Visszajöttem. Itt vagyok.

Visszajöttem. Itt vagyok.

Talán a szegecses bőrdzseki tehet róla. Azzal, hogy ma is ezt a régi, de meg nem kopott darabot hordja, világossá teszi: sz@rik minden megfelelési kényszerre. Ahogy mindig, most is öntörvényű. Kimondja, amitől más sikítófrászt kap. El is nyeri a jutalmát érte: nem éppen népszerű. A tömegek, ha tehetik, elkerülik. Összesúgnak a háta mögött. Nem csak különcnek tartják, de hírnevét is kitárgyalják. Ahogy szájukra veszik, egyre inkább hírhedt rosszfiú formálódik amúgy is ellentmondásos alakjából.

A fekete bőrre tűzött krómacél szegecsek nem hagynak kérdőjeleket. Viselőjüknek nem áll szándékában betagozódni a konszolidált társadalomba. Nem enged lehetőséget sem a félreértésre. Aki rocker, az rocker is marad – gondolja. A tekintetek azonban meg sem próbálnak koponyáján belülre hatolni, jellemzően ledermednek a külsőnél és a múltban megesett dolgok hírénél. Fel sem merül annak a lehetősége, hogy meg kéne, akár meg is lehetne őt ismerni.

Hosszú hónapok óta nem látta senki. Mintha itt lett volna, de nem úgy, mint szokott. Biztos bevarrták, vagy meg kellett húznia magát – kelepelik a rossz nyelvek. Aki huligán, az huligán – hallatszik a megfellebbezhetetlen verdikt. Felborult kukák, letépett plakátok, virágágyásban landoló hányás – mind őrá gyanakodnak. Mert télen-nyáron, ha esik, ha fúj, hordja a bőrdzsekit.

Van azonban egy apró, de lényeges észrevenni való a ruhadarabon. Egészen pontosan a szegecseken. Minő „véletlen:” mind-mind apró piramist formáznak. Négyzet alapú, égbe törő krómacél építmények. A fény megcsillan lapjukon, csúcsukon. Ehhez azonban nyitott szemre, szívre van szükség – és bizonyos szemlélési közelségbe kell menni. Oda, ahol az előítéletek füstös-ködös aurája már nem véd meg. Azon belül és túl, a figurához közel érve pillantható meg teljes valójában.

Ha elképzeljük őt a csillagos égen, egyértelműen a Plútó lenne. Visszatért. Mint komor arcú Schwarzenegger, aki „I’ll be back”-et mormolt, be is tartotta. Újra itt van. Kétségbevonhatatlanul. Dörgöld meg nyugodtan a szemed, se csipa, se kötőhártyagyulladás nem torzíthatja a látványt: visszatért. Nem is akárhonnan.

Határtalan felszabaduló erő. Ez társul a direkt irányba forduló Plútóhoz. Jobban teszed Mindenképpen célszerű a félreértett rockert mélyebben megismerni. Április 28-án indult el látszólagosan hátráló útjára, most tesz pontot rá. Az újra előrefelé haladó planéták cselekvő erőt mozgósítanak. Nincs azonban patikamérleg és miniatűr plasztikspatula a kezükben. Nem méricskéli milligrammra, óriási dózisban kapod, több mint elegendően, bőségesen. A hozzá társított kép a repülőről indított rakéta – a leoldás pillanatában. A másodperc töredékééig mintha lepottyanna. Ez csak a géptől való eltávolodást szolgálja. Ekkor gyújtja be a hajtóművét és elképesztő erővel és tempóban indul meg célja felé, szem elől nem tévesztve azt.

