Mit hoz el a közeledő Jupiter és Plútó?

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a Bak asztrológiai jelében egyaránt hátráló mozgást végző Jupiter és Plútó olyannyira közelíti meg egymást, ami már érezhető együttállás. Június harmadik harmada és július eleje hozza majd el az egzakt kapcsolódást, de már most is érdemes számolnunk a két égi vándor szövetségével. Elmondhatjuk, hogy a következő hetek-hónapok a tanulásról szólnak, persze nem középiskolai fokon. Ha úgy tetszik, vizsgaidőszak vár ránk, de vonatkoztassunk el a fogalomhoz – esetlegesen – kötődő negatív felhangoktól. Most adhatunk számot megszerzett tudásunkról, amit jellemzően és javarészt nem iskolapadban szereztünk meg. Bölcsességünk mérettetik meg, ez pedig minőségi változást hoz életünkben. Fontos, markáns energiavonal a megvilágosodás, a fény felgyulladása tömegek fejében-szívében-lelkében. Jó tudnunk, hogy a hit szerepe is felerősödik; most válik valódi tétellé a hit hegyeket mozgató minősége. Ami már régóta statikus, nehéz, kimozdíthatatlan és teher számunkra, most átminősíthető a legjobban, mégpedig töretlen és erősödő hitünk által. Rádöbbenünk, hogy a bennünk élő istenség ad megoldást, amit kívülről felesleges várnunk. Elképesztő megerősödés járhat a Jupiter-Plútó együttállás nyomában; régi mankók transzformálódhatnak gyújtóssá, miután ráébredünk, már nincs rájuk szükségünk.

Hangsúlyos, hogy a tudás nem tojás. Ne akarjunk kotlani rajta, harpagonoskodni és megtartani, hogy ha nálam a tudás, akkor a hatalom is. Nem erről szól a mostani időszak, így csak öngólt rúghatunk. A valódi, emelő és fényt hozó tapasztalatunkat, bölcseletünket terjeszteni, árasztani való (Jupiter – kiáradás), emlékezzünk csak a fénynemzés fogalmára, ami a Nyilas csillagképének érintettsége miatt kulcsfontosságú. A Jupiter a szeretet bölcsességének égi vándora, így a kioktatás, az okoskodás és leckéztetés nem működik; ellenben az odafigyelő, megtartó energiájú, jobbító szándékkal bélelt fényátadás remekül üzemel. Tapasztalhatunk szikra-effektust is: hamar, azonnal változnak körülöttünk és bennünk a dolgok; a megvilágosodás gyors eredményeket fial. Emlékezzünk, a Plútó a mélyre ható, gyökeres fordulatokat, nagy horderejű változásokat ösztönzi, mégpedig a lejárt szavatosságú, méltatlan minőségek kisöprésével. Ne gyászoljuk ezeket, hadd menjenek. A változásban ott a megújulás, a regenerálódás és a magasabb szinten működés ígérete és majdani bizonyossága. Elképzelhető, hogy megjárunk mélységeket, de onnan a magasságokba vezet az út; a fordulat olyan, mint a szökőkút vízsugara. Apropó, emelkedés: az ekvátoron, az égi egyenlítőn a Sas csillagzatában találkozik Jupiter és Plútó: a kiemelkedés, a szárnyalás, a dolgok fölé emelkedés méltósággal – ezt is megélhetjük. Jó tudnunk, hogy a következő időszakban az ima, a befelé fordulás, a meditáció kifejezetten gyümölcsöző, mind a Jupiter, mind a Sas üzenete miatt. Találjunk szent időt, amikor az ég felé fordulhatunk.

kép: www.wallpaperacces.com

Hogyan alakítsd a bűntudatot tanulássá?

Érdekes dologra lettem figyelmes az elmúlt napokban. A hatósági korlátozások enyhítése-feloldása után újra találkozó emberek között gyakran felbukkan a bűntudat. Nem nyitottam rád az ajtót, de még virtuálisan sem. Felhívhattalak volna, de nem tettem. Megbeszélt programjainkat nem tartottuk meg. Ezer és egy példa kínálná még magát, de nem a felsorolás a lényeg. Lehet, hogy márciusban (vagy a különleges időszak során bármikor) riadalomból hoztál olyan döntés(eke)t, amit később megbántál. Megbántál, de tartottad magad, nem változtattál, mert úgy vélted, azzal alfelet formálnál ajkaidból, most pedig szégyenkezős-bűntudatos módon forgatod képzeletbeli kalapodat barátaid, családod, az érintettek előtt a kezedben, mert mégsem volt igazad – papírforma szerint. Nem baj. Kérlek, emelkedj kicsit följebb, magasabbra. Ez egy vizsgahelyzet volt. Ismered a mondást: a rossz főpróbát remek premier követi. A csillagos égre nézve még bőven adatik pótvizsgára lehetőséged a következő időszakban. Hangsúlyozom: nem a kozmikus erők miatt, hanem azok most tapasztalt földi megélése okán. Nem az égiek szívatnak, most sem.

Nem szégyen bevallanod, ha megijedtél és a történések nem igazolták vissza riadalmadat. Nem való viszont magadban tartani és bűntudatosan pörgetni mindezt – ha másnak nem, magadnak valld meg a való igazat. Láttad, lemérhetted, miként reagálsz váratlan, éles helyzetekben. Könyvből megtanulhatatlan tapasztalatokkal gazdagodtál. A mostani, friss közelmúlt élményei viszont jó, ha értékként maradnak veled. A jövőben már tudod, hogyan hat rád egy-egy kívülről érkező behatás és nem lep olyan mélyen meg a rá adott reakciód. Ez az a terület, ahol a mostani esetleges rossz érzéseidet transzformálhatod és ezáltal kamatoztathatod. Direkt, finomítás és photoshop nélküli tükröt kaptál, melyben torzítatlanul láthattad önmagadat, akár tetszik, akár nem. Ez talán nyers és kíméletlen élményt kínált, de a kendőzetlenségből tudsz építkezni. Ez a fajta őszinteség visszahoz belső középpontodba, mert nem akarod másnak tartani magadat, mint vagy. Minél nagyobb önbecsapásban éltél, annál kijózanítóbb a visszatükröződés, de jusson eszedbe: az ember holtáig tanul, alakul, változik. Használd fel mindazt, ami ért és hozd ki belőle a legjobbat. Tudd, vár még rád újabb vizsgahelyzet, ott már ennek a most megszerzett tudásnak a birtokában magabiztosan tudsz működni és jó eséllyel magasabb szintű megoldást produkálsz.

kép: www.pinterest.com

Felejtés vagy tanulás? Megértés vagy egy jó pohár ital?

Tudom, hogy nem először kerül elő a téma és kérlek, hidd el, nem azért citálom elő újra, mert a csillagos ég ne adna elegendő bőséges témát és írnivalót. Vállalom, hogy nem a népszerűbb megközelítést képviselem, mégis javaslom, hogy ne akard elfelejteni az elmúlt hónapok rendkívüli megéléseit, azokat a történéseket és érzelmi tapasztalásokat, amik hatottak rád. A teraszok nyitva, sőt, a belső terekben is kortyolható a sör és kanalazható a gesztenyepüré. Végre nem kell besz@rni félni a rendőrtől, mivel is indokoljuk meg a kijárási korlátozás közben nem éppen életbevágóan fontos mennivalóinkat (megjegyzem, ez azért kreativitásra ösztönözte a jónép menősebb egyedeit…); egyszóval az élet ugyan nem állt vissza a régi kerékvágásába (ahová sose fog), de már könnyebb a komfortos kiegészítőinkkel megélni. Vége a lidérces álmoknak? Elmúlt a megelevenedett katasztrófafilm ideje? Attól függ, honnan nézzük.

