Színes, varázslatos égi mozzanat
Ritka bravúr egy film, könyv, mese második részét élvezetesebben elkészíteni az elsőnél. Bölcs alkotó nem is próbálja versenyeztetni a kettőt, mert ismeri a nosztalgia hatalmát. Amivel először találkoztál, beállítottad origó-minőségnek. Ahhoz mérsz és viszonyítasz minden továbbit. Ha magas a léc, úgy könnyen futhatsz csalódásba. Ezért – is – igyekeznek a repetakészítők másképp fűszerezni, árnyalni és nem ugyanazt eladni neked, szimplán felturbózva.
Az ügyes folytatás azonban emlékezetes. Nem csak önmagában, sőt: kiemeli az első részt. Utólag is. Rámutat, milyen erények származnak az eredeti műből. Szálakat ereszt vissza, amiket felgombolyíthatsz. Látod, hol vetette el az alkotó a magokat, amiket technikásan kisarjasztott a következő művében. Valójában azonban rólad szól a folytatás. Neked ajánlja fel a gesztust, hogy látnoki, zseniális énrészedet megsimogattassa veled. Mert te már akkor érezted, tudtad, hogy ebben több van, hogy fejleszthető. A széles mosolyt és a vállon veregetést megérdemled. Nem baj, hogy ez is a terv része.
Minden égi történés valamiben különbözik a többitől, a korábbitól. Soha, semmikor nem láthatod pontosan ugyanazt a csillagos égen, mint tegnap, öt hete, vagy háromezer évvel ezelőtt. Igen, felfigyelhetsz hasonlóságokra, néhány mintázat is megmutatja magát, de az egyszeri, pillanatnyi csoda minősége állandó. Ennek jegyében szőtte a Nap-Mars együttállás fonalát a Kozmosz. A forgatókönyv alapjait ismered, már átolvastad. A történet lényegi pontjai azonosak. Feltűnt a színen azonban egy új szereplő. Egy hős.
A mai világnak égető szüksége van hősökre. Ha lehet, akkor szuper legyen, a szimpla hérosz kissé ódivatú. A képernyőn testet öltő új szereplő a Neptunusz. A misztikus, a titokzatos, a varázsló. Akit nem tudsz marokra fogni, létét mégse kérdőjelezi meg senki emberfia. Az álmok, a vágyak, az ihlet, a csillagpor égi mestere. Mélységek és magasságok leheletfinom ura. A magasabb világokkal állandó kontaktusban munkálkodó fényszál-védnököt kétségek nélkül ismered fel. Persze, könnyű dolgod van, mert már vártad.
A cselekvő-átalakító erőkhöz magasabb útmutatást kapsz. A szokásos agyalás és a klasszikusnak gondolt töprenkedés nélkül ismersz fel szélesebb összefüggéseket. Önmagadat törekvéseiddel együtt helyezed el a tágabb környezetben. Ezt a képet pedig fentről, magasból szemléled. A perspektíva feltárja előtted a síkból nem látszó mozgásokat, szálakat, pozíciókat. Szemed is többet lát, de ami fontosabb: belső horizontod is távolodik, magyarán messzebbre tekintesz. A jövő nem holnap végződik. Képes vagy tervezni. Nyitod a körzőt és növeled az ívet. Mert jólesik, hogy az itt és mostban végzett cselekedeteiddel hatni tudsz az előtted álló időkre. Hatalmadban áll javítani azon, amivel később találkozol.
A történet összefésülése rád vár. Te tudod, te tudhatod igazán, számodra mit jelent a Nap-Mars együttállásba emelő, jobbá tevő módon (trigon fényszög) kapcsolódó – egyébként éppen és látszólagosan „otthon,” az általa uralt Halak jelében hátráló – Neptunusz. Túljutottál azon, hogy előre megrágott, bedobozolt, kész válaszok után kutatnál, amiket csak be kell dobni a spirimikróba és három perc múlva fogyaszthatod. Réges-rég felébredt, felhorgadt képalkotó vágyad. Éppen ezért ideillesztem a Nap és a Mars eredeti meséjét. Már ismered az új szereplőt. Vetítsd le a te saját filmedet! Emeld be az új hőst, a Neptunuszt. Csütörtöktől vasárnapig vele forog az égi szélesvásznú.
„Kényelemért kényelmetlenséget vállalni? Néha megesik. A hosszú futamidejű harmónia elérése ínycsiklandóbb a fotelmélyi, passzív punnyadásnál. Ehhez még csak szuperhősnek sem kell születned. Nem elvárás, hogy önmagától aktiválódjon a tomporodba épített spirálrugó, ami aztán kiröppent a tespedtségből. Nyugodtan jellemezheted magad a nyugodt, kevéssé temperamentumos, ráérős jelzőkkel. Általában. Ez azonban a „szokásos” életviteledre vonatkozik.
Képes vagy ritmust váltani. A tempó nem szentírás. Kőbe sincs vésve. Tudtommal ember még nem született beépített tempomattal. Magyarán: ahogyan le tudsz lassítani, ha kell, ugyanúgy szempillantás alatt felpörögsz. Nem én mondom, így konstruált meg bennünket a Teremtő. Vagy – ha ebben hiszel -, miután lemászott a fáról az a bizonyos majom (aki amúgy sokkal jobban boldogult a lombok közt, ágakon ugrálva), az evolúció girbe-gurba útjait járva elmaradt a haladási sebességet konstans módon rögzítő agyi központjának véletlenszerű kifejlődése. Ennek következménye a változtatásra való fogékonyságod.
A langyos sz@r nem kényelmes. Ülhetsz benne, de jellemzően rövid ideig. Aki életforma-szerűen trágyábancsücsülő, nem biztos, hogy a szó átvitt értelmében emberi éltet él. Emberként sorolható be, ha rendszertani oldalról közelíted meg. Ám létezése közelebb áll a vegetációhoz, mint az (élethez) Élethez. Kevés idő elteltét követően égető szükséged ébred kilábalni a pöcelétből. Annyit ugyanis nem ér sem a valós kényelem, sem annak illúziója, hogy ilyen fokú méltatlansággal avasodjon össze.
Időről időre késztetést érzel, hogy felkelj és cselekedj. Például kitakaríts. Szellőztess. Abban a pillanatban aktivizálod magad, de a cselekvés rövid ideig tartva szolgálja a tartós pihenést. A Pareto-elvet a közgazdaságtan gördítette a köztudatba. Ez a gondolatgolyó így szól: a megtermelt javak 80 %-a lakosság 20 %-ához kerül. A föld 80 %-a az emberek 20 %-ának tulajdonát képezi. A cég bevételeinek 80 %-át a vevők 20 %-a hozza. A sor gyakorlatilag vég nélkül folytatható.
Ha 80 %-ban, azaz túlnyomó többségében a kényelem vezérel is, most a 20 % aktiválódik. Éppen a másik 80 kedvéért. Elvégzed mindazt a munkát, amit a harmónia, az egyensúly kíván. Nem mellékesen pedig a jövő magasabb minőségéért, a letölthető életszoftver pro verziójáért is munkálkodsz. Hirtelen jövő tetterődnek kozmikus oka van, persze. Már sejtetted, de csippentsd ujjad közé a lepel sarkát és lendületes mozdulattal rántsd le a selymet az erő-eredőről.
Cselekvő energiáid, azaz lobogásod éledése két tüzes princípium találkozójának jóvoltából izmosodik. A Skorpió asztrológiai jelében járó Nap és Mars áll együtt, egzakt módon – november 13-tól 21-ig. Kettejük összmunkája hajlamosít megtenni mindazt, ami belső békédet szolgálja. A klasszikus példa hűen szemlélteti, mire készülj.
Adott a házikód: otthonos, melegséges fészekkuckó. Duruzsoló kandallóval, teli éléskamrával, kicsit a Bilbó- és Frodó-féle Zsáklakra hasonlít. Szép, jó, a benne telő életed minden napja kellemmel bélelt. Mégis, a festés megfakult. Az ajtók-ablakok mázolása itt-ott lepattogzott. Az üvegfelületekre bizony ráfér egy kiadós suvickolás. Amikor mélytüdős, nagy sóhajjal nekifogsz a tisztasági festés-nagytakarítás-lomtalanítás triójának, nem éppen repeső szívvel teszed. Felfordulás, por és kosz jár munkád nyomán. Mégis megteszed. Kételkedés nélkül, mert tudod: jó neked. Sokáig. Takarítani ugyan eztán is kell majd, de szép, csinos falaid és nyílászáróid évekig szemet gyönyörködtetnek.
Tűz, világosság: rálátás és mozgásba lendülés együtt. A kezdeményezőkészség ötvöződik a szeretettel végzett cselekvéssel. Magyarán: mosollyal, belső derűvel ténykedsz. Összepréselt ajkak és fogak közt szűrt b@zmegelés nem játszik, nem méltó. Derű és erő kombója hegyeket mozgat. Olyan jó megélned, hogy korábbi belső ellenállásod fizetés nélküli szabira kullogott. Önszabotáló hangocskád torkára forrott a szó, mintha csak jégcsapot szopogatott volna naphosszat. Mellékhatás: „a helyemen vagyok, teszem, amit kell” jó érzése.
Elért eredményeid tartósak. Ezt azért jó tudnod, mert így könnyebb az izommunka is. A csillagok világába pillantva a Mérleg fényábráját látjuk a Nap-Mars kézfogó hátterében. A jövő serpenyőjének oldala felé lépdelnek végig. Az üzenet nem is lehetne egyszerűbb. Jelen időszakban vetett magjaid, most megvalósított cselekedeteid jövődet szolgálják. Azt a bizonyos eljövendőt, aminek mértékét, a megugrandó lécet a múlténál magasabbra kalibráltad. De tudd: megugrod. A Nap-Mars tüze feléleszti a hozzá szükséges energiáidat.
Tanácstalanság pedig nincs. Rálátás és a helyes irány tudása alapbeállításként jelenik meg. Ez a céltudatosság megóv erőid forgácsolódásától. Összpontosítva, felesleges kitérők nélkül dolgozhatsz. Időnként még ezt a kifejezést is idézőjelbe teszed. Mert átérzed a nagyszerűségét: nem is munka, amit önként, mosolyogva végzel, ráadásul tartós harmóniát kínál. Ma és a kiterjesztett holnapodban egyaránt.”
kép: pixabay.com
– ha tetszett a bejegyzés,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
