Láss túl az orrod hegyénél! Ez az egyik legjobb tanács, amit adhatunk és kaphatunk. Mégis: legkevésbé sem szoktuk megfogadni. Pedig nem nehéz belátnod, milyen egyszerű, de masszív mintázatra mutat rá. Komplikáció sehol, mégis: te is, én is – mindannyian hajlamosak vagyunk belesétálni a következő csapdahelyzetbe:
Ami gátol, korlátoz, egyben a valóságodat is beszűkíti. Természeténél fogva mohó (mint a disznó), egyre erősebben blokkol; végül kialakul a spirituális csőlátás. Ezt a következő bekezdésben fogom szemléltetni. Szeretnélek előre figyelmeztetni: gusztustalan, gyomrot célzó módon, mert így érzékletes. Ha az extrém finomlelkűek közé sorolod magad, bátran ugord át.
Sétálsz az utcán, mégpedig alaposan felszerelkezve. Hónod alatt szoros tekercsbe csavart dupla polifoamot cipelve fogatod fejed jobbra és balra. Ebben a hideg időben bízol a gyors sikerben, hogy hamar megpillantod a keresett valamit. Könnyű ráismerni, mert gőzölög. Járdán, fa tövében, út szélén; minden olyan helyen eséllyel bukkanhat fel, ahová egy kutya befér. Igen, ami után kajtatsz, nem más, mint egy frissen világra pottyant kutyaürülék. Nem elgépelés, valóban róla van szó, én figyelmeztettelek. Rövidesen elmosolyodsz, erősebb kezed ökölbe szorítod, apró rázásokkal fejezed ki a találás felett érzett örömödet. Minden járókelőre, bámészkodó öregasszonyra, babakocsit toló, álmos anyukára fittyet hányva cövekelsz le a pár perces kutyagumi mellett. Tájolsz, szimatolsz; nincs nagy szél. Ez azért fontos, mert semmiképpen nem kívánsz hátszelet, hiszen az messzire röppentené az értékes bűzt. Mint a régi varázslók a pálcájukkal, úgy méred ki, hol kínálja magát a legjobb figyelőhelyed. Késlekedés nélkül kiteríted a két vékony, de ruganyos habmatracot, nagyjából kisarasznyira a végterméktől. Azon nyomban hasra fekszel, orrod előtt a barna kupaccal, jó közel. Mélyet szippantasz a gyomorforgató, öklendezésre ingerlő büdösségből, tekinteteddel a sz@rkupacra fókuszálsz és szinte azonosulsz, eggyé válsz az ebtrágyával. Látod a pici gőzpamacsokat, bendőd egyre jobban liftezik, szinte mindent betölt az undorító, bírhatatlan, visszataszító valóság. De kitartasz, hiszen ezért jöttél. Rövid időn belül mire következtetsz? A világon csak sz@r és sz@rság van. Minden büdös, rothadó, élhetetlen, nemhogy élvezhetetlen. Olyan ocsmány a valóság, amit nehéz szavakkal leírni; az ember legfeljebb és legszívesebben csak körülhányná a témát. Kész, vége, ennyi volt. Megígérem, ma már nem sz@rakodunk többet, mert nem való – ez a pár sor is csak a szemléltetést szolgálta.
Eme kis kitérő értelmet nyer – abban a pillanatban, hogy bemutathatom végre mai főhősünket. Ő sose tököl, nem hezitál és az előzőekben ecsetelt dolgokat is óriási ívben kerüli. Ki is ő? A Mars. A vörös bolygó. Arész planétája. Az erő égiteste. Az apropó pedig, ami miatt beszélnünk kell róla, az a közelgő irányváltása.
Jelenleg – a Földről szemlélve és látszólagosan – hátráló mozgást végez. Íme, a száraz, de precíz adatok: 2022. október 30-án délután az Ikrek asztrológiai jelének 25 fok 37 percétől fordult úgynevezett retrográd irányba a bolygó. A tolatást követően január 12-én késő este az Ikrek cikkelyének 8 fok 8 percénél vált direkt irányba; ez a marsikus fordulat helye és ideje. Dupla nyolcas, azaz kétszeresen húzza alá a lehetőségek végtelenjét. Mi jellemző egy ilyen jellegű változásra?
Erő. Erő. Erő. Minden planéta esetében, akit láthatunk kéklő Földünkről hátrálni (a Napot és a Holdat soha), igaz a tétel: amikor újra „előrefelé” mozog, rengeteg, cselekvésre késztető erőt szabadít fel. A Mars esetében ez fokozottan igaz, hiszen ő „amúgy is” és „alapjáraton” duzzad a cselekvésre késztető krafttól.
Mint amikor a rakéta nekiindul. Lásd magad előtt a tudósítások rövid filmrészletét a visszaszámlálással, a visszafojtott lélegzettel, majd a mindennél látványosabb, ellenállhatatlan erővel az ég felé induló rakéta képével. Ilyen módon működik a direkt irányba lóduló Mars.
Pontot tesz egy időszak végére. Erről két alkalommal is írtam. Nem szeretném jó tót rétestészta módjára nyújtani a türelmedet. Mindkét írást könnyedén elérheted, érdemesnek is tartom leporolni a hátrálás összetevőiről szóló bekezdéseket. Íme:
https://ladonyijanos.hu/gyujts-erot/
https://ladonyijanos.hu/nezz-magasra-lasd-a-fenyt/
A második írás az érdekesebb, mert már megpengeti azokat a húrokat, amikkel ma is muzsikálni fogunk. Előbb azonban haladjunk a protokoll szerint és nézzük meg, milyen égi környezet gyakorol hatást a vörös bolygóra!
Az Ikrek jelében jár és térül. Az üzenet címszavakban: értsd meg! Itt és most, a mindennapok szintjén: van erőd. Igen, valóban így van. És nem, nem kell megszerezned, „csak” vissza kell (érdemes) térned hozzá. Nem megugorhatatlan feladat. És nem, nem vagy egyedül. És nem, a világ nem csak bűzös, aszfaltra nyomott kupac, mint a példánkban viszolyogtuk végig.
Működtesd az erődet. Ha kell, köss szövetségeket. Zárójel: anélkül nem a könnyített pályát választod. Lásd még: kapcsolati háló. Maga a kifejezés számos minőséget fed. Itt és most, a sarkon perdülő Mars kapcsán a megtartó, éltető, egymást támogató és erősítő háló(zat)ra gondolj. A KH-nak külön irodalma van; ha tanulmányozod, a legfelső polcról válassz forrást, javaslom. Most pedig jöjjön egy kis szintemelkedés!
Ami nem is olyan kicsi, hiszen az asztrológiai jelek ember alkotta, azaz mesterséges köréből emelkedünk ki. Ki és fel – egészen a végtelen, kéklő és csillagos égboltra. Ott mindig tartalmasabb, szebb és mélyebb üzeneteket olvashatunk. A forduló Mars csillagképi hátterét szemlélve a Bika csillagzatában gyönyörködhetünk. Továbbmegyek: a fényábra szeménél, a vöröses fényű Aldebaran csillagnál vált irányt az erő planétája.
Csodaszép, és ez a kifejezés az Aldebaran esetében nem lehet túlzó. Az ősiségben négy csillagot tartottak számon, mint a Világot tartó négy oszlopot. Egyikük éppen az Aldebaran. A Bika szeme. Ez a tekintet pedig a Tejútra, az Istenek Útjára szegeződik. Oda, ahol a legmagasabb minőségekkel lehet összekapcsolódni. A valódi fénnyel rajzolt égi üzenet nem kevesebbről tájékoztat:
Célozz magasra. A polafioamodat használd arra, hogy hanyatt fekszel rajta és az eget kémleled. Vagy meditálsz egy kiadósat (és nem az utca kövén hasalsz, tacskótojadékot fixírozva). Nézz magasra! Merj nagyot álmodni és tenni! A Bika a termékeny szellemiség megjelenítője. Értsd meg (közönségesen: fogd – már és végre – fel), hogy ugyanannyi energiádba kerül felfelé célozni, mint feladni. Pont ugyanannyiba. Ha pedig semmi különbség nem mutatkozik személyes rezsiszámládban, ugyan miért ne törekedhetnél a maximumra? Mert mások búvalba…béleltek? Mert divat cipőorrot nézni? Mert a sopánkodásból „nem lehet baj?” Elárulom: csak az sülhet ki belőle. Nem méltó hozzád, nem való neked. Most már végképp nem.
Látod a legjobb megoldásokat. Erre hajlamosít a Bika személnél térülő Mars. Látod és cselekszel, mégpedig késlekedés nélkül, tetterőtől duzzadva. Tudod, emlékszel: nem kényszerít semmilyen égi állás – ez a mostani sem – semmilyen, akaratoddal ütköző dolog megcselekvésére. A kozmikus ösztönzés azonban ritkán vezet száraz királydinnyetüskével bélelt árokba. Érdemes hallgatnod rá és tetteidet összhangba hozni a fentről érkező sugallatokkal. Ne hidd el, de tapasztald meg: jól jársz és messzire juthatsz.
kép: pixabay.com
