Polaris. Betelgeuse. Nap. Együtt: csodatrió

Polaris. Betelgeuse. Nap. Együtt: csodatrió

Nap és Polaris. Nap és Betelgeuse. Két együttállás, három szereplő és három nem akármilyen nap. De tényleg. Igazad van, már minden a nyári napfordulóról szól. A lencsék lassan rotyognak, míg a gyertyák csonkig égnek. Izzik a parázs, parázik a talp, megég-e. Kérdőjellé kunkorodó combizmok reszketnek, elég nagy ívben ugranak-e a tűz fölött, ha már parázsonjáráskummantás esete forog fenn, ám szégyenben maradjon inkább a pap kutyája. De mindezek előtt hajszállal még kínál finomságokat központi csillagunk, a Nap.

Azért is érdemes tudnod róluk, mert sokan nem tudnak. Ha nem asztrozófiáról beszélnénk, leírhatnám: versenyelőnybe kerülsz. Így a következőképpen fogalmazom meg: előnyre tehetsz szert. Nincs verseny, csak és legfeljebb önmagaddal, hiszen már nem akarsz senkit lenyomni. Nem is erről szól a két csillag és a Nap találkozója. Kezdjük a Betelgeuse és a Nap csillagpacsijával. Amikor házat építesz, előbb a pincét készíted el, mégpedig bombabiztosra, hogy masszívan elbírja a földszint és az emelet(ek) terhelését. A Betelgeuse az Orion (Nimród) legfényesebb, alfa csillaga. Asztroanatómia (csillagtestrésztan) szempontjából a válla. Miért hasonlítom a pincéhez a Nimródot?

A csillagzat az Ekliptika, a Nap útja alatt helyezkedik el. Üzenetének lényegéhez ezt figyelembe kell venned. Mély, belső minőségekre mutat rá: önmagad felvállalására. Ez az alap, vagy az alapok alapja. A csillagzat a benned élő, le-, egyben visszahúzó erőkre is felhívja a figyelmed, egyben emlékeztet: ideje legyőzni őket. Az ide érő Nap ezt világítja meg. Miután rádöbbentél, a fény mellé erő is érkezik.

Nem állsz ott megvilágosodott sóbálványként, reflektorfényben fürdőző passzivitás-szoborként. Teszel, lépsz, cselekszel. A váll csillaga a Nappal szövetkezve tettekre sarkall. Azt súgja ordítja, ha kell: ébredj és állj bele az életedbe. Te vagy a főszereplő. Mit tesz egy főszereplő? Igen, igazad van. Full magyartalanul: főszerepel. Most te vagy az, megérkeztél, ott a felirat, a tábla, ami csak kell. A Nap-Betelgeuse három mágikus napja (június 19. és 21. között) visszaemel a játéktáblád közepére. Nem máséra, a tiédre. Vissza tudod szerezni az önfelvállalás útján mindazt, amit a szétcsúszás elvett tőled. A kezedből kipottyant és szerteszét gurult drágakövek összegyűjtésének három napja virrad rád. Ezek a kicsi, ám felettébb értékes kövecskék alapértékeid. Térj vissza hozzájuk, hiszen gránitnál szilárdabb belső, spirituális építőanyagként funkcionálnak. Erőt és tartást adnak, mégpedig az alapoknál. Ha itt rend van, bármit, azaz az égvilágon akármit elérhetsz.

A Polaris ellenben nagyon magasan fent van. Ő a Sarkcsillag. A Teremtő nyilván már nyűgös volt péntek délután. Tele volt a töke ezzel a teremtősdivel, se műszakpótlék, se védőital, pedig qrva nagyon meleg van. Csak teremt és teremt, mintha belefásulna a szalagon végzett munkába. Már nagyon várta, hogy szóljon a dallamcsengő, végre letegye a műszakot és lehúzhasson a bányatóra fél rekesz kőbányai világossal. Így fordulhatott elő, hogy izzadt homokáról egyetlenegy apró verejtékcsepp a szemébe hullott és véletlenül (ami, mint tudjuk, fatális, hiszen réztál nem lehet…) elkottázta a Kozmoszt. Éppen egy meridiánra rajzolta a Betelgeusét és a Polarist. Nézd el neki, tényleg hó vége is volt és már hallotta, hogy a konkurens Univerzumokban sokkal jobban megbecsülik a Teremtőket, még a pályamódosításon is elgondolkodott.

Jó, jó, már ki is osztottam magamnak a tockost, fogjam be a profán. Ha félretesszük izzadt és megfáradt Teremtőnk fals rémképét, feltárul a valóság. Írhatnám csodának is a maga szépségében. Amikor jól dolgozol odalent, odafönt is gyönyörűen alakulnak a dolgaid. A Sarkcsillag magasan az Ekliptika felett – vezérlő csillagod. Mutatja, merre van az előre. Bármilyen kisiklás, fényvesztés esetén bátran kapcsolódj vele össze. Jó hír, hogy az év 365 napján „nyitva van,” hiszen cirkumpoláris csillag, azaz mindig a fejünk fölött árasztja ragyogó energiáit. Még ködben és felhős időben is működik, legfeljebb nem a szemeddel látod őt. Ugyanaz a meridián köti őket össze, de ennek magasztos üzenete segít téged.

Tégy rendet mélyen belül, állj bele a sorsodba és megnyílik a mindenség. Az ég felfelé – is – végtelen. Nincs szűkösség, boldogtalanság, leértékelődés tárazva a sorsodba. Itt csatlakozhatsz föl a legmagasabb kozmikus konnektorra, hogy töltődj. Töltődj, villanyozódj fel és ezzel a magas rezgéssel érkezz meg a nyárba a napfordulóval. Ez azonban már egy másik mese, nemsokára olvashatod.

 

kép: pixabay.com

annyi remek égi történés vár ránk a Polarissal és Betelgeusével találkozó Nap jóvoltából, érdemes meglátnunk a bennük rejlő lehetőségeket

Pin It on Pinterest