Szerdán délután a Vízöntő jelébe lép a Vénusz, némiképpen állóvizet felforgatós módon. Példának okáért előtérbe kerül a kapcsolatok, kiváltképpen a párkapcsolatok megtisztításának fontossága. A tisztítás több irányból indulhat ki: akár megérkezhet a felismerés, hogy a társ mégse a Társ, hasonlít ugyan rá, sok tulajdonság passzol a listánkon írtakkal (ugye mindenkinek van listája az igazi vágyaira rímelő Kedvesről – részletesen, színesen leírva?), de valahogy mégse kerek a történet, nem tud a minősége, a neve elé nagybetű kerülni. A Nagy Ő, az Nagy Ő és nem kicsi, meg közepes, de közelről nézve szinte nagy. A szerelem bolygójának vízöntői minősége megkívánja a tiszta vizet a poshadvány helyébe, akkor is, ha borul a pohár és/vagy a bili. Megjelenhet az a késztetés is, hogy a meglévő kapcsolat milyensége érett meg a múltnak adásra: ilyenkor új, tiszta alapokra helyezve, de magasabb szinten és tiszta lappal írott, új fejezettel léphetjük meg egyazon emberrel a közös út csodakalandjait. Ritkább eset, ám valódi fejlődési lehetőséget ad csokorszámra.
Bármely emberi kapcsolatunkra igaz, hogy ebben az időszakban fokozott érzékenységgel reagálunk az esetleges láncokra, bilincsekre: az égi energia kiemeli, fókuszba helyezi mindazt, amin már ideje túllépni. Ha eddig kicsit fájt csak a szorító cipő miatt a sarkunk, úgy most féltenyérnyi vízhólyag képében érkezik a továbblépés szükségességének információja. Persze egy Vízöntő Vénusz sem írja felül a szabad akaratot, választhatjuk tudatosan a szűk cipőben, vérző lábbal való sántikálást is, ha kedvünk tartja, netán valami különleges megtapasztalni valót látunk ebben a nem túl rózsás állapotban. Csak tudjuk, hogy mi akartunk kitartani mellette.
Művészeti és alkotó oldaláról közelítve a Vénuszhoz, felerősödik a szabad alkotás igénye: olyan új dolgok életre hívásának inspirációja, ami tömény, esszenciális frissességet, szabadságot hord magában és sugároz vissza a földre. Bármilyen alkotásról legyen is szó, de alkotás alatt egy felszabadító étkezés vagy egy tisztító sportélmény is játszik. Élvezzük ezt a csodás energiát mindenben, amiben szépség, szabadság és a tiszta alkotás öröme lakik. A hangsúly mind a négy szón ott van, de az örömön talán egy leheletnyivel vastagabban. Mert öröm nélkül mehet ugyan, de minek?
kép: www.caochinhan.deviantart.com
