Te sem úszhattad meg, még ha barlangban laksz, akkor sem. Szoboszlai Dominikről hallottál, az hétszentség. Sőt, nem kevered a vele kapcsolatos fogalmakat; szóval tiszta, hogy nem egynyári slágert énekelt vagy éppen a Sz@rkeverők trash-reality kilencedik évadát nyerte meg. Focista, piros mez, Liverpool. Magyar büszkeség, hogy ezt a tényt immár a földgolyó számos szegletében fújják; ez a 26 éves fiatalember mára nemcsak a legnépszerűbb, de a legismertebb magyar is. Tollforgatók hada gondolja, hogy írni kell róla, mert ha nem teszi, az „versenyhátrányt” okoz, kihagy egy trendet és a hullám nélküle hömpölyög tova. Ma rajtam a sor, bár a sorba most sem állok be. Egészen más okok miatt ragadtam klaviatúrát. Mert az úgynevezett „Szoboszlai Dominik-jelenség” talán legfontosabb aspektusáról osztok meg veled gondolatokat.
Sokak berzenkednek tőle, hogy példakép. Hiszen teste jelentős százalékát tetoválás borítja, hosszú a haja (régen erre vágták rá összeráncolt homlokkal: huligán!!), Lambóval meg Bentley-vel jár, a karórája árából bel-pesti kétszobás lakásra is futja. És egyébként is: „csak” egy focista; van még benne tíz, maximum tizenkét év, oszt elfelejtik, visszavonul, legfeljebb edzősködik és csinál majd saját sportszer- vagy parfümmárkát. És le is írják az aggódó szülők, akiknek csemetéje makacsul Domi akar lenni és előbb tudja leírni a 8-as számot, mint a nevét. Hát most elmesélem, miért nem baj ez, sőt. A cikk végére sziklaszilárdan tudni fogod, hogy ne beletörődj, hanem repessen a szíved. Íme, a lényeg:
**
A teljes cikkben lerántjuk a leplet. Mert a felszín csillogása elnyomja a lényeget, ez pedig jelen érték-válságos korunkban fontos. Jelentősebb, mint hinnéd, ezért írtam róla, s nem lájkvadászatból.
Elolvashatod a Substack oldalamon:
kép: pixabay.com
