Az elengedés tabui összedőlnek

Az elengedés tabui összedőlnek

Elengedés. Ha te is herótot kapsz már magától a kifejezéstől (elengedés = brrrr), akkor ez a cikk éppen neked szól. Ugyan le fogom, mert le kell írnom a konkrét a szót, de végre együtt kitörünk az „engedd el!” felszólítással dobálózó csillámrózsaszín émelyezotéria bugyraiból. Mintha majom lennél. Olyan maki, akit sóröggel fognak meg. Beteszik a csemegét a fa odvába, te pedig rámarkolsz. És nem engeded el, soha, semmikor; még az életed árán sem. Aki lépten és nyomon az „engedd el!” tanáccsal traktál bármely gondod esetében – egyszerűen makákónak, csimpánznak, netán gorillának tart. Pedig jóval több vagy náluk és nem, nem csak a szembe fordítható hüvelykujjad miatt. Sose tennél tudatosan önmagad ellen. Az embert nem így programozták gyárilag.

Könnyű dobálózni vele. Mintha megizzadtál volna, netán rád ömlött egy liter 20 %-os ételecet. Mit javasolnak ilyenkor? Fürödj le! Irány a zuhany alá, ruhát a mosógépbe, hosszú programra és lépj tovább. Ha akarod, habitusod szerint még köphetsz is egy hegyeset, a vidéki nagypapád stílusában. Fontos: attól, hogy boldog, boldogtalan és fogalmatlan dobálózik vele, még nem rossz és nem elcsépelt minőség elengedni valamit. Az viszont nagyon nem mindegy, mit, mikor és hogyan. Túlzás nélkül: ezen áll vagy bukik a sikered. Apropó, siker. Hallottad már elismert, befutott emberektől a következő pár szót, jellemzően ilyen sorrendben: jókor voltam jó helyen? Négy szó, ami kulcs a magasabb szintekhez. Ez igaz az elengedéshez is. Ha pedig időzíteni szeretnél, mégpedig a legjobban, a csillagos ég a tökéletes, felülmúlhatatlan társad. Mondok is pár megerősítő példát.

Fogyó- és/vagy tisztítókúra, böjt fogyó Hold esetében jóval eredményesebb, mint mikor telik égi kísérőnk.

Májtisztítás idejére jó megnézni, hol jár, mit csinál a Jupiter. Megnézni és oda belőni, egy-egy pezsdüléshez az alkalom idejét.

Új fába vágnád a fejszéd – jó, ha passzol hozzá egy Kos- vagy Mars-féle aktiválódás.

A sort végtelen hosszúsággal folytathatnánk, de nem ez a cél. Miután elmúlt az „elengedés” kapcsán felbugyogó zsigeri, ösztönös viszolygás és öklendezés, nézzük meg, mi az égi apropó, ami okot szolgáltat. Mégpedig nyomósat, különben nem húzgálnám a türelmed bajuszát.

Központi csillagunk, a Nap a Skorpió csillagkép ollójánál halad el. Lényeges: csillagzat és nem asztrológiai jel. A zodiákus – ember alkotta – körét tekintve már a Nyilas cikkelyében vándorol majd cselekvő énünk megjelenítő égiteste. Mikor? November 23. és 26. között. Ha a megjelenés estéjén, esetleg másnap olvasod ezt a bejegyzést, akkor a legjobb szívvel írhatom le: van időd rákészülni. Mert van mivel és mindjárt rátérünk a „hogyan”-ra is. Ismerkedjünk meg az égi környezet finomságaival!

Belső minőségek és folyamatok, a lélek és az érzelmek birodalma. A Skorpió fényábrája – zömében – a Nap útja, az Ekliptika alatt helyezkedik el. A déli félkörben elfoglalt helye mutat rá, hogy – alapvetően – odabent érdemes munkálkodnod. De! Az ollója a Napútra és fölé nyúlik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ami belül, tebenned, a lelkedben megfogan, az ki kell, hogy lépjen a cselekedetek szintjére. A „valós,” háromdimenziós, földi életedbe. Jelen esetben az elengedés, mert a Skorpió ollója bizony az élet fonalát vágja el. Hoppá.

Nem öl meg.

Nem nyír ki.

Nem vágja el a torkodat, mert nem Kolumbiából szalasztották borotvaélesre fent macsetével. Másképp működik: a méltatlanná vált minőségeket vághatod le magadról. Az ő életük fonalát nyisszanthatod el. Még másképp fogalmazva: ami lehúzó és fényét vesztett, ami nem méltó arra, hogy továbbra is az életed részét képezze – nos, az őt éltető szálat vághatod el. Gyors, erős, határozott mozdulattal. És persze: véglegesen.

Cselekszel. A cselekvő én útján jár a cselekvő ént megjelenítő Nap. Ha felmerül benned, hogy ugyan, mi más módon is lehetne elengedni, mint tettekkel, akkor gondolj arra, hogy maradhatnál a szellem síkján. A tudatodban leszámolsz valamivel, elhatározod, hogy véget vetsz neki – majd mindent teszel úgy, mint addig. Most – szerencsére – más a helyzet. Itt az elengedés vágya és a megformált szándék tettekké érlelődik benned.

Radikális, nem visszafordítható, végleges. Ez a három jelző írja le talán a legpontosabban, milyen módon működik a Skorpió ollójához kapcsolódó elengedés. Nincs visszaadott babaruha. Javaslom, tegyél egy kis időutazást. Valahol hatodik vagy hetedik osztály körülre állítsd be az időgépedet. A földrajzi koordináták egy fizikaórára repítenek vissza. Ott mesélt a tanár a fehérje kicsapódásáról. Hogy végleges. Nincs a földön olyan hatalom, ami egy kéménytojást újra nyers tojássá tudna alakítani. Nem szoktunk belegondolni, de valóban igaz. Egyszerű és még mindig csak százforintos kísérlet. De vajon minden elengedés így működik?

Azért csépelik annyit a szót és a minőséget, mert valóban létfontosságú. Talán emiatt is bukkanhatunk rá a végtelen, kéklő csillagos ég több pontján is az elengedésre, mégpedig más-más köntösben. Kettőt mindenképpen meg kell, hogy említsek. A Rák ollóját és a Nimród (Orion) nyílvesszőt elengedő kezét. A Skorpió ollójával együtt régen írtam róluk egy kis összefoglalót; ha gondolod, ide kattintva át tudod nézni: https://ladonyijanos.hu/nyissz-es-huss/. Amit viszont feltétlenül vegyünk együtt szemügyre, az az égbolt további díszbe öltözése. Nem „csak úgy” érkezik meg a Nap a végleges elengedés pontjához.

Kitartó és állhatatos ember vagy. Olyasvalaki, aki nem csak ábrándozik arról, hogy talán egyszer majd csak valahogy jobb lesz; hogy esetleg erre röppen egy angyal és véletlenül épen itt pottyant le valami égi kegyet. Nem, te nem ilyen vagy. Sorskovács, aki magának akarja megalkotni a jót, de égi támogatással. Ennek tudom be, hogy még mindig olvasod e sorokat. Mostanra viszont már meg kellett, hogy formálódjon benned a legfőbb kérdés: ki vagy mi, netán kik vagy mik azok a személyek, minőségek, amiknek érdemes búcsút intened? Amolyan Skorpió ollója-féle, azaz radikális, gyors, azonnali és végleges módon. A válasz, a felelet tebenned van.

Emlékezz: még áll idő a rendelkezésedre. Felkészülhetsz. Abban a ritka, de nem példátlan esetben, ha „csak” érzed, kiről/miről kéne, hogy szóljon a november 23. és 26. közötti lomtalanítás, nézz körül. Lásd a környezetedet, de éles szemmel ám. Vedd észre a trójai falovat is. Őt, aki mosolyog rád. Talán kedves is; esetleg kávét főz és néha meglep egy szelet csokival. Így ringatja mély álomba éberségedet. Nem, gyanakodnod nem szükséges, de megeshet, hogy őrá éppenséggel azért nem gondoltál, mert átcsúszott figyelmed radarernyője alatt. Ő az, aki megmondja a szemedbe se, de a hátad mögött is. Hasznossága a darázs, a kullancs és a szúnyog háromszögén belül jelölhető ki. És hogy mennyire szükséges számodra mindennapos jelenléte? Épp, mint a három ízeltlábúé. Pont.

Elengedés. Remélem, mire eddig eljutottál, már a múlt emléke csupán az összerezzenés. Bízom abban, hogy a szó és a hozzá kapcsolódó folyamat immár nem azt váltja ki belőled, mint a konfitált, velős eperszósszal futtatott fahéjas pacal füstölt epeágyon.

Nap a Skorpió ollójánál – mindenre is jó. Igen. Bármire, amit azonnal és véglegesen el akarsz engedni. Úgy, hogy se nyíltan, se ordas, sunyi módon vissza ne kúszhasson az életedbe. Embert, tárgyat, minőséget – bármit és bárkit, ahol már kihunyt a fény és a keletkezett űrt a méltatlanság sötétje töltötte be. Rajtad áll, az Olló a te kezedben lesz. Tartsd úgy, használd olyan módon, hogy ne remegjen meg a kellő pillanatban, mikor a lehúzást éltető, régi fonalat elnyisszantod. Extra égi körítés, ünnepélyesen szép égi állás. Kívánom, hogy a legjobbat hozd ki belőle.

u.i.: tudd: ez is „csak” egy égi állás. Semmi, az égegyadta világon semmi nem történik, ha átalszod, ha hagyod, hogy elpörögjön „csak úgy.” Jó, de nem bulvárosan; nincs és nem is lehet olyan érzésed, hogy „csak itt, csak most, csak önöknek.” Jó lehetőség, de nem akar zabszemet tuszkolni a hátsódba; szóval csak lazán, oldottan engedj el.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Értve, könnyebbülve, szabadon

Értve, könnyebbülve, szabadon

A kimondott szó, a megértett szándék, a tisztuló gondolat gyógyít, s ha van, mit magad mögött hagynál: megeshet, az új napok mosolya könnyebb szívvel talál rád.

