Már megint mi a tosz van??!! Hát nem hagynak végre békében az égiek, mit sanyargatnak újra meg újra? Minek is nézi az ember az eget, csak visszatérő szívás-okokat lát, be kéne már húzni a kozmikus rolót, de izibe’!
Ugyan nem te, de akad, aki így szokott kifakadni. A szidott ég felé emeli két szemét, sőt, még forgatja is őket. Mert minden sz@r. Csak még sz@rabb. Eddig legalább darabos volt, ezzel a híggal azonban mit kezdjen az ember? Ötletem azért lenne:
Torpanj meg, húzd be a kéziféket, hökkenj és döbbenj egyszerre! A kozmikus trágyahullás a te képzetedben él, valójában ok, ürügy. Olyanból pedig mindig akad bőséggel, nem is kell hozzá hátra hajtani a nyakadat. Ebben is segítek:
Bunkó főnök, ostoba, rosszindulatú kolléga, mohó részvényes, nemtörődöm főbérlő, anyós, haragos, irigy kutya, kétszínű kígyó „barátnő” és még ki tudja, miféle rettenetes humanoidok törnek a nyugalmadra. De tényleg így van?
Vajon fel mered tenni a (kulcs)kérdést?
Él benned kellő bátorság hozzá?
Jó, jó, ne kerülgessük a forró kását, egyikünk sem macska. Tehát: nem attól félsz – mélyen belül, akár tudat alatt -, hogy az állandó drámázás nélkül rohadtul unalmas életet kéne élned? Hoppá.
Vedd fel az őszinteség-szemüvegedet: miért van az, hogy a tiédhez hasonló, vagy akár sokkal rosszabb helyzetben egyesek nem rendeznek olyan színpadra illő jelenetet? Hogyhogy ők jobban bírják? Miért nem akadnak ki? Hát nem szuperhősök!
Ez a kérdés pedig elvezet egy következtetéshez, amit nehéz nem levonni: és akkor mi van, ha nem a rendszer működik folyamatosan rosszul, hanem bizony benned van a hiba?
Helyesebben: a te látásmódod szorulna kiadós reformra. Lehetséges?
Tudom, ez az út sokkal munkásabb, mint mindenfelé divatos ezoszlenges cuccra mutogatni. Ám – ellentétben a másik, magát könnyebbnek kellető úttal – ez a csapás, még ha olykor rögös és meredek is, de járható. És célhoz érsz rajta.
Leszámolhatsz az áldozati attitűddel. Abbahagyhatod az állandó okolást, a meddő vádaskodást. Hidd el, ezek károsabb szokások bármely tudatmódosító vegyületnél. Persze tartsd szem előtt a csereértéket is:
Szabadság. Függetlenség. Önállóság.
Nem megéri?
Tudod, emlékszel a régi, máig érvényes mondásra: segíts magadon, Isten is megsegít! Amúgy pedig a végére a „titok,” ami nyilvánvaló:
Az égi energiák hátszelet kínálnak. Mindig. Ha viszont az veszed észre, hogy hátráltat és akadályoz, akkor ideje megfordulnod. Nem a széllel van a baj, csak rossz irányba tekersz. Illetve: tekertél. De csak mostanáig, amennyiben bölcsen döntesz.
kép: pixabay.com
#ladonyijanos #asztrozófia
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömöt szerzett,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
