Élesedő lélek-látás

Élesedő lélek-látás

Nálad jobban senki nem tudja, merre kéne menned. Elhiszem, hogy most csóválod a fejed, mert káoszt és katyvaszt látsz – ahelyett, hogy megmutatná magát a felhőtlen, azúrkék ég. Ez azonban csak a felszín.

Minden bizonytalankodás, kétely estén (is) igaz: te mindenkinél jobban tudod, milyen irányba kéne lépned. Legfeljebb megtelt a fejed és kissé túlagyaltad a dolgokat. Sebaj, ez mindenkivel megesik. Aki tagadja, hazudik. Létezik azonban megoldás, mégpedig kozmikus bekötésű.

Megoldás. Mennyire szeretjük a szót. Figyeld meg: már nem termékeket és szolgáltatásokat akarnak eladni neked, rosszabb esetben rád sózni, hanem megoldást értékesíteni. Mert ezt szereti a lelkünk. Éppen ide huzalozunk most: a lélek birodalmába. A valós iránytűd ott található. A hozzá passzoló égitest pedig a Hold.

Égi kísérőnk meglehetősen sebes léptű, huszonnyolc naponta kerüli meg Földünket. Emiatt viszonylag ritkán írok róla, kivéve a kihagyhatatlan teli- és újholdakat. Remek példa erre a csütörtöki Bak-béli újulása. Egy-egy emblematikus csillaggal való együttállása mindössze pár óra és már tovább is áll. Ma a ritka kivételek egyikét olvashatod. A Hold ugyanis az Oculus csillaggal, a Bak fényábrájának szemével találkozik.

Belső látás. Erre van szükséged, mint tejfölködbe keveredett hajó kapitányának a radarra. Pénteken délelőttől kora délutánig aktív a kapcsolódás. Ekkor asztrológiai értelemben a Vízöntő jelében kocog a Hold, ám a Bak csillagképében, annak is a szeménél jár.

A Bak szeme látja, azaz a kép által mutatja is a megváltás irányát. Ezt azért jó tudnod, mert bármely, a haladásoddal, a valódi fejlődésed irányával összefüggő kétségedet, félelmedet, szorongásodat képes vagy elpárologtatni. Zárójel: a „kép” szót szándékos szóismétlés gyümölcseként duplikáltam. A Bak szeme pedig – hasonlatosan a Koséhoz, a csodálatos energiájú Hamal csillaghoz – a Tejútra, az Istenek Útjára néz, nem pedig a tavaly bezárt áruház rakodórámpája alá. Éppen emiatt tudnod kell, hogy az említett pénteki órák sugallatokban, megerősítésekben gazdag, magas minőségű muníciókkal felruházó, igazi tuning-idő.

Nem biztos, hogy ekkor érkezik az életedet gyökeresen új irányba terelő bevillanás. Megeshet: apróságra akadsz csak. Talán még arra sem, legalábbis ott és akkor nem esik le a tantusz. Emlékezz azonban: minden út lépések sorozatából, adott esetben tízezreiből áll. Egy öles lépéshez igenis jó a Hold-Oculus ráérzékelést, valós fényre hangolódást segítő találkozója, kiváltképp újhold másnapján. Csak tudj róla.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Léleksimogató, ünnepre hangoló égi erő

Léleksimogató, ünnepre hangoló égi erő

Most csípd nyakon az ünnep előtti idegeskedést – kozmikus segédlettel. A kiinduló helyzet egyes elemei talán ismerősek lehetnek, lássuk előbb őket, majd az ég tükrében csillanó megoldást:

Nincs még fenyő.

A talp is hová bújt?

Szaloncukor vagy ronda papíros, vagy borzadályízű vagy mindkettő és rohadt drága.

Kitől kaptuk tavaly a villányi vöröset? Nehogy annak adjuk idén!

Nem igaz, hogy pont most törik el a diódaráló karja. Még a nagyié volt és mázsaszám darált rajta; éppen most kellett elfáradni a vasöntvénynek, nem hiszem el!

Hol a két T-elosztó? A gyerekek annyi fényt akarnak a fára aggatni, de két konnektorba akkor se tudok hat villásdugót gyömöszködni!

Tuti, mindent felírtál? Még egyszer nem megyek el vásárolni.

Hulla vagyok. Még a húsvét se fáraszt el annyira, mint a karácsony.