Ami nyomaszt, megüzeni léte okát, s aztán, mint dolgát jól végzett követ, állhat is tovább.

Nem kell facsart szívvel, szorongva maradnod.

Jár a megkönnyebbülés, ahogyan nem méltó magad büntetned.

Valós az alap, több hitnél, reménynél: értelmed fényében megtisztítva teheted le a terhet.

Szombat és vasárnap, azaz hétvége. Két napnyi remek idő.

Engedd el. Hagyd magad mögött. Azaz: vágd le.

A Skorpió csillagkép ollója. Ő segít ebben, mégpedig és elsődlegesen szellemi-kommunikációs oldalról.

Ekkor halad el a Merkúr a végtelen, csillagokkal díszített égbolt megkapóan praktikus részén.

Gondold végig, vagy csak tedd a párnád alá. Egyet kerülj el:

Ne várd el, hogy az új hét veled és benned találja az előző napok-hetek nyomasztódását. Csak érte kell nyúlnod: átgondolni (és nem túlagyalni), majd kimondani. Önmagadnak és ha kell, neki(k) is.

Így funkcionál, erre való, ilyen módon, azaz véglegesen nyisszantva működik ez az égi aktiválódás.

Egyszerű, szép és tiszta.

Mint egy virág a méhdöngicsélős, madárdalos mezőről. Őt sem kell túlmagyarázni, mégis megérint.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

A forduló Vénusz harmóniára hangoló üzenetei

A forduló Vénusz harmóniára hangoló üzenetei

Aminek lejárt, kifutott az ideje – és megért rá – engedd el. Ez a Rák csillagkép ollójának tömör üzenete. E ponton vált irányt a szerelem bolygója, a Vénusz. Egész pontosan 2023. szeptember 4-én, kora reggeltől járja direkt irányban útját. A fordulatot megelőző, majd azt követő időszak alatt mozgása lassabb – legalábbis földünkről szemlélve. Ennek tudható be, hogy gyorsulási fázisában, a hó közepéig, szeptember 16-ig még a varázsollónál halad el.

A matrjoska baba fából készült, kézzel festették. Egyre kisebb, kettészedhető, egymásba rakott babákból áll. Egy időben úton-útfélen árusították. Ő villant be a mai bejegyzés szerkesztése közben. Mert ezt az építési módot alkalmazom. Azaz: két korábbi, a hátráló Vénuszról szóló cikket illesztek ide. Az elsőben ugyanilyen módon szerepel a második. Ha ködös-rébuszos lenne, ne aggódj. Csak olvasd végig.

Nem túl rövid, de megéri. Rendkívül fontos ugyanis, hogy visszatalálj, visszaérkezz a mindennapi létöröm harmóniát támogató erőterébe. Ez a főüzenet, minden más ehhez kapcsolódik. Íme, az előzmények:

„Jössz te még az én utcámba.

Fehér ember nem felejt (az indián meg bosszúálló).

Felírtam a kéménybe.

Csak hármat szedtem csokorba, de te is rengeteget ismersz. Vajon miért vagyunk dugig szólásokkal, amik emlékeztetnek, hogy a sérelmeket dédelgetni kell és adott esetben évtizedekkel korábbi tüskékért való elégtételt venni? Szerinted életszerű a következő jelenet?

Osztálytalálkozó. 1998-ban érettségiztem, tehát idén a szépséges huszonötödiket ünnepeljük, ami a szokásos május helyett őszre, leginkább novemberre csúszik. Tegyük fel, eljön Dezső is. Aki annak idején gúnyolódott a malacmintás tornacipőmön. Vagy egyszer leköpött valamelyik szünetbeli focimeccs hevében, kezezéses szituációt vitatva. Esetleg nem továbbította a Mancinak írt levelemet matekórán; sőt, a kis ge…nnyláda még el is olvasta. Vért kívánó, bosszúért ordító bűnök. Épp úgy nem évülnek el, mint a háborús, a haza és az emberiség ellen elkövetett vétkek. Kit érdekel, hogy Dezső azóta megházasodott, született három gyereke és köztiszteletben álló intézményvezetője egy kisvárosi könyvtárnak? Attól még ő ugyanaz a sz@rcsimbók, akin elégtételt kell vegyek.

Kutatok, keresek. Lenyomozom, milyen autóval jár. Kerítek egy – szigorúan 18 év, tehát a büntethetőségi korhatárt be nem töltött – suhancot. Ő majd odalopózik Dezső kocsijához, míg mi az étteremben számolunk be sorsunk kurflijairól és tobzódunk a könnyesre röhögős nosztalgiában. Hogy meg fog lepődni, mikor látja: mind a négy gumi lapos, mint a nyugdíjasklubra összeállított hakni programja. Mert megérdemli. Nem megtorlás, ó, nem. Egyszerű igazságszolgáltatás. Erő, ellenerő. Amit tett, annak kell, hogy viselje a következményeit. Ja, kérem, hogy nem arányos? Ezt meg ki mondta? És a huszonöt év kamatai? Mármint kamatos kamatai? És értékeld, hogy nem kiszúrom, csak leeresztem. Szerez egy pumpát és már mehet is, némi munkát követően. Semmi gonosz nincs benne, ezt te is be kell lásd.

Hát hányszor éltem már át ezt az édes percet, hogy végre jól odacsaphatok a régi megaláztatások miatt? Hogy végre az ő összeálló disznószemei is kikerekednek, mert éppen rajta csattan az igazság ostora? Kellett volna rendesen viselkedni, akkor meghívom egy sörre. Jó, nem egy korsóra, csak pohárral kap. Kapott volna, de ez elszúrta. Nem kicsit, nagyon. És mi az a közel három évtized? Csepp a tengerben. Én emlékszem, nem felejtek, törlesztek. Ahogy azt kell.

Csapó, váltás, fejezet vége. Az előző három bekezdés csupán illusztráció. Mindössze a kiindulási alap valós: ’98-ban érettségiztem és késő ősszel gyűlünk majd össze.

A bosszút forraló, (régi) sérelmeket dédelgető ember belső világát látod; sajnos – legalábbis azt hiszem – ismered is. Nem, nem rád gondolok, de nehezen kerülheted el, hogy ilyen attitűddel megvert ember éljen a környezetedben. A megoldás azonban úgyszintén közel van. Semmi mást nem kell tenned, mint hálálkodni ez kicsit. Azért, mert kaptál nyakat; ellentétben a nyurgaponttyal, el tudod fordítani a fejed. Felfelé, a végtelen, csillagos ég felé. Mert ott a megkönnyebbülés lehetősége vár rád.

Láss rá a múltra, hogy megértést kapj. Így tudod magadban gyógyítani az önérzet (ego) sérüléseit. Fölé emelkedés. Éppen erre van szükséged. Az apropót pedig a látszólagosan hátráló Vénusz adja.

A szerelem planétája – egyben kapcsolatbolygó – két hete végez úgynevezett retrográd mozgást. Jelenleg az Oroszlán csillagzat múltba néző fejénél jár. Ez a szimbolika mutat rá: képes vagy magasabbról és bölcsebben szemléli a régebben megesett dolgaidat, emberi viszonyulásaidat. A megértésből fakad a kioldódás lehetősége. Hacsak nem ragaszkodsz foggal és körömmel sérelmeidhez, jó eséllyel kiszórhatsz belőlük egy jó kosárra valót. Ideje van.

Emlékeztetőül idemásoltam a 2023. július 22-én közzétett cikket. Itt a hátráló Vénusz alap-mintázatairól meséltem. Jól jöhet egy kis leporolás, felfrissítés. Íme:

„Elérkezik a szenvedés-programok kényszeres futtatásának vége. Nem, a világ önmagától nem lesz übercuki, rózsaszín, habos-babos hely. Még akkor sem, ha éppen a héten mutatták be Margot Robbie címszereplésével a Barbie filmet. Minden külső hatás, érkezzen akár az égből, vagy kapd a mozivászonról, önmagában semmit sem ér. Na jó, adhat egy kis kellemes érzetet, de nem többet. Veled együtt, tetteiden keresztül viszont a határ kitolódik. Azért nem írom, hogy végtelen, mert esetleg megszédülnél. De lássuk, mi is az a szenvedés-fetisizmus, amit perverz hungarikumként oly előszeretettel űzünk – sokszor tudattalanul.

Az élet sz@r.

Sok az eszkimó, kevés a fóka.

Így vagy úgy, tuti, hogy megszívod. Ne gondold már, hogy te valami kivételezett csodabogár vagy.

Tanuld meg, hogy idővel mindenben és mindenkiben csalódni fogsz. Jobb, ha nem is bízol és hagyd a reményt, mert nagyobbat koppansz.

Szerelem? Na ne röhögtess már! Mi az, hogy szerelem? Illúzió. Azért találták ki, hogy el lehessen adni egy csomó mindent. Ha nem büdös és nem ronda és esetleg tud két értelmes mondatot szólni, akkor csapj le rá!

Hadd ne folytassam a sort. Sunyi módon átitatódtunk a keserű, vitriolos akasztófahumorba pácolt gyötrődés mintázatával. Pedig nem kéne, hogy így legyen.

Olyan hihetetlen, hogy noszogatni kell valakit: tessék, örülj már. Minek is? Elsősorban annak, hogy örülhetsz. Hogy élsz, itt vagy fizikai testben. Innen nézvést már bárminek és akárminek képes örülni az ember gyermeke.

Alapvetően örömre vagyunk hangolva. A Vénusz Földünk közvetlen szomszédja. Elég bármely Naprendszer-ábrázolást megnézned. Ráadásul úgynevezett „belső” bolygó. Ez a kifejezés csupán annyit tesz: a Föld és a Nap, tehát a világosság jelölője, a központi erő között helyezkedik el.

Földünkről a Nap felé a Vénuszon keresztül látunk, juthatunk el. Spirituális értelemben valahogy így fest: az életöröm és a harmónia az az alapvetés, ami bennünk él, ha feljön a Nap. Nem tudsz központi csillagunk irányába tekinteni úgy, hogy figyelmen kívül hagyod a szerelem bolygóját. Lásd még: Esthajnalcsillag.

Ez egy olyan, végtelenül egyszerű alapigazság, ami önmagában képes szertefoszlatni a divatos nehézség-kultuszt. Tudod: földi siralomvölgy, árnyékvilág, tér és idő keresztjére feszített ember képe. Satöbbi.

Ha nem a harmóniára, az egyensúlyra és a mosolyra kódolták volna az emberiséget, akkor ezek nevében nem alkudnál meg. Eszedbe sem jutna kompromisszumokat kötni. Nem mentegetnéd a méltatlan kapcsolatok másik résztvevőit. Legfőképpen: nem értékelnéd le önmagadat a másikkal való együtt-létezésben. Mindezt a (felszíni) harmónia megőrzéséért erőszakolod teszed.

Örülni nem luxus. Ha igen, akkor nem nagyobb a lélegzésnél. Ahogyan nem gondolkodsz el, hogy vajon megérdemled-e a tüdődet megtöltő, véráramodat frissítő oxigénslukkokat, úgy ezt a mindennapi létöröm esetében is kerüld. A felső polcos Lindt, a Dom Perignon, az Aston Martin valóban luxus-kategória. De nem az élet- és létöröm. Erre hívja fel a figyelmet a Vénusz fordulata.

Térj vissza az életigenléshez, a mosolyhoz, a szerelemhez! Avagy a mindennapi létörömhöz. A szerelem bolygója 2023. július 23-án, vasárnap reggel – némi „ácsorgást” követően – látszólagosan hátráló útra indul. Ekkor az Oroszlán asztrológiai jelének 28 fok 36 percénél jár. Halkan suttogom: az Oroszlán csillagkép szívéhez, a Regulushoz igencsak közel. Ennek üzenetértéke jelentős, amit azt máris kibontjuk. Szeptember 4-én kora reggel az Oroszlán cikkelyének 12 fok 12 percénél térül újra és kezd majd ismét „előrefelé,” azaz direkt irányba haladni. Ez az üzenet is világos, egyszerű, szép:

Láss rá, mi az, amivel leválasztod magad az örömről. És most valódi, őszinte, magasról megvalósított rálátással dolgozz. Nem érdekelnek a kifogások. Ne fogd a külső körülményekre. A kozmikus helyzet lehetőséget kínál a megértésre, mégpedig belső megvilágosodásod által. Nem rossz, nem rossz. De ígértem a Regulussal kapcsolatban is egy gondolatszálat.

Szeretet. Az Oroszlán szíve. Amikor úgynevezett retrográd mozgásba kezd egy planéta, érdemes alaposan megvizsgálni, honnan fordul vissza. Mert az egész tolatás, a közben érkező felismerések, tanítások segítenek hozzá, hogy azt a bizonyos minőséget jobba, magasabb szinten működtesd. Szív – szeretet. Ennél tisztább egyenlet nemigen létezik. A hátráló Vénusszal mehetsz vissza oda, ahol az okokat találod. A kiváltó koromszemcséket, amik belerondítanak a szívvel élt, örömmel bélelt létezésedbe. Ideje pucolni. Ehhez is támogatást nyújt a csillagos ég.

Olló, ami elvágja a köldökzsinórt. Ezt szokás a Rák csillagzat ollójához és itt fényeskedő alfájához, az Acubens (Sertan) csillaghoz passzítani. Magyarul: szeptemberig bőven van időd. Láss rá (ez olyan oroszlános huzal), mi az, amiért pörgeted a szenvedős malmocskádat. Szeptemberre érkezik vissza Afrodité bolygója a Rák ollójához. Célszerű, ha eddigre – stílszerűen – megszületik benned az elhatározás: véget vetek a kínlódásnak! Itt jól jöhet egy apróbb szertartás, mintegy spirituális pecsétként nyomatékosítani kimondott, felvállalt szándékodat. Kitűnő energiájú pont, hogy pontot tegyél a szenvedgetés végére. Pont.

Ha kell, olvasd újra, akár többször is. Nem az irodalmi értéke miatt, az ma minimális. A tartalom lényeges; egyszerűen tudnod kell róla, hogy miért nem természetes a vergődés, amit csodás szépségű Kárpát-medencénkben oly’ lelkesen üzemeltetünk. Nem állítom, hogy kifordul a sarkaiból a létezés és a szeptember ötödikén felvirradó Nap már egy boldogságban lubickoló Magyarországot pillant meg. Utópia lenne. Ám ami rajtunk: rajtad és rajtam áll, azt tedd, tegyük meg. Tehát: előre az életigenlés és a mindennapi létöröm útján!”

kép: pixabay.com

#ladonyijanos #asztrozófia

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Holddal hangolj bőségre!

Holddal hangolj bőségre!

A bőség soha nem egzakt kategória. Ha te nem érzed magad jómódúnak, hiába a felmérhetetlen egyenlegű bankszámla, a mélygarázsban parkoló hibrid csillagromboló és a hangárban lezsírozott vajbőr foteles, kéthajtóműves magánrepülőd. Nyomorult, szegény és szerencsétlen kukacnak fogod érezni magad. A tétel megfordítva is igaz: kanyi vas nélkül, anyagi biztosítékok híján is boldog, elégedett, mi több: vastag bőségtudattal kibélelt életet élhetsz. Ha nekem nem hiszel, kérdezz meg bárkit, aki járt Ázsiában. Én még nem, de oly’ sokszor oly’ sokaktól hallottam, filmekben láttam, hogy hajlamos vagyok elhinni. De nézzük, miért kellett zászlóra tűzni a bővelkedést.

A bőség soha nem egzakt kategória. Azaz: elválik, mid van, attól: minek és hogyan érzed magad. Utóbbi a fontos, előbbi – tulajdonképpen – lényegtelen. A bőség ellentétje a szűkösség. A két fogalom abszolút kétosztatú valóságot kínál: vagy ezt éled meg, vagy azt. Ritka vékony jég a középút, hogy be is szakadjon egy ennyire súlyos képzavar nyomasztó terhe alatt. Akiben a nélkülözés programja fut, hajlamos mindent a folyamatos fogyás lencséjén át szemlélni. Ez az egyenlet nem bír jó megoldással. Előbb vagy utóbb a létbizonytalanságig és a fizikai test elmúlásának képéig csoszog, majd kocog, végül sprintel a megriadt képzelet. Remélem, a tiéd nem.

Háború.

Infláció.

Háborús infláció.

Visszatartott uniós pénzek.

Aszály. Belvíz. Szélvihar. Sáskajárás. Kolorádóbogár. Krumplibogár. Lisztharmat.

Apadó lakossági megtakarítások, beáramló vendégmunkások, sötét fellegek a jövő kilátásai fölött.

Nem folytatom a sor, minek is tenném? Ráismersz az elhangzottakra. Jó, sáskajárásról idén még nem hallottam. Közös bennük, hogy gyomron akarnak szúrni. Nem rozsdás bökővel, vagy borotvaélesre fent finnacél séfkéssel: testi érzeteid által. Aktiválják a generációs mintákat. Úgy tartják, egy-egy trauma lenyomata hét generáción keresztül öröklődik a családi emlékezetben. Azaz: adódik apáról fiúra, anyáról lányára. Akkor is, ha nem tudsz róla. Se te, se apád, se anyád. Sejtszinten, a legalapvetőbb alkotóelemek emlékezetében kódolódik a hetedíziglen valódi megélése. Aztán persze kipörög, de baromi messzinek tűnik hét nemzedéket kivárni. A ma emberének a tények ismerete, a mechanizmus működése mellett más eszközökre is szüksége van. Jó hír, hogy rendelkezésre is áll olyasmi, amivel halványítható-oldható a tünetegyüttes.

Lélek, érzelmek. Itt képes mélyre nyúló, makacs gyökereket ereszteni a szűkösség szűkölése. Nyilvánvaló tehát, hogy a gyógyítás, átírás, felülírás is itt végezhető el. Eredményesen. Ha pedig elkezdjük a legmagasabb minőségeket számba venni, óhatatlanul a végtelen, csillagos, kéklő égnél kötünk ki. És milyen jól tesszük.

Hold. Ő a mai főszereplőnk. Kissé mostohán szoktam bánni vele, amivel kapcsolatosan máris bocsánatot kérek. Leginkább a teli-és újholdakról tudósítok. Pedig égi kísérünk annyi mindenben támogat bennünket. Hozzá kapcsolódik a változás és alkalmazkodás, ám ez nem azonos a méltatlanság tűrésével és a megalázkodással. Hangulatunk alakulása és a külső történésekre adott belső (tehát értelemszerűen érzelmi) válaszreakciók is Hold-típusú megélések.

A bőség soha nem egzakt kategória. Éppen ezért – mogyoróhéjban megismerve a Hold energetikáját – bátran fordulhatunk felfelé és befelé a változtatáshoz. Augusztus 9. szerda kitűnő nap hozzá: ebédidőtől egész délutánon át a Fiastyúk csillaghalmazában jár kísérő planétánk. Mégpedig fogyó fázisában, ami az elengedést támogatja. És ellentmondás legfeljebb a felszínen mutatkozik. Máris kifejtem, miért:

Fogyó Hold: segít megszabadulni a szűkösség érzetétől. Ösztönzi a nélkülözési kényszeresség leépítését. Nem ígéri, nem ígérheti, hogy azonnal és végleg eltűnik belőled minden érintett minőség. Mint egy remek film: elvarázsol és soká megőrzöd egy-egy jelenetét, fordulatát. Ritka azonban az életet megreformáló, sorsot valóban fordító mozis megélés.

Fiastyúk, másik nevén Plejádok. Az esszenciális termékenység, a vegytiszta bőség égi pontja. Róla – ellentétben a kissé mostohán kezelt Holddal – gyakrabban írok. Amikor egy-egy égi vándor érinti, szeretek megemlékezni róla. Régen úgy tartották, itt az istenek szerelmi fészke. A (helyes) következtetést abból a megfigyelésből vonták le, hogy itt keresztezik egymást a bolygópályák. Az isteni erővel és tulajdonságokkal felruházott teremtő erők nászának pontját kiemelt figyelemmel tüntették ki. Vele dolgozhatunk és működhetünk együtt végtelenül gyümölcsöző módon szerda délután. De mit kell ehhez tenni?

A bőség soha nem egzakt kategória. Éppen ezért elég kicsit ki- és megnyitni a szívedet. Befogadni, hogy „amúgy,” alapbeállításként bőség van. Ezt látod és tapasztalod, ahogy kilépsz a természetbe. Ha pedig a bőség természetes, akkor a szűkösség természetellenes. Amit teszel, nem más, mint visszazökkenés a helyes érzelmi origóra. Kézbe vehetsz napraforgó-virágot (erről és a hozzá kapcsolódó mágiáról egy korábbi hírlevélben is írtam), gabonakalászt. Válassz kedvedre bőség-szimbólumot és töltődj fel vele. Itasd át magad és valóságodat a valós bőség nyilvánvalóságával. Ehhez kitűnőnél is remekebb a szerda energetikája. Itt érne véget a bejegyzés, ha nem éltem volna meg azt hétvégén, amit.

A vihar és az elemek vehemens megjelenési formája jó 40 órás áramszünetet okozott. A kiépített internet optikai kábele még mindig lóg; ki tudja, mikor jut kapacitása a szolgáltatónak a rehabilitációra. A tombolás közepén tett kinti köröm, mikor igyekeztem megóvni az autót a jégveréstől, aktiválta a háborús traumapontokat. A hajnaltól kezdődő áramszünet rátett még egy (tucat) lapáttal. És nem csak rám: az egész környezetben ezt tapasztaltam. Van hát dolgom, dolgunk, hogy felismerjük: ez nem a miénk. Őseinké, igen. Hordjuk őket a génjeinkben, de a tudatosulás segít. Az égi apropó pedig extrát kínál hozzá, amivel érdemes élned, élnem, élnünk. Bőségben, harmóniában – mert ez a Természet rendje, tehát ez a természetes.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Kapcsolatgyógyító fényhíd

Kapcsolatgyógyító fényhíd

Tisztaság. Friss illatok, ragyogó színek, felüdülés. Mindenki szereti. Szinte, de a kivétel olyan kicsike, hogy róluk most nem beszélünk. Az eredményt imádjuk: a topformába rázott, kitakarított, csinos otthont. A hozzá vezető folyamatok, a takarítás, az ablakpucolás, a mosás valahogy kevésbé népszerűek. Ritkán és kevesek tüntetik fel a „hobbi” rovatban. A csillagok és a tudomány mai állása szerint mégis kellenek hozzá, hiszen így válik ragyogóvá az otthonod. Persze van választási lehetőséged. Itt még.

Feltűrt ingujj, megfeszülő izmok, saját hatáskörben elvégzett suvickolás. Ez az egyik út. Ha kedved, igényed és lehetőséged is van, ezt a tevékenységet kiszervezheted. Takarítónő, háztartási alkalmazott, alkalmi higiéniai szakmenedzser – nevezzük bárhogyan, található értő kéz, aki – helyetted, csereenergiáért – elvégzi a rendrakást-tisztítást. Létezik azonban olyan pucoló munka, ahol nincs, mert nem értelmezhető az alvállalkozói megbízás. Mindent magadnak kell megcsinálnod, élj bármilyen szerény vagy fényűző környezetben a társadalom csúcsán, netán annak perifériáján.

