Mire jó ez az asztrob@szom? Szó szerint ezt a kérdést kaptam egy régi ismerősömtől. Legalább ezer éve nem találkoztunk, ráadásul egy egészen más vonalról ismert meg annak idején. Az asztrológiáról még hallott valamit, eléggé sommás – és nem igazán hízelgő – véleményét sem rejtette véka alá, de az, hogy asztrozófia, idegen volt számára, mint vegánnak a véres marhasteak. Őt elintéztem pár leegyszerűsített mondattal, de a dolog nem hagyott nyugodni. Mert el tudom magyarázni annak, aki amúgy érdeklődik, netán még nyitott és fogékony is egyben. De mi a helyzet a teljesen más galaxisban gondolkodókkal? Hát ezt a cikket ők ihlették, mégis inkább azzal kezdem, mire nem való az asztrozófia.
Nem hasogatja fel helyettem a tűzifát.
Nem mossa le a kocsit, pedig ronda, sónyomos.
Mi több, még a lábkörmeimet sem vágja le. Szóval – elsőre – úgy néz ki, nem egy praktikus valami. Pedig de. Készültem példákkal és megszerkesztettem a műkődési vázrajzát. Persze nem mérnökösen, inkább (köz)érthetően. Lássuk hát a medvét, vagyis a bölcs csillagfürkészést a maga tiszta valójában!
**
A teljes cikkben elmesélem, hogy mégis akkor mire jó úgy istenigazából az asztrozófia. De most nem elvont fogalmakkal dobálózunk, a csillámpóni a karámban maradt legelni, a ködöt elfújtuk. Szigorúan praktikus, a mindennapi életet támogató nézőpontból világítom meg, miért is hasonlít a halradarra, a fémdetektorra, vagy éppen a fázisceruzára a bölcs szemléletű csillagfürkészés. Biztos akad majd, aki asztrokáromlás miatt máglyára kergetne, de a többségnek pont ez a konkrét, szemnyitogató írás való.
A teljes cikket elolvashatod a Substack oldalamon:
https://substack.com/@ldonyijnos
kép: pixabay.com
