Van egy virtuális folyószámlád, amin önmagaddal szemben fennálló követelések, jóváírások szerepelnek. Nem analóg a tíz miatyánk = egy kisebb vétek jellegű könyveléssel. Itt nincsenek állandó árfolyamok, nincs rácsos szekrényben gyóntatófülkében működő könyvelési tanácsadó, sem egyéb, látható és korlátként megfogható szabály. Helyette egy kicsi belső hang végzi az irányítást, ő figyelmeztet, ha netán nem jól áll a szénád. Jóváírás minden eset, amikor valódi álmokat, igazi, saját vágyakat éltél meg, teljesítettél be. Ez mosolygós piros pont-élmény, örömteli érzéssel koronázva.
Amikor odázod, netán végleg elodázod ezeket, úgy mész lefelé a mínuszos tartományba, bár itt nincs folyószámlahitel. Mindig, minden esetben, mikor meggyőzöd elméd és értelmed annak megvalósíthatatlanságáról, amit a szíved és a lelked tud, hogy meg tudod és meg kéne tenned, növeled a tartozásod. Tartozol önmagadnak, hogy beteljesítsd erre az életre tett vállalásaidat, kipipáld a tervbe vett megéléseket. Sunyin, nemodanézősen, alibizve elkummanthatod őket, de így velős tartalommal szemen köpöd a magasabb tudatosságban, felsőbb önvalód által bevállalt küldetésedet. Akkor is, ha végletesen kényelemszerető és konfliktuskerülő vagy.
Tartozol magadnak azzal, hogy amikor az út végére érsz, ne kelljen szemlesütve magyarázkodni. Tartozol azzal, hogy büszke lehess: Te megtetted, amit meg kellett tenned. Tartozol azzal a jó érzéssel, hogy egyenes háttal, nyugodt szívvel és tiszta lelkiismerettel nézhess vissza, miként élted meg az elmúlt életed évtizedeit. Tudd, hogy sosincs késő az egyenleget átfordítani. Nem késtél le semmiről.
Meghozhatod a döntést: holnap úgy kelsz fel, beleállsz az életedbe, teljes mellszélességgel, vállvetve, amihez már ma úgy hajtod álomra fejed, hogy meg is valósítod őket. Ha félelmeken át visz is az utad, akkor is tartozol magadnak azzal, hogy rálépsz és jársz rajta.
Ha a rettegéstől összcsinálod magad, akkor is. Hidd el, amikor valóban helyzet van, megbátorodsz; a falra festett ördög közelről nézve mindig elhalványul. Jobb és méltóbb szemtől szemben alulmaradni egy medvével, tudva és megméretve, hogy ő bizonyult erősebbnek, mint menekülés közben nyilat kapni a hátadba. Amíg nem néztél farkasszemet a félelmeiddel, a legmélyebbel is, nem tudhatod, milyen erősek ők és milyen erős vagy Te.
Tartozol magadnak a szembenézéssel és a határaid felfedezésével. Tudd, hogy sokkal magasztosabb érzés kipróbálni, hol húzódik a teljesítőképességed, erőd, bátorságod végső határa, mint örökké sóhajtozni: „mi lett volna, ha”, illetve „pedig ezt én is megcsinálhattam volna…”. Minden „volna” rontja az egyenleget.
Tartozol maghadnak a teljes élettel, azzal, hogy a saját világodban megteszel minden tőled telhetőt ennek elérésére, mellébeszélés, kifarolás és alkudozás nélkül. Senki nem élheti helyetted az életedet, itt nincs átvállalt tartozás, úgyhogy – ha tehetek egy javaslatot – állj fel, szedd össze magad és indulj neki!
kép: pixabay.com
már nem is lehet kérdés az útirány
