Ha magadénak tudhatsz valamilyen nemes ügyet, az remek, isteni, szuper. Akkor máris több vagy, mint az „átlag,” már ha lenne átlag, akiről ilyen lekicsinylően beszélünk. Emberi többletet ad, ha beállsz olyan misszió mögé, amihez nem fűződik önérdeked; szavakkal nehezen leírható morális, érzelmi többlet ébred benned – egyfajta jutalomként. Jó tudnod azonban egy-két apróságról, amit célszerű nem elkövetned.
Klímaügy, éghajlatváltozás, légköróvás. Manapság az egyik legdivatosabb, pardon: leginkább fókuszba emelt törekvés. Ezt a hullámot választjuk a mai bejegyzés lényegiségének illusztrálására. Az irányzat legismertebb kortárs képviselőjét Greta Thunbergnek hívják. Őt az is ismeri – legalábbis látta vagy hallott róla -, aki egyébként negyvenéves dízeltraktoron ülve köp nagy ívűt a klímaügy hallatán. Azt azonban nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ez a fajta ismertség segíti és előre viszi a légkör dolgát.
Megosztó személyiség. Ez a kijelentés vitán felül áll. Számos hang irritálónak címkézi a fiatal klímatüsténkedő hölgyet, ami szinte automatikusan növeli a felé irányuló figyelmet. Ez azonban erősen kétélű jelenség. Találkoztam olyan emberrel, aki zsigeri késztetésből kövér gázfröccsöt adna minden megnyilvánulása nyomán. Ez nyilván erősen egyoldalú reakció; arról nem is beszélve, hogy az illető a GT monogramot is tovább gondolta. A Ford Mustang emblematikus amerikai izomautó ötezer köbcentis, V8 csúcsmodelljére asszociált, mondván, a „kicsike,” azaz „mindössze” 2,3-as motorral szerelt verzióhoz képest Thunberg kisasszony lénye a nagyobbik verzió vásárlására ösztönözné. Már ha abban a helyzetben találná magát. Erős indulatok, heves érzelmi reagálások. De mi van akkor, ha netán egy kicsit találva érezted magad a példázatban?
Ha nemes ügyet szolgálsz, nem vezethet üres feltűnési viszketegség. Lehet és kell tudnod a háttérből és a háttérben dolgoznod, ha éppen az a célszerűbb. Ha azt érzed – és ehhez nem árt egy jókora adag egészséges önismeret -, nem te vagy a legalkalmasabb kirakat-ember, gondolkodj el. Az önismeret mértéke egyben az önérzetességet is meghatározza. Minél nagyobb az előbbi, annál kisebb és könnyebben kezelhető utóbbi. Hol és hogyan jelenik még meg?
Ha a személyes
megjelenésed,
modorod,
kommunikációd,
vagy ezek egyike-másika többet árt, mint használ, úgy töprengj el. Rágd meg: rólad kell, hogy szóljon a történet, vagy arról a magasztos tartalmú eszmei szekérről, amit tolsz? Tényleg te kellesz-e a kirakatba? Megeshet, többet segítesz a Nagy Ügyön kellő alázattal, mint két véka arcossággal. De mi kell hozzá?
Félre az ön-énnel (ez az ezoirodalom „egó”-ja; Somlósi Lajos előadásain hallottam, hogy Ady Endre önzugnak titulálta: „önzug, ahol ön zúg”)! Ismerkedj meg az alázat fogalmával. Alázattal, amit gyakorolni méltó és való és nincs, nem is lehet közös metszete a megalázkodással. Ha összetévesztenéd, Isten ne adja, fogalmi zavarban szenvednél, fogadj el egy kedves és aranyos példát tőlem. Ez segít abban, hogy hasonlóan írt és kiejtett szavak esetében is borotvaélesen meg tudd különböztetni a jelentéstartalmakat. Ser és sertés. Tessék. Ennyi, igen. Egy korsó sört régiesen ejthetsz sernek. Aranyszínű nedű, gyöngypárás falú üvegpohárba vagy -korsóba csapolva, éppen megfelelő magasságú, hófehér, krémes habsapkával, amin az aprópénz is megáll. Ez a ser.
Disznó. Röfi. Coca. Hízó. Malac. Ártány. Emse. Komplett bekezdésnyi alternatív kifejezés fedi le a sertést. Mind disznó. Röfög és ólban lakik. Soha, semmikor sem tévesztenéd össze a sörrel. Ser és sertés. Csak a szavak hasonlítanak. Ez a kis disznóság segít az alázat és a megalázkodás éles különválasztásában. Neked az alázattal van dolgod, ő pedig még a csillagos égen is megjelenik.
Kos és az ő címermondata: az önként vállalt áldozat áldássá válik. Nem mellesleg nemesít is. Ez a fajta áldozat-minőség támaszt hátszelet, ha nálad és az ön-kabátodnál nagyobb ügybe állsz bele. A Kos mind a Napút (Ekliptika) csillagképeinek, mind a róluk elnevezett zodiákus körnek az első szereplője. Áldozat nélkül nincs valódi, fényes kezdet. A titok azonban – jó szokásához híven – kicsit rejtőzködik. Húzzuk szét a lapuleveleket, kutassunk kicsit a kozmikus avarban és máris megleljük, mint remek orrú sertés az illatozó szarvasgombát.
Kör, tehát nincs vége. Egyszerűen csak kijelöltünk egy pontot, ahonnét indítjuk és vizsgáljuk. A Kos előtt a Halak fénylik; ő „zárja” a kört. Hozzá is tartozik egy áldozat-minőség, mégpedig az ego-áldozat. Ezt a kétfajta, alapvetően eltérő áldozat-mágiát érdemes
megismerned,
egyesítened,
szintetizálnod,
ég felé irányítanod magadban és bizton messzire és magasra jutsz. Ne hidd el nekem, a világ minden kincséért sem. Tapasztald meg! Készültem egy szemléletes analógiával a sport világából, íme:
Labdaátlépés, elzárás. A manapság „látványsport” címékével kitüntetett (?) sportokra gondolj: foci, kézi- és kosárlabda. Időnként megesik, hogy egy-egy játékos a játékba avatkozás szándékával mozog és kommunikál a pályán. Mindenki – kiváltképp az ellenfél játékosai – azt hiszi, ő fog labdába érni. Erre mi történik? Átlépi, elmozog – húz valami váratlant. Magára irányította a figyelmet, ám a döntő mozzanatban félreállt, átengedte a helyzet kidolgozását, a gól- vagy pontszerzést másnak. Annak, aki addig és látszólag a háttérben maradt és készült a figura ki- és beteljesítésére. Ez a művészet; ehhez kell az önérzetet kezelni tudni. És igen, még a legeslegnagyobb formátumú, világszerte ünnepelt sztárok is képesek és hajlandóak megtenni, mert megéri.
Úgy nyitsz utat a lehetőségnek, hogy félreállsz az útjából. Mindezt a nagyobb, magasztosabb, homloktérbe emelt ügy érdekében. Ahogy a sportoló tette a csapatáért. Nem durcizott, hogy a másik nevét harsogta a hangosbemondó, hogy az ő nyakába ugranak és az ő nevét tüntetik fel gólszerzőként. A csapat az csapat és ha annak érdekében a hátralépés a legjobb szolgálat, minden további nélkül meg tudja tenni. Példát mutat – elsősorban neked és nekem. Hogy tudjunk mire támaszkodni, ha így hozza az élet.
Emlékezz mindig az önérzet kezelésének fontosságára.
Emlékezz a labdát átlépő világsztárra.
Ha az kell, vesd össze a GT-jelenséggel, majd hozd meg a saját, legeslegjobb döntésedet.
Mindent bele!
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
