A Szűz Merkúr igazi, fényes arca

A Szűz Merkúr igazi, fényes arca

Elefánt-comb vastagságú fatönk. Gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak, felülete asztal-simaságúra gyalulva. Masszív, megingathatatlan. Nem pusztán sugallja: tudod róla, jóval több üres ígéretnél; elég csak rápillantanod. Lassan, kimérten balra fordulva pár rövidebb, vékonyabb és valamivel több vastag, koromfekete szőrszál hever a földön. Látod magad előtt, ahogy nemrég életvidám, loboncos puli dörgölőzött rövidnadrágos, szigorúan gyantázatlan férfilábhoz. Alaposan, többször megismételve a vakarózó-súrlódó mozdulatsort. Két erős kéz meglepő gyengédséggel húzza össze őket apró kupacba. Mint elhagyott erőmű vezetékei, úgy kondorodnak mindenfelé a szőrszálak. Megfontolt mozdulattal teszi le a marok a szürke kérgű bükkfatönk legközepére. Harsány, szemet hunyorogtató villanás: a délelőtti, erősödő napfény borotvaéles acélpengén csillan. Fejsze az, a legjavából, Finnország egyik patinás műhelyében kovácsolva. Rövid merengés: régen még finoman felületkezelt fanyélbe illesztették volna; ma – a XXI. századhoz igazodva – mattfekete kompozit markolat sugallja: soha, semmikor, semmilyen körülmények között cserben nem hagy ez a szerszám. Az imént még gondosan szorgoskodó kezek közelítenek a nyélhez, majd végtelenül határozottan, a kézhát dagadó ereinek rajzolatával alátámasztva markolnak rá. A mozdulat lassú, megfontolt emelkedést mutat, egészen a fej fölötti holtpontig. Pillanatnyi szünet. Láb egészen enyhén roggyant. A fejsze lesújt. Majd újra és újra. Hangos csapások, egészen picit beremegő kép, ahogy talajba nyúló, élő gyökereivel vezeti el a fatönk a mozgási energiát. Végül szerváló teniszezőhöz illő hangos nyögést hallatva egy minden addiginál intenzívebb mozdulattal utoljára sújt le a rideg fejsze. Halk, megkönnyebbült sóhaj. Tekintet komótosan, mintha zsinóron húznák, a bükkcsonk vízszintes felszínére közelít. Egészen aprócska, ide-oda szóródott, vékonyka fekete szálacskák. Véget ért a szőrszálhasogatás.

Pár egyszerű kép, semmi több. Egy rövid, alig harminc másodperces jelenet az erdészház melletti tisztás széléről. Mostantól semmi mást nem kell tenned, mint magad elé idézni, újra levetíteni a snitteket. Ez és nem más a szőrszálhasogatás. Jó okkal kezdtük vele a mai bejegyzést. Az indíttatás az égre van írva, fénnyel. Ezt a magas üzenetet fordítjuk le és értelmezzük a következőkben.

Szűz Merkúr. Róla szól a valódi mese. És nem, ez az égi állás nem azonos a szőrszálhasogatással. Ha mégis felfedezni vélsz némi párhuzamot, akkor másutt ásták el a kutyát. Magyarul: alacsony szinten működteti az illető az adott kozmikus energiát. Mint amikor a csúcskategóriás gamer laptopot egyszerű (barbár módon kivitelezett) diótörésre használja a tulajdonosa – és csodálkozik, miért megy oly’ hamar tönkre. Lássuk, mit hozhatsz ki – optimális hozzáállással – a következő időszakból.

Időszak. Ezzel a szóval zártuk az előző és kezdjük a mostani bekezdést. A Merkúr – többek közt – gyors mozgásáról, fürgeségéről közismert. Ennek látszólag ellentmond, hogy július 28-án késő estétől egészen október ötödikén hajnalhasadás előttig rója útját a Szűz asztrológiai jelében. A jelenség magyarázata az úgynevezett retrográd mozgásban oldódik fel. A Napot és a Holdat kivéve Naprendszerünk többi bolygója olykor-olykor hátráló mozgásba kezd. Látszólagosan, Földünkről szemlélve. Valójában éppen úgy menetelnek, forognak és teszik a dolgukat, mint addig és az után is. Ebben a pár emblematikus időben – a Föld Nap körüli nagyobb sebessége miatt – tűnik úgy, hogy megállnak, hátrálnak, majd újabb „tétovázást” követően ismét előrefelé mennek tovább. Ez fog történni a Merkúrral is, nem túlságosan sokára. Arról a cselekményszálról külön írok majd: mind a hátrálásról, mid a direktbe fordulásról. Most azonban merüljünk el a Szűz Merkúr hazai vizein.

Hazai vizek, igen. Az Ikrek jegye mellett itt uralkodik a planéta. Ennek kibontása egyszerű: jobban érzi magát, tehát erősebben érezteti (alap)hatásait. Ez pedig a rendre és rendszerre vonatkozik. De – mint azt az előbb végigmoziztuk – nem szőrszálhasogató módon.

Mindennek rendelt és szentelt ideje van. Eljön a pillanat, mikor felvirrad egy-egy cselekvés napja. Éppen így le is áldozik bizonyos folyamatoké. Olyankor a lezárás, befejezés, elengedés esedékes. A Szűz erőtere segít ráhangolódni mai korunk egyik egyszerű, egyben legnagyobb csodájára. Arra, amit a régiek a maguk bölcsességében oly’ természetesen és ösztönösen működtettek. Azaz: mindent a maga idejében. Se korábban, de egy perccel sem később. Ezt nevezhetjük akár égi hangolású ritmusnak, ami ideális ütemezést kínál a földi vándoroknak. Ennél persze több mindent tartogat a Szűz Merkúr gazdag csemegés kosara:

Rendszeren gondolkodás.

Összefüggések meglátása/felismerése/tovább gondolása.

Strukturált értelem.

A kirakós darabkái a helyükre csusszannak. Az utolsó, eddig rakoncátlankodó szökevény puzzle-k is beilleszkedve teszik teljessé a képet. Ki kivel van, mit és miért csinál. Felfénylő motiváció-szálak, kirajzolódó szervezetek, mintázatok. Némi odafigyeléssel, csipetnyi jelenléttel és késhegynyi megértési vággyal megdöbbentően messzire jutsz a megértés területén. Is.

Letisztulás. Ezt a fogalmat a legtöbben az Uránuszhoz és a Vízöntőhöz kötik – és igazuk is van. Ellenben a magasra célzó Szűz nem hagyhatja figyelmen kívül. Egészen egyszerűen ide lyukadsz ki, nem is történhet másképp. Amint a helyére teszed a dolgokat és megfigyeled a kapcsolódásokat, értelmezed az összefüggéseket, az is világossá válik, mivel van dolgod. Ez pedig automatikusan tárja fel, mi mindennel nincs. Tőlük pedig időszerű elköszönnöd. Üzleties megfogalmazással nevezhetjük a portfóliód (le)tisztítására való időszaknak az október elejéig kínálkozó heteket.

Amivel pedig dolgod akad, azt csináld. Állj bele, vállad fel, add önmagad és a világ értésére: ez és ez értelmes munkát kínál nekem. Munkát, persze nem egzisztenciális értelemben. Nem állásról beszélünk, mert ott – ahogy a neve is mutatja – nincs haladás, fejlődés, valódi előrelépés. Munka, amit elvégezve többé válsz, jobb emberré nemesedsz. Értelmet nyernek cselekedeteid, gondolataid, szavaid. Nem utolsó sorban pedig felsejlik egy – túlságosan – ritkán használt (kulcs)fogalom is:

Alázat. Önként vállalva, tehát semmiképp se keverd össze a megalázkodással. Ég és föld a különbség. Alázat, azaz önmagad, önérzeted önkéntes, szabadon választott alárendelése egy magas és nemes cél, ügy, eszme, szándék megvalósítása érdekében. És nem más emberért, ez is fontos. Szűz Merkúr idején kristályosodhat ki benned legtisztábban, mit is jelent a vegytiszta, ragyogó alázat. Vele messzire, nélküle gyakorlatilag sehová nem juthatsz.

Változás. A Szűz változó minőségű asztrológiai jel (létezik még kardinális és fix). A következő időszak kínálja magát a változásra. Befogadva és működtető módon. Utóbbira szoktuk használni a „változtat” kifejezést. Közös bennük, hogy alapos átgondolást (de nem meddő túlagyalást) követően működik a legeredményesebben. Amikor megérted, miért, hogyan, miként, kivel módosíts a jelenlegi állapotokon. Eszközkészletedből természetesen az együttműködésre törekvő kommunikáció sem hiányozhat.

Megértés és megértetés. Szavak és gondolatok szinkronban. Látod és érzékeled a másikat. Nem ellene küzdesz. Célod a konszenzus elérése, megteremtése. Ebben is ragyogó partnerre lelsz egy veretes Szűz Merkúr égi égisze alatt.

Akár a végtelenségig ragozhatnánk a Szűz Merkúr előnyeit. Meg is érdemelné, mert bőséggel kínálja őket. A türelmeddel és a figyelmeddel viszont semmiképpen nem akarok visszaélni. Ha csak annyit viszel magaddal, hogy mi is a szőrszálhasogatás, valamint miként állíthatod magad mellé az égi állás energetikáját, már jól jártunk. Te is, én is, mindenki. Is.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Így kezeld az önérzeted!

Így kezeld az önérzeted!

Ha magadénak tudhatsz valamilyen nemes ügyet, az remek, isteni, szuper. Akkor máris több vagy, mint az „átlag,” már ha lenne átlag, akiről ilyen lekicsinylően beszélünk. Emberi többletet ad, ha beállsz olyan misszió mögé, amihez nem fűződik önérdeked; szavakkal nehezen leírható morális, érzelmi többlet ébred benned – egyfajta jutalomként. Jó tudnod azonban egy-két apróságról, amit célszerű nem elkövetned.

Klímaügy, éghajlatváltozás, légköróvás. Manapság az egyik legdivatosabb, pardon: leginkább fókuszba emelt törekvés. Ezt a hullámot választjuk a mai bejegyzés lényegiségének illusztrálására. Az irányzat legismertebb kortárs képviselőjét Greta Thunbergnek hívják. Őt az is ismeri – legalábbis látta vagy hallott róla -, aki egyébként negyvenéves dízeltraktoron ülve köp nagy ívűt a klímaügy hallatán. Azt azonban nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ez a fajta ismertség segíti és előre viszi a légkör dolgát.

Megosztó személyiség. Ez a kijelentés vitán felül áll. Számos hang irritálónak címkézi a fiatal klímatüsténkedő hölgyet, ami szinte automatikusan növeli a felé irányuló figyelmet. Ez azonban erősen kétélű jelenség. Találkoztam olyan emberrel, aki zsigeri késztetésből kövér gázfröccsöt adna minden megnyilvánulása nyomán. Ez nyilván erősen egyoldalú reakció; arról nem is beszélve, hogy az illető a GT monogramot is tovább gondolta. A Ford Mustang emblematikus amerikai izomautó ötezer köbcentis, V8 csúcsmodelljére asszociált, mondván, a „kicsike,” azaz „mindössze” 2,3-as motorral szerelt verzióhoz képest Thunberg kisasszony lénye a nagyobbik verzió vásárlására ösztönözné. Már ha abban a helyzetben találná magát. Erős indulatok, heves érzelmi reagálások. De mi van akkor, ha netán egy kicsit találva érezted magad a példázatban?

Ha nemes ügyet szolgálsz, nem vezethet üres feltűnési viszketegség. Lehet és kell tudnod a háttérből és a háttérben dolgoznod, ha éppen az a célszerűbb. Ha azt érzed – és ehhez nem árt egy jókora adag egészséges önismeret -, nem te vagy a legalkalmasabb kirakat-ember, gondolkodj el. Az önismeret mértéke egyben az önérzetességet is meghatározza. Minél nagyobb az előbbi, annál kisebb és könnyebben kezelhető utóbbi. Hol és hogyan jelenik még meg?

Ha a személyes

megjelenésed,

modorod,

kommunikációd,

vagy ezek egyike-másika többet árt, mint használ, úgy töprengj el. Rágd meg: rólad kell, hogy szóljon a történet, vagy arról a magasztos tartalmú eszmei szekérről, amit tolsz? Tényleg te kellesz-e a kirakatba? Megeshet, többet segítesz a Nagy Ügyön kellő alázattal, mint két véka arcossággal. De mi kell hozzá?

Félre az ön-énnel (ez az ezoirodalom „egó”-ja; Somlósi Lajos előadásain hallottam, hogy Ady Endre önzugnak titulálta: „önzug, ahol ön zúg”)! Ismerkedj meg az alázat fogalmával. Alázattal, amit gyakorolni méltó és való és nincs, nem is lehet közös metszete a megalázkodással. Ha összetévesztenéd, Isten ne adja, fogalmi zavarban szenvednél, fogadj el egy kedves és aranyos példát tőlem. Ez segít abban, hogy hasonlóan írt és kiejtett szavak esetében is borotvaélesen meg tudd különböztetni a jelentéstartalmakat. Ser és sertés. Tessék. Ennyi, igen. Egy korsó sört régiesen ejthetsz sernek. Aranyszínű nedű, gyöngypárás falú üvegpohárba vagy -korsóba csapolva, éppen megfelelő magasságú, hófehér, krémes habsapkával, amin az aprópénz is megáll. Ez a ser.

Disznó. Röfi. Coca. Hízó. Malac. Ártány. Emse. Komplett bekezdésnyi alternatív kifejezés fedi le a sertést. Mind disznó. Röfög és ólban lakik. Soha, semmikor sem tévesztenéd össze a sörrel. Ser és sertés. Csak a szavak hasonlítanak. Ez a kis disznóság segít az alázat és a megalázkodás éles különválasztásában. Neked az alázattal van dolgod, ő pedig még a csillagos égen is megjelenik.

Kos és az ő címermondata: az önként vállalt áldozat áldássá válik. Nem mellesleg nemesít is. Ez a fajta áldozat-minőség támaszt hátszelet, ha nálad és az ön-kabátodnál nagyobb ügybe állsz bele. A Kos mind a Napút (Ekliptika) csillagképeinek, mind a róluk elnevezett zodiákus körnek az első szereplője. Áldozat nélkül nincs valódi, fényes kezdet. A titok azonban – jó szokásához híven – kicsit rejtőzködik. Húzzuk szét a lapuleveleket, kutassunk kicsit a kozmikus avarban és máris megleljük, mint remek orrú sertés az illatozó szarvasgombát.

Kör, tehát nincs vége. Egyszerűen csak kijelöltünk egy pontot, ahonnét indítjuk és vizsgáljuk. A Kos előtt a Halak fénylik; ő „zárja” a kört. Hozzá is tartozik egy áldozat-minőség, mégpedig az ego-áldozat. Ezt a kétfajta, alapvetően eltérő áldozat-mágiát érdemes

megismerned,

egyesítened,

szintetizálnod,

ég felé irányítanod magadban és bizton messzire és magasra jutsz. Ne hidd el nekem, a világ minden kincséért sem. Tapasztald meg! Készültem egy szemléletes analógiával a sport világából, íme:

Labdaátlépés, elzárás. A manapság „látványsport” címékével kitüntetett (?) sportokra gondolj: foci, kézi- és kosárlabda. Időnként megesik, hogy egy-egy játékos a játékba avatkozás szándékával mozog és kommunikál a pályán. Mindenki – kiváltképp az ellenfél játékosai – azt hiszi, ő fog labdába érni. Erre mi történik? Átlépi, elmozog – húz valami váratlant. Magára irányította a figyelmet, ám a döntő mozzanatban félreállt, átengedte a helyzet kidolgozását, a gól- vagy pontszerzést másnak. Annak, aki addig és látszólag a háttérben maradt és készült a figura ki- és beteljesítésére. Ez a művészet; ehhez kell az önérzetet kezelni tudni. És igen, még a legeslegnagyobb formátumú, világszerte ünnepelt sztárok is képesek és hajlandóak megtenni, mert megéri.

Úgy nyitsz utat a lehetőségnek, hogy félreállsz az útjából. Mindezt a nagyobb, magasztosabb, homloktérbe emelt ügy érdekében. Ahogy a sportoló tette a csapatáért. Nem durcizott, hogy a másik nevét harsogta a hangosbemondó, hogy az ő nyakába ugranak és az ő nevét tüntetik fel gólszerzőként. A csapat az csapat és ha annak érdekében a hátralépés a legjobb szolgálat, minden további nélkül meg tudja tenni. Példát mutat – elsősorban neked és nekem. Hogy tudjunk mire támaszkodni, ha így hozza az élet.

Emlékezz mindig az önérzet kezelésének fontosságára.

Emlékezz a labdát átlépő világsztárra.

Ha az kell, vesd össze a GT-jelenséggel, majd hozd meg a saját, legeslegjobb döntésedet.

Mindent bele!

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

 

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Miért higgy a mesékben?

Miért higgy a mesékben?

Jó lenne, ha annyire tökös volnék, mint szeretném. De tényleg. Jó pár hónapja, talán már fél éve is, hogy a szemem elé ugrott egy cikk, amely Bruce Dickinson és bandája szarajevói kiruccanásáról szólt. Ha rákattintasz a dőlttel és vastaggal szedett linkre, el tudod olvasni – felettébb javaslom.

Emberünk nem akárki, talán már hallottad a nevét. Igen, az Iron Maiden frontembere, de emellett hivatásos pilóta, amúgy meg hatvan fölött lazán kiénekli a capella egyik legismertebb balladáját, szóval nem kispályás. Számomra etalon-minőség, az volt tizenéves koromban is.

Akkoriban, a kilencvenes évek második felében nem volt divat rockernek lenni. Akkor ment az alter, a punk, a cipőbámulós zenék, a kinyúlt körtkobéines pulcsik és a zsíros haj életuntsággal, borostával. Nem az én világom. A heavy metal visszahúzódott; a Fehérvári úti Riff-Röff klubba olyan zenekarok jártak a két sor raklapból ácsolt „színpadra” koncertezni, akik korábban és később is művházakat, kisebb csarnokokat töltöttek és töltenek meg.

Adalék, hogy gyakran roadok nélkül érkeztek, saját kis kezükkel cuccolva be és ki. Hőskor volt – nekem, nekik valószínűleg a sötét középkor, de mit tegyek, akkor voltam fogékony fiatal; nem cserélném más(kor)ra. A hosszú haj is ide datálódik; bár érettségi után érkezett egy behívó, amiben szívélyesen invitáltak kilenc hónap olajbogyóskodásra, a vágást megsirattam.

Tizenegynéhány év után újranövesztve mintha a régi arcomat kaptam volna vissza: megfogyva (megőszülve, ezt is írd le, b@zmeg kérlek…), megritkulva, de törve nem.

De vissza a tökösségre. Jó, ha magasan van a léc. Jó, ha olyan etalonok, „hősök,” vezérlő minőségek vannak előtted, akikre fel, azaz felfelé tudsz nézni. Nem kell neked is azzá válnod. Én tizenévesen is bekucorodtam volna egy plató sarkába, fejemre húzott sátorlappal, ha lőnek körülöttem, de akkor is: olyan jó „elképzelni,” álmodozni, hogy igen, én is olyan erős, bátor és rettenthetetlen vagyok. Ez az azonosulás valós emelésre képes.

Vedd észre: a realizmus legnagyobb veszélye, hogy lenyesi a szárnyaidat. Ha nem mersz nagyot álmodni, garantáltan maradsz a trágyadombon. Ha nem felefelé irányítod a tekinteted, soha nem látod meg a Fényt, a csillagokat.

Ne higgy a cinikusoknak, a kiégetteknek. Csak irigyek, mert ők már arról is lemondtak, hogy álmodjanak. Vezesd magad mindig vissza a naiv, csodát váró, rácsodálkozó minőségedhez, gyökerezzen az bármely életkorodban.

Itt rejlik a tökösség megélése. Tökös vagy, mert nem szégyelled és nem átallod azt tenni, ami nem korszerű, teszel a megfelelésre és ha kedved tartja, énekelsz, mikor mindenki összepréseli a száját. A tökösség mértéke fordítottan arányos a birkasággal; vagy az egyik értéke magas, vagy a másiké, de tökösnek lenni és mindenkinek mindig mindenben mindenáron mindenhol és mindenkor megfelelni – nem megy. Ne is próbáld.

Nézz vissza: azok, akikre saját fogékony fiatalságodban felnéztél, meg akartak-e felelni a kormánynak/adóhivatalnak/szomszédnak/anyósnak? Mérlegképes könyvelők (nem bántás, csak példálózás a stabil és kiszámítható munkaerővel!) vezettek utadon és formálták jellemedet? Ha igen, akkor úgyse itt lefetyeled el szabad perceidet, hanem kaktuszos oldalakat, bonsaiosokat nézegetsz, netán zenkertes csoportokat görgetsz. Legyen benned rock, vagányság, tökösség.

Emlékezz: az agyoncsépelt „tökösség” nemtől (kortól, bőrszíntől, vallási hovatartozástól, szexuális irányultságtól) függetlenül tiéd; nem szükséges saját tulajdonú herékkel rendelkezni hozzá. Analógiásan gondolkodva úgyis világos már előtted, miről szól a mai mese.

Egy időben – ami szerencsére talán már elmúlt – szlogenesedett a „merjünk kicsik lenni.” Ennél nagyobb baromság, azaz veszélyesebb önbecsülésromboló és kishitűsítő energia kevés van. Ha ilyet hallasz, úgy engedd el a füled mellett, mintha számodra ismeretlen (és abszolút érdektelen) idegen nyelven folyna társalgás.

A mesék is arra szolgáltak: emeljenek, fényt árasszanak; mutassanak rá: ott a gyerkőcben a kicsi királyfi, aki képes elnyerni a király leányát és fele királyságát. Nem arról szól, hogy tanulj szorgalmasan, alkudj meg és olyan multinál helyezkedj el, amelynek az iparága a mostani ismereteink szerint a 40-45 év múlva esedékes nyugdíjazásodig prosperál.

Ha netán ilyen „mesekönyv” akadna a kezedbe, hamar dobd el; legjobb, ha a szekrény mögött landol. Szerénységgel soha senki nem jutott egyről a kettőre, alázattal igen. Aki tökös, nem szerénykedik, ám alázattal járja útját. Mint te.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

 

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

 

Hogyan ösztönöz a direktbe fordult Szaturnusz?

Az október elejét igen intenzív kozmikus hatásokkal díszítették az égiek. A Kos teliholdon túl a Szaturnusz mostanra időzített direktbe fordulása is alátámasztja, hogy igazán mindent beleadtak az értünk dolgozó, vezettetést adó erők. Tudom, az elmúlt hetekben-hónapokban nem csak a gyűrűs bolygóról, de jelen időszakunkra mindannyiunk által érezhető lenyomatokat gyakorló társairól, a Plútóról és a Jupiterről szóló írások felülreprezentáltak voltak. Lesznek is. Nem az újabb és újabb lehúzható bőr ragadtat tollat billentyűt a csillagok világát fürkésző asztrozófussal, hanem a fenti történések „lenti,” azaz földi leképeződései. Vegyük sorjában, mit is hoz ez a fordulat! Erőd ébred, mellyel az energetikai „dugulásokat” kipucolhatod, hogy áramoljon, aminek kell. Időd is van bőven rákészülni: kicsivel december közepe után lép majd át/vissza a Vízöntő jelébe a bolygó. Addig azonban a Bakban rója lépésről lépésre, de ellenállhatatlanul és megállíthatatlanul útját. Most nyernek értelmet a ráncok arcodon, az ősz hajszálak, az idő, ami nyomokat vésett rád. Nyomokat, azaz tapasztalatokat. A megélések nem megrokkantani hivatottak – sem a múltban, sem most. A következő két és fél hónap egyik kitűnő lehetősége átértékelni a „csapásokat” erényemelő tapasztalatokká, amik révén bölcsülsz. A Bakban járó Szaturnuszt nevezhetném szigorúnak, de talán nem az a legjobb jelző, hiszen nem kérlelhetetlen. Egyszerűen csak nem ismerni, nem bírja, nem tűri a mellébeszélést. Nem egyszer, nem kétszer írtam az elmúlt hónapokban, hogy ha valaminek ideje van, hogy végre kidobjuk, akkor az a sunnyogás, a hazugság, a becsapás (befelé és kifelé egyaránt). Ezekkel nem kompatibilis a Szati; figyeld meg az egyenes (és emiatt végtelenül becsületes!) arányosságot: minél nagyobb mértékben b@szod vered át magad, annál több pofon ér, annál intenzívebben ütközöl a bolygó energiáinak alacsony szintjét megjelenítő gátakba, falakba, akadályokba. Olyan nehéz ezt megérteni? Ugye, hogy nem?

Igen, te is, én is abban a világban nőttünk fel, hogy létezik „kegyes” hazugság és a cél szentesíti a hentest eszközt és ha nem látja más, akkor ellopható bármi, csak ne bizonyítsák rád. Ez egy végtelenül káros, veszélyes csapdarendszer. Nyilván már te is rájöttél, hogy nem igaz és nem működik. A Szati jelen energetikája ráfordít a helyes útra, erőteljesen indít meg a felfelé vezető, időnként izzasztó, helyenként rögös, de tiszta, nemes és folyamatosan (tovább) nemesítő ösvényre. Lehet, nem népszerű az irány. Kit érdekel? Az is megeshet, hogy időnként kényelmetlen, mászós, nincs azonnali buksisimogatás és omlós, puha vajkaramella minden megtett lépésért. De mégis: érzed, szabad vagy, az egyre teljesebb szabadság eszményébe gyalogolsz, hátad egyenesedik, gerinced visszanyeri eredendő formáját és funkcióját. Kulcsszavak az őszre: állhatatosság, becsület, alázat (nem megalázkodás!!), összeszedettség, következetesség. Látod, egyik sem divatos, ám örök. Évezredek óta működnek és nem most jár le a szavatosságuk. Ha nem korszerűek, akkor a korban a kór, hogy mára se mellőzzünk némi szóviccet. Tudd és lásd: az energiabefektetésnek értelme van; nem aszketizmus, vagy mazochista hajlamok terelnek erre.

Mi történik, ha mélyen beleengeded magad a direkt irányba fordult, Bakban járó Szaturnusz energetikájába? Kezded észrevenni, hogy fogynak-tűnnek a sallangok. Ezzel egy időben egyszerűbbé, átláthatóbbá, tisztává válnak nem csak az energiáid, de az egész körülötted lévő világ (emlékezz: az „csak” tükör, mégpedig a te tükröd). Rájössz, mennyi felesleges minőség vett körül. Apropó: ideje kidobálnod a szükségtelen sz@rokat holmikat, amik nem hasznosak, nem szolgálnak, nincs már bennük fény és öröm. Egyszerűsíts. Emlékezz a matekórákra: egy végtelenül egyszerű egyenletet is oldalakon át lehet leírni, de a lényeg ugyanaz. Húzd le, vond össze, metszd meg; ideje van. Ha még munkálkodik benned a ragaszkodás, egyelőre csak gyűjtsd össze ezeket az ingóságaidat és megvárhatod a december 18-át, onnantól jóval könnyebb az áramlásra bízni őket; tudva, a világot gazdagítod és más örül annak, ami nálad érzelmi zárványt okozott. Jelen égi energiánk mindennél elevenebben tanítja meg számodra a kozmikus logika törvényszerűségeit, azt, hogy nincs megúszás, nem lehet kibújni a felelősség alól. Érhetnek kemény leckék, de ezek rideg mivoltukban is igazságosak; a karmikus vetés és aratás relációja megbonthatatlan egyensúlyt képez, még ha éppen nem is tetszik a megnyilvánulása. Ráébredsz: nincsenek csodapirulák, legalábbis működőképes és tartós eredményt adók létezése összeegyeztethetetlen a bejárt út alatt szerzendő tapasztalatok embergyémántot csiszoló szükségszerűségével. Mérlegeld: szemfényvesztés, vagy valódi, örök értékek? Illúzió, vagy valóság, ami megtart és a legfélelmetesebb viharban is támaszkodhatsz rá?

Keresd a tanításd. De ne feltétlenül mások által írt sorok és beszélt előadások által. Ott „csak” inspirációt kapsz, többet ne várj, helyetted senki nem végezheti el a rád szabott munkát; itt nincs kiszervezés és alvállalkozó. Eljött az idő. Kérlek, most a lehető legnyitottabb szívvel olvass: ideje megtenned azokat a bizonyos lépéseket. Szaturnusz: térd-lépés-alázat. A fordulat szemed elé emeli az előre irányát. Múltad tapasztalatai – jó vagy rossz voltuktól függetlenül – támogatnak ebben. Ne a címkékkel foglalkozz, fontosabb az elhatározás és az azt követő tettek sorozata. Végezz koncentrációs gyakorlatokat, szerezd vissza az összpontosítás képességét, mert hihetetlen mértékben képes támogatni.

Engedd, hogy lelked befogadja azt a tudást, ami fényességet ad. A gyűrűs bolygó a Nyilas ekliptikai csillagképében fordul. Nem agyalással találsz rá a tanításra, adott esetben magára a tanítóra, hanem belső világod jelez félreérthetetlenül: igen, ez az enyém, itt érzem, hogy igazság van. Jó tudnod, hogy ez a fajta bölcsesség felülemel a hétköznapok versengő-torzsalkodó energetikáján; egészen egyszerűen nem ér fel hozzád ez a hullámhossz. Tudod, éled és működteted, hogy nem a szűkösség világában létezünk és ember embernek társa, nem farkasa. Arra ott a farkascsorda, akik fejlet társadalomban élnek és megteremtik a „farkas farkasnak farkasa” mondás közhelyes igazságát. Valahányszor elragadnak az indulatok, állj meg, lassíts le, emlékeztesd magad: méltatlan a sárba ragadni, a tudás benned van, csak le kell időnként porolni.

Éld át a „méltóság” kifejezés nagyszerűségét! Adalék: a felettes énnek szóló üzenetek körén, az égi egyenlítőn a Sas szárnyaló, emelkedő fényábrájában érte a fordulat a Szaturnuszt. Ideje a fölé emelkedésnek, a rálátásnak; a könnyed és méltóságteljes szárnyalásnak. A sas táplálékában közmondásosan nem szerepel a légy. Nem csak a csúcsragadozó madárra érthetjük a régi latin bölcsességet. Korszerűsítsd, ültesd át a mába: vajon méltó hozzád az apró-cseprő, lényegtelen dolgokon való bosszankodás? Való, hogy térben távoli, rád közvetlen hatást nem gyakorló történések miatt érezd magad rosszul, korlátozva? Engedd a Sas minőségét kiteljesedni és nagyvonalú eleganciával lendülj túl a régi, görcsösséggel bélelt mintázatokon. Emlékezz: az egyszerűsítés, a sallangoktól mentesülés itt is hathatós nyesegető munkával választja le rólad a fölösleges indulatot.

Most már láthatod: kivételesen jó időszakban élünk. Nem mondom, hogy habkönnyű. Nem mondom, hogy elég hátra dőlni és tátott szájjal várni a sült galambot. Nem mondom, hogy elég a mezt pályára küldeni. Azt viszont bátran jelentem ki, hogy beleállós, szép és évek, évtizedek múlva is jóleső elégedettséggel visszaemlékezős hetek és hónapok várnak rád; éld így a mát, a holnapot és ami a legfontosabb: lépj és tedd meg, amit kell, aminek eljött az ideje.

u.i.: érdemes újra olvasnod, mit ösztönöz a Jupiter, aki nemrég fordult direktbe – szintén a Bak jelében.

képek: www.pinterest.com

Lehet félelmetes egy csodacsütörtök?

A július meglehetősen magasra teszi a lécet. Rögtön a hónap legelején kifejezetten fajsúlyos égi történések vonják magukra a figyelmet. Közölük talán a legfontosabb a látszólagosan hátráló mozgást végző Szaturnusz visszaérkezése a Bak asztrológiai jelébe. Beszéltünk már korábban róla, hogy ez amolyan „otthonról hazafelé” energetika, mert a gyűrűs bolygó a Bakot is és a Vízöntőt is uralja (utóbbit az Uránusszal társulásban). Röviden és velős tömörséggel fogalmazva az újratapasztalás ideje következik. Nevezhetjük pótvizsgának is, avagy jegyjavító megmérettetésnek, ha az előző szinteket jól és méltó módon ugrottuk meg. A július másodikán jegyet váltó Szaturnusz félreérthetetlenül és tűpontosan tolja orrunk alá mindazt, ami fontos: megérteti, hogy most már tényleg, végre-valahára és nem tovább halogatva nincs kitáncolás és elsunnyogás: tessék megragadni a sorsfeladat, a saját életút nyelét – nem sz@ros talicska az -, és bőszen tolni előre, a saját, valódi utunkon. Itt akár véget is érhetne a mai írás, mert ez a lényeg, de azért bontogassuk egy kicsit, hátha az árnyalás akkor is segít, ha elsőre nem érezted a találatot.

Vannak olyan leckék, amik nélkülözhetetlenek a következő évfolyamba lépéshez. Hiába tudsz minden mást szuperül, ha ezek közül hiányzik egyik-másik, nem megy az előrehaladás. A naptári év felénél fordulunk az útra, ami megmutatja, melyek is ezek az alapvető elsajátítani valók. De jusson eszedbe: nem elméletről van szó! A Szaturnusz egyik definíciója szerint a tapasztalat bölcsességének planétája. A tettek beszélnek, azaz amilyen értéket létrehozol, amit alkotsz – nyomot hagysz magad után és nem kiskutyás módon. Egyszóval: megmérettetés, ahol már nem tudod kidumálni magadat. Kérlek, ezt ne vészjósló üzenetnek olvasd, egyszerűen csak ez van. A ma embere hozzászokott ahhoz, hogy amiben nem bukik le, az meg sem történt. Ha túrom az orromat és nem lát meg senki, akkor nem is túrtam. Ha elemelem a rúd téliszalámit a bolt kamerahálózatának holtteréből és még a lopásérzékelő kapu sem pittyeg be, megnyertem és büntetlenül (?) enyém a zsákmány. Ehhez a deformitáshoz torzultunk és most adatik meg a gerincegyenesítés lehetősége.

Nézd meg, kérlek és lásd is meg a bolygó mozgásának szépségét: a Vízöntőből érkezik vissza. De mit is jelent ez? Ahhoz, hogy tiszta, szép és szabad életet élhess, fel kell vállalnod önmagadat és véget vetni a sunnyogásnak, kiváltképp az önmagaddal szemben merényelt hazugságoknak. A Bak Szaturnusz végtelenül őszinte energia: nem szépít, nem csomagolja bársonyba a vaskesztyűt, de kiszámítható. A pofonról tudod, hogy pofon és nem téveszted össze holmi simogatással. Az érem másik fele pedig arról szól, hogy a helyeden vagy: elképzelhető, hogy körülötted egyre-másra billennek ki az emberek, de te – energetikailag – stabilan a helyeden állsz, mint kapitány a hídon, akit nem zavarnak a hullámok. Nem merev és begyepesedett módon teszed mindezt, hanem rugalmasan, de szem előtt tartva a célt és az irányt. Erények, amik támogatnak: állhatatosság, következetesség, becsület, megbízhatóság, szavahihetőség. Mára kiürült szavakat tölthetsz meg valós tartalommal tetteid és tapasztalásaid által – ez igazán remek lehetőség. Külön emelem ki az alázat fontosságát. Figyelem! Alázat és nem megalázkodás; a különbség óriási, világokat takar. A most kezdődő időszakban még hangsúlyosabb, még fokozottabb az alázat működtetése: hogyan, miként és minek az irányában tudjuk működtetni ezt a nemes erőmintázatot?

Akad itt még egy szó, ami saját bekezdést igényel, ez pedig a maximalizmus. Kérlek, olvasd vissza ezt az írást (belinkelve a dőlt betűknél), ahol kifejtem, mit is jelent a valódi maximalizmus. Röviden, tömören: tökéletességre törekvés; igény a lehető legjobb megoldás megvalósítására; félmegoldások, alkuk és kompromisszumok nélkül. A július eleje elhozza a maximalizmus iránti valós, belső igényünk újraébredését is. Már kellemetlen és feszítő a tákolás, a csapjuk össze, jó lesz az úgy és társai. Egyszerűen méltatlan és egyre kevésbé, remélhetőleg egyáltalán nem választjuk ezt az utat. Időt kapunk bőven, mert a Szaturnusz hátrálása még negyed évig tart, szeptember végén fordul és csak a téli napforduló előtt érkezik majd vissza a Vízöntő jelébe. Kitűnő lehetőségek kosárszámra, ideje ingujjat feltűrni és munkához látni!

képek: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest