp oly galád dolog, mint annak gyakorlását tűrnöd. Ezért csapsz szép. De miért most?

Mars-Plútó quintil. Ez az égi ok. A latin szó feloldása egyszerű: 72 fokos kapcsolódás a két említett bolygó között. A mágia és varázslat fényhídja. Ezért vagy képes a november 3. és 6. közötti egzakt működés idején jóval nagyobb energiákat mozgósítani ahhoz képest, amivel amúgy rendelkezel. Az agy nemigen érti, miként lehetséges, de a szíved dobbanása már elárult. Igen, te érted a Nagy Titkot.

Erő, végtelen és korlátlan mennyiségben, magasra törő, változtató minőséggel. Azért mozdulsz és indítasz be folyamatokat, hogy más, eltérő, azaz jobb végeredményhez juss. Erről szól a Mars-Plútó quintil. Reszkessen a méltatlanság! De mi van akkor, ha történetesen minden a legnagyobb rendben van benned és körülötted?

Építő energia. Nagyra törő álmok, ég felé nyújtózó vágyak megvalósításának idejét is jelöli ez az égi erőtánc.

Essen bárhogyan is: szolgálatodra van. Tudj róla, élj vele; használd a számodra legjobb módon. Azt úgysem tudod megtenni, mintha nem is történne semmi. Ahhoz immár túl késő.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő írások elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Álmaid emelnek emberré

Álmaid emelnek emberré

Jó okkal szeretnek kifutni a folyamatok. Az a természetük, hogy a kezdetektől a végig szépen rajzolt ív mentén valósítsák meg magukat. Ébredést erősödés, majd felépülő tetőzés követ, végül az elcsendesedő hullámok szűrik le a tanulságot, hogy végül elköszönj adott minőségtől. Ám, mivel állapotról beszélünk, újra és újra, nap nap után megéled a ciklusokat. Csak nézz ki az ablakon: maga a Természet is éppen így működik. Ezért is mondhatjuk rá, hogy természetes. Ami pedig ellenkezik ezzel – nos, az mind természetellenes. Ide tartozik az is, ha nem valósítod meg benned megszülető álmaidat.

Az álmok megélésének vágya emeli az embert magasabb szintre. A létfenntartás, táplálkozás, szaporodás alapösztönein túl átitatja a humánumot a magasabb minőségek utáni vágyódás. A jól ismert biofizikai jellemzőkön túl ez sorolja az állatvilág fölé az emberiséget. Ha pedig közelebbről is megnézzük, az álmok útján járás mindig világos fordulópontot, áttörési lehetőséget mutat. Itt dől el: életképes-e egy-egy epekedésed, vagy mehet a kukába?

Álomteremtés. Ezzel az egy szóval jellemezhető leginkább a csütörtök égi energetikája. Többnapos égi kapcsolódás csúcspontja esik július 27-re: a Nap és az Uránusz quintil fényszögének tetőzését éljük ekkor. Ez a 72 fokos pozíció a mágikus, varázslatos energiák stimulálásáról szól. Kevéssé érdemes ok-okozati összefüggések láncolatára vadásznod, sokkal inkább való vágyni, megálmodni és megteremteni. Mégpedig kozmikus hátszéllel.

Testesülő valóság. Az Uránusz a Bika fényábrájának testét alkotó csillagoknál jár. Az ő reformer, a régi sablonokat bátran félretoló, friss, olykor meghökkentő módon kreáló erőtere ösztönzi, hogy a háromdimenziós világban is megéld, létrehozd mindazt, ami megfogant benned. Apropó, foganás:

Központi csillagunk, a Nap a Rák csillagzatában jár. Az uránuszi quintilből éppen a Méhkas/Jászol részéhez érkezik el. Ez a magas égi termékenység egyik legszebb, egyúttal legszentebb helye. A különleges égi kapcsolódás mutat rá: ami belül megszületik és áldás van rajta, az valóssággá érik.

