Biztosan találkoztál már azzal a mém-szöveggel, hogy „aki nem volt gyerek a nyolcvanas években, az annyit is ér.” Ezzel mondjuk pont nem értek egyet, mert mit tehetsz arról, ha később vagy korábban születtél. A Csikó csillagzatába készülődő Mars kapcsán mégis ilyen hatásvadász, egyben elcsépelt felütéssel kezdem: „aki még nem érzett magában vidám, szilaj, féktelenül kitörő erőt, lelkesedést, az annyit is ér.” Nos, hogy senki ne érezze kirekesztve magát, aki – eddig még – nem gyűjtött ilyen tapasztalatokat, következzen egy remek cikk, mert a mulasztás pótolható. Mi az, hogy!
Mars-fanatikusként kérlek, ne várd el tőlem – mert nem kérem, hogy bocsáss meg érte -, ha az elvárhatónál kicsivel lelkesebben írok róla. Erőbolygó, nulla punnyadás-faktorral. Értelmes, felemelő, átalakító kraft, amivel messzebbre és magasabbra jutsz. Igazán inspiráló, tüzes energia, amikor nem sz@rkupacot, pardon: problémát látsz, hanem lehetőséget. Tüzes égitest, ergo lobog, lelkesít. A kozmosz motivációs trénére, csakhogy ő alaposan, teli rüszttel rúgja seggbe az önszabotálókat. Helyesen. Ösztönöz, hogy tűrd már fel az inged ujját és csináld, az Isten szerelmére!! Jó, leviszem a hangsúlyt. Valóban, ahogy képzeletben az orromra koppintottál, igazad volt. A Mars is működtethető alacsony szinten. Ott, a pohos varangy potroha alatti nívón görcsösség bugyog fel. De nem ám Csikó-időben! Ahogy máris látni fogod, a kettő abszolút kizárja egymást, ez pedig több puszta „jó hír”-nél.
**
A teljes cikkben elmesélem a Csikó csillagzatában járó Mars vidám, egyben vagány mágiáját. Ez a fényábra már az égi egyenlítőn, a felettes énednek üzenő körön vágtázik, szóval nem kispályázunk. Leporoltam két motívumot a mitológiai háttérből, őket megfeleltettem a mai világ viszonyaira. Egészen príma kozmikus energia; nem túl hosszú, de a maga nemében páratlanul zseniális. És igen, a naggyá válás csírájáról sem fogok hallgatni.
Elolvashatod a Substack oldalamon:
https://substack.com/@ldonyijnos
kép: pixabay.com