Tartja magát egy vélekedés: amiről nem beszélek, annak nem adok energiát, vagy fordítva – valamiről beszélve óhatatlanul és automatikusan energiát is adok neki. E logika mentén sokan nem is említenek semmilyen rossz érzést, betegséget, munkahelyi konfliktust, mert ezáltal öntözni gondolják a palántát, amire annak a gyomnak igazán nincs szüksége. A „ne is beszéljünk róla” mintázata már dörzsöli izzadt markát, mert meredeken emelkedő grafikon mutatja a megnövekedő keresletet iránta. Felejtsük el, vágjuk ki életünk filmszalagjából, meg se’ történt, talán igaz se’ volt; rossz álom, melyből izzadva ébredtem, na bumm: ágyneműt cserélek, a régit elbírja a hatodik érzék mosógép. Több bekezdésnyi szinonimát sorolhatnék még a felejtés és az így megvalósuló tabusítás illusztrálására. Aki valaha, akár csak egyszer az életében megtapasztalta, milyen a másnaposság, tudja, miről beszélek. Nem akarjuk összeszámolni, milyen italból mennyit ittunk, mert a gondolattól is forgó mozgásba kezd gyomrunk, a Vulpecula pedig aktiválódni készül.

Tudatosítsuk: most nem egy kiadós részegség után vagyunk. Ami történt, nem felejtést, hanem megértést és feldolgozást igényel. Ez persze jóval munkásabb a „delete all” parancs kivitelezésénél, ám hosszú távon mindenképpen jobb megoldás. Amikor valamit tabusítunk, nem beszélünk róla; titokká, sunnyogó, kellemetlen valamivé csomagoljuk be. Hatalmat adunk azáltal, hogy tilos róla beszélni, ő pedig nem egy jellembajnok: a rá – önkéntelenül – ruházott hatalommal hamar, de zsírosan él vissza és nő a nyakunkra. A felejtés egyenlő nem tanulás. Amikor felejteni akarunk, kukába dobjuk azt is, ami értékes, ami jó, ami tanulság a történtekből. Merd a maga valóságában visszanézni és értékelni az elmúlt hónapok életedre gyakorolt hatását. Vond meg a mérleget és értékeld ki a történteket, kiemelten saját döntéseidet, reakcióidat. Ha olyasmivel találkozol, amire utólag nem tudsz büszkén tekinteni, tedd meg a szükséges lépéseket. Nem az a baj, ha padkáztál, hanem amikor a szerencsétlen, évtizedek óta moccanatlanul a helyén lévő szegélyköveket hibáztatod mindezért.

A leltárkészítés már ki is rajzolja a megoldások körvonalait. Innentől jóval könnyebb a jelenedet élni és készülni a jövőre, mert a mostani „vizsgaidőszak” nem egyszeri és meg nem ismétlődő jelenség. Emlékezz, az idei év, ez a korszak a változásról, mint belülről, általunk elindított változtatások összességéről, a rugalmasságról, a hajlékonyságról szól – többek közt. Miért ne lennének meg benned is ezek az erények? Lehet, hogy jóval több munkát ad a rögösebb út a jelenben ahhoz képest, amit a pohár fenekére néző megoldás kínál, de előbbi az okokat gyógyítja, utóbbi a tüneteket keni el – rövidke időre. Nem mondom, hogy nem kell hozzá bátorság, de ez az erény erősíthető, edzhető; csak használnunk kell érdemes. Nem az a baj, ha félsz, hanem ha ez ledermeszt – és nem cselekszel. A bátor ember a félelmek megléte ellenére tesz lépéseket, ez ad igazi értéket a jellemerősödési folyamatának. Egyetlen egyszerű elhatározással és annak következetes végig vitelével elképesztően sokat tudsz emelni életed minőségén, amit (még) nem most, de a közeli jövőben már lemérhetsz.

képek: www.pinterest.com

Mit érdemes tudnunk a hátráló Plútóról?

A Plútó, a naprendszer leglassabban mozgó bolygója egy ideje önmagához mérten is lelassult, jelenleg stacioner (álló) helyzetben van, hogy a hét végén megkezdje közel fél éves retrográd útját. Ez a látszólagos hátrálás október elején ér véget, az akkori fordulat is rengeteg nagy horderejű változást hoz, de erről majd a maga idejében. A tolató planéta üzenete egyértelműen a visszatérésre mutat: valamiért érdemes visszakanyarodnunk a múltba. Olyan tudás, eszközök, megoldandók várnak ránk, amikért visszalépve sokkalta jobban, eredményesebben tudunk előre haladni. Alapszabály, hogy retrográd mozgás esetén melósabb az életünk. Figyelem! Nem rosszabb; a hátráló bolygó nem szívat, „csak” több munkát, több energia-befektetést kér, cserébe ezt exponenciálisan hálája meg. Ez az irány egyben a felelősségre és annak vállalására is mutat. A mostani – tágabb értelemben vett – időszak egyik vezérmotívuma a felelősségvállalás (ami, mint tudjuk, lehet édes is). Elérkezett a számlák kifizetésének ideje: kiderül, lemérhetjük, van-e hitelünk és ha igen, az mennyi, azaz milyen mértékben mondhatjuk hitelesnek magunkat. Régről húzódó, akár önmagunkkal, akár másokkal szembeni tartozások rendezésének érkezett el az ideje és – természetesen – nem csak pénzügyi szempontból. Zárójel: indikátorként működik a pénzünk, annak áramlása is: megmutatja, hol tartunk az anyag világában és kellő őszinteséggel mérhetetlenül sok mindent tudhatunk meg önmagunkról pénzügyi helyzetünk tükrében. Itt is egyfajta „elszámolás” következik: lehetek ezo meg spiri és ezospiri, de itt, a Földön, földi testben élek. Az ember gyermeke az anyag világába születve az anyag uralásán keresztül is hivatott megélni a „teremtés koronája” minőséget. Amikor a szent hármasságról, a test, lélek és szellem hármasának egységéről beszélünk, abban a fizikai világ is benne foglaltatik, avagy Paksi Zoltán (szabadon idézett) szavaival: korgó gyomorral nem lehet megvilágosodni.

A Plútó tavaly ősszel fejezte be előző hátrálását, ezt követően kezdett közeledni hozzá a Szaturnusz és a 2020-as naptári év kezdetén, egy igen erős energiájú napon egzakt módon úgy álltak együtt, hogy a Nap és a Merkúr is beállt díszkíséretnek. Ami ebből kikerekedett, az már történelem. Az újra hátráló Plútó ráirányítja figyelmünket a gyökeres, radikális, mélyre ható változások meghozásának fontosságára. Most, amikor ezeket a sorokat írom, nagyon sok erőt mozgatok meg, hogy trágárkodás nélkül tudjam azt az energiát legalább közelítőleg leírni, ami most munkálkodik. Ha nem azt az életet és nem olyan minőségben éled, amire vágytál, akkor most (újra) lehetőséged adóik változtatni. Kapsz még egy esélyt. Nem muszáj élni vele, de – mint fentebb írtam – a felelősséget azért a döntésedért is vállalnod kell, hogy nem döntesz. A trágya fésülése, csinosítgatása kevés. Ha ezt a matériát átpakolod a kert egyik végéből a másikba, talán leizzadsz, izomláz-birtokossá nevezed ki magad, de nem történt valójában semmi lényeges. Kulcsfontosságú: az önáltatásnak (megfogadtam, hogy ezt az írást áthúzott káromkodás nélkül hozom le, ezért nem írom ide, hogy önáltatás helyett inkább -„b” betűvel kezdődő-, erősebb, kifejezőbb szóval alkalmazott önátszaporítást érts) ütött az órája, mely lejárt, némi faludys ízzel.

Lehet, hogy kaptál az elmúlt hetekben-hónapokban pofonokat. Amennyiben nemcsak tanultál belőlük, de a szükséges döntéseket meghozva kellő mélységben változtattál, eljött a te időd. Amennyiben fejedre húztad a paplant, akkor rossz hírem van: nem működik. Ez azért egy második esély, hogy végre tegyél. Értsd meg, ami régen talán működött, ma már nem. Megúszásra játszani a jelen kozmikus energetikában nagyjából egyenlő az öngyilkossággal. Tudom, hogy ez nagyon-nagyon kemény kijelentés, de az ember, mint létező, összességében és egyén szintjén is eljutott oda, ahol tenni kell. Nagyon jó dolog a remény (kedvenc idézetem a Remény rabjaiból: „a remény jó dolog, talán a legjobbak egyike és a jó dolgok soha nem halnak meg, amint a rosszak sem élnek örökké”), de most – önmagában – kevés; a tettekkel elegyítve viszont csodaszer. Szenteljünk időt és energiát annak megértésére, a múlt(unk)ban mi az a nagy horderejű, jelentős tényező, amiben sunnyogtunk, nem viselkedtünk kellő tökösséggel. A következő szűk fél év lehetőséget ad a csorba kiköszörülésén túl minőségi ugrást végrehajtani. Lásd meg: az egykori „hibád” tud most a barátod, az építő-jobbá tevő erőd lenni – ehhez semmi mást nem kell tenned, mint változtatni. Bátran beleállni, viselni az időnként kevésé komfortos hatásokat és érzelmeket – és másképpen csinálni, mint eddig, de a gyökerek szintjétől kiindulóan.

A Plútó a Bak asztrológiai jelében fordul, a hátráló mozgás végig ebben a cikkelyben történik majd. Emlékezz: ahol a Bak, ott a megoldás. Az ég körének ezen szelete az előrelépésről, a fejlődésről, a haladásról szól. Igen, van úgy, hogy ehhez erőt kell kifejtened és igen, időnként beleizzadós is lehet, de mindig emelő, felfelé vivő a késztetés – pont úgy, mint amikor egy nagyobb hegyre mászol fel és az izmaid lángolhatnak, de a csúcs felé tartva tudod előre, hogy hihetetlenül szép, lélegzetelállító panoráma vár rád. Ha egy hegy esetében működik, hidd el, most is fog a való életedben. Az analógia a hihetőség erősítésében lehet segítségedre. A csillagos égre tekintve a Nap útján, az Ekliptikán a Nyilas csillagzatát látjuk a Plútó hátterében. Ez a csillagzat a magas tudás, a fénynemzés égi megjelenítője. Mi segíti elő a változást? Igen, a tudás. Az a fajta magas tudás, ami világosságot gyújtva a legnagyobb és egyben legmélyebb sötétséget is hivatott és képes eloszlatni. Az égi egyenlítőn, az Ekvátoron pedig ott szárnyal a Sas (magyar hagyományunkban a Turulmadár). Ez a fényábra az égbe emelkedést, a szárnyalást, az elrévülést testesíti meg, mint vezérlő szellemiség. Fontos, hogy csikordulhat ugyan a fogzománc, sarjadhatnak az izzadságcseppek, de mindnek értelme van; saját (egyén-, nemzet- és világszinten értelmezett) szárnyalásunkért történik. Lehetőséget kaptunk, nem is kicsit. Rajtunk áll, élük-e vele.

A Plútó erejével kiemelkedhetünk a méltatlan élethelyzetekből; azonnali, radikális módon változtathatunk mindazon, aminek lejárt az ideje. Nem mondom, hogy mindig kisasszonyos és finom, de végtelenül eredményes a plútói energetika (lásd még: „rém hatékony módszer, bár nem túl finom” – illusztráció 2:30-nál a belinkelt videón). Egészen egyszerűen bizonyos változtatásokhoz kevés a finomság, ott fel kell gyűrnünk az ingujjat és nekilátni. Trágyás szekeret szmokingban nem terelgetünk, ez is alapszabály. Adódik úgy, hogy nyakig merülünk a szagos anyagban, de nem dagonyázási célból, csupán addig, míg meg nem oldjuk a legfontosabb csomót – a többi rendszerint automatikusan, a dominó-elvet követve már szinte magától megy. Érdemes még észben tartanunk a planéta kapcsán a zsigeri megújulást is: a változtatás, az azonnali, gyakran gyors és mélyre ható átalakító erőfeszítéseink egyben legmélyebb szintjeinken is gyógyítanak bennünket – közelebb kerülünk valós énünkhöz, így éljük meg a megújulás magasabb oktávját. Zárszóként csak annyit: a Plútó után májusban a Szaturnusz is hátráló mozgásba kezd. Ősszel megközelítik egymást – ugyan nem állnak – olyan szorosan – együtt, mint januárban, de hasonló erőket léptetnek működésbe. Hónapjaid vannak tenni, cselekedni. Az biztos, hogy már érkeztek felismerések, kérlek, ne késlekedj és gyerünk, változtass!

u.i.: aki ismeretében van saját születési képletének, nézze meg, melyik háza érintett. Számra az az életterület kiemelt fontossággal bír a következő hosszú (és termékeny) hónapok során. Ez az ismeret segít abban is, hová koncentráld erőidet.

képek: www.pinterest.com

Miért káros egészségünkre a rugalmatlanság?