Nem való, hogy colstokot vagy mérőszalagot fogj egy-egy álmod mellé és csak a kicsiket engedd meg magadnak. Azaz puffanjon a régi közhely: merj nagyot álmodni. Ebben a fázisban beláthatatlan következményekkel jár, ha korlátokat ültetsz magadba. A kiforrás szakaszában mutatkozik meg, mennyit és hogyan tudsz áthozni, ám a megalkuvás és a leértékelés mindent blokkol.

A Méhkasban járó Napról nemsokára külön cikket olvashatsz. Itt és most jó tudnod, hogy az a pont is közeleg. Ha szeretnéd, sződd álmaidba, legalább annyira, hogy kiterjesztő és megengedő módon ápolod vágyaidat, nyitva hagyva a megteremtésük lehetőségnek kapuját.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

A természetes csodák csodás természete by Nap-Jupiter quintil

A természetes csodák csodás természete by Nap-Jupiter quintil

Margit mindig is hitt a csodákban. Legalábbis ezt hangoztatta aggódó barátainak és önmagának is. Bárhogyan fordult, romlott, változott a sorsa, ő kitartott a hite mellett. Majd csak lesz valahogy. Majd a Jóisten megsegít. Odafentről vigyáznak rám. Margit szorgalmasan ismételte és véste be kulcsmondatait. Akkor is, amikor szaporodtak, szinte maga alá temették a sárga csekkek. Nem tett másként a lakásbérleti szerződés felmondásakor, a kézbe vett diagnózis és az elbocsátás idején sem.

Margit buzgón bízott, hitt a felsőbb erők jelenlétében. Olyan nagyra tartotta őket, hogy kimerítette volna a tiszteletlenség fogalmát, ha ő is megmozdul a boldogulásáért. Így járt el a kilakoltatása idején is. Hiszen az égiek, a teremtő sokkalta jobban tudja, ennek a Margitkának mi lenne idelent, a földecskén a legjobb. Akinek hite van, annak bár semmi mása sincs, mégis: boldog ember.

Margit sokszor idézte fel korábbi szavait a híd alatt. Fázós novemberi estéken, mikor a hideg pára a vártnál jóval hamarabb áthűtötte egykor meleg és kellemes plédjét. De még ekkor sem ingott meg. Hiszen a műszaki diszkontból még ki is hozta a pufi, szakállas sofőr a hűtők kartondobozait. Majdnem húsz centi vastag „ágya” volt, szemben a többiek nyomor-matracával.

Margit sírján nincs felirat, csak a szükséges. A neve és a két évszám. Mettől meddig tartózkodott itt. Egyéb, komoly nyomot nem hagyott maga után. Vége.

Csapó.

Ideje váltanunk. Margit története meglehetősen szomorkás. Szívesen írnám, hogy a fantázia szüleménye, ami csak félig lenne igaz. Ezt a leírt Margitot valóban én kreáltam. Életének, sorsának és személyiségének számos elemét viszont lépten-nyomon nyakon csípheted, hacsak nem jársz ólomlemezekből kalapált szemellenzővel.

Kell a dráma, a sokk, a tragédia. Ezt tartja szem előtt a bulvármédia, de nem én. Margitot egy okból kértem fel. Illusztrációnak. Ő a mai modellünk. Bár nem lehetne vele fehérneműt eladni, nem is ez a szándék. Margit mutatja meg, mi a különbség a csodaváró és a balga között. Margit az utóbbi minőség megtestesítője.

Balgaság.

Balfa…fékség.

Balekság.

A sok „bal”-lal kezdődő minőségnél létezik sokkal jobb is. Jobb, de minden politikai felhang nélkül, természetesen. Hiszen az eredő – szokásosan – kozmikus.

„Az egyetlen realitás a csoda.”

Ezt Szepes Mária mondta, mi pedig követjük. Akár mottója is lehetne a mai témának. Csodák márpedig vannak. Minden áldott nap történnek. Veled is, velem is. Legfeljebb nem vesszük észre, mert ügyes-bajos tüsténkedni valóink oly mértékben foglalnak le.

Nem a méret a lényeg. A mondás kissé pikáns és némiképpen sikamlós felhangú, annyiszor hangzott, hangzik el a férfiasság kapcsán. Ellenben a csodára is igaz. Szoktuk ugyanis mondani: „kisebb csoda történt.” vagy: „Ami velem megesett, óóóóriási csoda!” Esetleg: „az, hogy ma kaptam pisztáciafagyit, egy aprócska csodácska.” Valójában tényleg nem a méret a lényeg.

A csoda az csoda. Adott. Te és én – mi magunk minősítjük, azaz méretezzük. Kicsi, ha örülünk, mert találtunk egy ötszázast az aluljáróban. Nagy, ha a kedvesen megfogalmazott visszautasító levelet követően mégis behívnak interjúra – és meg is kapod álmaid munkáját.

Az ember hajlamos a csodát saját életére gyakorolt hatása alapján tornasorba állítani. Nagyok előre, kicsik hátra.

Az égi apropó itt kínál tisztánlátást. Két főszereplője a Nap és a Jupiter. Ők alkotnak úgynevezett quintil (magyarosabban: kvintil) fényszöget. Ez egy 72 fokos fényhíd; július 14. és 17. között tekinthetjük egzaktnak, azaz markáns, érezhető erejűnek. Ezúttal azonban szeretném elkerülni, hogy elvesszünk a részletekben.

Felsőbb eredetű, csodálatos történés megélése, megtapasztalása. Olyasmi, ami hat a jövődre is és a Szeptikus Társaság alapító tagjának kell lenned, hogy félremagyarázd és random történések véletlen egybeeséseként minősítsd le őket.

Engedd meg magadnak a „luxust.” És most nem a drága táskára, a lehetőségeiden túl árazott nyaralásra, vagy a többi, materiális kiegészítőre gondolok. Tekints magasabbra és messzebbre. Ajándékozd meg magad egy kis kilátással. Ez a perspektíva mutasson túl a mindennapokon. Találj rá a legfényesebb részedre, majd tudatosítsd: ő nem egy pillanatnyi ihletés szülöttje. A tiéd, te magad vagy, lényed elválaszthatatlan része. Ezt üzeni a Nap csillagháttere.

Pollux. Ő a halhatatlan, az örökfényű iker. Castorral együtt alkotják az Ikrek csillagzatát. A Jupiterrel való mágikus kapcsolódás idején központi csillagunk, a Nap éppen és pont Polluxot érinti. Zárójel: július 14-én egy külön bejegyzésben fogok írni a „sima,” mondhatni „mezei” Nap-Pollux találkozóról.

Valódi mese, meseszerű és mesés megélésekkel. Erre nyitja szemed és szíved az égi mozzanat. Valahogy így:

„Segíts magadon, Isten is megsegít.” A régi mondást mottóddá avattad. Még ki sem ürült pezsgőspoharad, mikor döntesz és cselekszel. Vezérlő eszméd alapján letisztáztad vágyódásodat. Megfogalmazod, kimondod és teszel is érte. Itt és most. Valahogy mosolygósabbak a napjaid, pedig nem kelsz később és (még) nem nyerted meg a lottóötöst. Szívedben fürkésző derűvel szemléled, mikor, hol, hogyan bukkan fel a csoda. Mert tudod, hogy létezik. Megingathatatlan belső bizonyosság érleli elvárássá, hogy megtapasztald. Együttműködsz vele, így teszel öles lépéseket boldog(abb) életed útján. Ez a Te történeted, te írod, de megengeded, hogy a tolladat időnként felülről vezessék. Mert így a legjobb.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Mágia, használatodra

Mágia, használatodra

A mágia jóval többet jelent a Roxfort falai között elsajátítható, csak a varázsvilágban működtethető tudásnál. A mágia a mindennapi élet(ed) szerves része. Akkor is működteted, ha tudatában vagy és tudatosan teszed – és igen, akkor is, ha esetlegesen, ösztönszerűen. Előbbit jól ismered, utóbbinál gondolj csak az önbeteljesítő jóslataidra, elszólásaidra, amikkel a Szilícium völgy tech-guruinál is eredményesebben programozod magad.

„Az egyetlen realitás a csoda.” Nem én találtam ki, de maximálisan egyetértek Szepes Mária örökbecsű gondolatával. Egyetértek, igaznak érzem – magamra és a világra vonatkoztatva egyaránt. Ebből pedig logikusan következő, egyértelmű lépésként adódik, hogy a mágia a mindennapi élet(ed) szerves része. A „mágia” szó – bár megeshet, kristálytisztán szemed előtt lebeg valós jelentése – meghatározásért kiált. Jobb többször bevésni, ami ennyire fontos.

A mágia átalakít és megváltoztat. Nem kicsit, nagyon. Hogy mi fér bele a „mágia” fogalomkörébe, ahhoz nézzük meg, mi nem. Konyakos pohárból borospoharat varázsolni például sokkal inkább mutatvány, mintsem valós, érdemi mágia. Megeshet, technikailag bravúros a metszett ajkai kristály transzformálása, ám a lényeg bolhafülnyit nem változik meg tőle. Ahhoz azért többre van szükség.

Célozz magasabbra, azért van pálcád, hogy használd.

Ha megnézted mindkét kezed és üres, valamint talárod egyik zsebében sem bukkantál a pálcádra, nyert ügyed van. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem kell (külső) eszközt használnod a mágia működtetéséhez. Magyarán:

Te magad vagy az

átalakító,

átminősítő,

megváltoztató ember-eszköz. Pont és kész.

Földi szülött, égi bekötéssel. Ez az ember. Ez vagy te. Ez vagyok én is. Mindannyian képesek vagyunk működtetni a mágiát, ahogyan meg is tesszük nap nap után. A minőségi változás a tudatosulással karöltve jelentkezik. Ehhez kínál belépőt a Kozmosz a maga végtelen, nagyvonalú eleganciájával:

Nap-Plútó quintil hétvégére. Érthetőbben megfogalmazva: központi csillagunk és a Plútó között április elsején és másodikán egzakt, 72 fokos fényszög munkálkodik. A varázslat testet ölt. Ha eddig nem tudtál levitálni, akár azt is megtanulhattad a szombati Bolondok Napján: https://www.facebook.com/events/203169175685611. De félre a tréfát, lássuk, mire jó ez az égi mozzanat, azaz mit hozhatunk ki belőle!

Kompromisszumoktól mentes változtatás. A kompromisszumot üdvös, elvárt, kívánt minőségként szokás tálalni. Legalább olyan remek a marketingje, mint a spórolásnak és a lemondásnak. Ha önkéntelenül is gerjedsz, amint közeledbe kerül egy csinos, rebegő pillájú kompromisszum, rögtön lásd benne a „megalkuvás”-t. Máris lohadnak a kedélyek. A valódi mágia annyira tűri a megalkuvást, mint a NAV a rugalmasságot.

Aktív, cselekvő, ráható módon teszel, változtatsz, mégpedig érdemi módon. Ha csak egy mondatot írhattam volna, akkor az ez. Emlékezz, honnan indultunk:

A mágia a mindennapi élet(ed) szerves része. Akkor is működteted, ha tudatában vagy és tudatosan teszed – és igen, akkor is, ha esetlegesen, ösztönszerűen. A hétvége a szándékot erősíti, amivel mágiádat irányítani tudod. Mint amikor megzabolázod a szilaj csikót. Nem betöröd – társaddá teszed. Ennyi, de ez éppen – bőségesen – elég.

kép: pixabay.com

Két úton a szabadsághoz

Két úton a szabadsághoz

A megélt, valós szabadságnál kevés édesebb és vonzóbb minőség létezik. Még koszorús költőóriásunk, maga Petőfi Sándor is „Szabadság, szerelem!/E kettő kell nekem.” sorokkal indítja egyik legismertebb költeményét. Ahogy a hűs áprilisi reggelen Mari néni kiszórja az áztatott búzát a tér közepére – értelemszerűen közvetlenül a bronz lovasszobor talapzatánál -, az odaröppenő galambsereglethez hasonlóan özönlik mindenhonnan a szabadság, a függetlenség és ezek végtelen számú szinonimája. Rendjén való, ahogyan egy kis tisztázás is, ha már a valódi szabadságot célozzuk meg. Mert van, amit nem szoktak megemlíteni vele kapcsolatosan.

Derűs és kiegyensúlyozott minőség. Alapvetés; enélkül tényleges szabadságról nem beszélhetünk. Dupla kozmikus késztetés apropója íratja velem e bekezdéseket, mielőtt azonban a csillagos égre néznénk, határozzuk meg együtt, milyen a vegytiszta szabadság!

Miért kéne a személyes (túl)dráma árát megfizetned azért, ami alanyi jogon jár, ami a tiéd? Ez a fő kérdés. A szabadságtörekvéseket gyakran tálalják úgy, ahogyan Petőfi a Tiszában ír: „mint őrült, ki letépte láncát…” Biztos, hogy ez az egyetlen elérhető és üdvözítő út? Vajon harmonizál a szabadsághoz társuló kedélyességgel, ha összepréselt szájjal, csikorgó fogzománccal rugdosódsz? Tedd fel a kérdést!

A szabaddá válás két útjáról beszélünk ma. Az első közismert; amikor megnyitod a csillogóan krómos vízcsapot, az első habos vízsugárral együtt már ömlik is. Így szól: megszabadulhatsz/szabadulj meg attól a minőségtől, ami korlátoz! Íme, a példák:

Otthagyod a munkahelyed.

Kilépsz egy kapcsolatból.

Sötét, szűk szobából tágasabb, világos albiba költözöl.

Ez a bevett verzió, ezért nincs túl sok magyarázni való rajta. Hogyan érheted el? Tettek útján elindított változtatással. Könnyű átlátni, végiggondolni.

A második verzió ezzel szemben nem annyira fészkelte be magát a köztudatba. Kevésbé látványos – talán ez az oka. Miről szól? Átalakítod érzelmi és tudati viszonyulásodat a korlátozó minőséggel összefüggésben. Nézzünk erre is egy szemléltető esetet:

Formás, izmos testet, életerős önbecsülést, támogató vitálkapacitást akarsz és vágysz. Ennek érdekében döntést hozol és elkezdesz követni, végrehajtani egy kitűnő, precíz, személyre szabott edzéstervet. Csinálod, mégpedig lelkiismeretesen. A telő napok, a múló hetek azonban lassanként elhalványítják a kezdet ragyogó motivációját. Mi történik?

Penzummá, penitenciává, korlátozó béklyóvá válik, mert meg kell tenned azokat a gyakorlatokat, amik eredményeképpen eléred megálmodott kondidat és alakodat. Itt lép képbe a szabaddá válás kettes számú verziója.

Egyszerre raksz rendet az elmédben és a szívedben. Utána ismét ugyanazt az edzéstervet végzed, de már kínlódó nyögés nélkül. Ami mégis kiszakad belőled, az a puszta fizikai megerőltetéshez társuló elégedett sóhaj – ezt is megcsináltad. Lásd meg: nem a gyakorlatok könnyültek fel egyik napról a másikra. Te változtattál belül.

Van, amikor egyik, s megesik, hogy a másik módozat a járható út. Nincs kizárólagos aranyszabály; alkalmazd a helyzetednek megfelelően. Csak tudj róla. Ahogyan arról is, hogy a következő napokban mindkettőhöz égi segítséget kapsz, mégpedig szimultán. Íme:

Vénusz-Uránusz quintil és Merkúr-Uránusz trigon fényszögek emelik a bőven mért hétvége fényét. A közös origópont maga az Uránusz, a szabadság, a tisztázás és – nem utolsó sorban – a zsenialitás planétája. Mindahhoz, amiről eddig olvastál, egyéni, kivételes és különleges inspirációkat is kaphatsz. Olyan bevillanást, amire addig nem számítottál, mert sem a térben, sem életed papírformájában nem mutatkozott. Eddig.

Nem sorsfordító napok és nem, nem szükséges katartikus, égig sikoltó eksztázissal írni róluk. Kedves, kellemes, pezsdítő, mocorogtató energiák. Nem nélkülözik a kellemet és a belső jóérzést. Felvetések, késztetések, a következő összegzéssel:

Szabadnak lenni jó.

Szabadnak lenni (spirituális) alapjog.

Szabadnak lenni való/méltó/elérhető.

Te döntesz.

kép: pixabay.com

Pin It on Pinterest