+36 30 855 2287 janos@ladonyijanos.hu

Közel tizenöt évig dolgoztam alkalmazottként – zömében az állami szektorban, némi telekommunikációs kitérővel. Ifjú koromban szüleim tanácsát megfogadva a biztonságot kerestem mind a továbbtanulás, mind a munkahelyválasztás során. Az évek előrehaladtával rá kellett ébrednem, hogy a biztonság illúzióját tudom csupán ezen a módon kergetni, mást nem. A felfelé ívelő karrier egyre fokozódó csömör-érzéssel párosult; utolsó pozíciómban „A” kategóriás irodaház, új cégautó és a stabilitás-előrelépés ígérete „ölelt körül” – ám a hiány és a diszharmónia egyre fokozódott. Mélyen belül tudtam, ez így nem mehet sokáig. Elérkezett egy nap, mikor az utolsó csepp is a pohárba hullott. Ekkor azonnal és minden további mérlegelés nélkül kirúgtam a munkahelyemet (az életemből) és felszabadítottam magam. Végrehajtottam az ismeretlenbe ugrás iskolapéldáját.

Az ezt követő időszak szaporázta meg lépteimet igazán az önismeret ösvényein. Hirtelen rengeteg időm szabadult fel, amit magammal tölthettem és tanulhattam az eddig soha nem tapasztalt helyzetben produkált reakcióimból. Ekkor már évek óta Paksi Zoltánnál ittam a magas tudást és reménybeli asztrozófusként tekinthettem magamra. Ahogy csiszolódtam, úgy kristályosodott ki, hogy ideje visszakanyarodni a kisfiúhoz, aki a békásmegyeri panellakás ablakából gumitappancsos maciként bámulta a Holdat éjszakánként. Bármilyen hosszú és kanyargós is volt a kitérő, most már elérkezett az idő a csillagok világára tekinteni, de már jóval több tudással és tapasztalattal. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy felvállalom az utamat, beleállok a küldetésembe és ezt a csodálatos világot, az asztrozófiát, az ősi tudományt tűzöm zászlómra. Eszközként, tévedhetetlen módszerként használom, hogy hozzám forduló társaimnak, vendégeimnek a csillagok világának útmutatása alapján adhassam át az előre vezető út, a legnemesebb megoldás fénnyel rajzolt kulcsát.

Mikor és miben tudok neked segíteni?

Ha úgy érzed, elakadtál, nem vagy benne biztos, hogy a számodra legjobb döntést készülsz meghozni, érdemes megnézni, mint mond a csillagok világa.

Ha már tudod, mi a Te irányod, de az utad túl rögös és itt-ott kátyúk és zátonyok nehezítik a dolgaidat.

Ha nem vagy benne biztos, meg tudod-e ugrani a következő lépés(eke)t.

Ha időnként jól jönne egy külső, elfogulatlan motiváló hang, ami megkérdőjelezi a kérdőjeleidet, így kínálva lehetőséget a bizonytalanságod elpárologtatására.

Miért szeretem ezt az utat és élethivatást? Mert semmi sem hálásabb látni, mint az újra és újra feléledő belső főnixeket. Mert olyan jó lett volna, ha annak idején van valaki, aki engem is ellát kellően célzott kérdőjelekkel, amikkel terelgetés nélkül ébredek rá a legjobb irányokra. Mert jó lett volna korábban megismernem a születési képletemet – a sorstérképemet. Mert imádom csinálni, mert nekem ez az „örömzenélés.”

Pin It on Pinterest

Share This