Lelki béke, harmónia, nyugalom. Ki ne vágyna rájuk? Kérdezz meg tíz embert, közülük legalább tizenegyen nevezik meg őket elérendő ideálként. Szeretnének benne lenni, megélni, mégis: olyan kevesen tesznek érte. Mintha lenne realitása a sültgalamb tátott szájba röppenésének.
Na jó, a felszínen a többség igyekszik rendet tartani. Nincs nyílt háborúság, kerüli az egyenes konfrontációt és csak olyasvalakivel beszéli ki a harmadikat annak háta mögött, akiben tényleg megbízik. Látszólag tehát a dolgok rendben mennek. Ám a rezzenetlen felső víztükör nem csak nem elégít ki: mélyen belül nyugtalanná is tesz, okkal, joggal:
Az önbecsapás ideje végleg, visszafordíthatatlanul lejárt. A legutolsó, kifutott szavatossági idejű elfojtások is habosra erjedt meggybefőttként robbannak szét lelked kamrapolcain.
A ma emberének könnyű – ezt szokták mondani. Féligazság.
Gyakran használjuk magát a szót, de vajon tudjuk-e, mit is jelent és miért veszélyes? Álljon itt a wikiszótár meghatározása; ezt a definíciót fogjuk kiindulási alapként használni:
„Megtévesztő tény, amely a teljes igazságnak csak egy része vagy nem minden részében igaz, így ravasz félrevezetés.
Az emberek sokszor elhiszik a féligazságot és nem kérdezősködnek tovább. A féligazság eltereli a figyelmet az elhallgatott, kellemetlen titkokról.”
forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/F%C3%A9ligazs%C3%A1g
A féligazság rosszabb a nyílt tőhazugságnál. Azt hamar felismered, könnyen átlátod, ellentétben a féligazsággal. Aki ilyesmivel kínál, mindig a szép és ép oldalát tolja feléd. Ami valódi, te pedig – pont úgy, mint bárki más, engem is beleértve – bólogatsz, mert megértetted és könnyen azonosulsz vele. Így kapod be mohó tükörponty módjára a horoggal bélelt ízletes csalit. A zsinórt megfeszíted, a kapásjelző megmozdul, a horgász pedig bevág. Megakadtál, következhet a fárasztás. A pikkelyes-uszonyos halászlé-jelölttől azonban – többek között – az is megkülönböztet, hogy kiköpheted a féligazságot. Azt is, hogy a ma emberének könnyű. Mert csak félig igaz.
A ma emberének könnyű. Annyi technikai jellegű innováció szolgálja, amit akár húsz éve sem tudtunk volna elképzelni. Mindenre is használható telefon szinte az összes ember zsebében, randiapp, házidolgozatot író mesterséges intelligencia, önvezető autó – műszaki oldalról fényes és egyértelmű győzelem valóban könnyíti a mindennapok megélését. Az árat azonban meg kell fizetni.
Funkcionális analfabetizmus az egekben, GPS nélkül a saját városában reménytelenül eltévedve tovacsámborgó irodista, bambán az előtte álló autóba hajtó sofőr, aki nem érti, miért nem működött éppen a szenzoros ráfutásgátló és társai. A sor szinte végtelenül folytatható és még csak a technológiánál tartunk. Ami – a maga módján – valóban könnyebbé teheti a ma emberének életét.
Igazából nehezebb. A látszat illúzió és mást mutat, mint a valóság. A gondolkodás teszi az embert emberré – tartja a mondás. Félig igaz, az érzelmek megélésével kerekíthető teljessé. És itt válik a pálya sötétpirosból feketévé; innentől rögösödik az út.
Az érzelmek megélése, kimutatása, áramoltatása rejti az elakadások lehetőségét. Nem a kapargatásra milliónyi darabra törő, szétszakadó felszínen. Lásd meg, vedd észre a drámai, egymástól dimenzió távolságokra lévő Insta-életet a realitástól. Ég és föld.
A festett világok, a hamis valóságok fáradó máza lassan megfolyik. Az egykori látszat-idill torz karikatúrába fordul. Ez azonban nem rossz hír; semmiképpen se tekintsd annak, hiszen az önámítás végét jelenti, nem a világét. A megoldás pedig egyszerű. Olyannyira nyilvánvaló, hogy sokan éppen emiatt nem is veszik észre.
Összekapcsolódni az érzelmekkel, felfedezni a – teljes spektrumú – lelkiségedet. Ez az út, ez visz előre és rajta lépdelve tudsz felfelé is haladni. Felfelé, mert az eredete is égi. A bolygó, akiről a következőkben beszélgetünk, a Neptunusz nevet viseli. Ideje egy kicsit mélyebben és alaposabban megismerned őt – és rajta keresztül saját magad eddig esetleg nem felfedezett, tudatosodásra váró lélek-részeidet.
Szabad szemmel nem látható Földünkről – ezt a jellemzőt vettem előre a Neptunusszal kapcsolatosan. Nem látod, ha az égre nézel, ám csak a szemed, mint fizikai tested érzékszervei számára rejtőzik a messzi távolban. Fordítsuk át az analógiás gondolkodás csodamódszerével: lelked alsó-belső-mély rétegei nem mutatják magukat úgy, azonnal és direkt módon, mint például a bőröd. Ha leégsz a napon, rögtön látod a pirosságot, egy-két nap elteltével érzed a viszketést, a hámlást pedig, ha szeretnéd, sem tudod eltitkolni magad előtt. Ellentétben a mélyben zajló érzelmi folyamataiddal, melyek kozmikus jelölője a Neptunusz bolygó.
Lassú mozgású, de nem tétlenkedik. Közel 165 év alatt tesz meg egy teljes kört központi csillagunk, a Nap körül. Ez rengeteg idő. Rámutat: nem kell kapkodnod. Az idegeskedő, megfontolatlan hebrencskedés nem visz előre, de haladnod kell. Nem mondhatsz nemet lelked mélyére. Amennyiben mégis megteszed, az idő teltével egyre feszítőbb érzések erősödnek benned, arra pedig kevesebb szükséged van, mint lufiárusnak a nyílzáporra.
Fordított arányosság: a lélek legmélyebb rétegei és az ihletett isteni művészet legmagasabb pontjai egyaránt neptunuszi minőségek. Magyarán: a mélységből azonnal eljuthatsz a magasságokba. Ne hidd el, de szentelj időt, hogy tanulmányozd a művészetet, a művészeket. Prímán illusztrálják a neptunuszi lélekmélység-művészi magasság tandemet.
Afrodité-Vénusz ismert és közkedvelt. A parthoz közeli, napsütötte, kellemesen meleg, kényelmes pancsolásra hívó, lágy vizek kedves és barátságos védnöke. A tenger legszebb arcát mutatja meg. Ellentétben a Neptunusszal.
Szigony. A planéta szimbóluma egy aprócska szigony, ami nem másé, mint Poszeidóné. Poszeidón-Neptunusz a távoli, mély, háborgó, akár vad, de mindenképpen misztikus és kiszámíthatatlanul hullámzó vizek ura. Ahol már megjelennek a komoly, gyakran átláthatatlan mélységek, azok megnevezhetetlen lakóival.
A két tengeri-vízi minőség a lélek megélésére is utal. A felszín lehet kedves és rendezett, ha a mélységben káosz uralkodik. A gumimatracod akkor is fent tart, ha alattad karnyújtásnyira hatméteres fehér cápa siklik lassan tova. Vagy: a partmenti kirándulóhajócska talán sose tudja meg, hogy pontosan alatta kifinomult tengeralattjáró lopakodik néma, méla csendben. A lélek mélyéhez kötődik a misztikum, a titokzatosság, a rejtély. Különösen mostanság:
A Neptunusz a Halak asztrológiai jelében jár. Érdekesség, hogy – társulva a Jupiterrel – az egész állatövben csak itt, ebben a szeletben uralkodik a bolygó. A Halak Neptunusz idejét nyugodtan nevezhetjük korszakosnak is, hiszen a mozgási tempóból adódik: végleg csak 2026. év elején lép át a Kos cikkelyébe. Addig bele-belecsippent, de rendre vissza is tér a Halakba. Ennek oka az úgynevezett retrográd mozgás.
A Földről szemlélve úgy tűnik: egy bolygó mozgása előbb lelassul az égen, majd megáll a planéta, hogy kis idő elteltével elkezdjen hátrálni. Valójában, asztronómiai, azaz az égitestek fizikai jellemzőit vizsgáló tudomány szerint semmi változás nem történik. A bolygó – esetünkben a Neptunusz – megy, halad a maga útján, szokott tempójában. A jelenséget a sebességkülönbség okozza. Földünk gyorsabban kering a Nap körül; létrehozva a hátráló bolygó látszatát. Ami ugyan nem fizikai valóság: ám mi innen így látjuk, ezért áttételesen, spirituális vonatkozásban bizony intenzív erőket lendít mozgásba.
Visszatérés, újrafelfedezés, visszakanyarodás. Kérlek, vésd be a különbséget: nem visszalépés és különösen nem visszacsúszás. Akad valami a lelked legmélyén, aminek szálai múltadba vezetnek. A tolatásba kezdő Neptunusz őrá hívja fel a figyelmedet. Nem azért, hogy sokkoljon és újraélesse veled a félig-meddig elfeledett, legalábbis szőnyeg alá söpört egykori traumát.
A cél világos, tiszta; előre és felfelé mutat: térj vissza egy bizonyos érzelem(csomag)ért. Ami az itt és mostban segítene. A planéta alacsony szintjeinek egyike a ködösítés, azért szeretném neked konkrét példákon keresztül megvilágítani, miképpen, hogyan működik a Halakban hátráló Neptunusz:
Kiégtél. A doki is megállapította a burn out szindrómádat. Kapod a pirulákat, egész jól lehülyítenek, bocsánat: eltompítanak. Néha azonban – különösen hajnaltájt – bevillan: ez nem élet. Nem ez az az élet, amiért idejöttél. És megeshet, látszólagos előzmények nélkül, bogyó ide, bogyó oda, sírva fakadsz. Fájóan hiányzik tükörképed szeméből a csillogás. Mosolyogsz, de csak egy maszkot látsz. Itt, ekkor lép képbe a kozmikus energia. Talán a tizenhét éves kori önmagadhoz kell visszarepülnöd képzeletben. Egy kicsit együtt lenni vele, azzal a lángoló, elhivatott, tüzes valakivel, aki benned él, csak egy kicsit (baromira) elfeledkeztél róla. Ez a kozmikus állás segíti újrahuzalozni a kapcsolatot, hogy egészséges idegpályákon és valódi energiaszálakon át áramoljon beléd az életerő. Persze az sem kizárt, hogy még korábbra, akár kicsi, pár éves gyermekkorodba térsz vissza. Nem az időtáv a lényeg. Ha megengedsz egy személyes példát, akkor azon keresztül láthatod: akár a – viszonylag – közeli múlt is kínálhat extra erőt és lelki inspirációt.
Maraton. Aki fut, vagy valaha is futócipőt húzott, azt nem kerülte el a misztikus 42 kilométer szele. Engem sem. Úgy adódott, hogy két alkalommal is lefutottam, 2018-ban és 2019-ben. Először festői környezetben, a Balaton északi partján, másodjára a fővárosi tömegrendezvényen, de – magamhoz képest – tempósan. Ha manapság, mindössze néhány év elteltével kételkedem, hogy elérhetem-e egyik-másik – nagyra törő – célomat, akkor elég ide visszatipegnem. Ha kevés felidézni a célba érés holtfáradt, remegő lábas katarzisát, előszedem a fotókat, amik stimulálják lelkem mélyét és egy kicsit eggyé tudok válni azzal a nemiképpen fiatalabb énemmel, aki lefutotta a 42.195 métert. Kétszer is, na. Ezekről itt írtam: https://ladonyijanos.hu/egy-maraton-margojara-i-resz/
Illetve: https://ladonyijanos.hu/egy-maraton-margojara-ii-resz/
A retrográd irányba induló Neptunusz kapcsán összegyűjtöttem az időpontokat és az ekliptikai, azaz a Nap útjára vetített koordinátákat. A képletüket böngészők számára hasznos lehet, mindenki más nyugodtan ugorja át ezt a bekezdést:
- július 3-án délelőtt indul el „visszafelé” a Halak asztrológiai jelének 29 fok 55 perc 53 másodpercétől.
- december 8-án délután vált ismét irányt és kezd „előre” haladni a Halak 27 fok 07 perc 51 másodpercnél.
Mindkét alkalommal némi „megtorpanás,” avagy „egy helyben állás,” az úgynevezett stacioner állapot előzi meg az irányváltást.
A Halak cikkelyéhez az összegzés, lezárás, befejezés (is) tartozik. Régi rágódásoknak vethetsz véget némi feltáró és megértésre törő munka eredményeképpen. A „hol tartok az életemben” kínzó kérdését is tisztázhatod, mert a sima karrier/egzisztenciális, azaz összemérős koordináta-rendszerből kiemeled magad és a lényeg optikáján keresztül szemléled pillanatnyi pozíciódat, útirányodat. Ha pedig az kell, változtatsz. A Halak ugyanis változó jel; az elnevezés nem titkolja, hogy az újítás és átalakítás lelkes támogatója.
A kör vége. Ezt szokás még a Halak kapcsán hangsúlyozni. Valóban, egy stáció végére tehetsz pontot, ami a következő mondat nyitánya is, hiszen a Halakból a Kos új, friss szakaszával veszi kezdetét a következő etap. Ez is rámutat: egységben érdemes látni és gondolkodni. Főleg pedig érezni. A Halak „minden EGY” cégére is emlékeztet rá, újra és újra.
Visszatérhetsz, visszatalálhatsz a lelked lényegiségéhez. És igen, vissza is kapcsolódhatsz, ha korábban akár szándékkal, akár öntudatlanul leválasztottad magad. Lehetőség és felelősség egyben. Nem akarok zsákbamacskát árulni: járhat kisebb-nagyobb megrázkódtatással. Képzeld el, hogy vonaton ülsz. Órákon keresztül megy veled a szerelvény a célod felé, mígnem az egyik állomáson bemondják: a gyorsvonatod tíz percig áll, mert mozdonyt cserélnek. Az eddigi dízel helyett modern, erős villanymozdony áll a szerelvény élére. Amikor valóban rácsatlakozik az új, csillogó mozdony, apró lökést, kicsi rándulást érzel, mindig, minden körülmények között, még a legkifinomultabb Intercity-n is. Ilyesféle módon érhet a megrázó élmény: pillanatnyi, a jövődre vetítve apró mozzanat, ami után erősebben, jobban, tempósabban haladsz előre.
Az égi esemény egyik felajánlása már nevében is felefelé mutat. Lehetőség, hogy felvállald: érző, esendő, olykor gyarló, máskor csillagfényű valaki vagy. Olyan létező, aki ember, nem pedig egy hideg számítógép, vagy precízen hangolt dízelmotor. Mindenképpen segít, ha visszaásol a romlatlan belső gyermekedhez és összecsatlakozol vele. Célérték a szintézis, amikor nem egyszeri, különös élményként gondolsz rá, hanem rendszeres, életed részévé emelt minőségként. Analógia: a januári bejglifutók – minden fogadkozás és istenbizony ellenére – februárra lemorzsolódnak, sarokba dobják a futócipőt. Aki életvitelszerűen sportol, más, azaz jobb minőségű életet él. Ezen felül több bejglit is ehet, mégpedig „büntetlenül.”
A Halakban forduló Neptunusz felkavarhatja a lélekvizeket, ahonnét a következőkre is valós, működő válaszokat, megoldásokat kaphatsz:
Egykori vagy jelenleg is aktív függőség(ek) okának mély, valódi megértése. Nem azért gyújtasz rá, mert ízlik a dohány és stresszel az ostoba főnök. Az csak a jéghegy csúcsa, illatos rágógumi az elmédnek.
Hazudozási, szépítgetési, mismásolási kényszer nyakon csípése, lenullázása.
Álmok, vágyak, magas ihletésű, gyakran művészi vénájú teremtések megvalósítása.
Ide tartozik még az úgynevezett ősfélelmeid gyomlálása is. Ehhez azonban az első és megkerülhetetlen lépés a szembenézés, tudatosítás, nevén nevezés. Nem alkalmazható spirituális alvállalkozó, mert ez – jellegénél fogva – kiszervezhetetlen munkálat. Rád vár, ám elvégezve téged jutalmaz, busásan.
A Halak asztrológiai jelét követően ideje szintet emelkednünk és kilépnünk a végtelen kék ég csodálatos birodalmába. A hátráló Neptunusz égi környezete további érdekességeket kínál.
Halak újfent, csakhogy ez már a valóban látható fényábra. A Pisces kettős csillagzat: központi csillagából két fonál indul ki, egyik a kiemelkedő, másik a visszaúszó halacskához vezet. A Neptunusz utóbbinál – és a hozzá kapcsolódó fonál „bekötési pontjánál – hátrál. Ennek üzenete tiszta, szépséges. Lásd meg, milyen érzelmek és milyen szereplők, mintázatok térnek vissza életedbe, újra és újra. A feloldás egyben megoldás.
Az ismétlődés ugyanis csak negatív értelemben kellemetlen. Ha hetente jársz kényeztető, olajos masszázsra, vélhetően nem önmagad sanyargatása, ciklikus szorongás megélése miatt teszed. Igaz ez minden rendszeres, kellemes tettedre. A „klasszikus” szeptember elseje/hétfő reggel-érzet ennek az ellenpólusa.
A visszaúszó hal erőterében térülő Neptunusszal az ismétlődő szereplők és mintázatok tisztítását végezheted el. Eszköz a megértés, de már nem csak aggyal, sőt: lélekkel, mélyen és a mélyben. Ezt követően, ha fel is bukkan egy ismerős (energiájú) arc a múlt ködéből, nem rezzensz össze, mint a tarlón védtelenül szaladó pocok a rétisas suhanva fenyegető árnyékától.
A Halak csillagzatát halovány fényű csillagok alkotják. Észreveszed, meglátod, de nem tolakszik és nem tukmálja rád mondandóját. Neked kell, bocsánat: érdemes megnyílnod a finomságokra. Ez a tétel a Halakon túl minden visszafogottan tündöklő fényábrára is igaz. Tehát nem ordító kényszer, hogy foglalkozz lelked belső, mély minőségeivel. Inkább ragyogó, kitűnő lehetőség.
Szálak elvarrása, fel- és megkönnyebbülés, magasabb minőségű önazonosság, helyére kerülő dolgok tebenned. Izgalmas, némiképpen munkás, de bátran állíthatom: csodás időszak veszi kezdetét a Halak jelében (és csillagképében) hátráló Neptunusz kapcsán.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus
