Csütörtökön érinti a Bika jelében vándorló Vénusz a Kos csillagkép legfényesebb, alfa csillagát, a Hamalt. Ez a csillag a Kos Tejútra néző fején pompázik, ráadásként pedig az Északi háromszög, a triangulum is felette fénylik, rámutatva a hármasság szentségére. Ez a hármasság nem csak a test-lélek-szellem közismert értelmezésében bontható ki; sokkalta jobban hasonlít hagymára, a rétegek lehántásának analógiája mentén. Teremtő erőink már látják a Fényt, a legmagasabb minőségeket, az Istenek útját, a tekintetünk már oda vetül. Fölöttünk a Triangulum a szintemelkedésben segít, a Kossal együttműködésben árasztja az önként vállat áldozat nemesítő és áldássá váló minőségét.
Vénusz, azaz öröm és szerelem és harmónia. Gondoljuk végig a csütörtöki napon, mit, milyen minőséget vagyunk készek saját vállalásból és tudatosan feláldozni a vágyott és remélt és kívánt boldogságért? Játsszunk el egy példával: megéri-e nekünk, hogy a búslakodó, hétfőt gyűlölő, alacsony rezgésű munkahelyi csordaszellemet feláldozzuk, hogy helyébe a tudatos, emelt fővel járó, a célt a ködön át is tudó és látó emberré váljunk? El tudjuk engedni a nyáj melegérzetét, a csorda látszatbiztonságát, a karám léceinek fals megtartó erejét? Gondoljuk végig és döntsünk szabadon, szívvel, szabad szívvel.
Előre tekintünk, látjuk, hogy merre visz az utunk, ha a szemünk ezt még nem is érzékeli. Ez az égi pont éppen erről szól: át tudunk itatódni annak biztonságával, hogy jó úton haladunk, hogy örömmel és jó érzésekkel lépdelünk önnön boldogságunk felé, megértjük azt is, milyen kifacsart és hamis a boldogságért való fogcsikorgatás és az izzadva kipréselt öröm nem azonos azzal az örömmel, ami önként és csivitelve száll a vállunkra, mert rámosolyogtunk. Tekintsünk előre, lássuk, érezzük a fényt és döntsünk.
kép: www.pinterest.com
