A siker titka (haladó szint)

A siker titka (haladó szint)

Tartós, valódi sikert kizárólag kitartó, állhatatos munkával érhetsz el.

Kortalan alapvetés, amit a ma embere mégis konok makacssággal próbál meghekkelni. Ha elhiszi, hogy a technikai lehetőségek érdemben megkönnyítik a dolgát. Ha elhiszi, hogy egy nagy durranás elég az igaz áttöréshez. Aminél nagyobb csapda nemigen létezik, ugyanis:

Nincs tartós kiugrás egyszeri jó teljesítménnyel.

Látszólagos ellenpéldák. Ilyeneket szoktak sorolni a kettes számú törvényszerűség cáfolására.

Valóban, fel lehet tűnni a semmiből. Az erő, ami a közismertség tetejére repít, egyszerű divathullám. Legyen szó zenéről, mozgalomról, kütyüről – bármiről. Két példát hoztam alátámasztásul:

Fidget spinner. Ha most ámulva nézel nagyot, teljesen természetes a reakciód. Pár éve minden is tele volt a pörgő-forgó biszb@sszal. Boldog-boldogtalan lépten-nyomon tekergette, már majd szétvetette az ideg, hogy a háromágú, csapágyas cucc imamalmozásával vezesse le a stresszt. Legérdekesebb talán az idő:

Rövid fél év. Utánanéztem, 2016. karácsony előtt robbant be a cucc, majd 2017. júniusában meredeken zuhanni kezdtek az eladási adatok – így a népszerűsége is – a Jeff Bezos nevével fémjelzett megaáruházban – és úgy általában. Erre mondják, hogy kérészéletű. Ennél azonban jóval kiábrándítóbb – egyébként igaz – történet is felráz, hogy ne akarj egy pillanat alatt sztárrá válni.

Koplárovics Béla. Bő két évtizede még a „vitéz” előtagot is a neve elé biggyesztették. Egy gól miatt. Egy nem akármilyen gól miatt. Hősünk a Zalaegerszeg focistájaként ült a cserepadon a Manchester United elleni meccsen. Majd beállították, ő pedig lőtt egy gólt. A GÓL-t, ami akkor a mennybe repítette. Dalt írtak róla, az égig emelték. Koplárovics Béla lett a legkisebb királyfi megtestesítője. Ludas Matyi, aki borsot törve leckézteti meg a világsztárokkal felálló, némiképpen nagyképű MU-t. Olyan rajongás- és lelkesedés-cunami robbant ki, ami szinte példátlan. Íme, a találat, Hajdú B. István feledhetetlen, legendás kommentárjával: https://www.youtube.com/watch?v=Pgc9tzpsC0k

„Hagyjanak már ezzel!” – így reagált tizenegynéhány évvel később Béla a gólt firtató kérdésre. Amit Ausztriában szegeztek neki, ahol betanított gyári munkásként dolgozott, családjával egy 1.500 lelkes faluban élve napjait. forrás: https://hvg.hu/sport/20150211_Hagyjanak_mar_ezzel__Ausztriaban_el_es_l

Ami a villámgyorsan avasodó, minimum országos ismertséget meghozta számára, egy jó mozdulat volt. Remek ütemérzékkel, védőjét megelőzve pontosan tette bele a lábát egy príma centerezésbe. Ha úgy nézzük: ez volt a dolga, ezért kapott lehetőséget. Ami katapultként lőtte az égig, hogy aztán szép lassan és fokozatosan az excelebek szomorú és keserű kenyerét egye, ahogy a nevét meghallva valaki mencseszterezni kezd, „emlékszel, Béluskám?”

Mindkét esetben – legyen szó játékszerről vagy sportolóról – egyetlen, kiragadott sikert láttunk. A két példázat azonos a felvillanásban: mint a lángra lobbanó magnézium, egy rövidke pillanatra elhomályosítanak mindent ragyogásukkal – majd menthetetlenül kihunynak. Mert nincs háttér, nincs tartalom mögötte. És ha hiányoznak az alapok, minden építmény törvényszerűen összedől. Ebből születik meg az éltető felismerés:

Bölcs ember nem a kérészéletű sikert vágyja.

