A mai cikkben mesélek arról, mi a legnagyobb örömöm és bánatom asztrozófusként. Már meg merem fogalmazni és bejegyzésbe fűzni a tapasztalatokat. Bőven túl vagyok az egy évtizeden és jó pár száz elemzésen (nem, még nem vagyok „ezredes”). Leszűrtem a mintákat, de ez nem egy öncélú szófosás. Remélem, hasznosabbnak találod majd a statisztikai hivatal éves jelentéseinél. Különösen akkor, ha olyasmiben töröd a fejed, hogy felkeresel egy csillagszakit képletelemzés céljából. A következőkben a „másik oldal”, azaz a szakember (legyen az asztrológus vagy asztrozófus) szemszögéből közelítem meg a jelenségeket. Ezzel igyekszem azt a pluszt belecsempészni a bekezdésekbe és a sorok közé, amihez hasonlót az orvos barátoktól hallhatunk (igen, olyan titkokat, amiket a mezei pácienseknek közepes intenzitású kínzások hatására sem mondanának el – amúgy is tilos már borítékot eltenniük). A kiindulás banális, mint egy céges motivációs beszéd: az ég fürkészése – nézzük bárhonnan is – csodás dolog. Jóval többet ad, mint amit az ember gondolna róla:
***
A teljes cikkben elmesélem, milyen utat járnak be a vendégeim, szót ejtek a legritkább kivételekről is. Kifejtem, hogyan válhat akár ellenségeddé is az egyik legcsodásabb érzelem, a megkönnyebbülés. Elolvashatod a Substack oldalamon:
https://substack.com/@ldonyijnos
kép: pixabay.com

