napforduló | Ládonyi János

Tél, napforduló – fényszületés megértéssel

Szerző: János | 2023. dec 20 | Blog

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére nem Virág elvtárs vagy, így nem kell csapásokat adnod és kapnod, ellenben örvendezni ér: december 22-én 4 óra 27 perckor beköszönt a csillagászati (azaz valódi és nem naptári) tél.

Ekkor érkezik meg a Nap a Bak asztrológiai jelébe. Optikailag tekintve ez a „legsötétebb” napja az esztendőnek; a félelemkeltő „hivatalos” sajtó előszeretettel ezt hangsúlyozza és egyfajta öngyi-depi légkört kíván teremteni körülötte.

Ne dőlj be. Idézd fel, minek nevezzük ezt a napot: téli napforduló. Nem naptemető, vagy napfelakasztó, netán napbúskomorító: nap-forduló. Fordul a Nap. Fordul cselekvő énünk. Ami tény: valóban, az egész esztendőre vonatkoztatva ekkor a legrövidebb a nappal, azaz a világos órák és percek száma (darabra értve, nem minőségi értelemben) a legkevesebb.

Ismét citálom az energia megmaradásának gyönyörű és logikáját tekintve kérlelhetetlen törvényszerűségét: a Fény nem fogy el. Amikor „kevés” látszik kint, akkor több/sok ragyog bent. Nincs olyan, hogy a könyvelő leírja járulékos veszteségnek a csökkenő fényt és elmagyarázza a NAV-nak, hogy spirituális üzleti évünk éppen így sikerült, nem vagyunk csalók, mi mindent megpróbálunk, de a széljárás, az ázsiai konkurencia és a multik és blablabla.

A valódi fordulatok előtt jellemzően elmész a végső pontig. Az úszó a medence végénél (és a legvégénél, nem csak közelítve hozzá) fordul vissza és vesz lendületet. A földre pottyantott labda is picit összenyomódva, leheletnyi holtpontot követően pattan fel. Éppen így indulunk el a fényesedés útján.

A Bak megoldást ad; próbái, feladatai nemesítenek, közelebb emelnek a bennünk élő megváltói minőséghez. A szemed még nem látja a növekedést, akár hetek múltán veszed csak észre, hogy egy picivel korábban világosodik és később sötétedik. Ám belül, belső látásoddal igenis érzékeled a felfelé indulást. A Fény megszületett – amint Fent, úgy Lent is és amint kint, úgy bent is. A régi alapvetés talán soha nem volt annyira időszerű, mint hullámzó jelenünkben.

A napforduló komoly tuningot kapott az égiektől. Központi csillagunkhoz betársul a látszólagosan hátráló Merkúr. Másnap, december 23-án reggelig egzakt a két, pillanatnyilag ellentétes irányban haladó égitest találkozója. A megszülető fény egyúttal mélyebb megértést is kínál; segít az eddig rejtőző összefüggések felismerésében.

A fordulatban ott a felszín látszólagos rendezetlenségén is átlátó belső világosság ereje. Ez támogatja a földi vándort az új időszak küszöbén.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Születik a Fény, fordul a Nap

Szerző: János | 2022. dec 19 | Blog

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére nem Virág elvtárs vagy, így nem kell csapásokat adnod és kapnod, ellenben örvendezhetsz, mert december 21-én 22 óra 48 perckor beköszönt a csillagászati (azaz valódi és nem naptári) tél.

Ekkor érkezik meg központi csillagunk, a Nap a Bak asztrológiai jelébe. Optikailag tekintve ez a „legsötétebb” napja az esztendőnek; a félelemkeltő „hivatalos” sajtó előszeretettel ezt hangsúlyozza és egyfajta öngyi-depi légkört kíván teremteni körülötte.

Ne dőlj be. Idézd fel, minek nevezzük ezt a napot: téli napforduló. Nem naptemető, vagy napfelakasztó, netán napbúskomorító: nap-forduló. Fordul a Nap. Fordul cselekvő énünk. Ami tény: valóban, ez egész esztendőre vonatkoztatva ekkor a legrövidebb a nappal, azaz a világos órák és percek száma (darabra értve, nem minőségi értelemben) a legkevesebb.

Ismét citálom az energia megmaradásának gyönyörű és logikáját tekintve kérlelhetetlen törvényszerűségét: a Fény nem fogy el. Amikor „kevés” látszik kint, akkor több/sok ragyog bent. Nincs olyan, hogy a könyvelő leírja járulékos veszteségnek a csökkenő fényt és elmagyarázza a NAV-nak, hogy spirituális üzleti évünk éppen így sikerült, nem vagyunk csalók, mi mindent megpróbálunk, de a széljárás, a konkurencia és a multik és blablabla.

A valódi fordulatok előtt jellemzően elmész a végső pontig. Az úszó a medence végénél (és a legvégénél, nem csak közelítve hozzá) fordul vissza és vesz lendületet. A földre pottyantott labda is picit összenyomódva, leheletnyi holtpontot követően pattan fel. Éppen így indulunk el a fényesedés útján.

A Bak megoldást ad; próbái, feladatai nemesítenek, közelebb emelnek a bennünk élő megváltói minőséghez. A szemed még nem látja a növekedést, akár hetek múltán veszed csak észre, hogy egy picivel korábban világosodik és később sötétedik. Ám belül, belső látásoddal igenis érzékeled a felfelé indulást. A Fény megszületett – amint Fent, úgy Lent is és amint kint, úgy bent is. A régi alapvetés talán soha nem volt annyira időszerű, mint hullámzó jelenünkben.

A napforduló komoly tuningot kapott az égiektől. Emlékezz, icipicivel, mindössze egy nappal korábban érkezett meg (újra) a Jupiter a Kos asztrológiai jelébe. A megszülető fény a bölcsesség erejével világít meg és fűt át.

A fordulatban ott a magasabb erők segítő, felkaroló típusú bölcsessége, ami a földi vándort támogatja saját, valódi (boldog!) útján megtett lépteiben.

kép: pixabay.com

Gyógyír a novemberitiszre

Szerző: János | 2022. nov 10 | Blog

Nagyjából két hónap.

Ezt ki lehet bírni.

Ezt ki kell bírni.

Mi tartja benned a lelket és a reményt, ha így gondolkodsz? A hit. Az az elképzelt valóság, hogy utána jobb lesz. Ki kell böjtölni, és valahogy majd csak szebbre, jobbra fordul, de legalább már nem lesz ilyen rossz. Mielőtt rátérek a konkrétumokra, ugye felismerted, mi ez? Igen, a régi „jó” túlélő-üzemmód. Ő a vezérfonal.

Majd jobb lesz. Ez a védőbástyád, amit belül dédelgetsz és építgetsz, legalábbis próbálod. Különösen akkor, ha most éppen nem jó. Leginkább akkor, ha az „éppen” éppenséggel hetek, hónapok, évek, Isten ne adja: évtizedek óta tart. Mi azért ennyire messze nem megyünk most, csak a működést vizsgáljuk meg. Amibe újra és újra belekapaszkodsz.

Nyerő taktika, azt hiszed róla. Néha még hangoztatod is. Ha megengedsz egy személyes zárójelet: úgy nőttem fel, hogy a szerda a vízválasztó. Addig ki kell bírni, szerda után már a munka-, azaz esetemben az ovis-iskolás hét rövidebbik fele van csak hátra. Tudom, miről beszélek, mikor a túlélő-üzemmódot igyekszem többféle megvilágításba helyezni.

Nyerő taktika? Nem hiszem. Elválaszt a jelentől, a mosttól, a pillanattól. De mi is az aktualitása? Van az évnek egy különös szakasza. Nyilván nem magától alakult ki, de évtizedek óta megfigyelhető a jelenség; legfeljebb nem mindenki beszél róla. Egészen pontosan meg tudom határozni, mikor veszi kezdetét.

Október utolsó hétvégéje. Ő a ludas. Akkor, szombatról vasárnapra állítunk órát. Már nem sokáig, remélem, azt meg még inkább, hogy az úgynevezett téli, azaz a „normális” marad, bár a közvélemény állítólag nem ezt akarja. Innen indul és egészen a téli napfordulóig tart. Ez az a nyolc hét/két hónap, amit ki kell bírni. Miről szól a felszínen? A csökkenő fényről.

A látható fény mennyisége valóban napról napra kevesebb. Ez igaz, de csak a felszín, azt pedig lehet kapargatni, de leragadni nem érdemes. A valóság az, hogy ha a „kinti,” luxokban és percekben mérhető fény csökken, akkor sem vész, nem veszhet el; ezt Einstein óta nem csak tudjuk, de bizonyított tény is. Valahová csak elment… Igen, éppen beléd, tebeléd. Belülre vándorolt; amikor kevesebb a szemedet simogató világosság, akkor azt belül találod meg. Ennyire egyszerű, de ennél még jóval nagyszerűbb.

Köd, eső, szitálás, szmog, nyálkás, csúszós, brrrr, befordulás. Ezek a november – köztudatban élő és közutálatnak „örvendő” – kulcsszavai. Ne ragadj itt le, ez nem az a sor, amibe be kéne állnod! Elárulok egy titkot. Kevesen tudják ezt, de ők mind őrzik magukban, olyan fontos és kibeszélhetetlen. Sokat kockáztatok azzal, hogy most megsúgom neked. Gyere, hajolj közelebb, nehogy bárki más meghallja. Íme, a végső, nagy titok, ami horderejében a bölcsek kövével és az örök élet formulájával egyenértékű: a november régen is ilyen volt, most is ilyen és a jövőben sem várható radikális változása. De ez nem baj.

