A titok, amivel eldöntheted, jó-e egy előrejelzés

A titok, amivel eldöntheted, jó-e egy előrejelzés

A mai cikk az előrejelzések működéséről szól. Mintha együtt bekukkantanánk a gépházba, vagy felpattintanánk a motorháztetőt. Jogosan vetődhet fel: téged ez egyáltalán nem érdekel. És igazad is van. Nem az untatásod a cél és az asztroszakmai belvilágba sem szándékozlak – akaratod ellenére – elkalauzolni. Csupán azt szeretném: lásd és tudd, hogyan működik a kozmikus üzenetek tolmácsoló gépezete. Öt vagy hat perc. Ennél több idődet biztosan nem veszi igénybe a bejegyzés végigolvasása. Mégis: látni fogod a mechanizmust. Mostantól kezdve bármikor kiszűröd, ha valami nem úgy szól, ahogyan kéne. Bőven megéri, lássuk is a részleteket, lépésről lépésre!

Egy (jó) asztrológiai, asztrozófiai előrejelzés komoly, érezhető segítséget tud kínálni. Ehhez az kell, hogy pontos és szabatos legyen. Az sem árt, ha megérted és nem szakzsargonban íródott, a kevés számú, titkos kódnyelvet beszélő „beavatott” számára. A harmadik talán a legfontosabb: azt mondja el, adott égi történés a te életedre és sorsodra hogyan, miként hat. Nem szájbarágva, de használható támpontot kínálva. Önmagában az, hogy a Plútó belép a Vízöntő asztrológiai jelébe és a XVIII. század vége (valamint 2023.) óta nem történt ilyesmi, talán érdekes. Ám megfeleltetések, példák, fogaskerekek és áttételek nélkül nem sokat érő, holt információhalmaz. A lényeg: szem előtt tartani a kiindulási alapot. Minden erre épül:

Az ember kozmikus lény, a csillagokból érkezett, fényre hangolt lélekkel. Igen, ez ellentmond a darwinista, szkepticizmusban (túl)pácolt evolúció-elméletnek. Nem baj. Enélkül minden égi mozzanat véletlenszerűen elhelyezkedő, megokolatlanul kószáló égitestek össze-vissza táncának káoszából megérteni hitt blődség. A belépési szint, az alapok alapja, hogy elfogadd, magadévá tedd: az ember bizony kozmikus lény. E tétel szívedbe emelésével nyílik meg előtted is a végtelen, kéklő ég csillagfénnyel írt üzeneteinek csodakönyve. A másik út ismert: egy ősöd hibázott, lemászott a fáról, a többi pedig immár történelem. Csupán icipicit hosszabb egy percnél az ezt a valóságot bemutató, zseniális videó: https://www.youtube.com/watch?v=1aHl9eOg9fg

Az ember, mint kozmikus lény, ősidőktől az eget fürkészi, csodálja, faggatja. Onnan remél és merít megértést, útmutatást, s ha kell, magyarázatot. Gyűjtögetés, nyomolvasás, halászat közben a fej lefelé irányul, a földet figyeli. Ám a nagyobb lélegzetű összefüggésekhez mindig is magasra emeltük a kobakunkat.

Az ember, mint kozmikus lény, felfelé néz, föntről vár felsőbb, azaz magasabb minőségű útmutatást. A gondolkodás és a szembefordítható hüvelykujj ajándéka mellé a magasra célzás kegyét is megkaptuk teremtettségünk okán. Ez a következő útjelző.

A csillagos ég világának üzenetei – kivétel nélkül – megérkeznek, halló fülre találnak. A hibalehetőség ott mutatkozik, ha a fül hall ugyan, de nem ért. Netán ért is, de a kettő közé odafészkelődik a csillagtolmács önérzete. Mindig, minden egyes esetben (csak) a dekódolás okozhat problémát, nem az égi állás. Mint amikor a tolmács – tudatosan vagy puszta tévedésből – félrefordít. Íme, egy vicc segíti a mélyebb megértést:

„Az amerikai rendőrök tetten érnek egy mexikói bankrablót. Az őrszobán tolmács segítségével hallgatja ki a rendőrfőnök. A kérdés: hová rejtette az elrabolt egymillió dollárt.

-Nem mondom meg – szól a gengszter.

A tolmács lefordítja.

A rendőrfőnök pisztolyt ránt.

-Fordítsa le neki, hogy ha nem vallja be, itt helyben agyonlövöm.

A tolmács fordít, a betörő megijed:

-A harminckettedik utca második házában ástam el egy tujafa mellé.

A tolmács a rendőrhöz fordul:

-Azt mondja, nem fél a haláltól, lője le nyugodtan.”

Kerüld el, hogy rajtad csattanjon a poén, netán te legyél az, akit lelőnek – képletesen, persze. Ne járj így. Ehhez csupán a szívedet kell nyitva tartanod. És nem árt tudnod arról, hogy bizonyos égi minőségeknek létezik alacsony és magas szintje. Hogy egészen pontosan fogalmazzak: adott stimulációt kapsz, ez az, amin nem változtathatsz. Ha közeleg egy Nap-Mars együttállás, semmit az égvilágon nem tehetsz, hogy elmaradjon. Nem működik sem a lécci-lécci, sem a zsebbe dugott, tömött boríték. Egészen biztos, hogy – előre pontosan meghatározható időben – a két égitest találkozni fog. Ami abszolút rendben van, gondot csak a kézfogóról írt vagy mondott előrejelzések fals tartalma okozhat.

Nem való, nem méltó csak az alacsony szinteket (példánknál maradva: erőszakos, agresszív tettek, az ököljog érvényesítése) kizárólagos megélésként beállítani. Nem mondhatsz le a magas szintekről: lelkesedés, lelkesítés, a benned élő félelmek és kishitűségek felett aratott fényes diadal. Ha hiányzik az előrejelzésből maga a fény, ha csak megrémít, ha elkeserít, akkor egyoldalú, egyensúlytalan, hibás, fércmunka. Meg is mutatom, mire gondolok:

„Kos Mars idején kezdeményezel, azaz mindenkibe belekötsz. Nem elégszel meg az egyszerű provokációval: annak ütésváltásba kell torkolnia. Három mondatot jegyezz meg, ami jól fog jönni: „Mi van?” „Mi van?!” „MI VAN???!!!”

Bika Mars idején nem öncélúan erőszakoskodsz. Akit leütsz, ki is rabolod. Nem sajnálod a fáradságot, hogy izmaid megfeszítésével törj föl nyaralókat, hogy kipakold a bent lelt értékeket. Kitűnő időszak védelmi pénzeket szedni.

Ikrek Mars idején alapvetően verbális agresszorrá válsz. Képes vagy mindenkit vérig sérteni, lealázni és elmagyarázni, megértetni az idiótákkal, miért ők a leghülyébbek a világon.”

Látod és érzed az iróniát. A három tavaszi jegy (Kos, Bika, Ikrek) esetében játszottuk el a Mars alacsony szintjeinek féloldalas sugalmazását. Ha ilyen típusú prognózisokba futsz, akkor ne lassíts: rohanj tovább, iszkolj messzire. Mondhatnám: menekülj. A félelem figyelmet kelt, ügyes hatásvadászattal pedig remek eléréseket lehet produkálni. Ne te legyél, aki emeli a statisztikai átlagot.

Föntről, a csillagfényes világból nem kaphatsz olyan üzenetet, hogy igenis meg fogod szívni, mint a bal lábbal kelt torkosborz péntek tizenharmadikán. Csak és kizárólag tudatlan/tanulatlan/hozzá nem értő/nem tiszta szándékú „asztrotolmács” böföghet ilyet.

Olyan égi mozzanat természetesen akad, amire érdemes fokozottan odafigyelni; erre is kitűnő példa az előzőekben említett Vízöntő Plútó esete. De semmi az égvilágon nem mondja, hogy a Vízöntő Plútó sarokba szorít és összever. Emlékezz: soha, semmilyen konstelláció nem kötelez a „rossz” feltétlen, alternatíva nélküli megélésére.

Nem rózsaszín szemüveg.

Nem hurráoptimizmus.

Nem automata üzemmódba rögzített, a gondolkodást és az érzelmeket figyelmen kívül hagyó pozitivizmus.

Az ember kozmikus lény, egészséges elvárása, hogy a csillagos ég üzenetei bevilágítsák földi útját. Hogy ötleteket, támogatást, megoldóképleteket kapjon a Kozmosz tükrében. A cél ennek megfelelően végtelenül egyszerű. Szép, de bonyodalmaktól mentes:

Gyümölcsöző együttműködés, azaz: jókor, jó helyen, jó időben jó dolgot jól tenni. Az ég fényessége mutatja meg, éppen hogyan és miként. Ezt a gondolatot mindenképpen vidd magaddal, mert az ember – kozmikus lény.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Amit az asztrokóklerekről tudnod kell – 1. rész

Amit az asztrokóklerekről tudnod kell – 1. rész

Asztrokókler: ingatag szakmai alapokról látványos, hatásvadász módon próbálja mondandóját égi eredetűnek bemutatva hanyag, felelőtlen és nemtörődöm módon befolyásolni közönségét. Az asztrokókler a hitelesség és megbízhatóság illúziójával kereskedik, hiszékeny emberek megvezetése élteti és mindennél jobban retteg a leleplezéstől. Valószínűleg ezért sem örül ennek a cikksorozatnak.

Valahogy így tudtam – hosszas töprengést követően – meghatározni, mit is értünk asztrokókler alatt. Maga a kiinduló kifejezés összetett szó, én alkottam, legalábbis a google pillanatnyilag nem hoz rá egyetlenegy találatot sem. Asztro: csillag. Ez a kóklertípus jellemzően asztrológus, netán asztrozófus – vagy annak tünteti fel magát. Mert ilyen-olyan mértékű csúsztatás, szélhámosság, tényferdítés sem áll távolt tőle.

A „kókler” főnév definíciójáért egészen a wikiszótárig görgettem, ott ezt a két jellemzőt sorolták fel:

„1. Vásári mutatványos, aki látványos, szemfényvesztő, hatásvadász eszközökkel igyekszik közönségét elkápráztatni.

kókler emelvénye körül bámészkodók tolonganak. A kardot nyelő kóklert a nép szájtátva bámulja.

  1. Átvitt értelembenRavasz ember; másokat hamis, szemfényvesztő fogásokkal magának megnyerő személy.

Egy kókler híres arról, hogy bármit képes eladni a hiszékeny embereknek. A kókler ígéretei mögött nincs valódi érték, szolgáltatás vagy árucikk.”

forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/K%C3%B3kler

Egybevágnak a leírások, immár zsebünkben az asztrokókler definíciója. Mielőtt azonban kóklerfogó vadászatra indulnánk, látnod kell: az élet minden területén találsz kóklert. A lényegi különbség károsságuk mértékében mutatkozik, ennek szemléltetésére hoztam az autószerelőből lett tánctanár, illetve a tánctanárból autószerelővé avanzsált illető történetét.

Dezső. Emberünket nevezzük egyszerűen csak Dezsőnek, fiktív karakter. Megunta, hogy csápos emelőre tett romokkal dolgozik, olajos a keze és hóban-fagyban épp úgy gürizik, mint rekkenő nyári hőségben. Meg aztán túlságosan is elférfiasult a környezete, minden kollégája hímnemű, ahogyan az autókat is jellemzően urak hozzák a szervizbe. Ideje váltani. De merre?

Dezső imád táncolni. Szorult belé némi ritmusérzék és a mozgására sem mondhatjuk, hogy tömbszerűen statikus. Egész ügyesen működteti meggyőző erejét; ezt számos alkalommal bizonyította felesleges alkatrészek vagy költséges, ám adott szituációban szükségtelen munkafolyamatok ügyfélre melegítésével. Nosza: irány a tánctanári pálya! A tükrös terem az év 365 napján fűtött vagy klímával hűtött. Tiszta parkett, illatos hölgyek, kedves urak, mi kell még?

Dezső ugyan ért a Swifthez meg a Twingóhoz, de azt csak kapiskálja, mi a különbség twist, tangó és swing között. De azért viszonylag jól elboldogul. Táncoktatás közben kifejezetten gyakorlatias tanácsokat ad. Dezső tánckókler. Mi a legnagyobb probléma, amit okozhat?

Angolkeringőt tanít be bécsi helyett és mindenki rajtad röhög a szalagavatódon.

Rossz lábbal indulsz.

Beléd sulykolja, hogy mindig tudd, hol a kályha és bárhol ropd is, vigyél magaddal egy kartonból hajtogatott, zsírkrétával élethűre rajzolt papírkandallót, csak úgy arathatsz táncbabérokat.

Kellemetlen következmények mind, az igaz. De lássuk be: komolyabb bajod nem származik belőle. Nem úgy fordított helyzetben. Ehhez hősünket átnevezzük, mostantól Dénes képében szemléltetni, mi történik, ha a tánctanár szegődik el szerelőnek.

Mindenki okoskodik. Puhatestűnek, gyengének nézik. Kifigurázzák. Még az is megeshet: összesúgnak mögötte. Különben is: a YouTube és a TikTok korában már nem akkora biznisz táncot tanítani. De az emberek még mindig beteszik a sejhajukat az autóba, ami időről időre el is romlik alattuk. Ha mégsem, akkor rendszeresen szervizeltetik, tehát arra is költenek. Irány a szakmaváltás!

Dénes szorgalmas ember. Addig nézi a videókat, amíg rutinosan képes olajat cserélni, fékbetétet állítani, szivárgó vízcsövet javítani. Fel is veszik, jó pénzért, mert a szakmában évek óta ordító szakemberhiány tombol. A fantáziádra bízom: vajon jó érzéssel töltene el, ha Dénes adná vissza a kulcsot azzal: mind a négy féktárcsát és -betétet lecseréltem, a kormányösszekötőt úgyszintén, tessék nyugodtan elindulni Korzikára, a kocsi olyan, mint a Schaffhausen?

Kóklerek. Dezső is, Dénes is. Ahogy láttad, a fő különbség károsságuk mértéke. Az egyik kellemetlen, a másik közvetlen életveszéllyel fenyeget. Az asztrokókler esetében sincs másképp, bár itt a helyzet némileg fonákabb. Te is a képbe kerülsz, mert rajtad is áll, milyen mélységben hagyod, engeded meg, hogy életedben kártékonykodjon egy (több) ilyen jószág. Ez általában a következő három módok valamelyikén keresztül valósul meg:

Belepiszkít az

énképedbe,

a valóságodba,

a jövőbeli lehetőségeidbe.

Ha te és én úgy élnénk, mint a régi korok klasszikus polihisztorai, nem kéne soha előrejelzést olvasni, vagy felkeresni egy asztroszakembert, mesélje ugyan már el, ki is vagyok én valójában. Akkoriban mindenki tudta, tisztában volt vele: az égből jött, gyökerei a föld középpontja felé nyúlnak. Ismerték a csillagok járását, a Kozmosz ritmusát; emiatt valószínűleg nem is értették volna, mit jelent az „asztrokókler” kifejezés. Mára azonban messzire távolodtunk ettől az ideális állapottól. Éppen erre épít kóklerünk.

Az asztrokókler káros, ám mégis hasznos. Ezt a látszólagos, felszíni ellentmondást hamar fel is oldjuk. Károsságáról még bőven szót fogunk ejteni, ám tudnod kell, hogy nem véletlenül futottál bele. Bármilyen kellemetlenül is érint: éppen arra a tapasztalásra van szükséged, amit ő szállít neked. Akad valami, amit tőle és általa tanulhatsz meg. Ez néha hasonlít egy kijózanító pofonra. Ha égetted meg magad valaha is villanytűzhelyen, később mindig odafigyelsz: tényleg kihűlt-e már az adott vaskorong.

Rettenetes érzés kizárni magad az autódból. Bő másfél évtizede elkövettem ezt a hibát. Betettem a kabátomat a csomagtartóba, mellé a kulcsot, majd lendületesen lecsuktam a full fapados – ideiglenes – céges autó ötödik ajtaját. Nem kellett volna. Kora reggel, Pest megye egyik kedves községének kies külterületén kaptam meg azt a leckét, amit azóta is őrzök. Soha többet semmikor nem bakiztam: ez az egy eset megtanított, hogy akár kulcs, akár bármilyen nyitószerkezet is tartozik adott acélszekérhez: győződjek meg, a zsebemben van-e. A kókler, bár valóban ártalmas, ezen a módon mégis hasznodra válik. Ehhez persze te is kellesz. Pontosabban a hozzáállásod, hogy ne sérelmet szenvedett áldozatként lásd magad.

Minden okkal és értelemmel történik, vagy, ahogyan gyakrabban hallhatod: semmi sem véletlenül esik meg. A kóklerattak sem. Amit azonban feltétlenül érdemes átgondolnod: vajon tényleg meg akarod fizetni azt a (túl magas) árat a tanulásért, tapasztalásért? Egyik leggyakoribb, egyben legsúlyosabb példának a Szaturnusz kínálkozik. Ha a VII. házadban van és asztrokóklerrel hozott össze a sorsod, akár olyasmiket mondhat neked, amit itt és most direkt nem akarok leírni. Mindenesetre nem túl üdvösek.

A kókler vagy nem tudja, vagy nincs tisztában a determináció és a predesztináció markáns különbségével. A fontoskodó latinos kifejezések helyett érthetően, magyarul: kényszerpályás muszáj vagy lehetőség. Ennek a témának a könyvben (https://ladonyijanos.hu/a-konyvrol-a-stellalarol/) külön alfejezetet szenteltem, ezért nem mennék most mélyebben bele. A lényeg:

Jósol és kinyilatkoztat. Mondandója végére akár oda is biggyeszthetné: fellebbezésnek helye nincs. „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” Ezt ugyan Dante Poklának bejáratához írták ki (és Babits Mihály fordította), de éppúgy helyálló lenne kóklerünk zugkuckójának szemöldökfáján is.

Az asztrokóklerekről szóló sorozat második, következő részében mesélem el a további tételeket:

– ki nevezheti magát (jogosan és megalapozottan) asztrozófusnak – ennél a pontnál egészen az ókori Egyiptomig, azon belül is Tutanhamon fáraó sírkamrájáig utazunk vissza a messzi múltba,

– ismertetőjegyei a jelenben; szóhasználata, viselkedési mintái, közösségi médiás jelenléte.

Napokon belül érkezik a sorozat második része. Kívánom, hogy az eddigiek is hozzanak értékes, támogató felismeréseket és vezessenek bölcs döntésekhez.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

 

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Piros lapot a riogatásnak!

Piros lapot a riogatásnak!

Aki egy előrejelzésben meg akar ijeszteni, az vagy tudatosan űzi a „fekete mágiát,” vagy suta, mint a jégre tévedt, túlsúlyos lajhár. Konklúzió: egyikkel sincs, nem szabad, hogy dolgod legyen. Kulcsfontosságú, nem túlhangsúlyozható üzenet – különösen a mostani, jelentős fordulatokban bővelkedő időkben.

Képes vagy eldönteni egy előrejelzésről, hogy az jó-e, vagy sem. Erről írtam egy alapos cikket, itt érheted el: https://ladonyijanos.hu/a-titok-amivel-eldontheted-jo-e-egy-elorejelzes/  

Konkrét szempontrendszerrel, ismérvekkel találkoztál, azaz élesre kalibráltad precíz műszeredet. Használd és működtesd. Kerüld el, előzd meg, hogy egészséges kérdőjelezés, emberhez méltó kritikai érzék nélkül szívj magadba olyasmit, ami rémíteni akar. És nem, nem azzal van baj, ha félni akarsz. Arra is kínálkozik remek megoldás.

Ajánlott módszerek félni szándékozók számára: ütős thriller nézése, bungee jumping, harcikutya hergelése a megszűnő kerítésvég felé sétálva. Habitusodtól függ, mi az, ami kellemes borzongást vagy akár páni félelmet vált ki belőled. Ne a kozmosz és legfőképpen ne az égi történések krónikája töltse be a szerepet. Egyik sem zabszemszorításra való.

A célérték a magasra mutatás. Ennek megértéséhez semmilyen előképzettség nem szükséges, még a józan paraszti ész sem. Föntről olvasott információ magasra kell, hogy mutasson. A fény és a fényesség felé kell, hogy irányítson, motiváljon; ha az szükséges, ösztökéljen.

Ennek ellenére mégis, nap nap után belefuthatunk rettegésgerjesztő asztrookádékokba. Sokat töprengtem rajta, miért történhet meg, végül a következőkre jutottam:

Rossz módszerrel, rossz tananyagból, rossz tanítótól tanult. Félretette egészséges esztétikai érzékét és böfögi föl, amit bevett. Ilyenkor még a jószándékot is feltételezhetjük, de semmit sem ér. Vagy:

Képtelen szabatosan megfogalmazni valamit. (ez amúgy – önmagában – nem lenne baj, csak ne írjon, ne publikáljon) Mint az időjárás-jelentés idején. A meteorológus látja a vastag, csapadékkal csurig töltött felhőket. Nem mindegy azonban, mit és hogyan mond róla.

Nem méltó özönvízre, mindenedet tönkre áztató, sárdagonyát fialó rettenetre fókuszáltatni. Ahogy való: ennyi és ennyi milliméter eső várható, ekkor és ekkor. A gombászok örülnek, az ácsok és tetőfedők kevésbé.

A tényt kell közölni, nem a belőle fakadó félelmeket projektálni. Ha lyukas a tetőd, magadtól is aggódni kezdesz, ha pedig vargányára mész, akkor egy helyett két kosárral indulsz a tölgyesbe. Okos, talpraesett felnőtt vagy, aki képes következtetéseket levonni.

A lényeg: az égi erők együttműködésre késztetnek és nem kényszerítenek térdre, meg nem löknek porba-sárba. Éppen ezért, ha ilyesmit olvasol, fontold meg a nyúlcipő felhúzását.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Nézz az ég felé! – céllal, elvárással, méltón

Nézz az ég felé! – céllal, elvárással, méltón

Várd el az értéket egy asztrozófiai/asztrológiai előrejelzéstől! Alapvetésként kezeld, hogy valahol megtalálható benne. Különböztesd meg a kizárólag a szórakoztatásról szóló tartalmaktól – azzal, hogy magasabb elvárásokat támasztasz. Kell, hogy adjon pluszt, többletet; olyasmit, amivel valóban gazdagabbá válsz. Amikor ezt állítom, a következő – eddig kellően nem hangsúlyozott – dologra gondolok:

Celebek hálószobatitkai,

dekázó kiskacsa,

a tíz legviccesebb szelfibaki.

Ezt a sort több millió példával lehetne még hizlalni. A – nem csak – közösségi média ontja magából a hasonló tartalmakat. Clickbait – ezt szokásos említeni velük kapcsolatosan, amit „kattintásvadász”-ra fordítottak, elég sántító magyarsággal. A cím azonban még nem minden, mert ilyet egy csillagfürkész is adhat az értekezésének. Valahogy így:

Három ok, amiért a Kosok képtelenek a hétvégén ellenállni egy Bika csáberejének,

Így rúgja ki alólad a kisszéket a felbőszült Plútó,

Elérkezett a szigorú Szaturnusz bosszúja, a valódi Csillagok Háborúja.

Ha ezek után még rá is kattintasz, mindenképpen fogalmazd meg az elvárásodat. Ez pedig mutasson túl a vegytiszta szórakozáson. Az is teljesen rendjén való minőség, de nem az égi történések krónikáiban.

Legyen célja, értéke annak, hogy a csillagok világát tanulmányozod. És nem, nem a Kozmosz tisztelete miatt. Azt ugyanis nem várja el se tőled, se tőlem, se senkitől. Magad miatt. Égi eredetű, kozmikus lény vagy. Oly sok dolog szórakoztathat „csak úgy.” Az égfürkészés a profán minőségek fölött helyezkedik el és ennek okát megértened végtelenül egyszerű. Íme:

Égi eredet. Ahogy rád is, úgy a csillagok, bolygók világáról szóló előrejelzésekre is igaz. Ennek felismerése kulcsfontosságú, ugyanis így emelkedhetsz az üres scrollozásból

figyelő,

értő,

észrevevő létezővé. Már ezért megéri.

Érvényes, bepecsételt vízum a kiemelkedés világába. Ezt kínálja fel a megfelelő, értékfókuszú, magasra pillantó tekintettel befogadó hozzáállás, amikor asztrozófiai bejegyzéseket olvasol. Ezt pedig fixen földre szegezett tekintettel soha nem érheted el. Válts, pillants fel és engedd, hogy megnyíljon – és megérkezhessen – mindaz, ami odafönt van.

kép: pixabay.com

Miért olvasnál humortalan előrejelzéseket?

Miért olvasnál humortalan előrejelzéseket?

Nem lehet célérték, hogy ásítozva olvass egy előrejelzést. Az asztrozófia kitűnő eszköz. Megmutatja, milyen égi energiák várhatóak. Ami ennél is fontosabb: jelzi, hogyan hatnak rád, életedre. Nem nehéz belátnod, ez – alapvetően – szuper dolog. Nem is itt a bibi. Ahogyan a legjobb bort sem tudnád eladni pléhkannából, úgy a legprecízebb tranzitelemzés sem ér semmit. Önmagában. Ha nem érthető.

Az előrejelzésnek közérthető formában kell várnia téged. Vagy elolvasod, vagy sem. Ha úgy döntesz, figyelmet szentelsz a pillanatnyi csillagállások krónikájának, szuper. Ám nem érezheted azt, hogy rossz ajtón nyitottál be a nyelviskolában. A előrejelzés nem hasonlít a kínai nyelvleckéhez. Értelmezése a befogadás szándékát és az olvasás készségét kívánja csupán.

A két alapvetés kipipálása után mondhatjuk el: nincs egyenlőbb információ. Politikailag korrekt módon: bőrszínre, nemre, vallásra, lelkiismereti meggyőződésre tekintet nélkül ugyanaz az égbolt fényeskedik mindannyiunk felett. Éppen ezért tudnod kell: üzenetei a társadalomban elfoglalt pozíciótól függetlenül érvényesek. A híd alatt lakó, kevéssé látványos egzisztenciájú ember és az MTA rendes, állandó tagja egyaránt kozmikus lény. Azonos égi állás talán más-más analógiában ölt testet, de az eredő egylényegű.

Döntő jelentősége van azonban az értelmezési százaléknak. Mit jelent ez a különös kifejezés? Az előrejelzés jellemzően hemzseg a szakszavaktól. Asztrozófusként könnyű a lelkesedés csapdájába esni. Én sem vagyok kivétel, sőt. Meglátni és lángra lobbanni egy kitűnő konstelláció láttán – könnyen megesik. Itt a kézifék behúzásának pillanata. Leírhatom asztrozófusul, tudományos módon, hogy az aktuális Nap-Merkúr oppozíció egzakt quadratban áll a Vénusszal. Direkt nem létező példát hoztam, mert nem ez a lényeg.

Mindenfajta „előképzettség” nélkül is kell, hogy mondjon valamit számodra a csillagútmutató. Nem is valamit: mindent. Meg kell, hogy értsd. Kevéssé üdvös a csillagfürkész öncélú önkifejezési platformjának tekinteni egy közzétett előrejelzést. Az egyik – elsődleges – eszköz, amivel közelebb hozható a csillagok világa a Földön élő emberhez, az édes anyanyelvünk. És persze a humor, mert anélkül még az anyanyelv sem igazi.

A cél: előbb-utóbb ismerősként köszöntesz égitesteket, csillagképeket, kozmikus helyzeteket. A bensőséges viszony lassankénti felépülésének eszköze, ha mosolyogva olvasol róluk. Humorral átszőve, mégsem profán módon. Mit is jelent utóbbi? Ha mondjuk szembe jön veled: „a szemét szottyos Szaturnusz szorítja össze lehetőségeidet,” tudd – nem érdemes tovább olvasni. A „tetű Plútó,” „dögös Vénusz,” „kanos Mars” típusú jelzőzés is ilyen.

Bevallom, néha élek a meghökkentés eszközével. A hatásvadászat amúgy sem áll tőlem távol. Előrejelzés íráskor egy furcsa, elgondolkodtató kép, egy bizarr asszociáció magas célt (is) szolgál. A kibuggyanó röhögésen túl a különös kép megragad benned. Emlékezni fogsz rá. Például egy közeledő Vénusz-Merkúr együttállást lehet tényszerűen is, a száraz asztronómiai adatokkal tálalni. Ha azonban azt olvasod: a Merkúr egyre közelebb oson a Vénuszhoz. Pajkosan megcsiklandozza és a szerteguruló nevetésgyöngyök segítenek áthidalni emberi kapcsolataid gubancait – arra könnyen visszaemlékszel. Előhúzod elméd egyik zugából, mert kép, érzelem és élmény társul hozzá.

De soha nem lehet profán az égi krónika. Lássuk a példát egy retrográd irányba forduló Plútóról. A kis betolakodó (hiszen tudományosan már törpebolygósították) érzi, valami csikarja a hasát. Összeráncolt szemöldökkel keres egy félreeső bokrot. Odakocog, begörbíti a hátát és guggolva engedi, hogy kirobbanjon belőle a felgyülemlett sz@r. Majd dolgavégeztével sóhajt egy nagyot, megkönnyebbülve feláll, lehúzza a gatyáját és kitörli a kimeneti nyílást.

A maga otromba módján vicces, el is mondja a lényeget, de ne a parkba sz@ró Plútó maradjon meg benned. Bármilyen alpári és vaskos humor húzható is rá.

Tudd: a színek, árnyalatok és képek érted is vannak. Azért mesélnek a csillagok és bolygók, hogy a történetükön keresztül érkezzen meg a tanítás. Emlékezz: a száraz módon eldarált tananyagot magolnod kellett. A talpraesett pedagógus mesélt, szemléltetett – úgy adta át a tudást, hogy évtizedekkel később is emlékezel rá. Hidd el Tapasztald meg: Pitagorasz tétele mellett az ég szemlélése közben is ez a legjobb módszer.

u.i.: a szakzsargonról egy szemléletes és pikáns személyes példa. Bő hat éve esett meg egy gödi asztrozófia táborban. Ebéd után két ifjú asztrozófus/palánta ült a faház előtt, kedélyesen trécselve. Az arra elhaladó, szintén fiatal és felettébb mutatós leányzó után szinkronban fordult a fejük. Ekkor hagyta el egyikük száját az engem kirobbanó röhögésre késztető tőmondat: „igazán tranzitálhatna az ötös házamban!”

A másnak nem sokat mondó kijelentés megfejtése: az ötös ház – többek közt – a szexualitás, a szeretői kapcsolódás életterülete is. Tranzitál: megérkezik és áthalad. Asztroszlengbe szedett vágytolmácsolás, úgy, hogy más ne értse. Ez a tolvajnyelv tipikus megjelenése. Nem (csak) azért meséltem el, mert fuldokoltam a rám törő hahotázástól. Ennél fontosabb, hogy nem érezheted a kirekesztettséget, az ilyen jellegű kívülállást, ha és amikor lényegbe vágó, égi változást tolmácsol egy asztrozófus.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

 

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

igen, igen… egy kis asztrozófia, de tegyél bele némi humort… így, ni… jó lesz! 🙂

Pin It on Pinterest