Vigyázz, ne kínáld piával a Dezsőt, mert ha becsiccsent, akkor elkezd beszólogatni Manci néninek és még a végén összeverekednek, mint tavalyelőtt, Lizuska hatodik szülijén!

Miért kell mindig több, nagyobb, színesebb?

Kínai ponty. Ba.. Láttál már ilyet?

A csillagszóró meg bedöglött. Büdösödik, de sehogy se akar csillagszórni, hogy a süly essen bele!

Pont nem jön rám a bordó ruhám. Csak két kiló, de így kireped, ha mozdulok benne. Neked bezzeg elég két lyukkal kijjebb engedni az övedet és nem kötni nyakkendőt.

Fogalmam sincs, miből élünk majd januárban, annyit költöttünk. Nem, nem annyit vettünk, tényleg ilyen kevés cucc került ilyen sok pénzbe.

Ha összegyantázod a szőnyeget, bizisten visítok!

Pedig azt írta a recept, hogy ez a mézes megsülve már nem ragad.

Nem, nem fogok gesztenyés bejglit sütni. Szilvásat sem. Örüljetek a mákosnak meg a diósnak. És meg ne halljak egy szót sem, ha megreped!

Komolyan hatodszor teszed vissza a Last Christmas-t? Meg akarsz ölni? El akarsz válni? Inkább mondd a szemembe, de ne idegelj ki!

Ég a koszorú, hát nem látod, nem érzed a szagát? Az első gyertya már alig-rövid, beleért a szalmába meg a sok színes, száraz növényi hullába, oltsd már el!

Boldog karácsonyt, drágám! De jó, hogy egy évig nyugtunk lesz.

Csapó, ennyi. Nem kell több illusztráció. Mind ismerjük, a rokonaink és ismerőseink hogyan képesek hajszálvékonyra koptatni idegeiket az ünnepi előkészületek során. Még jó, hogy se te, se én nem vagyunk ilyenek. Tulajdonképpen nem is neked írok direktbe. Csak azért olvasd el, hátha tudsz valakin segíteni a környezetben. Elmondok egy nyugtató tippet:

Kedd. December 19. Napon belül: ebédidőtől napnyugtáig. Mindössze pár óra, de remek csillagállás kedvez. Jól van, na. Bolygó-együttállás, így már kielégítettem égfürkészi precizitásodat?

Hold és Neptunusz áll együtt egzakt módon. Ritkán írok Hold-tranzitokról; kivéve a teli- és újholdakat. Ők jelentősek és egészen egyszerűen nem lehet róluk nem írni. Más esetben nemigen ragadok billentyűzetet, mert oly’ gyorsan vándorol, hogy néhány órácska miatt kevéssé érdemes klimpírozni. De nem most:

Gyerekkorból hozott (ős)félelem, hogy a karácsonyi ünnepnek tökéletesnek kell lenni. Ha becsúszik egy hiba, az jóvátehetetlen gonoszság. Belerondítani a Szeretet Ünnepébe? Már a puszta gondolat is gyomorszorulást szül. Emiatt láncreakció-szerűen teljesítesz túl:

Készülődés, vásárlás, csomagolás. Sütés, főzés, díszítés. Hogy minden – minimum – tökéletes legyen. Emiatt görcsössé feszülsz, végül gyakran megesik: mire beköszönt az ünnep, már örömtelen és hullafáradt leszel, mint elgyötört friss házasok a meghiúsult nászéjszakájukon.

Hold és Neptunusz – a két lélekbolygó. Minden hónapban találkoznak. Most is. Tudj róla és használd ki:

Világítsd meg, majd mondd ki a készülődési-ünnepi időszakhoz kötődő legmélyebb félelmeidet. Ezt követően képzeletben perzseld őket pernyésre egy kétkezes lángszóróval. A Neptunusz a legmélyebb, nehezen nyakon ragadható rettegéseket szimbolizálja – alacsony szinten. Ha él benned ilyen, kezd erről a feléről. A keletkezett űrt pedig betöltjük:

Szívet melengető, meghitt képek. Mozgó, színes, illatos tálalásban; mintha egy gyönyörű életfilmet néznél, aminek éppen te vagy a főszereplője. És minden pont úgy, akkor történik, ahogy valójában vágyod.

Tudom, ez így túl egyszerűnek tűnik. Nem is ígérek semmit. Hozzászoktunk, hogy mindennek minimum agyonbonyolítottnak kell lennie. Ez a kozmikus kapcsolódás félelmet gyomlál és vágyat táplál. Te színezed és töltöd meg tartalommal. Nem sorsfordító erő; felesleges elvárnod, hogy gyökeresen változik meg az életed. Azt viszont bátran fogalmazd meg: viszlát, para, isten hozott, méltó ünnepi rákészülés!

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Nap-Antares szeretetnap

Nap-Antares szeretetnap

„A munkának vége, kijössz a gyárból,
Egy vodkától erős vagy és bátor,
Egy részeg fazon a kezed után nyúl,
Nem tudod miért, jól belerúgsz.”

Nagy Feró és Beatrice. Hazánkban talán nem is lelehető fel olyan cselekvőképes ember, aki ne hallotta volna, Isten ne adja: énekelte volna a „nyócórát.” Továbbmegyek: nem (könnyű)zenész, aki nem játszotta el, legalább egy alkalommal.

Mind a dal zenei oldala, mind a szövege nagyjából a fehér tányér, a szög és a karalábé egyszerűségével rokon. Ezzel nem akarok rosszat mondani róla, mert ami egyszerű, az nem rossz. Idézd csak fel lelki szemeid előtt a faék képét. Évezredek óta nem alkottak nála jobb és alkalmasabb ajtókitámasztó eszközt. Mégis: a faék egyszerű, mint a faék. Még a bonyodalmaktól mentesség alapfokát is hozzá igazították őseink.

Attól, hogy egyszerű, (még) működik. Évtizedek óta teszi és nem hinném, hogy pont 2023-ban pukkan ki a baboskendős himnusz ázsiója. Miért olyan ütős, ha talán két akkord mocorog benne és mondanivalója sem veri a sztratoszférát? Mert (azonnali) emóciókat vált ki. Könnyű vele azonosulni, különösen íródásának idején. A legdöglöttebb (házi)bulit is életre keltette és kelti, sőt: szerintem már milliárdokat keresett a zenegép-üzemeltetőknek. De miért kellett ennyit beszélni a Nyolc óráról? És hogyan kapcsolódik az asztrozófiához?

Bocsánat. Profán volt, na, elismerem. Csak tudod, szerettem volna olyan példát hozni, amit nem csak a beavatottak ismernek. Ami máshol is felcsillanó szemeket eredményez, nem csak a titkos körök lefüggönyözött ablakú pincehelyiségeiben, netán elefántcsont-tornyaiban. Nagy Feró, történt vele azóta bármi is, talán maga sem gondolta 1990-ben, hogy ez a dal ilyen mértékben lesz meghatározó az ország, a nemzet életében. Az ismertsége miatt rángattam elő.

Antares. A Skorpió csillagzat szíve. Ő az a csillag, akit mindenki is ismer, aki a bulvárasztrológia párája fölé emelkedett. A legtisztább szeretet jelölője; azé az isteni jellegű minőségé, ahol sem ellenérték, sem elvárás, sem feltétel nem játszik. Szép, csodás, magasztos energia. Mi mégsem mélyülünk most el benne.

Nap-Antares együttállás. December 1. és 3. között tekinthető egzaktnak a találkozó. A Nap központi csillagunk; stílszerűen a Naprendszer szíve. A születési képletben a cselekvő én képviselője, egyben szeretet-jelölő is. A két ragyogó csillag kézfogója több, mint szép. Emberi szóval kifejezni mindezt – komoly próbatétel. De nem emiatt siklok ki előle, ennél jobb okom van rá.

A Nap-Antares együttállás a csillagfürkészek, csillagkurkászok, asztrológusók, asztrozófusok és minden más, csillagügyi szakmunkás „nyolc órája.” Aki erről nem ír, beszél, élőzik és videózik, az nem létezik, az akár le is ballaghat a szakmai térképről, hogy apró, pici ponttá zsugorodjon.

Őszinte az elnézéskérésem, hogy egy Beatrice-dal és a csillagos ég egyik legragyogóbb eseménye közé energetikai egyenlőségjelet teszek, de – ha megengeded – elmagyarázom, miért helyénvaló.

Mindenki értekezik róla. Éppen ezért olvass utána, más mit írt. Olyasvalaki, akit hitelesnek könyvelsz el. Honnan tudhatod, hogy ilyen illető bekezdéseit böngészed? Mert apróbetűvel sem írja ki egyikük sem (én sem, persze), hogy kétbalkezes sarlatán, akinek fő eszköze a kopipészt. Onnan ismerszik meg, hogy a szíved rádobban: igaz, amit ez a hölgy, vagy ez a csóka (bocsánat: úr) ír. Ennyi. Nem több, ez bőven elég, de a lécet lejjebb ne vidd, nem való. Van azonban a Nap-Antaresnek egy kis pikáns fűszere is. Íme:

Ez a pár nap remek alkalmat kínál, hogy esetleges nemszerethetőségedet átalakítsd. Ez a cél, ez az elvárt eredmény, nem kevesebb. Mintha akkumulátort töltenél: ezután és csak ezután tudsz igazából mást, kifelé irányuló vektorral szeretni. Addig csak illúzió, az pedig, mint olyan, a lufival rokon: színes, szép, lebegős, de egy szemvillanás alatt pukkanhat ki; jellemzően a legváratlanabb pillanatban. Ideje újra kalibrálnod a legbelső szeretet-áramköreidet. Eljött a te időd.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Idő van!

Idő van!

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a mai világban. Nem lehetetlen persze, de gyakran nem is könnyű. Technokrata – ezt a jelzőt szokás alkalmazni, amivel egyet is értek. Naponta új fejlesztések, forradalmi technológiák, brutális mennyiségű információ bugyog elő és dől rád és rám. Nem egyszerű átlátni, rendet vágni pedig még annyira sem. Nyilván nem megoldás egy kevéssé otthonos mészkőbarlangba elvonulni és a régi remeték remek renoméjú életét választani. Maradunk és helyt állunk. Mert a technika nem az ember ellensége. Különösen igaz ez akkor, ha emlékezteted magad: kozmikus lényként tapasztalni jöttél a földi valóságba.

Ember és technika egymásnak feszül. Ütközések, konfliktusok tömkelege. Ha innen nézzük, akár igaz is lehet. Falnak hajtó önvezető autó, mesterséges intelligencia miatt kirúgott ügyfélszolgálatos, beszédeket megíró ChatGTP, stb. Igen, a humánum néha – legalábbis látszólag – alulmarad. Sok a kérdőjel, kihívás tisztán látni. Ám lényeges megértened a technokrata világ filozófiáját, hogy rátalálj a működő megoldásra. A hitvallás pedig így szól:

„Csak az a jó és életképes, amit a tudomány, az elme rációja igazol vissza. A többi humbug, konteó, ezotéria; a buta és hiszékeny emberek csalfa önámítása.”

Ezzel a mondattal több bajom is van. Lehet, hogy nem ezekkel a szavakkal és más sorrendben írják össze, de a lényeget lefedtem. Ám:

Vakvágány.

Zsákutca.

Tévút.

Tömör téglafal az alagút végén, melegfényű ledekkel megvilágítva.

Az igazság ezzel szemben így szól: ha valamire a szíved nem dobban rá, az nem lehet (elég) jó. Ennyi. Nem több, de nem is kevesebb, egy dekával sem.

Idő van!

A felébredés -> felismerés -> változtatás ideje virradt fel. Helyesebben már régóta szól az ébresztő, csörög a vekker és ütött az óra, ám most kitűnő üzemanyagot is kapsz hozzá: a vegytiszta, 100 oktános, hígítatlan megértést. Azt pedig nem a benzinkúton mérik: a Kozmosz, a végtelen, csillagos kék ég kínálja fel. Íme:

A Nap-Mars együttállás nyújt támogató kezet a Plútónak egy kitűnő sextil fényszöggel. Ez a mondat – belátom – bár magyarul volt, mégis ritkán beszélt dialektusú kínainak érezheted. Bontsuk hát ki:

Nap és Mars duója erőt és inspirációt ad. Ha mélyebben érdekel, javaslom, olvasd vissza a róla ír cikket itt: https://ladonyijanos.hu/ero-a-jovodert/

Szenvedély, lélek, érzelmek: mindkét égitest a Skorpió asztrológiai jelében jár. Ezért kevés, nem elég, ha valami okos. Kell, hogy megérintsen, szükséges, hogy emóciót váltson ki belőled. Anélkül kiszárad, elfárad, összecsuklik. Ha pedig a csillagképek világába emelkedünk, előre is látunk:

Mérleg, mégpedig az isteni igazságé. Ennek jövő oldalán ölelkezik össze Nap és Mars. A jelenben meghozott döntések, az elhatározott és megindított változások jövődet szolgálják, annak fényét emelik. Kamatos kamatra számíts spirituális értelemben (is), az Univerzum nem szűkmarkú, zsugori uzsorás. Bőven megtérül, ha elhagyod komfortzónád langymeleg mocsarát.

A félreismert rosszfiú. Szegecses a bőrdzsekije, számos a tetkója, de mindig számíthatsz rá és titkon zsáknyi tápot visz a menhelyre. Ennél természetesenebben sokkal árnyaltabban is lehetne jellemezni a Plútót. Végletek és mélységesen intenzív átalakulások, temérdek erő, nulla megalkuvás. Szókincséből hiányzik a „kompromisszum.” Ő a Bak cikkelyét járva emlékeztet: működnie kell a dolgoknak. Ami nem funkcionál, amiből hiányzik a praktikum, azt dobd ki. Ha másképp nem megy, akár a csukott ablakon keresztül is; ez már Mézgáéknak is bevált, az üveges pedig nagy családot tart el. De a tréfát félretéve az ő esetében is az égre nézve tárul fel a kép egészének szépsége:

A változás mutasson magasra, emeljen, rejtse magában a szárnyalás lehetőségét. Erről a Sas égi egyenlítői – azaz felettes énedet megszólító – csillagzata gondoskodik. Amúgy a Nyilas Tejút felé, tehát az Istenek Útjára elengedő kezénél járva ösztönöz a letisztulásra a planéta. Magyarán: ami nem kell, ami nem segít, az kolonc. Lehúz, minél több ilyet birtokolsz, annál nehezebb repülnöd. Ki velük a büdös francba, mielőbb, cuppanós nosztalgia nélkül!!

Tudom, ez kissé nyers megfogalmazás, de így diktálta le a Plútó. Nem szokása megfelelési kényszertől vezérelve finomkodni. Te se tedd, ha a boldogulásod a tét. Már csak egy dologgal vagyok adósod, a mettől meddig megválaszolásával.

November 19. és 21. között egzakt ez a bizonyos Nap-Mars együttállás és a Plútó között fényeskedő aktiváció. Használd ki, építs rá, kellő vezérfonállal átgondolva, szívvel léphetsz a tettek mezejére. Mottóként vidd magaddal, ha tetszik – stílszerűen: amennyiben rádobban a szíved – Vörösmarty Mihály Szózatának ide illő versszakát:

„Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.”

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Erő a jövő(d)ért

Erő a jövő(d)ért

Kényelemért kényelmetlenséget vállalni? Néha megesik. A hosszú futamidejű harmónia elérése ínycsiklandóbb a fotelmélyi, passzív punnyadásnál. Ehhez még csak szuperhősnek sem kell születned. Nem elvárás, hogy önmagától aktiválódjon a tomporodba épített spirálrugó, ami aztán kiröppent a tespedtségből. Nyugodtan jellemezheted magad a nyugodt, kevéssé temperamentumos, ráérős jelzőkkel. Általában. Ez azonban a „szokásos” életviteledre vonatkozik.

Képes vagy ritmust váltani. A tempó nem szentírás. Kőbe sincs vésve. Tudtommal ember még nem született beépített tempomattal. Magyarán: ahogyan le tudsz lassítani, ha kell, ugyanúgy szempillantás alatt felpörögsz. Nem én mondom, így konstruált meg bennünket a Teremtő. Vagy – ha ebben hiszel -, miután lemászott a fáról az a bizonyos majom (aki amúgy sokkal jobban boldogult a lombok közt, ágakon ugrálva), az evolúció girbe-gurba útjait járva elmaradt a haladási sebességet konstans módon rögzítő agyi központjának véletlenszerű kifejlődése. Ennek következménye a változtatásra való fogékonyságod.

A langyos sz@r nem kényelmes. Ülhetsz benne, de jellemzően rövid ideig. Aki életforma-szerűen trágyábancsücsülő, nem biztos, hogy a szó átvitt értelmében emberi éltet él. Emberként sorolható be, ha rendszertani oldalról közelíted meg. Ám létezése közelebb áll a vegetációhoz, mint az élethez Élethez. Kevés idő elteltét követően égető szükséged ébred kilábalni a pöcelétből. Annyit ugyanis nem ér sem a valós kényelem, sem annak illúziója, hogy ilyen fokú méltatlansággal avasodjon össze.

Időről időre késztetést érzel, hogy felkelj és cselekedj. Például kitakaríts. Szellőztess. Abban a pillanatban aktivizálod magad, de a cselekvés rövid ideig tartva szolgálja a tartós pihenést. A Pareto-elvet a közgazdaságtan gördítette a köztudatba. Ez a gondolatgolyó így szól: a megtermelt javak 80 %-a lakosság 20 %-ához kerül. A föld 80 %-a az emberek 20 %-ának tulajdonát képezi. A cég bevételeinek 80 %-át a vevők 20 %-a hozza. A sor gyakorlatilag vég nélkül folytatható.

Ha 80 %-ban, azaz túlnyomó többségében a kényelem vezérel is, most a 20 % aktiválódik. Éppen a másik 80 kedvéért. Elvégzed mindazt a munkát, amit a harmónia, az egyensúly kíván. Nem mellékesen pedig a jövő magasabb minőségéért, a letölthető életszoftver pro verziójáért is munkálkodsz. Hirtelen jövő tetterődnek kozmikus oka van, persze. Már sejtetted, de csippentsd ujjad közé a lepel sarkát és lendületes mozdulattal rántsd le a selymet az erő-eredőről.

Cselekvő energiáid, azaz lobogásod éledése két tüzes princípium találkozójának jóvoltából izmosodik. A Skorpió asztrológiai jelében járó Nap és Mars áll együtt, egzakt módon – november 13-tól 21-ig. Kettejük összmunkája hajlamosít megtenni mindazt, ami belső békédet szolgálja. A klasszikus példa hűen szemlélteti, mire készülj.

Adott a házikód: otthonos, melegséges fészekkuckó. Duruzsoló kandallóval, teli éléskamrával, kicsit a Bilbó- és Frodó-féle Zsáklakra hasonlít. Szép, jó, a benne telő életed minden napja kellemmel bélelt. Mégis, a festés megfakult. Az ajtók-ablakok mázolása itt-ott lepattogzott. Az üvegfelületekre bizony ráfér egy kiadós suvickolás. Amikor mélytüdős, nagy sóhajjal nekifogsz a tisztasági festés-nagytakarítás-lomtalanítás triójának, nem éppen repeső szívvel teszed. Felfordulás, por és kosz jár munkád nyomán. Mégis megteszed. Kételkedés nélkül, mert tudod: jó neked. Sokáig. Takarítani ugyan eztán is kell majd, de szép, csinos falaid és nyílászáróid évekig szemet gyönyörködtetnek.

Tűz, világosság: rálátás és mozgásba lendülés együtt. A kezdeményezőkészség ötvöződik a szeretettel végzett cselekvéssel. Magyarán: mosollyal, belső derűvel ténykedsz. Összepréselt ajkak és fogak közt szűrt b@zmegelés nem játszik, nem méltó. Derű és erő kombója hegyeket mozgat. Olyan jó megélned, hogy korábbi belső ellenállásod fizetés nélküli szabira kullogott. Önszabotáló hangocskád torkára forrott a szó, mintha csak jégcsapot szopogatott volna naphosszat. Mellékhatás: „a helyemen vagyok, teszem, amit kell” jó érzése.

Elért eredményeid tartósak. Ezt azért jó tudnod, mert így könnyebb az izommunka is. A csillagok világába pillantva a Mérleg fényábráját látjuk a Nap-Mars kézfogó hátterében. A jövő serpenyőjének oldala felé lépdelnek végig. Az üzenet nem is lehetne egyszerűbb. Jelen időszakban vetett magjaid, most megvalósított cselekedeteid jövődet szolgálják. Azt a bizonyos eljövendőt, aminek mértékét, a megugrandó lécet a múlténál magasabbra kalibráltad. De tudd: megugrod. A Nap-Mars tüze feléleszti a hozzá szükséges energiáidat.

Tanácstalanság pedig nincs. Rálátás és a helyes irány tudása alapbeállításként jelenik meg. Ez a céltudatosság megóv erőid forgácsolódásától. Összpontosítva, felesleges kitérők nélkül dolgozhatsz. Időnként még ezt a kifejezést is idézőjelbe teszed. Mert átérzed a nagyszerűségét: nem is munka, amit önként, mosolyogva végzel, ráadásul tartós harmóniát kínál. Ma és a kiterjesztett holnapodban egyaránt.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest