Egy ütemkéséssel követte a Merkúrt a Vénusz is a Kos jelébe, immár nem beszélhetünk esetükben érezhető együttállásról, de mindketten megújultak. A Kos Vénusz üzenete szép és egyszerű: miért ne kezdhetnénk harmóniában és szépségében egy új fejezetbe? Hol van az leírva, hogy a Kos tüzessége egyben dúvad, ajtót berúgó minőség is? Tekintsünk úgy a Kos Vénuszra, mint egy bennünk megszülető lelkes, inspirált művészre. Ő az, aki a PET-palackban nem a ki nem vitt szemetet látja meg, hanem az alkotás lehetőségét, hogy milyen szép plasztikvázát lehet belőlük faragni-olvasztani. Ez a jegyváltás egy termékeny időszak kezdete is egyben, amikor ébred a bennünk élő, eddig talán Csipkerózsika-álmot alvó kreatív, örömmel alkotó én-részünk.
Emlékezzünk az örök egyenletre: minél magasabb szinten működtetem a vénuszi energiáimat, annál több örömöt, valódi, tiszta örömöt élek meg. Ennél egyszerűbb és tisztább alapvetés kevés van. Rajtunk áll, mit teszünk bele a készülő levesbe, most dönthetünk, hogy finomságot készítünk, vagy álcázott mosogatólevet. Bármit főzünk is, ez így történik; kiváltképp a kapcsolati ízvilágra igaz.
Gondoljuk végig a Vénusz esetében is mindazt, amit a Merkúrnál tettük az áldozat mágiáját illetően. Bár éppen most esett róla szó, ezért többet nem is ismétlem magam, csak az elcsépelhetetlen örök igazságot írom le újra: az önként vállalt áldozat áldássá válik. Most is, mint mindig. Pörgessük végig, mit dob ki a rendszerünk, minek az áldozati oltárra helyezésével élhetjük meg az áradó öröm és harmónia boldogságos állapotát?
kép: www.pinterest.com
