Az örömlátás ereje

Az örömlátás ereje

Ha nem látod meg az élet kínálta örömöket, hiú ábránd marad a boldogság. Ugyanez igenlő-állító módon így hangzik:

Ahhoz, hogy boldog életet élj, neked kell meglátnod, észrevenned, s aztán megélned az örömöket. Ha ez túl elmélet-szagú, száraz és elvont, akkor bontsuk ki, elvégre az öröm izgalmas, eleven és lüktető!

Az öröm adja magát – szoktunk vélekedni róla és ez valóban igaz is. Csupán kiegészítjük a képet, semmi cáfolat. Éppen ezért két részre osztva csoportosítjuk az örömfajtákat. Az első, amit jól ismersz, kebelbéli kedves barátod. Rá a következők jellemzőek:

Adja magát.

Természetes.

Felesleges beszélni róla.

Nem is fogunk. Olyan közel áll hozzád és hozzám, hogy nehéz szavakká formálni, mint a madárdalos napfelkeltét, a lángoló szívvel megélt kamasz-szerelmet vagy a gyermeked születésekor érzett eufóriát. Lépjünk át a másik öröm-féleségre. Neki a „felfedezésre váró öröm” kifejezést találtam ki. Ilyesmire gondolj:

Akár ott is lelhetsz örömöt, ahol senki sem számít rá. Te éppen azért fogsz rátalálni, mert elvárod. Tudod – ami több esetleges vélelemnél -, hogy valahol örömmorzsák, -falatok és egész kerek, mosolygós örömveknik várnak rád. Éppen ezért meg is találod. Ha ez nem életszerű, akkor a kenyér témaköréből emelkedjünk ki és irány az erdő!

A legszebb gombák mérgezőek. Rendes mesekönyv nem nélkülözheti a piros kalapú, fehér pöttyös gombát. Úgy nőttünk föl, hogy ő a kerek erdő szerves része, lehet alatta lakni, pihenni, esőtől menedékbe húzódni. A legyek számára azonban végzetes, hiszen légyölő galóca néven vonult be a gombászkodás nagykönyveibe. De nem csak ő mérgez szépségesen. Ha pedig megfordítod, számos jellegtelen külsejű, nem igazán mutatós, szabad szemmel alig-alig megpillantható, klasszikus „terepszínű” gomba valóságos csemege. Pörkölt, tokány, fűszer – ezer és egy finomság készíthető belőlük, de csak a jó szemű, felsőbb intuícióval felvértezett gombaleső akad rá. Vagy aki finom orrú disznóval indul a tölgyesbe… Na jó, ez utóbbi csak egy kihagyhatatlan vicc volt. A gombák világából pedig meglepő, de azonnali katapulttal emelkedünk a végtelen kék ég ragyogó csillagai közé, hiszen – szokásosan – onnan érkezik a fényüzenet.

Meglátni az örömöt, észrevenni a lapuló harmóniát, megpillantani a szívet dobbantó mintázatokat. Talán eltörpül a „nagy” égi változások közepette és szerény gombácskaként lapul meg azok tövében – de mégsem. A Vénusz áll együtt a Hamal nevű csillaggal. Utóbbi a Kos fényábrájának tekintete, egyenesen a Tejútra, az Istenek Útjára néz. Ez a rövid, március 22. és 24. között egzakt együttállás emlékeztet: lásd meg, vedd észre az örömöt ott, ahol más nem is hiszi el. Behozhatatlan előnyre teszel szert, bár nem versenyről beszélünk. „Csak” a boldog életedről és életed boldogságáról. Ehhez kínál katalizáló erőt a Vénusz-Hamal kézfogó, mégpedig a következő, elegáns és szépséges módon:

Létöröm-paradigma. Ez egyfajta szemlencse; rajta keresztül érdemes szemlélned önmagadat, a világot, a történéseket. Élesen különül el a meddő pozitivizmustól, a rózsaszín szemüvegtől és az önáltatástól. Éppen ezért – velük ellentétben – tartósan működik. A szerdától péntekig tartó három nap frappáns és markáns égi mozgásai mellett és között nem másodlagos a Vénusz csodát és örömöt láttató motívuma. Sőt. Kérlek, most figyelj istenigazán:

Bármilyen fordulatban, átalakulásban ott az öröm és a kellemesség. Lehet, hogy a felszín alatt. Megeshet, át kell lapátolnod hozzá a rakást, megmozgatnod a primer rétegeket. Amikor örömtudatossággal állsz hozzá, a jóisten se ment meg attól, hogy rátalálj a neked szentelt örömadagokra. Tudd: be van tárazva, felfedezésre vár csupán. Immár tájoló, zseblámpa és varázspálca is lapul a zsebedben. Csak rajtad áll, kézbe veszed és használod-e őket. Megéri.

kép: pixabay.com

Életigenlő Bika Vénusz

Életigenlő Bika Vénusz

Hazatérni mindig öröm. Bárhonnét, akár szemkápráztató nyaralóparadicsomból, idilli Karib-tengeri szigetecskéről, vagy akár a norvég fjordoktól érkezel haza – mindenképpen jó. Ahogyan a sarki kisboltól is, ahová éppen csak leugrottál valami apróságért. A távol töltött idő mennyisége és a kilométerek száma egyedül az örömérzet intenzitására hat ki. Egyenesen arányosan: minél hosszabb útról érsz vissza, annál mélyebb és teljesebb szíved repesése. Ha nem ezt érzed, nem a tétel cáfolata. De a tiéd sem. Jó eséllyel a következő hibalehetőségbe futottál bele:

Nem hazaértél. Az általad bérelt, tulajdonolt, használt, (el)birtokolt

ingatlanba,

lakásba,

szállásra,

laktanyába,

koleszbe,

börtönbe,

kolostorba,

intézetbe toppantál be. Amiben lakhatsz ugyan, mert életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, mégsem éri el, nem meríti ki az „otthon” nemes fogalmát. Erről ennyit éppen elég tudnod. Ha találva érzed magad, ideje változtatni. A kiindulási pont olyan szilárd és megingathatatlan, mintha gránittömböt betonoztak volna márvány talapzatra, erős vaslattal:

Hazatérni mindig öröm. Megesik azonban, hogy nem túlságosan hosszú időt töltöttél távol, mégis: szinte katartikus élmény átlépni otthonod küszöbét. A szabályt erősítő kivétel égi eredetű, a Vénusz szállítja aranyfényű futószalagon.

Szerelem, harmónia, mindennapi létöröm. A planéta számtalan díszes réztáblácskája közül a három leginkább csillogót emeltem ki. A Vénusz azonban meglehetősen gyors léptű, esetében nemigen beszélhetünk hosszas otthonról kimaradásról. Különösen úgy, hogy nem kétlaki, hanem két asztrológiai jelet is ural, azaz dupla otthont tudhat magénak: a Bika és a Mérleg cikkelyét.

Hazatérni mindig öröm. Ezzel a három mágikus szóval érkezik meg március 16-án, pár perccel éjfél előtt a Bika jelébe a Vénusz. Egészen április 11-én reggelig marad, akkor libben át az Ikrek szeletébe. Amiről a következő hetek „bikavénuszos” tükörben szólnak:

Szerelem, harmónia, mindennapi létöröm. És ezek szabad multiplikációja. De rendben, meghajlok, mint fiatal fűz a frissítő tavaszi szélben. Legyen. Termékeny teremtés, az égi ihlet földi megvalósítása. Soha nem összepréselt pengeszájjal. Bika Vénusz idején a fogzománc nem csikordul. Életet adó és életet tápláló, a földi létezésben örömöt adó, termékenyítő folyamatok ideje virradt fel. És persze megáé a földé is.

A tavasz kezdete már a spájzban van. Itt lépdel a kertek alatt a tavaszi napéjegyenlőség, pillanatok, na jó: napok múlva a Kos jelébe lépve feszíti ki a széles tavaszköszöntő hála-molinót a Nap. Erre fordít rá a Bikába lépő Vénusz.

Fogd meg a földet. A rögöt, a valót, amitől saras, maszatos lesz a kezed. Simogass gilisztát, bátrabbak egyenek egy kicsi darab – garantáltan tiszta, természetes – anyaföldet. Állj Földanyára mezítláb, ülj egy fa tövébe és támaszd meg a hátadat. A tölgy az egyik legjobb választás hozzá. Földelődj, de ne úgy ahogyan a köznyelv tartja. Nem „le”földeled magad mostanság, hanem felföldeled. Igen, azzal, hogy fizikai testeddel barátságot építesz a valós, gyökéreresztésre kiváló földdel, egyben az ég felé is elindulsz. Akár tudsz róla, akár nem. Közben persze a szíved sem vonhatja ki magát a folyamatok áldásos láncolatából:

Repes, dobban, dalol. Ez a ragyogó energia az égvilágon semmit nem akar letuszkolni a torkodon. Nincs muszáj, meg protokoll, amit, ha nem tartasz be, máris a kénköves pokol izzó katlanjaiba zuhansz. A Bika Vénusz legnagyobb titka ugyanis nyilvánvaló. Nyilvánvaló kellene, hogy legyen:

Ahogy neked kellemes. Ez a három szó kulcsfontosságú. Nincs szabályzat, hogyan kell örülnöd és életigenlened. Csak tedd, a magad módján, természetességgel. Ami neked a mennyország, attól a szomszédod talán világgá szaladna és viszont. Ő éppenséggel sóvárog egy ejtőernyős tandemugrás után, te pedig a magasföldszinten is szédülsz és a világból lehetne kikergetni már az ötlettel is. Vagy: háromnapos metálfesztivál. Megeshet, szíved vágya. A szomszéd azonban már a flexedtől is sikítófrászt kap, mert neki Wagner Walkűrje is túlságosan kemény hangzású. Érted, tudod, átérzed, mire gondolok. Minden szépségével együtt azonban van valami, ami egyáltalán nem igaz a Bika Vénuszra:

Nincs nyálömlés.

Semmi csillámpónis émelygés.

Nulla öklendezős pink szirup.

Helyette ihletett teremtő erők. És szerelem, de nem (hazug, hamis) álomgyári köntösben. Elérhető, átélhető módon – épp úgy, ahogy neked jó. Extraként jelenik meg a kapcsolati pezsdítő energetika. Már ha valódi, azaz szerelmen alapuló párkapcsoltra gondolunk, de a Bika Vénuszról beszélve miért adnánk alább?

Pezsdülés. Intenzív, hiába bújnál mészkőbarlang mélyére, ólomsapkával a fejeden – hat rád. És ez jó. Ám nem egyedüli erő, sőt. A tágabb égi környezet erősen támogatja a frissülő, reformáló, emelve változtató folyamatokat. Erről hamarosan több bejegyzést is olvashatsz majd. A mai bekezdések lényege rendkívül tömören, mindössze három fogalommal foglalhatók össze:

Szerelem, harmónia, mindennapi létöröm.

Ezt kínálja fel a Bika jelébe (haza)érkező Vénusz.

Mert hazatérni mindig öröm.

kép: pixabay.com

Így érts meg a kedvesedet

Így érts meg a kedvesedet

A nőket, barátom, soha nem értheted meg. Hiheted azt, hogy a te zsebedben lapul a bölcsek köve. Talán a mágikus ásvány birtoklásának hite ruház fel az illúzióval: értem, hogyan működik a NŐ. Nem, nem érted, mert nem értheted. Előbb látod át a legbonyolultabb, szövevényes multi-hierarchiát, offshore-szálakkal és számlagyár-birodalommal, mint hogy a világ legcsodálatosabb teremtményét, a nőt valóban megértsd. Képtelenség. A férfi agya épp úgy pattan le róla, mint zselérúd a teknőspáncélról. Felejtsd el. Gyere, pattintok neked még egy sört, inkább hörpöld el, azzal jobban jársz ilyen terméketlen kísérletekhez képest. (férfi változat)

A férfiak működése kifürkészhetetlen. Látom, te is két méter fölött jársz önismereti, ezo- és spiri könyvgerincek tulajdonlásában. A tanfolyamok, workshopok, oldások, áldások, medik árából gardróbot tölthetnél fel. A férfi egyszerű, mint a szög. Mégis, nem ismerhető se ki, se meg. Bár a teremtés koronájaként hivatkozza az irodalom, manapság inkább bal felső hatos koronaként fénylik, már ha jó technikus zománcozta. Mindenki mást mond. Kinek higgyek? Akinek meg hinnék, csak mosolyog. Meg somolyog. De nem mond semmit, mintha nem ingyen lenne a szó. Most micsináljak? (női kivitel)

A férfi és női szemszög meglepően hasonló. A lényeg viszont azonos. Közkeletű (tév)hit, hogy a másik nem nem érthető meg. Misztikum, de az irracionális, azaz valós megoldással nem rendelkező egyenletekhez hasonló fajzatból. Előbb vagy utóbb csüggedésbe csapva terel a beletörődés és megalkuvás zsákutcájába.

Megígérem: ez most örökre, végérvényesen és visszaalakíthatatlanul megváltozik. Végre lehull a lepel az ellenkező nem érthetetlenségének igazi okáról. Legyen nálad toll és papír.

No, ha ilyet írnék, pláne: ígérnék, az vaskosan ordas füllentés lenne. Ezért nem is teszem. Ellenben lehetőséged nyílik kellő alázattal és odaszentelt figyelemmel többet megtudni és – főleg – megérteni poláris pár-energiádról.

Az okot a csillagos ég egyik ragyogó kapcsolódása kínálja: a Mars és a Vénusz a megértést segítő sextil fényszögön keresztül kapcsolódik össze. Nem túl ritka égi helyzet a mostani bolygószövetség: március 10. és 12. között, azaz péntektől vasárnapig egzakt a 60 fokos összmunka.

Egyszerre működnek az érzelmi letapogatás csápjai a megoldásra törekvéssel. Nem unatkozó bölcsészként filozofálsz: azért szeretnéd mélyebben és teljesebben megismerni a társad, párod, leendő kedvesed energetikáját, mert az segít. Támogat a magasabb minőségű kapcsolódásban. Kihúzza az értetlenség ezernyi méregfogát.

Pozitív hozadékként ölt testet a gördülékennyé váló kommunikáció. Az öööööözés és a nyökögés kicsit kipiheni magát. A belepirulás a hebegéssel és a habogással együtt huppan melléjük a kispadra. Rájuk fér. Rád fér. Jön még némi erő és sok-sok harmónia. Jó lesz. Nem én mondom, a csillagos ég.

Ha éppen erre a két napra esik a szokásos évi egyhétvégés ólomkoporsóban való pihenésed, ne búsulj. Lesz még Mars-Vénusz sextil. Ha nem is ilyen, de ez nem sorsfordító, világtengelyt kiakasztó, karmatörő, Univerzumon forgásirányt váltó aspektus. Gyönyörű és szuper, ám nem pakolja rád a kihagyhatatlan ziccer görnyesztő terhét.

kép: pixabay.com

Remény, ébredés, virradat

Remény, ébredés, virradat

Remény, ébredés, virradat.

Talán sötét(ség) ölel körül.

Talán soha korábban nem érezted ilyen hidegnek a világot.

Megeshet az is, hogy senki és semmi nem nyújt vigaszt éppen.

Ez azonban csak a felszín.

A felszín, ami alatt már munkálkodnak az erők.

Hajnal előtt fél órával. Akkor járhat át borzongatva ez az érzés. Amikor a feketeség és a fogvacogtató hideg szinte belemar az álmos virrasztóba. Ha valaha is megélted, pontosan tudod, miről beszélek; ne zavarjon az önkéntelen bólogatás.

Minden látszat ellenére bizton tudtad, hamarosan megpillantod a világosság legelső, aprócska jelét. A koromsötét éjvégben is éberen figyelted, mikor válik el ég a földtől, ahogy a Nap valahol – egyelőre még nagyon messze – álmosan nyújtózott egyet, hogy lassacskán kikeljen pihe-puha felhőágyából. Igen, a fizikai világ tényei alapján persze a Föld fordult, igaz. Ez azonban – a megélés szempontjából – másodlagos. Ami ezután következik, az a lényeg.

Visszafordíthatatlan emelkedés, növekvő fény, szívet melengető tűz. Senki és semmi nem szabhat gátat az ébredésnek, a napfelkeltének. Elég, ha egyszer végigcsodáltad központi csillagunk felemelkedését. Soha nem fogod elfelejteni; azon kevés emlékek egyike, amiket magaddal viszel és életed ama bizonyos utolsó órájában tűpontosan fel tudod idézni. Azért ennyire ne szaladjunk előre.

Ma mégsem a Napról szólunk. Két bolygó kapta a főszerepet, a Vénusz és a Jupiter. Derék, szeretett és szerető Napunk az illusztráció hálás feladatát vállalta magára.

Lehetne ezer és egy találó, spirituális szempontból helytálló analógiát hozni a Vénusz-Jupiter együttállásra. Biztosan találsz olyan előrejelzést, amiben mindezt végigolvashatod. Én mégis a három kulcsszóra szeretném irányítani a figyelmedet:

Remény, ébredés, virradat. Mert – szerintem – ez érdemli a fókuszt. Él és működik benned az a bölcsesség, amivel túllátsz a mán, sőt, a holnapon is. Messze előre tekinthetsz – anélkül, hogy a pánik kerülgetne. Sőt. Kételkedés nélkül tudod azt is, hogy a benned élő isteni minőség megtart és a vezettetés bársonyos futószőnyegét gördíti elég, vezessen utad bármerre is.

Jogodban áll mosolyogni.

Jogodban áll szívből szeretni és nem, nem buktad el annak esélyét és lehetőségét, hogy harmóniában és mindennapi létörömben élj.

Jogodban áll élvezni az életet és ajtót csapni mindenkire, aki a „földi siralomvölgy” temetőszagú marketingjét próbálja letuszkolni a torkodon.

A két erő egyesül és magasra tör benned. A Kos jelében összefonódva fényes, tüzes irányt, új kezdetet, emelkedést mutatnak. Csak hagyd, engedd, hogy vigyen az érzet, a dobbanás, a sugallat. Ne agyald túl.

Február 28. kedd és március 3. péntek között egzakt a két égitest varázsnásza. Emlékezz: amint fent, úgy lent is.

A te mindennapjaidban, ha úgy jobban esik olvasni: hétköznapi valóságodban is megélhető és kamatoztatható ez a ragyogó energia. Immár tudsz róla. Élj vele, fogadd be, működtesd. Kiérdemelted, jár neked.

kép: pixabay.com

Szerelemhangoló

Szerelemhangoló

A szerelem két, egymást szerető ember egymás iránt érzett érzelmének megnevezése. Ez a szerelem definíciója. Tévesen. A meghatározást én írtam, de nem rossz szándékból. Egyszerűen csak megpróbáltam felidézni, tízből kilencen mit válaszolnának a szerelem mibenlétét firtató kérdésre. Erre jutottam. Pedig mennyivel több van benne.

A szerelmet csak akkor értheted meg, ha boldog, harmonikus, kiteljesedett párkapcsolatban élsz. Ez a következő tétel. Mivel így írtam le, gondolhatod, mi a véleményem róla. Igen, ez sem így van. Persze ideális, ha egyetértően bólintasz, de az emberiség azon része, aki ebben a pillanatban éppen nem ilyen élethelyzetben tudja magát, szemétre való lenne? Koránt sem. Légy észnél, amikor a szerelemről hallasz, olvasol, mert legalább annyira csúszós talaj, mint a műjégpálya frissen polírozott tükre. Mégpedig a következők miatt:

A társsal való, romantikus lányregényekbe kívánkozó összefonódásnál „gyengébb” minden minőség téves. Csak az az egyetlen, igaz út. Ezt öntik, okádják rád; ha nem fogalmazunk ennyire nyersen, akkor is kapod a sugalmakat. Ezzel ellentétben a szerelem valójában színárnyalat, hangulat, íz. Vagy még ennél is több. Lélekállapot, attitűd. Ott találod meg, amibe beleviszed. Amibe szerelmet áramoltatsz, az szerelmet ad neked.

Nem minden párkapcsolat alapul szerelmen. Talán fura és meghökkentő ezt olvasnod (sokáig gondolkodtam is, hogy egyáltalán le merjem így írni), de igaz. Hihetetlen és megdöbbentő, hogy élnek a Földön (gondolom, annak távoli részein; biztos Ausztráliában, vagy még délebbre, Tasmania, Új-Zéland környékén), akik így kötik össze az életüket. Hogy nincs benne szerelem. Mégis, egy párt alkotnak. De ez csak az érem egyik oldala.

Vannak, akik éppen nem élnek együtt egy másik emberrel, azaz (szigorúan!) nem szinglik, hanem pillanatnyilag egyedülállók. Mégis, napról napra ragyogó, keblet melengető szerelmet élnek meg. És nem, nem az örömlányokra gondoltam, nekik nem munkaköri leírásuk a szerelem megélése, legfeljebb csak az imitációja. Hogyan képzeld el mégis?

Önkiteljesedés abban, amitől repes a szíved. Alkotás. Számodra (!) nemes ügyért való lobogó lelkesedés. Önzetlen, érdek nélküli rajongás. Ragozhatnám még sokáig, azzal többet nem mondanék, legfeljebb a türelmedet nyújtanám. A lényeg itt hever az orrod előtt. Ahhoz, hogy szerelmes légy, nem kell rajtad kívül senki. A szerelem tebenned van. Ízleld, hangolódj rá. Mert az égen erős apropó segít benne.

Vénusz és Neptunusz áll együtt a Halak asztrológiai jelében. És ami azt illeti, a Halak csillagzatában is, mégpedig a visszaúszó uszonyosnál. A következőket jelenti mindez: a szerelem mibenlétének és milyenségének legmélyebb megélése. Attól függetlenül, van-e éppen társad. Az égi energiák nem veszik el tőled a szerelem kegyét, csupán azért, mert a lapjárás szerint e pillanatban egyedül (de nem magányosan) vagy.

A szerelem bolygója. Ezt is szokás a Vénuszra mondani; de számos más kifejezéssel méltatják. Méltán. Harmónia, mindennapi létöröm és igen, az izgalmas, pikáns szerelem-vonulatok is vénuszi minőségek. A vele találkozó Neptunuszt pedig egyenesen a magasabb oktávjaként határozzák meg a csillagirodalomban. A pillanatnyi aktualitás persze kíván egy kis plusz erőt, csak hogy tisztán láthass.

Valentin napja, a szerelmesek ünnepe és a kiskereskedelem fogyasztásorgiája. Ez a – néha bizony émelyítő – pink szirup nehezíti meg a dolgodat, egyben ez is ad többletértéket. A tisztánlátást a mindenhonnan ömlő ölelgék, pusszancsok és öriszerik bonyolítják, de csak úgy, mint bringázást a szembeszél. Nem lehetetlenítik el, de jobban megedzenek. A rózsaszín máz arra hivatott, hogy – ha nem ragadsz bele – csiszolja az érzékeidet. Láss át rajta, tekints túl a trutyin. És máris eléd tárul a lélek csodája.

A lélek valódi területén lelsz a szerelem lényegére. A Halak jelében ölelkező planéták valódi, személyedre szabott szerelem-kalibrálást kínálnak fel. Rá tudsz hangolódni, számodra, teneked mit jelent. Amint ezt teszed a keresődbe, máris magasabb találati aránnyal működsz, aki és ami eléd kerül, magasabb rezgéssel hasonlít a lélekfrekvenciádra.

Visszatérsz ahhoz a szerelem-standardhoz, ami a legeslegbelüli igazságod. A visszaúszó hal csillagképi környezetének halovány, de nem gyenge fényessége világítja meg ezt az üzenetet. Visszatérés, de nem úgy, hogy az exek tolonganak az ajtód előtt. Visszakanyarodás a szerelem arany-érték minőségéhez. Hántolás és csupaszítás, de csak azt, ami rárakódott. Gyönyörű út, ragyogó munka, csodás eredmények.

Végül, mielőtt befejezném a Vénusz-Neptunusz együttállás kifejtését, essen szó a mély rettegésekről; akiket az „ősfélelmek” gyűjtőnévvel szokás illetni. Nem muszáj rommá traumatizálni magad. Ez a bolygókapcsolódás mutatja meg, hogy mosollyal, derűvel, létörömmel és szerelemmel is gyógyíthatod magad. Mint mikor sötét szobába érsz. A téged fogadó sötétséget is hiába ütnéd, kaszabolnád – semmire se mennél. Lámpát gyújtasz, a világosságot hívod segítségül és máris visszahúzódik a semmibe. Így old félelmet a szerelmetesség is.

kép: pixabay.com

Pin It on Pinterest