A vasárnapi égi helyzet a tisztulást, a mellébeszélés és sallangok nélküli, őszinte minőségeket támogatja. Nincs helye a sunnyogásnak és a majdcsakleszvalahogy jelszavával perzsa alá söprésnek, mert a kosz nem megy oda be. Ha meg igen, abban nincs köszönet, mert köbre emelt erőkkel tör elő, hogy legyen már végre tisztaság! Az átszövöttség minőségét az Uránusznak köszönhetjük, ő segít – akár komforton kívüli módokon is – a pucolásban, öt bolygóval kapcsolódva fényszögein át.
Bevilágító hatást gyakorol lelkünkre, érzelmi világunk minden sötét sarka reflektorfényben fürödve mutathatja meg, lakik-e ott traumatikus porcica vagy nehéz érzésekből összeállott koszcsomó. Ha pedig rávetül a fény, akkor a kitakarítás is aktuális: a tollseprű nyomán megkönnyebbülés és egyenesebb hát, ráncmentesebbé váló arc mutatkozik ellentételezésként. Tudatosan érdemes megélnünk belső/alsó világunkra való rálátásunkat, tudva, hogy a bátorság is adott a „munkához”. Munka csak annyiban, amennyiben egy örömet adó, kiadós, kellemesen megizzasztó sportolás annak nevezhető – közelítsünk így hozzá.
Emberi kapcsolatainkban is helye van a szereteten alapuló, méltányos és igaz minőségek megélésének. Vegyük észre, hogy képesek vagyunk eddig skatulyába préselt társainkat más szemmel, bölcsebben, elfogadóbban nézni és megnyílik szívünk új alapokra helyezni a viszonyulást.
Legerősebb hatása az új kezdetek indításában érződik az uránuszi tisztításnak: amibe most fogunk bele, az alapjaiban hordozza ezt a minőséget, avagy most nem tudunk nem tisztán belekezdeni új dolgokba. Persze tudatos szembemenő munkával ez is sikerülhet, de minek tenne ilyet önmagát becsülő és önsorsát rontani nem akaró ember? Élvezzük ki annak nagyszerűségét, hogy a kifejlődés olyan, mint a kezdet és ha nincs mocsok a kezdetben, úgy sokkal szebb, egyenesebb és tisztább az utunk, majdan nem kell végtelen erőket a takarításra és a galacsinhajtó bogárként görgetett salak/trágya/miegymás sikálására pazarolnunk.
kép: www.abstract.desktopnexus.com