Ahogyan az üde tisztaságot és a hozzá társuló, bensődet átjáró kellemes érzéseket vágyod te, én és mindenki, úgy mutatkozik igény a harmonikus, rendezett emberi kapcsolatokra is. Vagy talán még erősebben. Giuseppe Garibaldi nevét sokan ismerik. Az olasz hazafi hadvezér legendás mondását még többen: „milyen kevesen voltunk és milyen sokan maradtunk.” Ha aktualizáljuk, akkor ez valahogy így fest: sokan, sőt: gyakorlatilag mindenki mélyen és erősen vágyja, hogy emberi kapcsolatai fényeskedjenek, mégpedig jó egészségben. Tenni azonban hervasztóan kevesen tesznek érte. Ők léphetnek most pályára, mert felvirradt a napjuk.

A tágan értelmezett hétvége hozza el a kapcsolatok minőségi reformjának, renoválásának, sallangmentesítésének idejét. Ezt nem csak úgy, a hasamra ütve mondom; a végtelen kék ég világából merítem a mondandót. De mi látszik az ég csillagaiban?

A két kapcsolatbolygó, a Vénusz és a Merkúr hallat magáról. Nemrég, a héten olvashattál mindkettőjükről. Egymás után érkeztek meg a Nyilas asztrológiai jelébe, ami szép és jó. Ha magasabbra tekintünk, túllépve a zodiákus – ember alkotta – körén, fel, a csillagképek multiverzumába, feltárul a megoldás. A két planéta karöltve, szoros együttállásban lépdel végig a Skorpió ollójánál.

Két, gyakran szerepet játszó, ismert és – mondhatni – közkedvelt égitestről szól a mai mese. Ezzel szeretném megelőlegezni nekik azt, hogy nem kell őket különösebben bemutatni. A Skorpió csillagzat ollójáról viszont annál inkább érdemes pár gondolatot kifejteni, hogy tudd, hogyan, miként célszerű együttműködnöd a fönti energiákkal mostanság.

Gyors.

Azonnali.

Végletes.

Végleges.

Mélyre ható.

Nem visszafordítható.

Radikális.

Ez a hét jelző igyekszik körülírni, milyen módon támogatja az elengedést a fényábra aktuális része. A hezitálás és a visszatáncolás nem játszik. Azt viszont feltétlenül tudnod kell, hogy csak a fényét vesztett, azaz méltatlanná silányult minőségeknek kell mennie. Persze nekik se „kell,” de ami erjed, rohad és megpimpósodott, azt értelmes ember már nem dédelgeti.

Ha ilyesmit tapasztalsz bármely emberi kapcsolatodban, a hétvége éppen a te időd. Azért is írom ezt, mert nem kell belegebedned a munkába. Van úgy, hogy a pucolás a vártnál könnyebben megy. Ezt nem ígérem, de eshetőség szintjén ott mutatkozik a képletben. Miért is?

Örömmel, könnyedén és gördülékenyen elért eredmények. Meglehet, most nem ettől kell csuromra izzadnod magad, legalábbis nem muszáj. Ahogy régebben mondogatták: nem kötelesség, hanem lehetőség. Amikor a Vénusz és a Merkúr együtt áll, mindig munkálkodik valami mosolyogtató, játékos, vidám erőtér. Talán fura, idegenszerű ezt a Skorpió ollójához érve is olvasnod, mégis így van. Éltem már meg olyat közeli rokon temetésén, hogy a visszafojtott röhögés kis híján engem is sírba tett, erről a könyvben írtam.

A könnyebb érthetőség kedvéért vegyük a sportot. Úgy is hozzáállhatsz, hogy valami irdatlan nehéz, heroikus dolog vár rád, ami fáj, kegyetlen, de valahogy majd csak kicsikarod a győzelmet, legalább önmagad felett. És úgy is, hogy ez játék. Lehet, hogy az izmaid lángolnak a végére, de ki mondta, hogy ilyenkor a mosoly automatikusan tiltólistás? Ha már sport: ritkán kényszerítenek rá.

Egészség, jó alak, vitalitás, fittség, temérdek endorfin. Miattuk, azaz magad miatt mégis megteszed. Sportolsz. Így működik a Skorpió ollójánál járó Vénusz-Merkúr együttállás kapcsolataid reformálása érdekében.

Értelmes, harmóniát hozó lépések. Teérted. Pont.

kép: pixabay.com

együtt, közösen ki a fényre – 

az alagút végét az elengedés jelöli ki

Pin It on Pinterest