Milyen mértékben befolyásolhatja életedet a csillagos ég?

Milyen mértékben befolyásolhatja életedet a csillagos ég?

Végre elérkezett az idő, hogy erről a szívemnek kedves témáról is beszéljünk egy kicsit. A két véglet valahogy így néz ki: „fogalmam sincs, most növő vagy fogyó Hold van, de nem is érdekel. A csillagok és a bolygók olyan messze vannak tőlem, hogy semmi hatásuk rám, így nincs miért időt pazaroljak a figyelgetésükre.” A lendülő inga a túloldali ponton pedig ilyesmit hall: „ma kell borsót vetnünk, mert termésnap van, holnap kicsit óvatosabban fogok vezetni, mert retrográdba fordul a Merkúr, de a Katit ideje felhívnom, végül is mire jó a Halak Vénusz, ha nem erre?” Jó az elején leszögezni, hogy nincs aranyszabály; konkrét, mindenki által behelyettesíthető, egzakt képlet. Kiindulásként Szepes Mária nagyszerű gondolata szolgáljon: „a csillagok nem kényszerítenek, csak hajlamossá tesznek.” Olvasd el, kérlek, még egyszer. Attól, hogy valamire hajlamos vagy, még nem kötelező úgy működnöd. Ha megengedsz egy személyes példát: édesszájúként hajlamos lennék sok-sok cukrászdába betérni. A hajlamosság, a késztetés ott van, de kaptam szabad akaratot, hogy mégse így működjek (ellenkező esetben tuti megnyerném Gombóc Artúr szerepét bármely castingon). Öntudatom és emberi mivoltam fölé emel a hajlamosságnak, az ösztönszintű késztetésnek. Ez az, amit például az állat nem tesz meg, a farkas vonyítja a teliholdat, a két hímoroszlán pedig addig bunyózik, míg egyikük dimenziót vált és így tovább.

Rajtad áll, mennyire engeded magadat befolyásolni az égi mozgások tudatosítása által. Figyelem: akkor is hatnak, ha hiszel és akkor is, ha nem. Pont úgy, mint a gravitáció. Ha esetleg gravitáció-tagadó vagy, úgy próbáld ki, hogy kidobsz egy tojást az ötödikről: méretes nyers tükörtojássá válik másodpercek alatt az aszfalton, hitedtől függetlenül, hiszen egyetemes törvényszerűségek hatnak rá (is). Alacsony szint például úgy bemenni a munkahelyedre hátráló Merkúr idején, hogy elvárod a félreértéseket, egymás melletti elbeszéléseket és egyéb gebaszokat. Már ha beérsz egyáltalán és nem törik össze a kocsidat… Onnantól kezdve csúszol alacsony szintű működtetésbe, ha az korlátoz téged. Fordíts rajta egyet: a helyzet adott, azt befolyásolni nem tudod. Kivétel: ha képes vagy megfordítani az előre jelzett idő előtt a hivatkozott Merkúrt, kérlek, írj privátban, mert szeretnék elmenni hozzád tanulni és sokat fizetnék is érte. Nem korlátozhat semmiben egy égi helyzet, ez nagyon fontos! Nem érezheted azt, hogy ezt vagy azt most nem tehetd meg, mert az égiek nem engedik. Ha mély és valódi vágy él benned, tedd föl (és igen, így fölfelé, az égiek felé) a kérdést: hogyan és miként tudod mégis, a lehető legjobban megvalósítani? Hidd el, ez a teremtett világ úgy van megalkotva, hogy az ilyen típusú, őszinte vágyak teljesüljenek; ettől (is) válik jobbá és jobbá.

Amikor jól és magas szinten működsz együtt az aktuális kozmikus helyzetekkel, az nem olyan látványos. Minden olyan természetessé válik, azt külön nem feltétlenül veszed észre, hogy nem görcsölsz, hiszen ez a természetes. Kicsit olyan érzés, mint amikor hátszélben biciklizel: jó és gyors a haladás anélkül, hogy különösebben nagy jelentőséget tulajdonítanál a rajtad kívül álló körülményeknek. Emlékezz arra is, hogy a legerősebb hátszél sem indítja el a bringát, ahhoz neked kell a pedált taposni.

kép: www.pinterest.com

Mit kezdjünk a szabad akarattal?

Mit kezdjünk a szabad akarattal?

A mostani, jelentős változásokat hozó időszakban érdemes egy régi alapvetést leporolni és újra a homlokterünkbe emelni. Ez a sarokkő pedig nem más, mint a szabad akarat és a reakcióink megválasztásának szabadsága. Az állatok ösztönszinten működnek: éri őket egy hatás és azonnal, mérlegelés nélkül, zsigerből reagálják le. Időnként az ember is így működik, de nekünk megadatott a választás szabadsága, ehhez pedig mérlegelést és öntudatot is kaptunk. Egy állat nem képes erre, még ha megtanul egy-két apróbb viselkedésmintát, akkor sem válik emberré. Az emberi lélek képes fejlődni és alakulni: ugyanarra a behatásra két éve rosszabbul reagáltunk, mint most – például. Nem törvényszerű a sorsismétlés és az automatikus sínre lépés sem. A folyamat teljességéhez érdemes a kibocsátó oldalt megvizsgálni.

Arra nincs ráhatásom, hogy a főnök üvölt, a kormány adót emel, az ellenzék hőbörög, a szél pedig szembefúj. Ezek vannak. Pont. Az viszont korlátlanul az én hatáskörömbe tartozik, hogy mit kezdek az adottságokkal, azaz a spájzban tárolt alapanyagokból ehetetlen löttyöt, vagy Michelin-csillagra érdemes ínyencséget főzök. Emberként nem kell azonnal pitbullá alacsonyodnunk, ha valaki a lábujjunkra lép. Talán késztetés ébred a tettes torkának átharapására, de elemezzük a következményeket és legfeljebb sóhajtunk egy kiadósat. Amikor megteszek valamit, a humán pszichém megengedi félretenni az azonnali szüretelés kényszerét és képes vagyok késleltetett jutalmazást alkalmazni a jövőben várható nagyobb, szebb, jobb minőségek reményében. Ezért (is) vagyok ember. Vegyük észre, hogy a szabad akaratot semmi (azaz semmi) nem korlátozhatja. Az is szabad akarat, ha indulatból ölök, azonnal megtorlok valamit. Ebben az esetben szabad akaratomból engedtem érvényesülni a bennem élő állatot, szabad akaratomból nyitottam szét az addig pórázt markoló tenyeremet. Amikor magamon kívül vagyok, az azért történhet meg, mert megengedem magamnak – nem törvényszerű folyamat, ahol a bennem élő démon sunyin átveszi a hatalmat. Törekszik rá, hogyne, de nélkülem semmire nem juthatna. Tudatosítsuk ezt a magas és magasztos kegyelmet, amit emberként kaptunk, éljünk vele, működtessük és hozzunk igazán nagyszerű döntéseket ebben a príma korban.

Pin It on Pinterest