“Ugye biztos vagy benne, hogy vannak dolgok, amelyeket rajtad kívül senki sem végezhet el, ahogy helyetted sem vehet be más egy orvosságot, helyetted sem élhet, tapasztalhat, szenvedhet vagy örülhet? Felismerted-e már a karmád által neked szóló üzeneteket, amelyek sokkal fontosabb mondanivalókat hordoznak, mint első pillanatra hinnéd?

Gondolkoztál-e már rajta, hogy mindig nehéz emberi kapcsolataidból, nagy erőfeszítéseket igénylő teljesítményeidből tanultál legtöbbet eddigi életedben, akkor is, ha ezek provokáló oltásként olyan érzéseket, indulatokat váltottak ki belőled, amelyekre nem is tartottad magadat képesnek? Felismerted-e, hogy önmagad megismeréséhez, de helytállásaidhoz is legnagyobbrészt ezek járultak hozzá, s nem a könnyebb megoldások vagy a konfliktusmentes kapcsolataid?

Gondoltál-e már arra, hogy a mában való jelenléted miért olyan sürgetően fontos érzés benned akkor is, ha a relatív idő évei részben már mögötted sorakoznak? Tervezel, számolsz, intézkedsz, s nem akarsz úgy járni, mint az utazó, akinek a vonaton jut eszébe, úgy indult el új célja felé, hogy elhagyott otthonában nyitva felejtette a gázcsapot, nem zárta el a vizet, vagy égve hagyta a lámpát, amely távollétében is növeli számláját. Észrevetted-e, hogy minden percedben tevékeny, örök utasként cselekszel, aki tudja, valahonnan jön és valahová tart, átmeneti állomásokon át megérkezése felé?”

Szepes Mária

kép: www.boordaf.deviantart.com

Pin It on Pinterest

Share This