Hétfőn érkezik meg a Halak asztrológiai jelében járó Vénusz a Halak kettős csillagképének visszaúszó halacskájához és egész héten ebben a különleges üzenetet hordozó uszonyosban halad. A hét elején még a Vízöntő jövő vizében is megmártózik búcsúzóul a kapcsolatok és a szerelem égi vándora, itt még a tisztaság, a holnap fényéért való önzetlen tenni vágyás erői is érezhetőek. A hét egyik markáns elgondolkodtató erővonala a miért kell visszatérni? kérdése. Mi az, amit társunkkal el kell játszanunk, meg kell élnünk; minek a lehetőségét szalasztottam el esetleg, amit a következő felvonásban színpadra vinnék, hogy lássuk, milyen élőben?
Ide tartozik az ismétlődő motívumok felismerése is, mind érzelmi rádöbbenés, mind – ebből fakadóan – értelmi megvilágosodás formájában. Ez a hét remek alkalmat kínál a „miért kell nekem újra és újra ugyanazt átélnem?” kérdésére adandó valódi válasz megszületésére és megértésére. Itt élhetjük meg, milyen csodás az érzelmi hullámok habjaiból Vénuszként kiemelkedő megvilágosodás fényének ereje; amikor már biztosan tudjuk, hogy legközelebb – a múltból tanulva – nem követjük el ezerkétszázhuszonnyolcadszor ugyanazt a „bakit”.
Jó tudnunk, hogy a visszaúszó halacska fölött ott vágtázik a Pegazus, a szárnyas ló, az égi paripa. Ő szimbolizálja mindazt a varázseszközt, ami zsebünkben lapul – még ha erről pillanatnyilag nem is tudunk. A visszatéréshez új erőket, energiákat, a megoldást segítő készségeket, sugallatokat; egyszóval igazi varázseszközöket kapunk, így bizton tudhatjuk, bármilyen felismerés részeseivé is válunk, annak megoldásához már ott a szerszám, a varázspálca, „csak” használatba kell vennünk.
kép: www.pinterest.com
