Az ember alapvetően társas lény. Bár a technika lehetővé teszi, hogy tökéletes elszigeteltségben élhessen valaki, az alapvető huzalozás nem gyengült szemernyit sem. Annak örülünk, ha vannak ismerőseink, barátaink, párunk és családunk. Ehhez érkezik egy kozmikus emlékeztető:
Merkúr-Vénusz együttállás. A két kapcsolatbolygó szövetkezik március 10. és 13. között. Az alapvető üzenet így szól:
Rázd meg magad!
Kapj észbe, ha pedig tévúton jársz, zökkenj ki! Tudod, amolyan kijózanító pofon-jellegűen.
Igen, bevackolhatsz lakályos elefántcsont-tornyodba. Kihozzák az ebédet, a bevásárlást küszöbig cipeli a futár és a tudásodat home office-ban is kamatoztathatod. Eltelik hét, hogy ki sem lépsz a bejárati ajtón. Hogyne, életben vagy, létezel, mégsem élsz. Ezt rendkívül egyszerű, mégis cáfolhatatlan módon vezetem le. Segítségül pedig nem mást hívok, mint magát a Naprendszert.
„Földünkről a Nap felé a Vénuszon keresztül látunk, juthatunk el. Spirituális értelemben valahogy így fest: az életöröm és a harmónia az az alapvetés, ami bennünk él, ha feljön a Nap. Nem tudsz központi csillagunk irányába tekinteni úgy, hogy figyelmen kívül hagyod a szerelem bolygóját. Lásd még: Esthajnalcsillag.”
Ezt a bekezdést a retrográd Vénuszról szóló cikkből ragadtam ki. Aktualitása miatt megér egy újraolvasást; nem csak hasznos, de össze is áll a kép, ha a darabkái szerte és szana hevernek: https://ladonyijanos.hu/retrograd-venusz-emlekezz-az-eletigenlesre/
A Merkúrral még egyszerűbb a dolgunk. Ő kering a Naphoz legközelebb. Emlékezz: kapcsolatbolygó.
Tehát emberi szálak, szövedékek, szövetségek, interakciók nélkül se fény, se világosság. Nem, nem fogsz koromsötétben ücsörögöni. A luxok jönnek, a valódi fényesség kevésbé. És nem csak azért, mert jó emberek közt lenni. Ha csak erről lenne szó…
Amikor elszigetelődsz és külön mikrovilágot építesz, a valóságérzékelésed is halványodik. Saját szabályrendszert alakítasz ki, mint hajótörött az ő kis szigetén. Ez pedig ki tudja, merre s hová visz. Amikor érdemben beszélsz, találkozol másokkal, kapsz visszajelzést. Ami bizony gyémánt-értékes lehet.
Nyilván tegyél különbséget. Ne a pénztáros véleménye alapján változtass munkahelyet. De tudd: a földi, poláris jellegű valóságunkban a társak viszonyítási pontokat (is) kínálnak. Nélkülük olyan, mintha bevinnének egy irdatlan hangárba, ahol semmi lámpa, de még a szemedet is bekötnék duplára hajtott fekete kordbársonnyal. Garantálom, hogy tíz lépés után fogalmad nem lenne se a távolságról, se az irányokról. Épp így működünk emberként is.
Kos. Ez a vérbő, tüzes jel ad otthont a Merkúr és a Vénusz kézfogójának. Újítás, újulás, kezdeményezés. Egyben felfrissítés és leporolás is. Egyszerűnek tűnik, ráadásul kétféle módon is használhatod:
A másikhoz fűződő szálakra is ráfér olykor egy kiadós rozsdaoldós kezelés. Ez egyértelmű. Ellenben belül is üdvös időnként felkattintani a zseblámpát: miért ne nézhetnél magadba, hogyan látod szociális lényként azt az embert, aki vagy?
Ha megrögzött antiszociálisként bélyegzed magad, már ezzel csökkented az esélyeidet. A Kosban pacsizó Merkúr-Vénusz tandem megpöccint. Nem rúgja ki alólad a kopott festésű hokedlit, de odaszúr egy csípős kérdést: biztosan így van?
A célérték: rálátni, megérteni, majd – hamar! – változtatni, ha, amikor, amennyit kell.
Hogy elmondhasd: igenis olyan szociális háló vesz körül és tart meg, aminek szerves része vagyok és ez nekik is, nekem is jó.
Egyszerű, mint a százas szög, vagy a fehér porcelántányér. Egy kicsit eltávolodhattunk tőle talán, ideje a helyes útra (vissza)lépni.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