Zanzásított válasz: mert könnyebben törünk és roppanunk össze. Ha kevés időd szánsz olvasni, ennyi elég is. Amennyiben szentelsz egy kicsivel többet, akár perceket is, akkor engedd meg, hogy mindezt kifejtsem némi csillagpárhuzammal. Talán már érezted és tapasztaltad, hogy sürgető döntési helyzetek bukkannak fel életedben; az utóbbi pár hét-hónap „helyzetbe hoz.” Ezt a helyzetet már nem tudod lehozni szobanövény-szerű rejtőzködő magatartással, ami soha nem számított magas szintű megoldásnak, de ideig-óráig megadta a működőképesség illúzióját. Ez a lufi most végképp kipukkadt, ezt tekintsd rossz hírnek, ha alibiéletet szeretnél a továbbiakban is élni. Zárójel: mit is jelent az alibiélet? Igen, pontosan azt. Mindenre tűprecíz és védhető kifogásod/magyarázatod van, mit miért nem csinálsz meg, összetett módon vagy képes bebizonyítani és levezetni a jelen helyzetedből való kimozdulás képtelenségét. Hagyjanak téged békén, ne b@szogassanak piszkáljanak, hogy változtass. Alibiéletet élve meggátolod, hogy a kifogások emberéből az eredmények emberévé válhass. Miről ismered fel az esetleges érintettségedet? Gyorsteszt: ízlelgesd a felelősségvállalás szót és minőséget. Ha kiráz a hideg, talált, süllyedt.

Megúszásra, puszta túlélésre játszva kizárod, de legalábbis minimalizálod annak esélyét, hogy valami jó történhessen meg veled. Azért teszed ezt – persze tudattalanul -, mert mostanság a jóért tenni kell, a sült galambok röpképtelenségéről is beszéltünk, de a csodavárás önmagában már kevés: aktív, cselekvő módon juthatsz el a boldog és elégedett életminőségbe. Poroljuk le a közhelyes képet arról a bizonyos fáról, akit a szélvihar tép. Melyik ága szeretnél lenni? A rugalmas, aki nagyobb terhelést is elbír, meghajol, majd visszaegyenesedik, vagy a merev-száraz, változásra reccsenéssel-töréssel reagáló ág? Emlékezz, a hajlékonyság nem jelent gerinctelenséget; a tartásodat a rugalmasság nemhogy nem gyengíti, egyenesen erősíti. Amennyiben nincs a családfa valamelyik felmenő ágán strucc-ősöd, úgy látod és érzed, hogy a változások már a spájzban vannak felgyorsultak és megerősödtek. Nem azért, hogy neked rossz legyen. Tanító, fejlesztő, a hozzáállásodat és a döntéseidet tesztelő és így segítő erőkként tekints rájuk.

A rugalmatlanságba könnyen és gyorsan reccsenhetsz bele és nem csak fizikai síkon. Újabb zárójel: hát-, derék-, térdfájdalmak intő jelek; érdemes egy pillanatra megállnod, ha ilyet tapasztalsz. A változásnak és változtatásnak való makacs, szájat összeszorító ellenállás bizony a lélek és a szellem síkján is képes megtörni. Meggyőzheted magadat csillogó, észérveknek csomagolt kifogásokkal, de a lelked mélyén pontosan tudod és érzed, hogy becsapod önmagadat. Ebben a mély rétegben olyasféle képek születnek egy ilyen helyzetben, mint amikor nyakadban a hurkolt kenderkötél, a lábaddal hintáztatod a hokedlit és már a billenési holtpontnál jársz. Hogy ez után mi történik, azt a fantáziádra bízom. Kell ez neked? Őszintén, tényleg olyan rettenetes a változás, az új és más dolgok beköszöntése a régi elengedésével? Értékeld át és merj rugalmas lenni. Ha példakép kell, látogass el egy vízparti fűzfához és nézd meg jó alaposan. Állítsd a szolgálatodba a mostani égi energetikát ahelyett, hogy az áldozatának tekintenéd magadat. Az egész csak egy, egyetlenegy döntésen, a te döntéseden múlik.

képek:www.pinterest.com

Pin It on Pinterest