Lehet félelmetes egy csodacsütörtök?

A július meglehetősen magasra teszi a lécet. Rögtön a hónap legelején kifejezetten fajsúlyos égi történések vonják magukra a figyelmet. Közölük talán a legfontosabb a látszólagosan hátráló mozgást végző Szaturnusz visszaérkezése a Bak asztrológiai jelébe. Beszéltünk már korábban róla, hogy ez amolyan „otthonról hazafelé” energetika, mert a gyűrűs bolygó a Bakot is és a Vízöntőt is uralja (utóbbit az Uránusszal társulásban). Röviden és velős tömörséggel fogalmazva az újratapasztalás ideje következik. Nevezhetjük pótvizsgának is, avagy jegyjavító megmérettetésnek, ha az előző szinteket jól és méltó módon ugrottuk meg. A július másodikán jegyet váltó Szaturnusz félreérthetetlenül és tűpontosan tolja orrunk alá mindazt, ami fontos: megérteti, hogy most már tényleg, végre-valahára és nem tovább halogatva nincs kitáncolás és elsunnyogás: tessék megragadni a sorsfeladat, a saját életút nyelét – nem sz@ros talicska az -, és bőszen tolni előre, a saját, valódi utunkon. Itt akár véget is érhetne a mai írás, mert ez a lényeg, de azért bontogassuk egy kicsit, hátha az árnyalás akkor is segít, ha elsőre nem érezted a találatot.

Vannak olyan leckék, amik nélkülözhetetlenek a következő évfolyamba lépéshez. Hiába tudsz minden mást szuperül, ha ezek közül hiányzik egyik-másik, nem megy az előrehaladás. A naptári év felénél fordulunk az útra, ami megmutatja, melyek is ezek az alapvető elsajátítani valók. De jusson eszedbe: nem elméletről van szó! A Szaturnusz egyik definíciója szerint a tapasztalat bölcsességének planétája. A tettek beszélnek, azaz amilyen értéket létrehozol, amit alkotsz – nyomot hagysz magad után és nem kiskutyás módon. Egyszóval: megmérettetés, ahol már nem tudod kidumálni magadat. Kérlek, ezt ne vészjósló üzenetnek olvasd, egyszerűen csak ez van. A ma embere hozzászokott ahhoz, hogy amiben nem bukik le, az meg sem történt. Ha túrom az orromat és nem lát meg senki, akkor nem is túrtam. Ha elemelem a rúd téliszalámit a bolt kamerahálózatának holtteréből és még a lopásérzékelő kapu sem pittyeg be, megnyertem és büntetlenül (?) enyém a zsákmány. Ehhez a deformitáshoz torzultunk és most adatik meg a gerincegyenesítés lehetősége.

Nézd meg, kérlek és lásd is meg a bolygó mozgásának szépségét: a Vízöntőből érkezik vissza. De mit is jelent ez? Ahhoz, hogy tiszta, szép és szabad életet élhess, fel kell vállalnod önmagadat és véget vetni a sunnyogásnak, kiváltképp az önmagaddal szemben merényelt hazugságoknak. A Bak Szaturnusz végtelenül őszinte energia: nem szépít, nem csomagolja bársonyba a vaskesztyűt, de kiszámítható. A pofonról tudod, hogy pofon és nem téveszted össze holmi simogatással. Az érem másik fele pedig arról szól, hogy a helyeden vagy: elképzelhető, hogy körülötted egyre-másra billennek ki az emberek, de te – energetikailag – stabilan a helyeden állsz, mint kapitány a hídon, akit nem zavarnak a hullámok. Nem merev és begyepesedett módon teszed mindezt, hanem rugalmasan, de szem előtt tartva a célt és az irányt. Erények, amik támogatnak: állhatatosság, következetesség, becsület, megbízhatóság, szavahihetőség. Mára kiürült szavakat tölthetsz meg valós tartalommal tetteid és tapasztalásaid által – ez igazán remek lehetőség. Külön emelem ki az alázat fontosságát. Figyelem! Alázat és nem megalázkodás; a különbség óriási, világokat takar. A most kezdődő időszakban még hangsúlyosabb, még fokozottabb az alázat működtetése: hogyan, miként és minek az irányában tudjuk működtetni ezt a nemes erőmintázatot?

Akad itt még egy szó, ami saját bekezdést igényel, ez pedig a maximalizmus. Kérlek, olvasd vissza ezt az írást (belinkelve a dőlt betűknél), ahol kifejtem, mit is jelent a valódi maximalizmus. Röviden, tömören: tökéletességre törekvés; igény a lehető legjobb megoldás megvalósítására; félmegoldások, alkuk és kompromisszumok nélkül. A július eleje elhozza a maximalizmus iránti valós, belső igényünk újraébredését is. Már kellemetlen és feszítő a tákolás, a csapjuk össze, jó lesz az úgy és társai. Egyszerűen méltatlan és egyre kevésbé, remélhetőleg egyáltalán nem választjuk ezt az utat. Időt kapunk bőven, mert a Szaturnusz hátrálása még negyed évig tart, szeptember végén fordul és csak a téli napforduló előtt érkezik majd vissza a Vízöntő jelébe. Kitűnő lehetőségek kosárszámra, ideje ingujjat feltűrni és munkához látni!

képek: www.pinterest.com

Hogyan készülhetünk fel (jól) a Bakba visszatérő Szaturnusz idejére?

Aki kevéssé kedveli a Bak Szaturnusz energetikáját, jobban teszi, ha ez első sor közepén hagyja abba az olvasást, mert számára kevéssé élvezetes írás következik. Van még némi időnk, mikor a jelenleg a Vízöntő asztrológiai jelében járó (és a Földről szemlélve látszólagosan hátráló) Szaturnusz visszaérkezik a Bak cikkelyébe. Ezek a napok alkalmasak lehetnek egyfajta rákészülődésre. De mire is kéne készülődnöm? – hangozhat a jogos kérdés. A válasz ismerősnek tűnhet: a felelősség felvállalásra, a saját utunkra lépésre, élet- és sorsfeladatunk azonosítására és követésére, sallangjaink levagdosására. Ez az a bizonyos újabb esély, amikor egy lefutottnak tűnő szituációt ismételten rendbe tehetünk. Mintha lógatott fejjel kullognál, zsebedben az UV-csekkel és akkor utánad szól a dauerolt hajú hölgy a tanulmányiról, hogy mégiscsak visszamehetsz, mert a prof talált egy négylevelű lóherét a szakállában és ettől világi jókedvre derült. Különbségként mutatkozik a mindenki számára elérhetőség: bárki bármit nem tisztított meg, most (újra)nyílik a kozmikus „mosó;” emlékezzünk, hogy a Vízöntőből érkezik a gyűrűs bolygó és a Bakban eleinte hátráló, majd direkt irányú mozgással töltött hónapjai után szintén a Vízöntőbe fog visszaérkezni. A felszabadítás, sár- és salaktalanítás az egyik fő motiváció, amikor érezzük, hogy végre véget kéne vetnünk a mellébeszélésnek.

Szót kell ejteni az egyszerűsítésről is: a Szati retrográdba fordulása alkalmat kínál a fölöslegek lefaragására. Zárójel: igen, ez a fizikai test karcsúsodását is támogatja. Bárhol is van velünk és bennünk olyan fölösleg, ami ballaszt, aminek nincs haszna, nem épít és nem ad örömet – egyszóval (a rosszabb értelmezésben) statikus, azt most könnyebben építhetjük le. Ide tartozhat az évek óta nem hordott ruha-armada, a fészerben porosodó „kincsek,” amik egyre silányulnak – számunkra, de másnak még örömet okozhatnak. Emlékezzünk a felső tagozatos matekórákra! Egy 2 + 2 = 4 egyenlet felírható borzasztó barokkos módon is: [(1 + 3)/2] + [7 – (3 x 2) + 1] = 22. Ugyanaz a végeredmény, bár beleizzadtam, amíg felkarcoltam, mentségemre legyen mondva kettes matek érettségim az alsó ponthatáron. Egy ilyen jellegű, túlzó számsorban láthatjuk meg a kettőpluszkettőegyenlőnégy egyszerűségét és nagyszerűségét. Miért jó ez nekem? Nos, vedd észre: ami első ránézésre baromi bonyolultnak tűnik, Bak Szaturnusz idején – lényeglátó módon működve, amit szintén ösztönöz ez az energia -, feltárja előtted valódiságát, tartalmát – átláthatóan és világosan. Nem kell a köntörfal. Még hetekben mérhető időd van átnézni, az életedben hol jönne jól némi egyszerűsítés. Így, rákészülve pedig meglátod majd, mennyivel jobban és magától értetődő módon fogod tudni eltüntetni a felesleget és mindent, ami szükségtelen, kipucolhatod. Figyelem! Nem a spártaiság a cél. Ami örömöt okoz, maradjon, de a holt, energiaáramlásban részt nem vevő minőségek léte mögé biggyessz kérdőjelet: kell-e neked, szolgál-e téged? Tudd, a Vízöntő az adakozásról, az önzetlenségről, a másoknak való, tiszta szívű és –indíttatású adásról (is) szól. Ami téged nem visz előre, másnak álom is lehet, így tudd, az egyszerűsítést adássá transzformálva igazán magas szinten fogod működtetni a kozmikus energiákat.

kép: www.pinterest.com

Mi van akkor, ha nem tudod teljesíteni az életfeladatodat?

Mi van akkor, ha nem tudod teljesíteni az életfeladatodat?

Olyan nincs, hogy nem tudod teljesíteni az életfeladatodat. Pont. Ma egy újabb félelem estében jutunk el annak irracionális voltáig. A közösségi oldalon rengeteg nagyon-nagyon értékes komment és számtalan privát üzenet érkezett. Mindkét fajtának nagyon örültem. Aki nyíltan, kommentben írt, ő segített a többieknek; megmutatta, hogy nincs egyedül, ezért nem (sem) abnormális, amitől tart.

 

Aki privát üzenetben írt, nekik külön tisztelet, mert mégis erőt vettek magukon és elküldték rettegésük tárgyát. Abraham Maslow alkotta meg annak idején a szükségletek piramisát. Legalul a fiziológiai szükségletek kielégítése szerepelt, legfelül, a csúcson pedig az önmegvalósítás. Ez az ábra és maga az elmélet is azt sugallta, hogy enni, inni, b…, öhm… szaporodni muszáj; önmagunk megvalósítása, a bennünk élő energiák kibontakoztatása pedig csak hab lehet a tortán. Zárójel: akkor vajon hogyan működtek az éhező tudósok, esetleg Viktor Emil Frankl?

 

Az elmélet nem is olyan halvány párhuzamot mutat a legsötétebb darwinizmus ember majomtól származtatásával. Azt sugallja, hogy csak kivételes esetekben, csak és akkor, ha már mindenünk megvan, akkor talán és esetleg foglalkozhatunk felettes énünkkel is és egy icipicit belefoghatunk az önmegvalósításba. A legszebb az egészben, hogy Maslow élete végén felülbírálta-visszavonta-módosította ezt a tézisét, mégsem terjedt el az alkotói vétó és eredeti, kevéssé üdvös formájában butítják a jónépet ezzel a háromszöggel.

 

Ember nem születik a Földre életcél, életfeladat, hivatás, sorsfeladat nélkül. A négy szó közül használjuk a nekünk kedveset – kedvünkre. Azért nincs értelme inkarnálódni, hogy túléljünk, együnk, igyunk, fűtsünk és reméljük, minderre holnap is lehetőségünk adódik. Ha így lenne, akkor a csoportos öngyilkosságok miatt réges-rég kihalt volna a komplett emberiség.

 

Ha igaz lenne, akkor vajon mi éltetné bennünk a reményt? A sorsfeladat egy magasztos valami: egy eszme, egy állapot; üzleti nyelven leginkább a „vízió” feletethető meg neki. Lehet, hogy nem érjük el ebben az életünkben. Hoppá. Akkor majd visszajövünk, felvesszük a fonalat és folytatjuk.

 

Hallottál már Mozartról? Nem a kugliról (tallérról, alkalmasint, az még finomabb, ráadásul tejcsokis…), hanem névadójukról? A muzsika számára nyilvánvalóan életek óta küldetés volt. Aki pár évesen komplett zeneműveket alkot, már sokat tett a „munkába” korábban. Az általunk ismert inkarnációjában érte el és teljesített be mindezt, de kellettek hozzá a korábbi életek tapasztalati, tanulásai.

 

Nem baj, ha nem éred el most. Lesz még időd rá bőven, kapsz alkalmat visszatérni és tovább dolgozni mesterműveden. Zárójel: a sorsfeladat nem konkrét cselekvés. Gondolj bele: ha sorsfeladatod lenne egy állatmenhely megépítése, akkor ezt talán 35-40 éves korodra eléred; átvágod az ünnepélyes megnyitón a nemzeti színű szalagot, hozzácsapod a pezsgősüveg nyakát az egyik kennel frissen mázolt ajtajához, hörpintesz a feltörő, habzó sugárból és mehetsz a koporsóba, mert kész vagy és már nincs miért vegetálnod.

 

Szó nincs róla. Az életfeladat mindig minőség, élethosszig törekszünk felé. Az út itt fontosabb a cél elérésénél. Az utolsó perced út közben kell találjon. Könnyű szívvel, jó, háborítatlan lelkiismerettel tudnod kell elmondani magadról, hogy a te saját eszméd felé tartasz, az ő megvalósulásán munkálkodsz. Ha nagyobb a falat, átadhatod szellemi gyermekeidnek, vagy választhatod a visszatérést – rajtad áll.

 

Most már látod, miért irracionális attól tartanod, hogy nem tudod beteljesíteni a küldetésedet. Ha ezeket a sorokat olvasva kapsz észbe, hogy tévúton jársz, azt is tudd: sose késő irányt módosítani és visszatérni a helyes útra. Soha.

 

kép: pixabay.com

a fényben fürdőző piramis többet kínál a szükségletek háromszögénél

Sorsfeladat, fény, megváltás

Központi csillagunk, a Nap csütörtök késő estétől a Vízöntő zodiákusában folytatja égi útját, a szabadság, tisztaság eszményeit előtérbe helyezve. Ha feltekintünk a csillagos égre, úgy láthatjuk, hogy szombattól a Bak csillagképébe lép be (fontos itt is újra leszögezni, hogy az állatöv 12 jele mind-mind egyenlő, 30 fokos szelet, amely a 2.500 évvel ezelőtt az égen mögötte látható csillagképekről kapta nevét, ám nem azonos vele!). A Bak feje a Tejútra tekint, ahonnan nemrég jött le égi útján a Nap, magával hozva az isteni tudást, fényt, szeretetet. A múltba tekintés az isteni világgal való közvetlen kapcsolat minőségének visszaidézése miatt jelentős. (tovább…)

Küldetés = szívatás?

Megtörtént már valaha, hogy elbizonytalanodtál: vajon mit kéne csinálnod, mi az utad, mi a küldetésed? Érezted már magadat tanácstalannak ilyen helyzetben? Szuper! (tovább…)

Pin It on Pinterest