Péntektől érződik (és szombaton egzakt, vasárnap pedig már el is köszön) a Bak asztrológiai jelében vándorló Plútó és Vénusz együttállása. Ez az energia – mondhatjuk bátran – alaposan megbirizgálja emberi kapcsolatainkat. Számíthatunk arra, hogy valami felmerül a mélyből a másikhoz fűződő relációban, de ez nem baj. Alapvetően. A gondok akkor kezdődnek, amikor a szőnyeg már több araszos hullámokat vet az alá söpört sz@roktól szennyeződésektől és állandó zsonglőrködéssel próbáljuk az egyensúly látszatának illúzióját imitálni. Ilyenkor borul a bili, ömlik a fekália és ki tudja, hol áll meg. Ez a pár nap visszateszteli az ilyen energetikákat és felszínre hozza a mélyben megbúvó, nem is annyira rejtett sérelmeket, megbántottságokat, kimondatlan dolgokat. Ezek persze saját magunkkal szemben is érvényesek, az őszintétlenség befelé talán még károsabb, mint kifelé. A hétvége energetikája segít levonni a megfelelő következtetéseket, hogy a szükséges lépéseket megtéve tovább haladhassunk és a megéléseket, a tapasztalásokat értékes ajándékká változtassuk hosszú-, de már középtávon is. Persze dönthetünk amellett is – kézilabdásan szólva -, hogy újra és újra odamegyünk a pofonunkért. Abból is lehet tanulni.

Magas szinten rácsodálkozhatunk, milyen csodálatos mélységei vannak a másikkal való kapcsolódásunknak (ne szűkítsük le párkapcsolatra a látókörünket); felfedezhetünk olyan minőségeket, amik eddig rejtve voltak előttünk és most végre teljes szépségükben megmutatják magukat. Benne úszik a levegőben a változás, a szintemelkedés, a gyökeres, radikális fejlődés mintázata is; (főleg) a szombati nap kapukat tárhat szélesre, hogy együtt tovább és feljebb léphessünk, sőt akár szárnyalhassunk is. Ezt túlzás nélkül írhatom le, mert a két bolygó a Sas csillagképében találkozik, aminek az emelkedés, az égbe ragadás és a szárnyalás a sajátossága.

 

kép: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest

Share This