A nyári napforduló csemegéi

A nyári napforduló csemegéi

A valódi nyár kedden délelőtt veszi kezdetét azáltal, hogy a Nap megérkezik a Rák jelébe. Igen, ő az emblematikus nyári napforduló; bajosan kerülhetted volna el, hogy ne olvass róla az elmúlt napokban-hetekben. Jellemzően remek a sajtója, de meg is érdemli. Tesz érte, kitűnő lehetőségek tárházát biztosítja. Mivel az asztrosajtóban felülreprezentált, én nem állnék be a sorba. Nézd el nekem, hogy most a mellékszálakat, a kis színeseket szeretném megmutatni neked. Megéri, mert finomságok rejlenek a részletekben.

Részletek előtt azonban következzenek a tények: központi csillagunk, a Nap június 21-én, kedden 11 óra 14 perckor lépé be a Rák asztrológiai jelébe. Bárhány liter izzadság folyt végig már a hátadon, a nyár (csak) most kezdődik. Látszólag jogos a vállfelvonás: nem mindegy, ha dög meleg van, a kánikula tombol, mint a kettős vereségtől csalódott angol futballhuligánok?

A tavasz egyik fő információja a világos percek, órák folyamatos növekedése. A tavaszi napéjegyenlőség óta minden áldott nap, ha percekkel is, de tovább látod a Fényt. Emelkedő, növekvő vektorú időszak végére tesz pontot a betoppanó nyár.

Fogalmazhatnék körültekintőbben is, mert nem hanyatlás veszi kezdetét, pedig a nappalok szép lassan, egészen apránként kezdenek rövidülni. Nem véletlenül nem érzékelsz ebből hetekig semmit. A nyár a csúcson levés, a tetőzés, a maximum erőtere. Kiteljesedés, beérés, majd aratás – mind-mind nyárikus minőségek. Ahogy a Nap benyitott a „Rák” feliratú, cizellált sárgaréz táblával jelzett, dúsan faragott tölgyfaajtón, a bőségszaru is oldódott és potyog a manna.

A Rákba lépő Nap bőséget hoz. Felhívja a figyelmedet, hogy légy képes el- és befogadni a jó dolgokat. Túlhangsúlyozott a „mindenért fogcsikorgatóan kemény módon meg kell küzdened” kommunikációja. Valóban létező és működő metódus, de a kozmikus piacon nem vívta ki a monopóliumot.

A nyár érett gyümölcse a könnyen jövő siker és a meglepően egyszerűen érkező eredmények is. Gyakran tamáskodással, a „jogosan kapok én ilyen tutit?”-ízű kétkedéssel toljuk el magunktól, amit pedig kiutaltak föntről. Légy éber, tanuld meg a jónak a befogadását is. Légy képes teljes képet látni és alkotni. Egy mondatba két „kép” bepréselése nem ok nélkül való. Itt is és most is igaz, hogy érdemtelenül semmi nem hullik az öledbe. Egyszerűen csak emlékezz rá, hogy szabad elfogadnod, ha az elvártnál gördülékenyebb út vezet álmaid, célod felé. Kerüld el a buktatók minden áron való hajszolását.

A fénymaximum segít megvilágítani, miben is vagy jó, pontosabban: a legjobb. Nem másokhoz mérve; a Rák Nap kevéssé ösztönöz késhegyre menő viaskodásra. Önmagadban a mérce, belül találd meg a saját maximumaidat. Kellően sok fényt kapsz a felfedezésen túl az át- és újrakalibráláshoz is. Ha úgy tetszik, belső napórádat soha máskor ilyen tűpontosan beállítani nem tudod, mint a Rákba libbenő Nap idején.

A kedd délelőtti égi esemény ragadványneve a napforduló. Tudom, kevés egyértelműbb fogalom létezik, mégis, most az egyszer és csak az én kedvemért, de tedd meg: ízlelgesd. Mint 1979-es hatputtonyos aszút, ami remélhetőleg szájba érkezés és nyelés között értékelhető időt tölt ízlelő üregedben.

Nap-forduló. Nap = cselekvő én. Fordulat = irányváltás, módosítás, alakítás. Semmiképpen sem passzivitás és soha nem az „én b@zmeg kérlek, egy huncut vonásnyit nem fogok semmit másképp csinálni” autisztikus ízű, makacskodó csacsiattitűdje. Mi kell ahhoz, hogy értékesítsd a kozmikus ziccert? Ez első már kipipálva. Tudsz róla. Hidd el, ez komoly helyzeti előnyt biztosít számodra. A következő, hogy valóban, minden kényelemszereteted, az összes rigolyádhoz való dédelgetős ragaszkodás ellenére változtatsz.

A Napod, cselekvő éned forduljon, a jó ég áldjon meg! Változtass, alakíts, ha csak egérbajusznyit, akkor is. Ha eddig balra kavartad a kávédat, hétfőtől forgasd jobbra a mokkáskanalat. Nem a mennyiség, a minőség, mégpedig a változásra való hajlandóság tettekkel való kinyilvánítása a lényeg.

Ez azért jelentős, mert így kommunikálod fölfelé, hogy napfordulósan nyitott vagy. Aki kész változni és változtatni, segítséget, esélyt, támogatást kap a további, nagyobb horderejű dolgokhoz is. Erre ütsz spirituális pecsétet, teret engedve a maximumra hangolt erőknek. Isten hozott a nyárban, légy nagyon boldog, mert az is ide tartozik!

kép: pixabay.com

közeleg a nyár… annyira, hogy kedden délelőtt be is toppan

Isten hozta!

A megszülető Fény

A megszülető Fény

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére nem Virág elvtárs vagy, így nem kell csapásokat adnod és kapnod, ellenben örvendezhetsz, mert december 21-én 16 óra 59 perckor beköszönt a csillagászati (azaz valódi és nem naptári) tél.

Ekkor érkezik meg központi csillagunk, a Nap a Bak asztrológiai jelébe. Optikailag tekintve ez a „legsötétebb” napja az esztendőnek; a félelemkeltő „hivatalos” sajtó előszeretettel ezt hangsúlyozza és egyfajta öngyi-depi légkört kíván teremteni körülötte.

Ne dőlj be. Idézd fel, minek nevezzük ezt a napot: téli napforduló. Nem naptemető, vagy napfelakasztó, netán napbúskomorító: nap-forduló. Fordul a Nap. Fordul cselekvő énünk. Ami tény: valóban, ez egész esztendőre vonatkoztatva ekkor a legrövidebb a nappal, azaz a világos órák és percek száma (darabra értve, nem minőségi értelemben) a legkevesebb.

Ismét citálom az energia megmaradásának gyönyörű és logikáját tekintve kérlelhetetlen törvényszerűségét: a Fény nem fogy el. Amikor „kevés” látszik kint, akkor több sok ragyog bent. Nincs olyan, hogy a könyvelő leírja járulékos veszteségnek a csökkenő fényt és elmagyarázza a NAV-nak, hogy spirituális üzleti évünk éppen így sikerült, nem vagyunk csalók, mi mindent megpróbálunk, de a széljárás, a konkurencia és a multik és blablabla.

A valódi fordulatok előtt jellemzően elmész a végső pontig. Az úszó a medence végénél (és a legvégénél, nem csak közelítve hozzá) fordul vissza és vesz lendületet. A földre pottyantott labda is picit összenyomódva, leheletnyi holtpontot követően pattan fel. Éppen így indulunk el a fényesedés útján.

A Bak megoldást ad; próbái, feladatai nemesítenek, közelebb emelnek a bennünk élő megváltói minőséghez. A szemed még nem látja a növekedést, akár hetek múltán veszed csak észre, hogy egy picivel korábban világosodik és később sötétedik. Ám belül, belső látásoddal igenis érzékeled a felfelé indulást. A Fény megszületett – amint Fent, úgy Lent is és amint kint, úgy bent is. A régi alapvetés talán soha nem volt annyira időszerű, mint hullámzó jelenünkben.

A napforduló komoly tuningot kapott az égiektől. Emlékezz, ekkor együtt áll a Vénusz és a Plútó. Előbbi ráadásul éppen itt, a napforduló estéjén indul hátráló útjára is. Nyilván véletlen. Fatál is, mert a rézedények már elfogytak.

A fordulatban ott a magasabb erők segítő, felkaroló típusú bölcsessége, ami a földi vándort támogatja saját, valódi (boldog!) útján megtett lépteiben. De ez külön mesét érdemel. És kap is, persze. Hogyne kapna.

u.i.: emlékezz: indul a lencsemágia!

kép: pixabay.com

születik a Fény – és ez maga a csoda

A nyári napforduló izgalmas rejtelmei

A nyári napforduló izgalmas rejtelmei

A valódi nyár hétfőn kora reggel veszi kezdetét azáltal, hogy a Nap megérkezik a Rák jelébe. Igen, ő az emblematikus nyári napforduló; bajosan kerülhetted volna el, hogy ne olvass róla az elmúlt napokban-hetekben. Jellemzően remek a sajtója, de meg is érdemli. Tesz érte, kitűnő lehetőségek tárházát biztosítja. Mivel az asztrosajtóban felülreprezentált, én nem állnék be a sorba. Nézd el nekem, hogy most a mellékszálakat, a kis színeseket szeretném megmutatni neked. Megéri, mert finomságok rejlenek a részletekben.

Részletek előtt azonban következzenek a tények: központi csillagunk, a Nap június 21-én, hétfőn 5 óra 32 perckor lépé be a Rák asztrológiai jelébe. Bárhány liter izzadság folyt végig már a hátadon, a nyár (csak) most kezdődik. Látszólag jogos a vállfelvonás: nem mindegy, ha dög meleg van, a kánikula tombol, mint foci EB-ről méltatlanul kieső ország futballhuligánjai? A tavasz egyik fő információja a világos órák folyamatos növekedése. A tavaszi napéjegyenlőség óta minden áldott nap, ha percekkel is, de tovább látod a Fényt. Emelkedő, növekvő vektorú időszak végére tesz pontot a betoppanó nyár.

Fogalmazhatnék körültekintőbben is, mert nem hanyatlás veszi kezdetét, pedig a nappalok szép lassan, egészen apránként kezdenek rövidülni. Nem véletlenül nem érzékelsz ebből hetekig semmit. A nyár a csúcson levés, a tetőzés, a maximum erőtere. Kiteljesedés, beérés, majd aratás – mind-mind nyárikus minőségek. Ahogy a Nap benyitott a „Rák” feliratú, cizellált sárgaréz táblával jelzett dúsan faragott tölgyfaajtón, a bőségszaru is oldódott és potyog a manna. A Rákba lépő Nap bőséget hoz. Felhívja a figyelmedet, hogy légy képes el- és befogadni a jó dolgokat. Túlhangsúlyozott a „mindenért fogcsikorgatóan kemény módon meg kell küzdened” kommunikációja. Valóban létező és működő metódus, de a kozmikus piacon nem vívta ki a monopóliumot.

A nyár érett gyümölcse a könnyen jövő siker és a meglepően egyszerűen érkező eredmények is. Gyakran tamáskodással, a „jogosan kapok én ilyen tutit?”-ízű kétkedéssel toljuk el magunktól, amit pedig kiutaltak föntről. Légy éber, tanuld meg a jónak a befogadását is. Légy képes teljes képet látni és alkotni. Egy mondatba két „kép” bepréselése nem ok nélkül való. Itt is és most is igaz, hogy érdemtelenül semmi nem hullik az öledbe. Egyszerűen csak emlékezz rá, hogy szabad elfogadnod, ha az elvártnál gördülékenyebb út vezet álmaid, célod felé. Kerüld el a buktatók minden áron való hajszolását.

A fénymaximum segít megvilágítani, miben is vagy jó, pontosabban: a legjobb. Nem másokhoz mérve, a Rák Nap kevéssé ösztönöz késhegyre menő viaskodásra. Önmagadban a mérce, belül találd meg a saját maximumaidat. Kellően sok fényt kapsz a felfedezésen túl az át- és újrakalibráláshoz is. Ha úgy tetszik, belső napórádat soha máskor ilyen tűpontosan beállítani nem tudod, mint a Rákba libbenő Nap idején.

A hétfő kora reggeli égi esemény ragadványneve a napforduló. Tudom, kevés egyértelműbb fogalom létezik, mégis, most az egyszer és csak az én kedvemért, de tedd meg: ízlelgesd. Mint 1979-es hatputtonyos aszút, ami remélhetőleg szájba érkezés és nyelés között értékelhető időt tölt ízlelő üregedben. Nap-forduló. Nap = cselekvő én. Fordulat = irányváltás, módosítás, alakítás. Semmiképpen sem passzivitás és soha nem az „én b@zmeg kérlek, egy huncut vonásnyit nem fogok semmit másképp csinálni” autisztikus ízű, makacskodó csacsiattitűdje. Mi kell ahhoz, hogy értékesítsd a kozmikus ziccert? Ez első már kipipálva. Tudsz róla. Hidd el, ez komoly helyzeti előnyt biztosít neked. A következő, hogy valóban, minden kényelemszereteted, az összes rigolyádhoz való dédelgetős ragaszkodás ellenére változtatsz.

A Napod, cselekvő éned forduljon, a jó ég áldjon meg! Változtass, alakíts, ha csak egérbajusznyit, akkor is. Ha eddig balra kavartad a kávédat, hétfőtől forgasd jobbra a mokkáskanalat. Nem a mennyiség, a minőség, mégpedig a változásra való hajlandóság tettekkel való kinyilvánítása a lényeg. Ez azért jelentős, mert így kommunikálod fölfelé, hogy napfordulósan nyitott vagy. Aki kész változni és változtatni, segítséget, esélyt, támogatást kap a további, nagyobb horderejű dolgokhoz is. Erre ütsz spirituális pecsétet, teret engedve a maximumra hangolt erőknek. Isten hozott a nyárban, légy nagyon boldog, mert az is ide tartozik!

kép: pixabay.com

fény és emelkedés – együtt hozza el a Rákba lépő Nap, azaz a nyári napforduló

Mit üzen a téli napforduló?

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére nem Virág elvtárs vagy, így nem kell csapásokat adnod és kapnod, ellenben örvendezhetsz, mert december 21-én 11 óra 2 perckor beköszönt a csillagászati (azaz valódi és nem naptári) tél. Ekkor érkezik meg központi csillagunk, a Nap a Bak asztrológiai jelébe. Optikailag tekintve ez a „legsötétebb” napja az esztendőnek; a félelemkeltő „hivatalos” sajtó előszeretettel ezt hangsúlyozza és egyfajta öngyi-depi légkört kíván teremteni körülötte. Ne dőlj be. Idézd fel, minek nevezzük ezt a napot: téli napforduló. Nem naptemető, vagy napfelakasztó, netán napbúskomorító: nap-forduló. Fordul a Nap. Fordul cselekvő énünk. Ami tény: valóban, ez egész esztendőre vonatkoztatva ekkor a legrövidebb a nappal, azaz a világos órák és percek száma (darabra értve, nem minőségi értelemben) a legkevesebb. Ismét citálom az energia megmaradásának gyönyörű és logikáját tekintve kérlelhetetlen törvényszerűségét: a Fény nem fogy el. Amikor „kevés” látszik kint, akkor több sok ragyog bent. Nincs olyan, hogy a könyvelő leírja járulékos veszteségnek a csökkenő fényt és elmagyarázza a NAV-nak, hogy spirituális üzleti évünk éppen így sikerült, nem vagyunk csalók, mi mindent megpróbálunk, de a széljárás, a konkurencia és a multik és blablabla.

Jellemzően a valódi fordulatok előtt elmész a végső pontig. Az úszó a medence végénél (és a legvégénél, nem csak közelítve hozzá) fordul vissza és vesz lendületet, ahogyan a földre ejtett labda is picit összenyomódva, leheletnyi holtpontot követően pattan fel. Éppen így indulunk el a fényesedés útján. A Bak megoldást ad; próbái, feladatai nemesítenek, közelebb emelnek a bennünk élő megváltói minőséghez. A szemed még nem látja a növekedést, akár hetek múltán veszed csak észre, hogy egy picivel korábban világosodik és később sötétedik, ám belül, belső látásoddal igenis érzékeled a felfelé indulást. A Fény megszületett – amint Fent, úgy Lent is és amint kint, úgy bent is. A régi alapvetés talán soha nem volt annyira időszerű, mint hullámzó jelenünkben.

A napforduló komoly tuningot kapott az égiektől. Emlékezz, ekkor ragyog a betlehemi csillag, azaz kéz a kézben lépett éppen csak a Vízöntő asztrológiai jelébe a két bölcsességbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz. A fordulatban ott a magasabb erők segítő, felkaroló típusú bölcsessége, ami a földi vándort támogatja saját, valódi útján megtett lépteiben. A Nap hétfőn és kedden egzakt módon áll együtt a Merkúrral, így magasabb megértés, előre vivő gondolatok, megoldást szülő szikrák mind-mind érkeznek és pattannak ki. Ragyogó, ragyogó. Ne törődj a hírekkel. Mindegy, mit harsognak, a lényegről igyekeznek elterelni a fókuszt, de ezt ne hagyd, ne engedd. Figyelj befelé és tudd: a megszülető Fény a benned élő Megváltóra is rávetül. Minden adott az emelkedéshez, az idő, a hely, a korszak egyaránt. Tegyen a külvilág, amit akar, Te elindulhatsz. Miért ne tennéd?

u.i.: emlékezz: a hétfő a lencsemágia első napja!

képek: wall.alphacoders.com

Fordulj, fordulj, Napocskám!

A napfordulós lencsemágiáról szóló, Paksi Zoltán által írt sorokból idézve: „2020. június 20-án szombaton, közép-európai idő szerint 23 óra 44 perckor veszi kezdetét a nyár.” Tudom, közkeletűen június elsejétől már berobbant a nyár, mert jobb érzés hosszabban „nyaralni,” még ha ki sem mozdulunk a négy fal közül. Zárójel: ifjabb koromban nagymesterkedtem az idő és az évszakok csűrésében-csavarásában. Ez a következőképpen nézett ki: a nyár június 1-től a szeptemberi napéjegyenlőségig tart. Onnan még tök jó minden október utolsó hétvégéjéig, amikor is órát állítanak. De! Ettől a ponttól mindössze néhány hét a téli napforduló, így az egész évből alig valamennyit kell „sötétségben” élni, mert december 21. körültől még ha nem is látjuk, csak hosszabbodnak a nappalok. Az ifjonc hamis érvelését (az őszüléssel párhuzamban erősödő tapasztalás) persze lemosta, mint ideológiát, de azért még ma is megmosolygom. A valódi nyár kezdetét központi csillagunk, a Nap jelöli ki, mégpedig a Rák asztrológiai jelébe lépéssel – ezért is szokásos csillagászati nyárnak említeni a fénymaximum égi aktusát.

A látható fény csúcsa, a legvilágosabb napok segítenek tisztán látni. Tisztán látni és szeretni – az árnyék és sötétség képtelen ilyen fény mellett érvényesülni, legfeljebb ha tudatosan tesszük le mellettük voksunkat: a szabad akarat mindent lehetővé tesz, mi döntünk. A Rák cikkelyébe érő Nap a gondoskodás, a szeretés, a törődés és a figyelem tettekké alakulását támogatja. Nem csak gondolkodom róla, hogy fel kéne hívnom a nagyit, de már keresem is a névjegyzékben. A kigondolás után hevül a sütő, koppan a bogrács és megélhetjük, milyen jó együtt lenni és tenni a másikért. Valójában nem (csak) őérte tesszük: az önzetlen adás mint kozmikus motiváció jelenik meg, amikor cselekvő módon kívánjuk a figyelmet áramoltatni. Persze nem szükséges gasztrobubusként élni napjainkat; az értő figyelem, a jelenlét és – adott esetben – az ítélkezéstől mentes (meg)hallgatás is csodákat tesz. Vizes jelbe érve a Nap erősíti érzelmességünket, megéléseinkben markánsan jelenik meg a lelki töltet. Figyeljünk oda, mik öltenek így testet, mert sok mindent érthetünk meg önmagunkról, láthatjuk, mit görgettünk önnön múltunkból akár tudattalanul – ez a folyamat pedig alkalmat kínál a felismerésre, a változtatásra és a magasabb minőségű döntések meghozatalára.

Számtalan nemes szertartás dívik napfordulókor, bátran éljünk azzal, amelyik megszólít belül; de ne virtusból ugorjunk tüzet és járjunk parázson, hanem csak erős belső késztetés esetén. A Rákba érő Nap elvezet felszín alatti világunkba is, ahol felfedezhetjük, hogy a szentély nem kívül és nem kőből épült.

kép: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest