Ami a szívemen, az a számon és nem bánom

Ami a szívemen, az a számon és nem bánom

Végre igazi „ami a szívemen, az a számon” időszak veszi kezdetét. Vasárnap késő este érkezik meg a Merkúr a Rák asztrológiai jelébe. Neki szól a taps, vagy tőle parázz, ha aggodalmat vált ki belőled érzelmeid kommunikálása. Na jó, a második tagmondat valójában nincs is ott. Egy Rák Merkúr támogat, ösztönöz és nem kever bajba, azaz nem sodródsz slamasztikába csak azért, mert őszintén szóltál.

Ez a lényeg: szívből jövő, érzelmes eszmecsere. Belső hangodat hasonlóan élesen hallod, mint társadét. Különösen azt, amit nem tol az arcodba. A sorok között, lelkeddel olvasod ki a lényeget, azaz érzékenyebbé is válsz. Ez a fajta fogékonyság emeli kommunikációd eredményességét. Tapintat és figyelmesség: kimondod az igazat, mert megtiszteled. Magadat és őt is. De nem akarsz hullákat. Nincs szócsata, mondatháború, verbális Hirosima.

Egyszerűen csak kiegészíted elméd megfigyeléseit intuíciód, ráhangolódásod találataival. A kettő együtt alkimista csodaszer. Utat nyit a szívekhez. Nem vallatótisztként, vagy gyóntatópapként működsz, de könnyebben válsz őszintévé és ezt kapod a körülötted élő társaidtól is. A jó tükör azt reflektálja, amit kap/lát. Minél többet töltesz a tiszta, keménységtől mentes megértés-megértetés kelyhébe, annál többet hörpölhetsz és ez bőségesen megéri.

Másik olvasatában igény ébred benned definiálni a következőket. Honnan jöttem? Hol az igazi (spirituális) otthonom? Kik a családtagjaim (itt ne a születési családra gondolj)? A Rák eredetet is kutat. Az ide érkező Merkúr magasra dobja az ilyen típusú labdákat: nosza, ideje töprengedned rajta. De nem ám felszínesen; tessék mélyre menni és belső-valódi válaszokat adni rá.

A végére kínálok (dehogy én: a csillagos ég kínálja, persze) egy kövér bónuszt. A hétvégén a Polaris-sal, a Sarkcsillaggal áll együtt egzakt módon a Merkúr. Megkapod a legmagasabb minőségű sugallatokat, gondolatokat. Magasabbra törő szellemiséggel kapcsolódhatsz össze, mintsem hinnéd, vagy akár csak el tudnád képzelni. A helyzet az: a Polaris (ő amúgy a Kis Göncöl alfa csillaga) energetikáját halandó ember inkább csak kapiskálja. Nehéz szavakra butítva értekezni róla – úgy, hogy ne csorbuljon nagyszerűségének fénye. Száz szónak is egy a vége: szombat-vasárnap igen magasról érkező szellemiség érkezik és tudati hullócsillagesőt kínál. Számodra is.

kép: pixabay.com

a Rákba lépő Merkúr őszinte szavakat hoz,

eddig kimondatlan igazságokat emel felszínre

Polaris. Betelgeuse. Nap. Együtt: csodatrió

Polaris. Betelgeuse. Nap. Együtt: csodatrió

Nap és Polaris. Nap és Betelgeuse. Két együttállás, három szereplő és három nem akármilyen nap. De tényleg. Igazad van, már minden a nyári napfordulóról szól. A lencsék lassan rotyognak, míg a gyertyák csonkig égnek. Izzik a parázs, parázik a talp, megég-e. Kérdőjellé kunkorodó combizmok reszketnek, elég nagy ívben ugranak-e a tűz fölött, ha már parázsonjáráskummantás esete forog fenn, ám szégyenben maradjon inkább a pap kutyája. De mindezek előtt hajszállal még kínál finomságokat központi csillagunk, a Nap.

Azért is érdemes tudnod róluk, mert sokan nem tudnak. Ha nem asztrozófiáról beszélnénk, leírhatnám: versenyelőnybe kerülsz. Így a következőképpen fogalmazom meg: előnyre tehetsz szert. Nincs verseny, csak és legfeljebb önmagaddal, hiszen már nem akarsz senkit lenyomni. Nem is erről szól a két csillag és a Nap találkozója. Kezdjük a Betelgeuse és a Nap csillagpacsijával. Amikor házat építesz, előbb a pincét készíted el, mégpedig bombabiztosra, hogy masszívan elbírja a földszint és az emelet(ek) terhelését. A Betelgeuse az Orion (Nimród) legfényesebb, alfa csillaga. Asztroanatómia (csillagtestrésztan) szempontjából a válla. Miért hasonlítom a pincéhez a Nimródot?

A csillagzat az Ekliptika, a Nap útja alatt helyezkedik el. Üzenetének lényegéhez ezt figyelembe kell venned. Mély, belső minőségekre mutat rá: önmagad felvállalására. Ez az alap, vagy az alapok alapja. A csillagzat a benned élő, le-, egyben visszahúzó erőkre is felhívja a figyelmed, egyben emlékeztet: ideje legyőzni őket. Az ide érő Nap ezt világítja meg. Miután rádöbbentél, a fény mellé erő is érkezik.

Nem állsz ott megvilágosodott sóbálványként, reflektorfényben fürdőző passzivitás-szoborként. Teszel, lépsz, cselekszel. A váll csillaga a Nappal szövetkezve tettekre sarkall. Azt súgja ordítja, ha kell: ébredj és állj bele az életedbe. Te vagy a főszereplő. Mit tesz egy főszereplő? Igen, igazad van. Full magyartalanul: főszerepel. Most te vagy az, megérkeztél, ott a felirat, a tábla, ami csak kell. A Nap-Betelgeuse három mágikus napja (június 19. és 21. között) visszaemel a játéktáblád közepére. Nem máséra, a tiédre. Vissza tudod szerezni az önfelvállalás útján mindazt, amit a szétcsúszás elvett tőled. A kezedből kipottyant és szerteszét gurult drágakövek összegyűjtésének három napja virrad rád. Ezek a kicsi, ám felettébb értékes kövecskék alapértékeid. Térj vissza hozzájuk, hiszen gránitnál szilárdabb belső, spirituális építőanyagként funkcionálnak. Erőt és tartást adnak, mégpedig az alapoknál. Ha itt rend van, bármit, azaz az égvilágon akármit elérhetsz.

A Polaris ellenben nagyon magasan fent van. Ő a Sarkcsillag. A Teremtő nyilván már nyűgös volt péntek délután. Tele volt a töke ezzel a teremtősdivel, se műszakpótlék, se védőital, pedig qrva nagyon meleg van. Csak teremt és teremt, mintha belefásulna a szalagon végzett munkába. Már nagyon várta, hogy szóljon a dallamcsengő, végre letegye a műszakot és lehúzhasson a bányatóra fél rekesz kőbányai világossal. Így fordulhatott elő, hogy izzadt homokáról egyetlenegy apró verejtékcsepp a szemébe hullott és véletlenül (ami, mint tudjuk, fatális, hiszen réztál nem lehet…) elkottázta a Kozmoszt. Éppen egy meridiánra rajzolta a Betelgeusét és a Polarist. Nézd el neki, tényleg hó vége is volt és már hallotta, hogy a konkurens Univerzumokban sokkal jobban megbecsülik a Teremtőket, még a pályamódosításon is elgondolkodott.

Jó, jó, már ki is osztottam magamnak a tockost, fogjam be a profán. Ha félretesszük izzadt és megfáradt Teremtőnk fals rémképét, feltárul a valóság. Írhatnám csodának is a maga szépségében. Amikor jól dolgozol odalent, odafönt is gyönyörűen alakulnak a dolgaid. A Sarkcsillag magasan az Ekliptika felett – vezérlő csillagod. Mutatja, merre van az előre. Bármilyen kisiklás, fényvesztés esetén bátran kapcsolódj vele össze. Jó hír, hogy az év 365 napján „nyitva van,” hiszen cirkumpoláris csillag, azaz mindig a fejünk fölött árasztja ragyogó energiáit. Még ködben és felhős időben is működik, legfeljebb nem a szemeddel látod őt. Ugyanaz a meridián köti őket össze, de ennek magasztos üzenete segít téged.

Tégy rendet mélyen belül, állj bele a sorsodba és megnyílik a mindenség. Az ég felfelé – is – végtelen. Nincs szűkösség, boldogtalanság, leértékelődés tárazva a sorsodba. Itt csatlakozhatsz föl a legmagasabb kozmikus konnektorra, hogy töltődj. Töltődj, villanyozódj fel és ezzel a magas rezgéssel érkezz meg a nyárba a napfordulóval. Ez azonban már egy másik mese, nemsokára olvashatod.

 

kép: pixabay.com

annyi remek égi történés vár ránk a Polarissal és Betelgeusével találkozó Nap jóvoltából, érdemes meglátnunk a bennük rejlő lehetőségeket

Pin It on Pinterest