Bölcs ember tudja, hogy a Természet törvényeit se áthágni, se kikerülni, se megerőszakolni nem lehet.

Tehát a bölcs ember legkésőbb ebben a pillanatban ébred rá: nincs más hátra, mint a munka és teljesítmény kombinációját folyamatosan letenni az asztalra.

Ez az a pont, ahol jelentős mennyiségű, a könnyebbik utat fetisizáló kalandor – enyhe borzongással – elnavigál. Rendjén is van, mert mostantól nem vennék hasznát a cikknek.

Munka. Ideje tisztába tenni ezt a sokakat elborzasztó fogalmat. Tévesen a reggel 8-tól 5-ig végzett, nemszeretem tevékenység, amiért túl kevés pénzt kapok túl hülye kollégákkal és főnökökkel. Helyesen pedig így szól a munka valódi, spirituális gyökérzetű definíciója:

Értelmes, életet éltető, teremtő, termékeny alkotófolyamat. Ez a munka. És igen, minden ide illeszkedik, ami ezt a – magasabb, fényes – célt szolgálja. Miről veszed észre, hogy ebben a nemes állapotban működsz? Hogy nem fáradsz el. A csak és kizárólag egzisztenciális okokból végzett tüsténkedés úgy szív le, ahogy zárlatos elektronika az akkumulátort. Ezzel szemben a valódi munkát – kérdés nélkül – ingyen is csinálnád. Erről pár éve írtam már egy cikket: https://ladonyijanos.hu/csinalnad-e-ingyen-is/

A munka tehát – ellentétben az érett pálpusztai sajttal vegyített rohadt krumplival – nem büdös. Sőt. Egy kis tuninggal világokat válthatsz meg vele. Hogy mi kell hozzá? A tehetséged.

Egészen biztos, kételkedés nélkül való tény, hogy van, amihez istenadta tehetség buzog benned. Jó esetben csípőből vágod rá, mi ez. Kevésbé üdvös állapot, amikor rá kell találj. Ez az első számú házi feladatod; miután sikerrel teljesítetted, már léphetsz is tovább.

Csiszolás. Ez a módja, hogy mind fényesebben ragyogjon tehetséged gyémántja. Szorgalmas, állhatatos munka, hogy mind többet, s mind jobban hozhass ki magadból. Menet közben nem baj, ha ellenszelet érzel. Ahogy a mondás pálmája teher alatt nő, úgy edz meg téged a szembeáramlás.

A tehetség és a munkád szorzata adja a sikeredet.

Erősíteni kitartással, szívós, tántoríthatatlan odaadással tudod. Vizsgálj meg bármely sikeres embert, ezt a receptet követte, követi és a jövőben is eszerint fog áttörést elérve kiemelkedni a masszából. Mert a recept egyszerűsége a faékével vetekszik. A csoda pedig éppen ez az:

Nincs csoda. Ez a csoda maga.

Azaz: nincs titkos, csak a beavatottak által felfedezhető, elrejtett, dugdosott módozat.

A siker útja pofonegyszerű. Csak rajtad múlik, megfizeted-e az árát. Amit nem pénzben mérnek, hanem nyújtott teljesítményben.

Ha úgy döntesz, akkor ennél jobb út nem kínálkozhat, ami előre és felfelé emelve visz – annak tempójában, ahogy lépdelsz rajta.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

A tudatos lebutítás mechanizmusa II. rész

A tudatos lebutítás mechanizmusa II. rész

Ma a praktikus egyszerűsítés és a túlzott lebutítás témájával foglalkozunk. Az első részben belekóstoltunk az alapokba. Átvettük, miért üdvös a tiszta, átlátható minőségekre törekedni – és azt is, miért olyan káros a szájbarágós tudati előemésztés. Most a második részt olvasod éppen. Itt már átváltunk haladó szintre, így az izgalmak is – természetszerűleg – fokozódnak.

Ha esetleg elment melletted az első epizód, itt felidézheted: https://ladonyijanos.hu/a-tudatos-lebutitas-mechanizmusa/

A tömeges elbutulás valójában nem a műveltség visszaszorulása miatt ártalmas. Legalábbis elsősorban nem. Ideális lenne egy széles körűen tájékozott, nyitott szemléletű, gondolkodó társadalom. Pillanatnyilag utópiának tűnik, s mégsem a lexikális tudás erodálódása okozza a legfőbb megoldandót.

Hanem az intelligencia-szint általános, a szabadesés tempójához közelítő zuhanása. Ez az igazi gond. De mit is jelent pontosan maga az „intelligencia” kifejezés? Íme a definíció, szóról szóra:

„Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.” – ez az első találat a Google-ban. Mielőtt tovább lépünk, rögvest gyomláljunk ki egy ordas tévhitet.

Gyakran találkozni ugyanis olyan hangokkal, miszerint az intelligencia szintje adott. Tehát – tegyen bármit is az ember – azon nem lehet változtatni. És ez nem igaz.

A szemszín és testmagasság olyan adottság például, ami valóban nem alakítható át (a színes kontaktlencse csak felületi takarást ad). Ám az intelligencia szintje hasonlóan befolyásolható, ahogyan a testtömeg. Lehet – befektetett munkával, tudatos táplálkozással, okos sportolással – karcsúsodni és számos példát látni a zabálással elért elhízásra is.

Pallérozás, csiszolás. Az intelligencia szintje emelhető, ahogyan renyhe tunyasággal züllve süllyeszthető is. Jelenleg ez utóbbit tekinthetjük – szomorú – aktuális trendnek.

Tehát még egyszer: nem az a (fő) baj, hogy sötét, műveltlen tulok/tuskó leszel a tudatos lebutítás következményképpen. Hanem hogy egyre kevésbé tudsz megoldani dolgokat. Azaz leszűkül a valóságod a YouTube és TikTok videók kínálta praktikákra. Esetleg guglizol. Fórum, komment, zárt csoport. De – szinte mindig – itt meg is áll a tudományod. Mert majd csak akad valaki, aki már járt így és én úgy tudok okulni a tapasztalataiból, hogy nem kell megerőltetnem magam.

A módszer maga persze nem ördögtől való. Igenis használd célzottan, amikor kell. Én is fordultam segítségért bringaszerelési, kávéfőző-javítási kérdésekben a közösségi média adott szegmenséhez. Eszköz, amit praktikusan jó működtetni. De az a kéz, amelyik csavarhúzót ragad, kézbe vehet más szerszámot is, ha szükséges. Ez vezet el a gócponthoz:

Elhiszed, hogy úgy általánosságban egy „user” vagy. Szóviccel: lúzer júzer.

Lassanként egy bárgyú barmot látsz – persze többé-kevésbé esztétikus formában – a tükörben. És most figyelj, kérlek:

Azért nem jutsz hozzá a legjobb megoldásokhoz, mert azt sem tudod egyáltalán, hogy keresned kéne.

A lebutítással jár, hogy valóban eltompulsz. De a felelősséged azért megmarad. Íme, egy példa rá:

Új autót akarsz venni. Telis-teletömték biztonsági extrákkal. Sávtartó, vészfékasszisztens, automatikus sebességkorlátozó. És ez nem a komfortvágyó megrendelő óhaja; 2022. óta az EU kötelező érvényű előírása. Elvileg a biztonságot és a kényelmet szolgálják. Mégis: ha jelenlétük ellenére, működési hibájuk miatt karambolt okozol, nem az autód jogsiját vonják be és ültetik le halálos közúti baleset okozása miatt. Hanem téged, igen. Akit elkényelmesített az elektronika. Aki hozzászokott, hogy a kocsi pittyeg, csipog és ha kell, tehelyetted fékez. De elég egy kihagyás és kész a gubanc, ami akár komoly tragédiába is torkollhat.

Évekkel ezelőtt pont megéltem, igaz, csak utasként, kicsiben. A Kecskeméten gyártott csillagos autó rendkívül jól felszereltnek volt mondható. Hátul ültem, élveztem az utazást, hogy nem nekem kell vezetnem. Rövid megállót tettünk egy visegrádi szállodában, némi kávézós nyújtózás miatt. A parkolóból kifelé tolatva ordítás és satufék. A prémium márka csúcsmodelljének képernyőjén színes, szép, kontrasztos kép látszott hátramenetben; a tolatókamerát természetesen azonnal kapcsolja a fedélzeti számítógép. Csakhogy a radar – isten se tudja, miért – nem észlelte a középütt meredező sötétszürke vasbeton villanyoszlopot. A hangos kiáltás és a vészfékezés együttesének hála, végül megúsztuk egy ijedelemmel, de mit mondjak: nem jó érzéssel ültem végig az utat – annál nagyobb megkönnyebbüléssel szálltam ki és köszöntem el a forgatási nap végén.

A spiritualitás sem kivétel. Vegyünk példaként egy honlapászt, bocsánat: weboldal fejlesztőt. „Határozd meg a fogyasztói csoportodat!” – ezt a mondatot közvetlenül a bemutatkozás után harsogja rád, de a kávét még nem rendeltétek meg. Az amúgy értelmes szaki az általánosító lebutítás miatt egy kalap alá vesz olyanokkal, akiknél a gondolatmenet valóban megállja a helyét, mert általános webáruházat működtetnek vagy például házhoz menő mosodai szolgáltatást kínálnak.

Aki önmagát spirituális embernek határozza meg, vállalja a felelősséget és tartozik is magának.

Legyen igényes.

Sallangmentesíts, kerülve a túlzott butulási törekvéseket.

Vezérelv, ami a helyes irányban megtart: az életet segítő és szolgáló praktikum egyfajta zsinórmértékként mutatja meg, mi jó, s mi nem az.

Kívánatos, ha célszerű, világos és átlátható. Amikor segít, mégsem veszi át a hatalmat fölötted.

A tudati önállósodási törekvések hasznodra válnak. Már ha szárnyat kívánsz bontani. Így nemesedsz intelligens, talpraesett, a szó valódi, nagybetűs értelmében Emberré.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

A tudatos lebutítás mechanizmusa

A tudatos lebutítás mechanizmusa

Az életed múlhat rajta, ezért kulcsfontosságú: tudj különbséget tenni a praktikus sallangmentesítés és a túlzott, elbutító leegyszerűsítés között.

Az életed múlhat rajta, okkal írtam. Nem fogsz meghalni, legalábbis temetőbe nem visznek, amennyiben belebuksz. Inkább amolyan zombi-jelleggel vegetálsz, ha észrevétlenül átveszi a hatalmat fölötted a szájbarágás és az előre megemésztett tudati műkaja.

Letisztázni, világosan egyértelművé tenni jó és üdvös.

Primitív módon kommunikálva ostobának nézni a befogadó-fogyasztót – nos, az végtelenül káros.

Íme, a következmények:

Ma felirat figyelmeztet, hogy ne idd meg az ablakmosó folyadékot. Nem is olyan régen a sima, B-s jogsihoz tudnod kellett – legalábbis elméletben – szelephézagot állítani.

Óriásplakáton „díszelgő” emojikkal érdemben befolyásolni, de akár megnyerni is lehet választásokat.

Négy rövid bekezdés, 200 szó sokaknak sok és végig se olvassák, mert a végén már nem emlékeznek, miről esett szó 42 másodperccel korábban.

A PISA-teszten – és ez nem a toronyferdítési képességeket vizsgálja – egyre gyatrábban szerepelünk. A szövegértés romlása nem csak hungarikum, Európa jó része is ott ül a süllyedő hajóban.

Lehet, hogy már meg is fogalmazódott benned. A kérdés jogos: ha ilyen káros, akkor miért nyomják és erőltetik a végletesen lebontott közlést?

Siker. Ez a metódus fényes, és ami a legfőbb: jól mérhető, dokumentálható sikereket ígér. Rövid távon. És itt kezd rohadásnak indulni a krumpli.

Választást lehet nyerni.

Bombasztikus marketing-eredményekkel piaci földindulást véghez vinni.

Mozgalmakat indítani a semmiből úgy, hogy napokon belül a földkerekség minden szegletében arról beszélnek.

Ezek mind elvitathatatlan tények. Rövid távon látványosan csillogó érem a butítás jutalma. Ám az élet nem csak egy napból áll. Kivéve a kérészeket tiszavirágzáskor.

A közép- és hosszútávú következmények enyhén szólva is ijesztőek:

Képalkotás elsorvadása.

Agy renyhülése, gondolkodás kóros eltunyulása.

Lassú, gyakran menthetetlen elbutulás.

Rémképként ott rondálkodik a sztereotípiák Amerikája, az általánosítások szerinti intellektusú amerikai átlagemberrel. Jelenleg – össz-társadalmi szinten – erre tartunk. Ha pedig nem kapunk időben, azaz baromi hamar észbe, hát célt is érünk. És abban nem lesz köszönet.

Nyess és egyszerűsíts, de! Ahogy edzed a tested, úgy olvass és gondolkodj! Nem ez a legkönnyebb út, aláírom. Mégis: ez a módja, hogy a szó valódi, spirituális értelmében ember maradj.

Ha mutatkozik rá igény (erre príma eszköz egy komment), akkor megírom a cikk második részét. Ebben kifejtem – már ha szeretnétek -, tágabb összefüggésben miért olyan borzasztó a butulás. Persze jó pár praktikus tanácsot, eszközt is összerakok, ami viszont érdemben segít.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Ezért dolgozik ellened az aggodalmad

Ezért dolgozik ellened az aggodalmad

„A jövőbe vetett aggodalom fékezi a jelen cselekedeteit.”

Berozsdásodott, makacs fék. Olyan, amin már nem segít a kocogtatás és a rozsdaoldó. Csak valami drasztikusabb megoldás tud érdemi változást hozni. Pedig a jeleket láttad, még olvastad is üzenetüket. Mégsem léptél. Hanem aggódtál, ha nem is mindig ülve. A toporgás sem segített.

Vajon minek kell még történnie ahhoz, hogy megvilágosodj? Hogy átmenjen az üzenet: az itt és mostban pörgetett aggodalom árának emelkedése a benzint, a panellakást és a közismerten inflálódó árucikkeket is vastagon lenyomja?

A jövőbe vetett aggodalommal magát a jövőt, annak lehetséges kimeneteleit is gyengíted. Ez legfeljebb akkor üdvös, ha cirkuszi artistaként keresed a kenyered. Akkor nem szóltam. Minden más esetben: gondold át, gondold újra. Soha nem késő. Most sem.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő írások elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Olykor a kevesebb több

Olykor a kevesebb több

Van, hogy a kevesebb több.

Megesik az is, hogy a több (mennyiség) nem jobb.

Szerzési görcstől fűtött korunk fogyasztói társadalma ezt nem feltétlenül érti. Te viszont igen:

A túlzás aláássa az arany középutat, ami amúgy is keskeny, okkal szédeleg le róla oly sok tévelygő.

Ha csak a „mindig több” hajt – mögöttes értelem és valós motiváció nélkül -, már le is botorkálsz róla.

Ezt támasztja alá az aktuális égi energetika is. Ám most – eltérően a szokásostól – nem ragadok ki egy-egy bolygóállást. Cserébe képzavarral készültem:

Madártávlatból pillantunk az égre. A Nagy Egészről készítünk totálképet. Az pedig pont ezt húzza alá:

Egyszerűsíts. Vágd le, engedd el a fölöst. Két pont közt az egyenes a legrövidebb út. Az egyszerű nagyszerű.

Ezúttal ne várj konkrét praktikákat. Ma a filozófián van a hangsúly. Az elv, amiből kiindul a szándék, majd a cselekvés.

Őszinteség, megkönnyebbülés, átláthatóság, kezelhetőség. Ilyesmik érkeznek, mégpedig automatikusan -> amennyiben a tiszta és egyszerű utat választod.

Időszak. Nem határozhatjuk meg nap:óra:perc pontossággal sem a kezdetét, sem a végét. Benne vagyunk; mintha egy hatalmas, kerek időpecsét alatt élnénk. Össz-energetikailag való, hogy törekedjünk az egyértelműsítésre. Ha kérdőjel merült fel benned, csak gondold végig:

Származott-e valódi hasznod bármikor is abból, ha valamit túlbonyolítottak? Boldogabb lettél tőle?

A két nemleges válsz csípőből érkezik. És kijelöli az utat:

A tisztítás, az egyszerű (de nem közönséges és nem primitív!) felé tett minden lépés egyúttal a boldog megelégedettség útjára is irányít. Valóban ennyire világos az alap. A többi már a te dolgod.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest