Közkeletű vélekedés, hogy ha a másik pofátlan, akkor én ugyan miért ne lehessek arcátlan? Avagy: ha nem én lopom el, hát ellopja más. Esetleg: ha nem kapnak el, úgy olyan, mintha el sem követtem volna; tehát valójában nem is történt meg.
Általánosan elfogadott tehát ez a hozzáállás. Pontosabban: inkább beletörődünk, ahogy az 50-es táblánál való 64 km/órás tempóba is (mert a traffipaxokat a megengedett tempó + 15 km/óra határértékre állítják be). Majdnem mindenki ezt és így csinálja, akkor tehát már össze is állt a társadalmi elfogadottsága. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Eléggé undorító, mégis szemléletes példával szeretném demonstrálni, miért nem üdvös ilyen sorba beállnod. Akkor sem, ha rövid távon előnyökkel kecsegtet. Irány a csobbanás!
Ragyogó, napos nyár, csodaszép strand, több medencével. A kedvencedben imádsz úszkálni, lubickolni; olyan kellemesen simogat a víz, az alján pedig vidámak a mozaikábrák. Vagyis minden ideális, mint az álmok, vagy a mesék világában. Azaz hogy… Bár több, rendszeresen takarított, színvonalas mosdó is várja a vendégeket, mégis: ki akarná önként elhagyni a víz ölelését egy pisilés kedvéért? Hát több száz liter vízben csak elvész, feloldódik az én pár deci vizeletem. Ha sok sört vedeltem, a mennyiség nő, a színe halványul. Mit bántana ez bárkit is? Így hát, mélyről feltörő sóhajjal, arcodon elégedett mosollyal üríted hólyagod tartalmát a vízbe, bónusz jó érzéssel, hogy nem kellett kimásznod a lépcsőn, megtörölköznöd és elcaplatni a vécék felé. Csakhogy ezt rajtad kívül más is így gondolja.
Miután megkönnyebbültél, akkor veszed észre, hogy a medencében pancsoló több tucat sorstársad a fürdőzés mellett a csurgatást illetően is hozzád hasonlóan gondolkodik. És cselekszik, azaz szintén belehúgyozik a vízbe. Összeszorzod a számokat és arra jutsz, több tucat liter sárga ölel körül, vízzel vegyítve. A kérdést, hiába akarnád elhessegetni, immár képtelen vagy kiűzni a fejedből: vajon tényleg, őszintén és igazán élvezed ezek után a fürdőzést? Emlékezz:
Nem színeződött el a víz, semmi lakmuszos varázslat. Nem szégyenítettek meg holmi rajtaütéssel. Sunyi csurid észrevétlen maradt. Látszólag. Ilyenkor fogalmazódik meg: nem jártál volna jobban, ha mégis vállalod a picit kényelmetlenebb verziód és kisétálsz az illemhelyre? Ez az analógia igaz a mindennapi életedre is, strandkapukon túl.
A pofátlanságot nem bünteti a Btk.
Az etikátlanságért – önmagában – még senkit nem csuktak rács mögé.
Épp úgy együtt élhetsz a morállal összeütköző magatartással, mint úszkálhatsz az összevizelt medencében. Egyik sem jó. A kulcs viszont befelé nyíló zárhoz való: leginkább azzal törődj, ami a te dolgod. Elsődlegesen te magad igyekezz a kifogástalan életvitelre. Legyen tartásod, gerinced. Amikor rezzenéstelen tekintettel, nyugodt szívvel, egyenes gerinccel pillantasz a tükörbe, akkor kezdhetsz önkéntes rendőr módjára működni. Már ha akarod. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem hallgathatsz megszákolt csuka módjára.
A társadalom, a kisebb közösséged tagjaként felelősséggel bírsz. Rajtad áll az egyensúly megtalálása. Babits Mihály oly’ szépen fogalmazta meg: „vétkesek közt cinkos, aki néma.” Kövesd ezt az iránytűt; ha kell, erősítsd értékmérődet. Kerüld az önbíráskodást, ám hallasd a hangod, amikor kell.
Attól, hogy sokan pofátlanok, modortalanok és törtetnek, nem ment fel semmi. Számodra nem legitimáló tényezők, még kevésbé követendő minták. Emlékezz: hosszú távon nem éri meg. A nyugodt alvás igen. Tudod, az ember alapvetően érték-alapúra van programozva, ez a kozmikus alap. Mondhatnám: nyomtatott áramköreinkbe van sajtolva. A suttyóság csak egy app, amit ez-az letölt és futtat, de akár törölhető is. Jót semmiképpen sem tesz. A lényeg:
Ne add fel a tartásodat, önmagadat egy kis kényelemért, csillogó, talmi, a pillanatban élvezhető előnyökért. Nem éri meg.
Lehet tehát közkeletű vélekedés, hogy ha mindenki pofátlan, akkor én miért ne tegyem? – ám te már jóval bölcsebb vagy ennél. Átlátsz a szitán, tudod, merre, milyen dolgod van és vagy azt teszed már, vagy éppen arra tartasz.
Haladj tovább, járd a saját ösvényedet, mindegy, mi kísért egyik vagy másik oldalról.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömöt szerzett,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus
Kos Neptunusz: március 30-án vált jegyet a mélylélek, a finomérzékelés és a magasra törő spiritualitás bolygója. Sokrétű, csodajó energia, öröm volt írni róla:
https://ladonyijanos.hu/a-kos-neptunusz-sokszinu-varazsa/
kép: pixabay.com
#ladonyijanos #asztrozófia