Megoldás, előrehaladás, fejlődés. Ugrásszerűen, leomló falakkal, porrá aprózódó akadályokkal. A tank és a vályogház esete. Éppen így tűnik el előled mindaz, ami hátráltatott. Már látod: végtelenül intenzív erő, ezért kezeld és használd felelősséggel. Mint egy profi szerszámot vagy egy sportautót: teljesítménye lenyűgöző, kezeléséhez tudás és józan ész való. Apropó, tudás: abból is jut, kosárszámra. A Nyilas csillagzatában éri a Plútót a fordulat. Magas eredetű és minőségű bölcsesség vezérel. Az áramszedőid most egyértelműen fölfelé vannak kalibrálva. Hogy mennyire magasra, azt az égi egyenlítőn röppenő Sas fényábrája mutatja meg. Kompromisszumokat nem ismerő, radikális reformtörekvéseid a szárnyalás, a fölé emelkedés égisze alatt kapnak töltést. Nincs öncélú vagdalkozás és szicíliai recept. Ne keresd a lófejeket, hogy mások ágyába tömködd őket. A direktbe forduló Plútó nem erről szól. Alapvetően belső minőség: benned szabadítja fel a megváltó erőt. Kioldja önmegvalósításod, önérvényesítésed berozsdált kézifékjét. Még az is megeshet, hogy végleg elszakad a bowden, de ne bánd. Már nincs rá szükséged.

Tudod, mit akarsz. Világos, egyértelmű képet alkottál róla. Beleállsz, teszel érte és igen: elfogadod a támogató erőket, még akkor is, ha elsőre nehéz megemészteni, milyen hatalmas átalakító volument hordoznak magukban.

kép: pixabay.com

van, hogy a külsőből levont következtetés üres ítélet csupán

– ez a helyzet a direkt irányba forduló Plútóval is

Álmok teliholdja

Álmok teliholdja

Ragyogóan szép teliholddal indul a hétvége, nem kevés érzelmet megmozgatva. A Nap és a Hold szembenállását nevezzük teliholdnak. Szombaton kora hajnalban (vagy éppen késő éjszaka, kinek mit jelent a 4:37) az Oroszlán jelében járó Nap néz farkasszemet a Vízöntő cikkelyében serénykedő Holddal.

Minden teliholdra jellemző az érzelmek fokozódása, egyfajta túlcsorduló megérintettség. Mivel jó eséllyel álmodban köszönt rád, ezért este készíts magad mellé tollat, papírt vagy más, álomrögzítő eszközt. Legbelső, legmélyebb, legtitkosabb álmaid, vágyaid törnek utat maguknak. Amit önmagadba zártál, szabadságra vágyik. Ha nem vallod be a józan ébrenlétben, az álomhoz fordul, mint üzenő közeghez.

Talán bundás medveként durmolod végig az éjt, ám a reggelizőasztalnál két falat között homályosodik el a szemed. Vízöntő telihold. Nem csurrant-cseppent: önt és áraszt. Elsődlegesen érzelmeket. Rajtuk keresztül, általuk irányítja a figyelmedet a lényegre. Arra, ami valójában fontos és ideje foglalkoznod vele.

Ha netán úgy érzed, ez félelmetes, kiszámíthatatlan, köszönöd, de nem kérsz belőle, akkor engedd meg, hogy másként is megvilágíthassam. Minden lelki megérintettség „csak” a figyelmedet hívja fel. Arra irányítja fókuszodat, ami valóban fontos és ideje foglalkoznod vele. Ezek sokszor a hétköznapok csörtetésében méltatlanul sikkadnak el. Az Oroszlán jelében járó Nap a maga rálátó ösztönzésével támasztja meg a hátadat.

Nem azért szöknek könnyek a szemedbe, hogy egész hétvégén a zsebkendőipart szponzoráld megemelkedett fogyasztásoddal. Segítenek, hogy lásd, mégpedig tűélesen: az adott terület figyelmet, megértést és tetteket kíván. A mostani telihold érzelmeiden keresztül indít tisztító-felszabadító hullámokat. Ezeknek csak aktiválója lelked mélye, kiteljesedése a mindennapos működésedben, hús-vér valóságodban található. Helyes, belső hangodra rímelő cselekedeteiddel adod meg a legjobb választ.

Lépjünk szintet! Az asztrológiai megközelítés után irány a csillagok világa. A Nap a Rák befogadás-táplálás-elengedés szent hármasának első részénél jár. A Tegmine csillaggal ölelkezik telihold idején. Hozzá a védelem, a megóvás (a Rák páncélja) tartozik, de a befogadó oldalon. Látod, nem csak a szemeddel, a szíveddel is: mi az az új, mi az a lelkesítő minőség, amit ideje magadévá tenned. Nem ugrasz fejet a tüskebokorba, mert érzed és megkapod a spirituális védelmet – ezért olyan fontos döntéseidben az agy kizárólagosságát felfüggesztened.

Szemközt a Hold – ha lehet ilyet mondani – még szebb helyen jár. A Sas égi egyenlítői csillagzatának alfájával áll együtt. Az Altair csillag ragyogó, magasba törő energiájú; az északi égbolt tizenkettedik legfényesebbike. Esszenciális pont, hogy mélyen belül megélhesd a szellem anyag feletti győzelmét. Ezt erősíti a Sas, a rálátás, fölé emelkedés és égbe rugaszkodás fényábrájának méltóságteljes energiája.

Tartozom neked egy vallomással. Olyan szuper telihold közeleg, hogy kicsorbult a szóbicskám. Sajnos (de még inkább hála Istennek), megint azt érzem, az én szavaim és kifejezésmódom elképesztően kevés. Kevés, szűkös ahhoz, amilyen gyönyörű a szombati telihold. Kérlek, nézd ezt el nekem. Van, amihez minden szóvirág kevés, oly’ szép. Ezt – is – megéljük a hétvége legelején.

kép: pixabay.com

a telihold nyílegyenes, könnyen követhető utat mutat az emelkedés felé

Ezt tudd a forduló Plútóról

Ezt tudd a forduló Plútóról

A mai bejegyzésben markáns, fontos égi történés játssza a főszerepet, ez pedig a retrográd irányba forduló Plútó. Kérlek, engedd meg, hogy ma egy kicsit bővebbre eresszem a mondandómat – mentségemre szolgáljon, nem öncélú szószaporításból teszem. Az a cél vezérel, hogy a lehető legjobban tájékozódj az elkövetkező hónapok egyik legmeghatározóbb kozmikus eseményéről – ez pedig lehetőséget kínál a felkészülésre és olyan döntések meghozatalára, amik által valóban minőségi változásokat valósíthatsz meg. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a Plútóval! Érdekes, hogy nemrég bolygó mivoltát is megkérdőjelezték „tudományos” alapon. Ezt inkább nem véleményezném. Princípiumi ereje vitathatatlan.

Ő már nem látható Földünkről szabad szemmel – ez annyit tesz, hogy mélyebben lelsz rá önmagadban és belső indíttatásból lép működésbe benned. A hét égitest (Nap-Hold-Merkúr-Vénusz-Mars-Jupiter-Szaturnusz) után három, úgynevezett messianisztikus bolygó (Uránusz, Neptunusz, Plútó) kering. A különös jelző a bennük munkálkodó megváltói minőségekre utal, amik benned élnek, „csak” aktiválnod kell őket. Ezt erősíti meg, hogy szemed számára már nem láthatóak, hiszen itt nem a primer érzékszervi felismerés vezet célhoz.

A Plútóban egyszerre ott a tűz és a víz, a minőségi változás, a végleges, nem visszafordítható, emelő átalakulás. A zsigeri regeneráció ereje emel általa. Nem ismeri a középszert, nincs alku, sem kompromisszum. Radikalizmusa smirglizi le rólad a kényelemből, lustaságból csontosodott, a könnyebb út csábításával együtt létező megalkuvási hajlamot. A lehető legjobb értelemben maximalista, mint tökéletességre törekvő és erre téged ösztönző erőnyaláb.

Erőbolygó, szokás a Mars magasabb oktávjaként említeni. Amikor a vörös bolygó kraftja netán kevésnek bizonyul, fordulj bátran a Plútóhoz kakaóért. Kifogyhatatlan erőket ébreszt és mozgósít. Általa nem ismersz lehetetlent. Aki nagy dolgot ért el az életében, jóban volt „személyes” Plútójával.

Kérlek, ne törődj azzal a csacsisággal, amit a „hivatalos,” más olvasatában „riogatós” asztrológia mond róla és próbál általa elriasztani, de megijeszteni mindenképpen. A sportkocsi is rémisztő annak, aki nem vágyja a száguldást, a minőségi változást, a határok átlépését. A következő, dőlt betűkkel szedett idézet Paksi Zoltán alapművéből, az Égi utak csillagüzeneteiből származik:

„A Plútó mély, az ösztönvilágból feltörő érzelem, majd cselekvés. Az érzelmek és tettek nála mindig összekapcsolódnak, az érzelmek mindig cselekvést váltanak ki, hogy teljességében ismerhessük meg az Univerzummal összekapcsolódott személyiségünket. Az ég felé emelő tűz a lélek vizét forralja fel! A belső biztonság, stabilitás és termékenyítés bolygója a Plútó. Ezek a késztetések emelkednek fel a tűzben! Ezek a titkos indíttatások inspirálják a cselekvéseket!

Magas szinten lényegre látó képességet, maximalizmust, lélekemelő szenvedélyt, kitartást, a belső erők és az ösztönök uralását, misztikus érdeklődést, a szükséges változások végrehajtását, megújítást, felépítést, egységlátást, karizmatikus személyiséget, bátorságot és generációs feladatok felismerését is jelöli.”

Az idézet önmagért beszél. Látod, nem akármilyen lehetőségeket kínál. A Plútó pályája eltér a többi bolygóétól, akik nagyjából egy síkban keringenek központi csillagunk, a Nap körül. A Plútóé magasan fölé emelkedik és mélyen alámerül. Legutóbb 2018. őszén metszette az Ekliptikát, a Nap útját, azóta még inkább a belső változásokra irányítja fókuszunkat, erről annak idején itt írtam, a dőlt részben ott a cikkre mutató link, de az oldalon is leporoltam.

A Bak asztrológiai jelében járva hangsúlyossá válik, hogy – ha eddig nem tetted – hozd működésbe a benned élő tudást. Eddig lehetett lébecolni, a retrográd irányba forduló Plútó szinte kikényszeríti, hogy a legjobb énedet add – ehhez pedig az eddig szunnyadó, netán elfelejtettnek hitt tudás aktiválása és működtetése is szükséges. Emlékezz: amíg ebben a testben élsz, azaz jelen inkarnációdban működsz, csak önmagadban tudsz bármit is elrejteni. A Plútó segít ezt előhívni, mert szükséged van rá, pontosabban és helyesebben fogalmazva ideje megtenned, mert nem megtenni már méltatlan hozzád.

A Bakban a tapasztalataid mélyéről hívod elő – csettintésre – a világot sarkából kifordító megoldást. Igen, lehet, hogy nagy levegőt kell venned. A Plútó nem megúszós energia, ezt mostanra már világosan látod. Ideje beleállnod sorsfeladatodba, a forduló égitest ismét eléd gördíti a vörös szőnyeget, hogy lépj már – végre – rá, ha eddig nem tetted volna. Amennyiben most azt mantrázod, hogy „de mi a manó is az?” akkor a jó hír, hogy az április 28-án kezdődő és október 7-én záruló tolató Plútó segít felfedezni, rálelni.

Ez a klasszikus beavató rácsodálkozás, a belső forradalom, ami hozhat (öröm)könnyeket is. Bak-kulcsszavak a megoldás, a fejlődés, az előrehaladás. Ezt most rakétára ülve teheted-élheted meg, visszatérve erőidhez, lehetőséget kapva a korábbi csorbák kiköszörülésére.

Eszköz a tudás, a bölcsesség és a fénynemzés, ugyanis a Bak 26 fok 48 perctől 24 fok 18 percig hátrál a Plútó. Itt a Nyilas csillagképe fényeskedik az Ekliptikán, a Nap útján. Tudás, nagyvonalúság, nemeslelkűség támogat, mégpedig belülről ébredően.

Olyan, mintha a jobbik éned ki akarna bújni belőled, felszínre szeretne jutni. Ez a világosság űzi el a kishitűséget, a kicsinyességet, a beszűkültséget. Az égi egyenlítőn, az Ekvátoron az Aquila, a Sas csillagzata ad magasztos hátteret a retrográd Plútónak, azaz a szárnyalás, fölé emelkedés, rálátás éppúgy a tiéd, mint az elrévülés és a jövő legjobb aspektusának megpillantása.

Ha korábban szárnyad szegted, mikor próbáltál rákapni, most sikerülhet. Bátorságot és erőt bőven merítesz hozzá. Olyan lehetőségek mutatkoznak meg, olyan kapuk tárulnak szélesre, amit ma még el sem tudsz képzelni. Igen, a varázsszelence tárul ki, amiben az a legérdekesebb, hogy nem csak te és én – mindenki számára. Mégis, leginkább az fog tudni élni vele, aki elvárja, megismeri és működteti. Emlékezz arra is, hogy a kezdetben ott a kiteljesedés is, a mag a leendő növén yinformációját őrzi. Olvasd el újra a kedd reggeli teliholdról írtakat, mint égi lámpást, mely extra fényt sugárott a plútói fordulathoz.

 

kép: pixabay.com

Készen állsz a kirobbanásra?

Csütörtökön egzakt a Bak jelében járó Nap és Plútó együttállása. Ha ismerős ez az égi helyzet, az nem a véletlen műve: a szerda reggeli újholdról szóló írásban már említettem, hogy Hádész planétája odaáll egy közös kép erejéig a megújulás találkozójához. Akkor még közelítő együttállásról beszéltünk, ez pedig csütörtökre tűpontos vagy überegzakt, hogy plútósan fejezzem ki magamat. De miért is fontos mindez? Egyrészt, mert minden évben csak egy ilyen kézfogó van. Miért is? A Nap soha nem halad retrográd irányba (na jó, azért április elsején néha ez is megesik…), a Plútó pedig negyed évezred alatt tesz meg egy kört. Ha a Nap nem lép vissza, úgy a Plútó soha utol nem éri, ebből pedig alsó tagozatos matek szintjén bomlik ki, hogy valóban, tényleg „csak itt, csak most, csak önöknek” fényeskedik a Nap-Plútó. Ha átalszod, akkor 2022-ben (2022. január 16., hogy egész pontosan biggyesszem ide – akár be is írhatod a jövő évi naptáradba) érkezik a következő.

Az asztrológiai értelmezést szeretném rövidre zárni; a Bak közismert védjegyeit érdemes felsorolni: fejlődés, előrehaladás, megoldás jár az azonnali, mélyreható, emelő irányú tetteid nyomán. Olyan változtatásokra gondolj, amikre a géped a következő üzeneteket szokta pop-up formában feldobni: „valóban végre kívánja hajtani a kijelölt változtatásokat? Ezek a későbbiekben nem visszavonhatóak!” Mit kell érdemes ilyenkor tenned? Habozás nélkül és nagy lendülettel az „OK” vagy „igen” gombra nyomni és örülni, hogy nincs lehetőség a csábító langyba visszacsúszni. Pont. A csillagok világába kilépve a Nyilas „végénél” éri a kézfogó központi csillagunkat és a Plútót. A tudás emel fel, emel ki. Nem ám akármilyen; ezért nem iskolapadba kell ülnöd, magolnod és vizsgáznod a szigorú (de legalább igazságtalan…) vizsgabiztos előtt. Bölcsesség, magas tudás, ami nem érhető el mindenki számára. Nem azért, mert kirekesztő, „antidemokratikus” lenne, sőt. Szó nincs erről, egyszerűen csak méltóvá kell válni rá, ki kell érdemelni életviteleddel, döntéseiddel, tetteiddel. Éppen ezért gyakran elmerengve, két világ határán érnek Nyilas-típusú bevillanások, tanítások; nem mindig két lábbal a földön állva talál meg ez a típusú tudásminőség. Tudod, miről beszélek, hiszen már átélted – nem is egyszer.

A Nyilas (és a Nap-Plútó együttállás) fölött a Sas szárnyal. A Sas, mint napmadár, igen jó erőket ébreszt a csütörtöki konstelláció során. Emelkedés, rálátás, messzire mutató következések levonása – mind-mind szárnysuhogása nyomában jár. DE!!! Ez a legeslegfontosabb: nem áll meg itt a folyamat. Az önmagában kevés, elégtelen, hogy felismersz valamit – tenni is kell; lépés nélkül még a tudatlanságban is jobb lett volna ottmaradni. Igen, most teszem válladra a felelősséget, de így kell neked, minek kezdtél olvasni: amikor megnyílnak előtted a távlatok, azaz a Sas-féle magas szemszögből látsz rá életedre és az is megmutatkozik előtted, hogy zsákutcában jársz, tenned kell, hogy magas szinten működtesd erőidet. Irányváltás, a „rossz” irány lezárása és nyitás az új, a „jó” felé – enélkül erősen féloldalas a Nap-Plútó energiáinak földi síkra való „lehozása.” Tudod, ha csak egyetlenegyszer is néztél focimeccset: a gólpassz szép és jó, a gólhelyzet csodás, izgalmas, de egyik sem ér sz@rt sem semmit sem, ha nem rúgod be, ha nem váltod be a zsetont, a lehetőségeidet. Tessék, itt egy fantasztikus nap, amikor erre lehetőséget kapsz.

képek: wall.alphacoders.com

Kezdődhet ennél jobban a nap?

Emblematikus pillanatokat élhetünk meg szerdán reggel: a hatórás harangszó egyben a Bak jelében járó Nap és Hold egzakt együttállását is hirdeti. Közkeletű nevén újhold virrad ránk a munkahét középső napján, mégpedig nem akármilyen. Asztrológiai értelemben véve a Bak jelében találkozik a két princípium, a napút (Ekliptika) csillagzatai közül pedig a Nyilasban. A harmadik, górcső alá vevésre érdemes érintett fényábra az égi egyenlítőn (Ekvátor) található, ahol a szárnyaló Sasban fognak kezet. Mielőtt azonban a hármas tagolást jobban kibontanánk, szeretném, hogy tudd: tényleg és valóban nem sima, közönséges, hétköznapi, átlagos, unalmas újhold vár rád. Igen, jogosan koppintasz az orromra, csak figyeltem, figyelsz-e: az utolsó öt, dőlttel szedett jelző soha, semelyik Nap-Hold találkozóra nem igaz; ez a mostani mégis kivételszámba megy. Több oka közül elsőnek a Plútót említem meg: beszáll harmadikként és a megújulásba erőt, mégpedig mérhetetlen mennyiségű, kifogyhatatlan és fáradhatatlan erőt pakol. Ahol a Plútó, ott a végletesség: átalakulás, mélységig ható erővonalak mentén kirobbanó újulás, amikor a régi, lejárt minőségek örökre elsüllyednek. A bolygóhoz társított pusztító jelző csak annyiban igaz – de maximálisan -, hogy a méltatlant nem tűri. És amit ő nem tűr, annak bizony pusztulnia kell, ám Plútónk nem áll itt meg elégedett kézdörzsöléssel, hogy rágyújtson jól megérdemelt cigijére. Itt kezd csak igazán működésbe lépni, mert képzeletbeli ingujjait feltűrve lát munkához, hogy kikerekedjen és értelmet nyerjen korábbi destruktív megnyilvánulása. Épít, teremt, hogy a régi sz@r helyét friss, új, erős, ragyogó és méltó vegye át. Minimum annyi, de inkább több energiát áramoltatva a folyamat építő, felfelé ívelő szakaszába, mint a bontóba. Ezt feltétlenül tudnod kell, mikor a Plútóra gondolsz.

A mindennapok szintjén a Bak zodiákusában találkozó Nap és Hold (és Plútó) fejlődést, megoldást hoz. Lehet, hogy elsőre ijesztő erőket mozgatva, ám mégis tudnod kell, hogy a repedések nyomán szilárdulás jön, de magasabb szinten. Mit érdemes elkerülnöd? Elsősorban a görcsös ragaszkodást, azaz tégy kérdőjelet azon minőségek után, amik kezdenek benned dohos szagot árasztani. Lehet, hogy egy-két-öt éve kitűnő ötlet volt valamibe belekezdeni, eddig folytatni, de ma, itt és most már idejét múlt, avítt és a fényes jövődtől eltávolító kényszercselekvés. Ezek most viharban letörő, elszáradt ágakként válnak le rólad, ne sajnáld őket, főleg ne ejts értük könnyet; így könnyebben távozhatnak (vedd észre: a könny a közös szógyök). Mi ad erőt, inspirációt, fényt a változtatáshoz, a megújuláshoz? A bölcsesség, ami ott él belül, igen, tebenned (ő a szépséges Nyilas a Nap útján). Egyszerűen csak fel kell fedezned, hogy nem az az egyszerű, parancsok által dróton rángatott báb vagy, akinek a környezeted szeretne beállítani (pontosabban szólva: mindent megtesz érte, mert fél tőle, milyen erőid ébrednek ébredésedkor). Porold le a fölösleget, ami az évek és a kilométerek alatt rád rakódott és tudd: ott van, nem kívülről érkezik, csak alul, míg nem keresed és nem nyúlsz utána. A megújulás görcsösség, kapkodás, jégen négy lábbal négyfelé csúszó, hiábavalóan küzdő disznó-minőség nélkül kopogtat ajtódon. „Csak” hidd, tudd, és várd is el. Ki mondta, hogy vért kell izzadnod/vizelned? Ugye?

Ami a korona az egészen és egyben a szépség fő rajzolója, azt az égi egyenlítőn látjuk, mégpedig a Sas képében. A megújulás emelkedést, szárnyalást ad. Ebből a szemszögből a méltóságteljesen vitorlázó sasmadár (a magyar hagyományban: Turul) szemszögéből egyfelől rálátsz mindarra, ami a hétköznapokban történik veled, benned, általad és körülötted. Másrészt, nem ér el, azaz nem ér fel hozzád ennek indulatgejzíre. Ahogy a régi latin mondás szerint a légy hiányzik a sas táplálékából, úgy a közönséges csörték, könyöklések, torzsalkodások sem sebezhetnek, mert más síkon zajlanak. Hoppá. Ezt bélyegzi lelkedbe, tudatodba a szerda reggeli újhold, hogy ne agyatlanul összevissza verdeső éjszakai lepkeként, hanem büszke sasként, rálátó módon éld életedet és hozd meg döntéseidet a benned élő bölcs szavára hallgatva, ami pedig megoldást ad életed minden, akár a legapróbb megoldandójára is. Íme, itt a három sík egymásra vetítve és igen, nyugodtan emeld kalapodat az égiek előtt, hogy ezt ilyen klasszikusan és gyönyörűen összekomponálták erre e csikorgós januári reggelre, amikor végtelen erővel újulhatsz meg.

képek: pexels.com

Pin It on Pinterest