Ha a hónap, az időszak állandó, de jólesne egy kis változás, akkor át kell menned az egyenlet túloldalára. Ahol te vagy. Tedd meg azt, amit a hónap nem tud. Változz, változtass!

Befordulás helyett befelé fordulás, sodródás helyett tudatos fókuszváltás – belülre. Fedezd fel belső világod csodáit. Tudd: nincs hiba a rendszerben. Ennek van itt az ideje; a november nem hibás, nem tehet semmiről.

Ülepedés, letisztulás. Készülj fel belül: mire a fény a napfordulón megszületik az égen – tebenned is megszülethessen. Világosságra fel, világosan!

kép: pixabay.com

A nyári napforduló csemegéi

Szerző: János | 2022. jún 20 | Blog

A valódi nyár kedden délelőtt veszi kezdetét azáltal, hogy a Nap megérkezik a Rák jelébe. Igen, ő az emblematikus nyári napforduló; bajosan kerülhetted volna el, hogy ne olvass róla az elmúlt napokban-hetekben. Jellemzően remek a sajtója, de meg is érdemli. Tesz érte, kitűnő lehetőségek tárházát biztosítja. Mivel az asztrosajtóban felülreprezentált, én nem állnék be a sorba. Nézd el nekem, hogy most a mellékszálakat, a kis színeseket szeretném megmutatni neked. Megéri, mert finomságok rejlenek a részletekben.

Részletek előtt azonban következzenek a tények: központi csillagunk, a Nap június 21-én, kedden 11 óra 14 perckor lépé be a Rák asztrológiai jelébe. Bárhány liter izzadság folyt végig már a hátadon, a nyár (csak) most kezdődik. Látszólag jogos a vállfelvonás: nem mindegy, ha dög meleg van, a kánikula tombol, mint a kettős vereségtől csalódott angol futballhuligánok?

A tavasz egyik fő információja a világos percek, órák folyamatos növekedése. A tavaszi napéjegyenlőség óta minden áldott nap, ha percekkel is, de tovább látod a Fényt. Emelkedő, növekvő vektorú időszak végére tesz pontot a betoppanó nyár.

Fogalmazhatnék körültekintőbben is, mert nem hanyatlás veszi kezdetét, pedig a nappalok szép lassan, egészen apránként kezdenek rövidülni. Nem véletlenül nem érzékelsz ebből hetekig semmit. A nyár a csúcson levés, a tetőzés, a maximum erőtere. Kiteljesedés, beérés, majd aratás – mind-mind nyárikus minőségek. Ahogy a Nap benyitott a „Rák” feliratú, cizellált sárgaréz táblával jelzett, dúsan faragott tölgyfaajtón, a bőségszaru is oldódott és potyog a manna.

A Rákba lépő Nap bőséget hoz. Felhívja a figyelmedet, hogy légy képes el- és befogadni a jó dolgokat. Túlhangsúlyozott a „mindenért fogcsikorgatóan kemény módon meg kell küzdened” kommunikációja. Valóban létező és működő metódus, de a kozmikus piacon nem vívta ki a monopóliumot.

A nyár érett gyümölcse a könnyen jövő siker és a meglepően egyszerűen érkező eredmények is. Gyakran tamáskodással, a „jogosan kapok én ilyen tutit?”-ízű kétkedéssel toljuk el magunktól, amit pedig kiutaltak föntről. Légy éber, tanuld meg a jónak a befogadását is. Légy képes teljes képet látni és alkotni. Egy mondatba két „kép” bepréselése nem ok nélkül való. Itt is és most is igaz, hogy érdemtelenül semmi nem hullik az öledbe. Egyszerűen csak emlékezz rá, hogy szabad elfogadnod, ha az elvártnál gördülékenyebb út vezet álmaid, célod felé. Kerüld el a buktatók minden áron való hajszolását.

A fénymaximum segít megvilágítani, miben is vagy jó, pontosabban: a legjobb. Nem másokhoz mérve; a Rák Nap kevéssé ösztönöz késhegyre menő viaskodásra. Önmagadban a mérce, belül találd meg a saját maximumaidat. Kellően sok fényt kapsz a felfedezésen túl az át- és újrakalibráláshoz is. Ha úgy tetszik, belső napórádat soha máskor ilyen tűpontosan beállítani nem tudod, mint a Rákba libbenő Nap idején.

A kedd délelőtti égi esemény ragadványneve a napforduló. Tudom, kevés egyértelműbb fogalom létezik, mégis, most az egyszer és csak az én kedvemért, de tedd meg: ízlelgesd. Mint 1979-es hatputtonyos aszút, ami remélhetőleg szájba érkezés és nyelés között értékelhető időt tölt ízlelő üregedben.

Nap-forduló. Nap = cselekvő én. Fordulat = irányváltás, módosítás, alakítás. Semmiképpen sem passzivitás és soha nem az „én b@zmeg kérlek, egy huncut vonásnyit nem fogok semmit másképp csinálni” autisztikus ízű, makacskodó csacsiattitűdje. Mi kell ahhoz, hogy értékesítsd a kozmikus ziccert? Ez első már kipipálva. Tudsz róla. Hidd el, ez komoly helyzeti előnyt biztosít számodra. A következő, hogy valóban, minden kényelemszereteted, az összes rigolyádhoz való dédelgetős ragaszkodás ellenére változtatsz.

A Napod, cselekvő éned forduljon, a jó ég áldjon meg! Változtass, alakíts, ha csak egérbajusznyit, akkor is. Ha eddig balra kavartad a kávédat, hétfőtől forgasd jobbra a mokkáskanalat. Nem a mennyiség, a minőség, mégpedig a változásra való hajlandóság tettekkel való kinyilvánítása a lényeg.

Ez azért jelentős, mert így kommunikálod fölfelé, hogy napfordulósan nyitott vagy. Aki kész változni és változtatni, segítséget, esélyt, támogatást kap a további, nagyobb horderejű dolgokhoz is. Erre ütsz spirituális pecsétet, teret engedve a maximumra hangolt erőknek. Isten hozott a nyárban, légy nagyon boldog, mert az is ide tartozik!

kép: pixabay.com

közeleg a nyár… annyira, hogy kedden délelőtt be is toppan

Isten hozta!

A megszülető Fény

Szerző: János | 2021. dec 19 | Blog

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére nem Virág elvtárs vagy, így nem kell csapásokat adnod és kapnod, ellenben örvendezhetsz, mert december 21-én 16 óra 59 perckor beköszönt a csillagászati (azaz valódi és nem naptári) tél.

Ekkor érkezik meg központi csillagunk, a Nap a Bak asztrológiai jelébe. Optikailag tekintve ez a „legsötétebb” napja az esztendőnek; a félelemkeltő „hivatalos” sajtó előszeretettel ezt hangsúlyozza és egyfajta öngyi-depi légkört kíván teremteni körülötte.

Ne dőlj be. Idézd fel, minek nevezzük ezt a napot: téli napforduló. Nem naptemető, vagy napfelakasztó, netán napbúskomorító: nap-forduló. Fordul a Nap. Fordul cselekvő énünk. Ami tény: valóban, ez egész esztendőre vonatkoztatva ekkor a legrövidebb a nappal, azaz a világos órák és percek száma (darabra értve, nem minőségi értelemben) a legkevesebb.

Ismét citálom az energia megmaradásának gyönyörű és logikáját tekintve kérlelhetetlen törvényszerűségét: a Fény nem fogy el. Amikor „kevés” látszik kint, akkor több sok ragyog bent. Nincs olyan, hogy a könyvelő leírja járulékos veszteségnek a csökkenő fényt és elmagyarázza a NAV-nak, hogy spirituális üzleti évünk éppen így sikerült, nem vagyunk csalók, mi mindent megpróbálunk, de a széljárás, a konkurencia és a multik és blablabla.

A valódi fordulatok előtt jellemzően elmész a végső pontig. Az úszó a medence végénél (és a legvégénél, nem csak közelítve hozzá) fordul vissza és vesz lendületet. A földre pottyantott labda is picit összenyomódva, leheletnyi holtpontot követően pattan fel. Éppen így indulunk el a fényesedés útján.

A Bak megoldást ad; próbái, feladatai nemesítenek, közelebb emelnek a bennünk élő megváltói minőséghez. A szemed még nem látja a növekedést, akár hetek múltán veszed csak észre, hogy egy picivel korábban világosodik és később sötétedik. Ám belül, belső látásoddal igenis érzékeled a felfelé indulást. A Fény megszületett – amint Fent, úgy Lent is és amint kint, úgy bent is. A régi alapvetés talán soha nem volt annyira időszerű, mint hullámzó jelenünkben.

A napforduló komoly tuningot kapott az égiektől. Emlékezz, ekkor együtt áll a Vénusz és a Plútó. Előbbi ráadásul éppen itt, a napforduló estéjén indul hátráló útjára is. Nyilván véletlen. Fatál is, mert a rézedények már elfogytak.

A fordulatban ott a magasabb erők segítő, felkaroló típusú bölcsessége, ami a földi vándort támogatja saját, valódi (boldog!) útján megtett lépteiben. De ez külön mesét érdemel. És kap is, persze. Hogyne kapna.

u.i.: emlékezz: indul a lencsemágia!

kép: pixabay.com