Szaturnusz az út végén
A retrográd Szaturnusz különleges és tanulságos történettel üzen. Íme, aktuális pozíciójának története:
Vágtató, rohanó folyó; sodra erős, habjai fehérlenek a part szürke szikláin. Maga a kirobbanó szilajság, az áramlás és a heves, vehemens természeterő. Később és lejjebb már szelídül, medre kiszélesedik, tempója komótosabb, ám partot mos, ahogy a mondás is tartja. Tekereg-kanyarog, amerre jár, életet ad, öntöz és itat. Egyre szélesebb és mélyebb, hozama mind gazdagabb, s ahogyan halad, lassacskán folyammá érik. És igen, elérkezik a kiteljesedés pillanata, ami maga a beteljesedés is egyben.
A hömpölygő folyó eléri a tengert, az óceánt, az éltető édesvíz találkozik és egybeolvad a szabadság friss illatát idéző sós víztömeggel. Amikor ott állsz a torkolatnál és megbabonázva nézed Földanya egyik legszebb csodáját, ritkán jut eszedbe, hogy mindez a párából, esőből, égből pottyanó vízcseppekből és egy icipici hegyi forráskából indult valaha. Ugyanaz a víz immár végtelenül szabad, nem korlátozzák útját szűkítő partok. Vajon megfeleltethető a forrástól torkolatig tartó út misztériuma az emberre is?
Provokatív kérdés sugalmazza a választ. Igen, természetesen. A csillagos égen – azon belül a déli égbolton – is kanyarog egy különleges folyó, ő az Eridanus. Az alvilág folyója. Az alvilágé, ami hangsúlyosan nem a pokol amúgy dantésan.
Alsó, azaz belső világod, Teheted pokollá, az már rajtad áll, ám nem ez a „gyári” alapbeállításod. Ez a víz térül jobbra és balra. A belső transzformációk, az önismeret és a fejlődés alkímiájának történetét eleveníti meg. Tebenned. A jelentős pontjait a kanyarulatok és azok égi környezete mutatja (aki végigülte annak idején a Főnixébresztőket, vegye elő a jegyzetét, akkor és ott részletesen végigvettük a partmenti látnivalókat). Az Eridanus nem akárhonnan indul:
Láb. Lépés, se nem botlás és botorkálás, legfőképpen pedig nem tévelygés. Az Orion (Nimród) csillagzat lábától, a Rigeltől indul (itt járt nem is olyan régen a Jupiter, vissza tudod olvasni kettejük találkozójának krónikáját: https://ladonyijanos.hu/jupiter-rigel-egyuttallas-indulj/
Az út, belső csodautad egy lépéssel kezdődik. A lépést persze elhatározás előzi meg, így vágsz neki. A kezelhető terjedelem miatt a történet érdemi részét kihagyjuk. Te vagy Frodó, három hobbit-barátoddal elhagyod a Megyét és elindulsz Völgyzugoly felé, ahol tanácsot és a további teendőket illető útmutatást vársz. Ugrunk egyet és Samuval együtt a Végzet Hegyére kapaszkodtok éppen, elgyötörten, elcsigázva, a küldetés teljesítésének küszöbén. Ezt a drasztikus vágást ejtjük meg az Eridanus esetében is. Rálépsz az útra, lendül a lábad – majd megvizsgáljuk az út másik végét. Hogy mit éltél meg menet közben, az a tiéd. Arról viszont tudnod kell – mert aktuális –, mi vár rád, mi történik az Eridanus végződésében.
Achernar. Arab elnevezés, jelentése: „a folyó vége.” Ez a különös nevű csillag az egész fényábra legragyogóbbja. Vele áll együtt a Szaturnusz szeptember végéig. Zárójel: tavasszal már járt itt, ám azóta retrográd irányba fordult.
Mi az égi kézfogó legfontosabb üzenete? A tudati felkészülés. Ahhoz, hogy erre pontos és valóban neked szóló választ adhassak, vessünk egy pillantást az Achernar környezetére. Itt is kiragadnám a Főnixet. Igen, több emblematikus csillagzat fényeskedik az Eridanus deltájában, nekünk itt és most a Főnixszel adódik dolgunk. Erős, tömör, lényegre törő üzenetet hoz a két csillag pacsija:
A spiritualitásnak, a belső munkának; mindannak az energiának, amit magadba és fejlődésedbe fektettél, a – tapasztalataid tükrében – megértve újjászületés és a tudatos felemelkedés célját kell szolgálni. A Főnix szimbolikájának mélyebb kibontása nem ennek a bejegyzésnek a tárgya (ez is ott lapul a Főnixébresztőn lejegyzett infók sorában…). Amit tudnod kell: egyfajta szakaszhatárhoz közeledsz; utad egy része zárul. Ezt ünnepeld meg velős összegzéssel, de megújulási-emelkedési fókusszal. Miért lovaglok ezen ennyit?
Önsorsrontás, a sebek kapargatása, önszívatás, önszabotázs és társai. Igen, akad, aki ilyen módon kínozza magát egyfajta torzan perverz kielégülésfélét hajszolva. Isten ne adja, ám ha mégis magadra ismertél volna, akkor itt az út vége. Hagyd abba, de hamar! (valahogy így: https://www.youtube.com/watch?v=oqCuWbWcNkM)
Emlékeztesd magad, nem ez a szellemiség késztette mozdulásra a lábad, mikor nekiindultál.
Elmaradnak a harsogó fanfárok.
Nincs „VÉGE” főcím.
Hiányzik a naplemente, a léleksimogató, romantikus zene.
Nem Hollywood-ban vagyunk. Helyettük belső munka, beavató erejű felismerések, leeső tantuszok és a belőlük születő elhatározások hangsúlyosak. Egy szakaszt lezárhatsz és magasabb szinten folytathatod az utadat. Nem automatikus a szintemelkedés; tudatos, világosságra törő, érték-fókuszú erőfeszítéseid engedik meg a spirituális upgrade-et. Megéri.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a bejegyzés,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet szerzett,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő írások elkészülését: