Számos ismérvnek kell megfelelni, hogy elmondhassuk magunkról: méltó emberi életet élünk. Ma egy árnyalatot szeretnék kiszínezni, ami haladó szinten ad igazán többletet. Ez pedig nem más, mint a legendás fair play. Amihez nem kell a sportpályára lépned – életed bármely területén való működtetni. De mi a manó ez az angol jövevény-kifejezés?
Sportszerűség. Ennek szokták fordítani, ami nem rossz. Közelebb jár a „becsületes játék” vagy az „etikus reagálás” a valósághoz. Az viszont tény:
Ha megélted, örökké emlékezni fogsz rá, abban biztos lehetsz.
Ha csak tehetted volna és adott helyzetben másképp döntöttél – örökké bánni fogod.
Ideje kibillenteni egy tabut. Nekinyomaszkodok a vállammal, feszítem a combizmaimat, elkezd dőlni és végül – óriási porfelhő közepette puffan az anyaföldre. A tabudöntés oka megbotránkoztató: aki alapvetően kedves, egyenes, becsületes ember, tőle nem amolyan elismerést érdemlő, hanem egyszerű elvárás a fair play. Hoppá.
Tehát még egyszer: ha te vagy a falu „jó embere,” akire mindig mindenki mindenben számíthat, ha Teréz Anya módján működsz, akkor ne várd el, hogy fair play szituációkban pirosra tapsolja miattad tenyerét a környezet. Azt neked csinálnod kell, az a dolgod, vagyis annak szerves része. Ahhoz, hogy dráma és tanítás is legyen – mégpedig olyan, amilyet egy életre megjegyzel – megfelelő karaktert kell behívnunk. Aki nagy örömmel fogadta el az invitálást.
„Fasiszta vagyok, de nem rasszista.” Jellemző mondat főszereplőnktől. Ezt a közismerten és erősen jobboldali kötődésű SS Lazio (a két „S” betű itt olaszul: Società Sportiva, magyarul sportklub) játékosaként, a kommunista érzelmű munkáscsapat Livorno szurkolóinak Mussolinit idéző, karlendítéses hergelése után nyilatkozta. Igen, kijelenthetjük: Paolo nem finomkodott. Ezzel együtt nem szabad leragadni itt:
Se szeri, se száma a balhénak, botrányoknak, amiknek részese, gyakran kiváltója volt. Nem egy csapattól éppen magatartása és megosztó személyisége miatt küldték el, noha istenadta tehetségét senki kétségbe nem vonta. A nevéhez fűződik például az évtized gólja is, melyet 2000-ben lőtt. És persze az az esemény, ami miatt ma Paolo di Canio-ról írok.
Forrófejű, balhés, kezelhetetlen, öntörvényű zseni. Aki nem riad vissza az erőszaktól és adott esetben a játékostársakkal vagy az edzővel is ölre megy. Gyakran zsigeri szinten dönt, mielőtt az ingerület egyáltalán elérné az agyát, cselekszik. Tehát ha valakire nem igaz a „jó fiú” címke, az pont ő. Ezért segít nekünk ennyire. Amúgy, ha szeretnéd őt és rovott, ám dicsőségben is gazdag múltját megismerni, ez a cikk segít: https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2013/02/huszonot-eve-dul-a-harc-di-canio-lelkeert
Fair Play. Ha vágyod valakinek elmagyarázni a lényegét, ahogy én most neked, úgy kérlek, használd bátran Paolo di Canio-t és a következő videót. Ezért a megmozdulásáért 2001-ben FIFA Fair Play díjat kapott. Hangsúlyozom: nem egy kifogástalan jellemű sportemberről beszélünk. Íme, a rövidke jelenet: https://www.youtube.com/shorts/30Iy7QKQimM
Nem elemzem ki a történteket, a képsor magáért beszél. Ajtó-ablak helyzet, pontos beadás, ilyesmit soha el nem hibázó, egyébként forrófejű támadó. És mégis.
Megtehetsz valamit, mert a körülmények adottak hozzá. de te mégis másképp, méltó módon cselekszel – nálam ez a fair play (spirituális ízű) definíciója. Ezért kellett nekem Paolo, az ő balhéi, Duce-imádata, rovott, mégis fényes múltja, mert megmutatja: akárki és bárki dönthet helyesen és adott pillanat jelenében tettekkel valósítja meg a fair paly-t. Most pedig a focipálya sokat látott zöld gyepéről a tükröd elé vándorlunk. Kérlek, mielőtt belenézel, kapcsold fel az összes lámpát, majd tedd fel a kérdést:
Te így döntöttél volna? Jó, kicsi az esélye, hogy focista vagy, tudom, persze. Analógiákban gondolkozunk; hasonló energiájú helyzetben te is megfogtad volna a labdát? Én magam, bár szeretnék tetszelegni abban, hogy „igen, persze,” mégse vagyok benne biztos. Sőt.
Van-e lehetőséged megélni a valódi, élet-beli fair playt? Ide kötődik a következő morfondírozni való: tényleg és mindig a könnyebb út a jobb? A vízzel ne gyere, hogy a könnyebb ellenállás felé folyik, mert ő – veled ellentétben – 100 százalékban folyadék, neked csak a kétharmadod az.
Nem baj, ha korábban elbuktál ilyen vizsgahelyzetben. Te talán nem vagy annyira szélsőséges valaki, mint Paolo di Canio. Az élet bármikor, ma, holnap, vagy a jövő akármelyik pillanatában felkínálhatja a lehetőséget. Ha és amikor odaérsz, emlékezz erre a rövid írásra, a videóra és dönts a legjobban.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet szerzett,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
