A Déli Hal misztikus üzente, a Fomalhaut csillag titka

A Déli Hal misztikus üzente, a Fomalhaut csillag titka

Hal. Több, mint pikkelyes-uszonyos vízi élőlény. Jóval több. Amit eddig tudtál a halak természetéről, azt egy kicsi spirituális plusszal egészítjük ki – ez a mai cikk célja. Az apropó pedig két ragyogó csillag találkozója. Egyikük a Nap, őt nem szükséges különösebben bemutatnom.

Központi csillagunk büszke névadója a Naprendszernek. A másik résztvevő neve különös csengésű: Fomalhaut. Ő a Déli Hal (Pisces Austrinus) legfényesebb, alfa csillaga. A találkozó 2024. február 22. és 24. között egzakt. Ígérem, innentől kezdve izgalmasabbá válik a bejegyzés; a szikár tény-adatokat viszont a precizitásra való törekvések miatt nem mellőzhettem. Mit kell, mit érdemes tudni a Déli Halról?

Bőség. Ha csak egy szót jegyzel meg, az ez legyen. Markáns bőség-szimbólumot tisztelhetünk a személyében. Persze ne csak Dagobert bácsis, fékeveszett, dollárokat okádó, elszabadult tömlőre gondolj. Bőség, kiterjesztő értelmezéssel. Javaslom, ízlelgesd a következő jelzőket – amelyik pedig mélyebben megérint, azzal bátran kapcsolódj össze a Déli Hal szépséges égisze alatt. Jómód. Jólét. Természetes, áradó bővelkedés. Van mit a tejbe aprítani. Hangsúlyozom: ne korlátozd anyagi-pénzügyi vonulatra. Érvényes kapcsolatokra, ihletre, nevetésre – és persze szerelemre is.

A hal misztikuma az egyik legkülönösebb természeti jelenség. A titok abban rejlik, hogy szinte soha nem töprengünk el rajta. Halat látni nem túlságosan ritka élmény. Enni sem; akár sütve, halászlébe főzve vagy éppen konzervdobozba zárva kerül az asztalra. Finom, ízletes és – többnyire – egészséges is. Arra azonban nem szoktunk gondolni, hogy a hal szabadon mozog lent és fent között. Bár a mondást mind ismerjük: él, mint hal a vízben – ritkán töltjük meg valós és velős tartalommal. A mederfenék és a vízfelszín közötti világot kedvére járhatja be. Sőt: akár ki is ugorhat belőle, hogy visszaloccsanjon a hullámok közé. Szabadság. De nem a hétköznapi értelemben.

A fogságban tartott hal is szabadon mozoghat. Az megeshet, hogy kicsi, szűkös életteret biztosítanak neki, de magát a mozgását nem tudják korlátozni. Amikor halra hangolódsz, ezzel a minden körülmények közötti szabadsággal kerülsz egy hullámhosszra. Meg persze a lelked világával, hiszen a hal vízben él. Víz – lélek, érzelmek. Igen, a hal egyúttal lélek-megtestesítő is. Ez pedig már felelősséggel is jár, az azonban nem kell, hogy teher legyen. Sőt.

A lelked szabadsága a te saját, személyes felelősséged. Ahogyan a halat képtelenség pórázra verni, úgy a lelked sem korlátozhatja terajtad kívül a világon senki más. Igen, történhetnek dolgok, amik megérintenek, Isten ne adja: befordítanak, de az első sokk utáni válaszreakcióidat szabad döntésed alapján határozhatod meg. Ez az érték és a felelősség kényes, ám gyönyörű libikókája a hal szimbolikájának varázstükrében csodálva. Persze ennél még jóval többet kínál a derék uszonyos.

Isteni minőség. Ez is benne van, mégpedig nem is túl halványan. Nem vallási értelemben; annál magasabbra célozva hozza közel az istenség lélekfogalmát, minden profaneitás fölött. Amúgy pedig maga a vallás is hemzseg a halas példáktól, analógiáktól és jelképektől. Valószínűleg nem azért, mert nem találtak volna jobb marketinggel bíró jószágot ilyen célokra. Így érkezünk el a Déli Halhoz.

Déli, azaz a déli égbolton található, az északi félteke embere számára „lenti” minőség. Lenti, tehát benti; inkább az érzelmek, a lélek birodalmára fejt ki hatást. A csillagzat alfája egyik mai főhősünk, a tündöklő Fomalhaut csillag. Nem kispályás égitest, az biztos.

A régi világban úgy vélték, négy csillag tartja magát a Világot. Őket – találóan – világoszlopoknak nevezték, íme: Aldebaran (a Bika szeme), Regulus (az Oroszlán szíve), Fomalhaut (a Déli Hal alfája, mai történetünk főhőse) és a csodás Antares (a Skorpió szíve). Egyértelműen nem rossz társaság, no. A Fomalhaut – túl azon a „semmiségen,” hogy tartja a világot – azonban tesz még valamit. Olyasmit, amit más nem tud: őrzi a Mennyek Kapuját.

Mennyek Kapuja: hangzatos, de se nem túlzó, se nem fellengős kifejezés. A csillagok világában a Szobrász (Sculptor) fényábrája viseli ezt a „ragadványnevet.” Itt egészül ki a fent és lent és a szabadság: rajtad áll, be akarsz-e lépni a Menynek Kapuján. Ez persze a valóságban nem éppen olyan, mint egy Disney-filmben; se arany ciráda, se naplemente, se érzelmes zene. Mert nem kell, hogy a külsőségekről szóljon, hiszen ott van. Benned is, bennem is – mindenkiben. Igen, még abban is, aki se nem tud róla, ha pedig ismerné, inkább kinevetné. Még.

Döntési lehetőséget kapsz. A Nappal együtt álló Fomalhaut világítja meg: választhatsz. Milyen tettekkel akarsz továbbhaladni utadon? Át akarsz-e lépni a benned magasodó kapun? Akarod-e, hogy magasabbra ússz? Figyelem! Itt már nincs se coach, se tréner melletted. Nem kapsz excelbe rendezett feedbacket a heti teljesítményedről. Magad vagy magadnak – magadért. Ez az egyik legszebb benne, mert külső ösztökélés, „idegen” ösztönzés nélkül mérheted le, akarsz-e és ha igen, akkor merre haladni. Ezt pedig semmi más, mint a tetteid mutatják meg. A cselekedeteid nyitják, nyithatják ki a belső Menynek Kapuját. Igen, benned. De légy körültekintő: nem nyílik túl szélesre.

A Mennyek Kapuján csak Te férsz be. A fals hangok, az elhízott önén (ezt szokták egónak címkézni), a felesleges vadhajtások nem tudnak veled együtt bejutni. Ha ragaszkodsz hozzájuk, kint ragadsz. Amennyiben állhatatosan munkálkodsz a bejutáson, úgy szépen lehorzsolódnak rólad. Tudod: a mennyben nincs helye a szennynek. Ennyi.

Tettek és cselekedetek. A Nap, aki három napig együtt áll a Fomalhauttal, cselekvő énedet jeleníti meg születési képletedben. Szép, olykor kifejezetten gyönyörű az elmélet. A vizsga azonban a tett. Hiába a remek tervrajz – mindent az elkészült építmény milyensége dönt el. A mindennapokban tanúsított magatartásod határozza meg, ki vagy valójában, nem az, hogy egy olimpiai döntőben hogyan versenyeztél. Itt kanyarodunk vissza a szabadsághoz, ami édes, ám súlya is van, amit felelősségnek hívnak. Erre nyitja rá a szemed a Nap-Fomalhaut találkozó.

A Mennyek Kapuja jó hely. Azt mondom: érdemes belépni rajta. Ha vonz: tégy úgy, hogy méltóvá válj rá. Belépni csak tisztán tudsz; ehhez azonban a jelen napok-hetek markáns és több vetületű „vízöntősége” is segítséget kínál. Ahogy a beharangozóban ígértem: egy apró praktikával is készültem, hogy jobban, mélyebben és személyesebben hangolódhass a Déli Hal alfájával pacsizó Nap energetikájára.

Készíts halat. Igen, te. És nem, nem serpenyőre, tepsire, vagy haltálra gondoltam. Rajzolj. Mi kell hozzá? Papír, olló, színes ceruza, filc, zsírkréta. Először is: gyújts gyertyát vagy menj ki a szabad ég alá. Csendesedj kicsit el és hangolódj a „hal”-ra. Figyeld meg: hogyan, miként jelenik meg. Kérd, hogy mutasson alakot, öltsön formát. Ez csupán pár perc, nem az idő mennyisége határozza meg munkád eredményességét.

Hozd át a képet: formát, színt, mintázatot. A többit már úgyis kitaláltad: vágd ki, majd színezd meg. Legyen mutatós. Számodra, nem kiállításra készülsz. Amikor megvagy vele, vedd magadhoz, rezegj rá az elkészült papír-haladra. Ő a Te bőség-halacskád. Ha megtetszett, javaslom: tartsd magadnál, hordd a tárcádban és tapasztald meg, milyen módon dolgozik teérted.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Halak Nap – vég és kezdet összeér

Halak Nap – vég és kezdet összeér

A Halak jelébe érő Nap kapcsán vetődött fel: bár hetek óta minta március végét írnánk, mégis divat szidni a telet. Mit mondjak, hülye divat. Ha télen nem lenne hideg, úgy a poloskák tort ülnének (amit még így is megtesznek), a körforgás borulna, az egyensúlyból pedig oly’ intenzíven billennénk ki, mint részeg a lagzis körhintából.

A banális közhelyek, mint fény és árnyék, igen és nem, fekete és fehér – együtt adnak teljességet. Valóban, én is aláírom: nagyon kellemes a május végi, illatos meleg. Jusson azonban eszedbe: nem véletlenül ide inkarnálódtál. Ha nem ezzel a klímával, energetikával lenne dolgod, a gólya máshol pottyant(ott volna) le.

A Szózat mindenkibe beleivódott szavai ideillenek: „A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely.” Zárójel: ez amúgy nem földrajzi pozícióra vonatkozik, hanem energetikára. Aki magyarnak született, soha nem lesz svéd, kolumbiai, vagy etióp. Születési helyed váltakozó időjárása megedzett, vedd észre. Azok a helyek, ahol egész évben azonos – lehetőleg kellemes – a klíma, remek üdülőparadicsomok, de – számodra és számomra – nem élőhelyek.

Jó oda elmenni, akár heteket eltölteni, majd hazajönni. Kontinentális éghajlatunkon – régebben – markáns telek kínálták a havat szánkózásra, hóemberépítésre, csúszkálásra. Ebből kevéske, de azért megmaradt. A valódi tél utolsó hónapja vette kezdetét vasárnap délelőtt (2024. február 18. 11:06): ekkor érkezett meg a Nap, központi csillagunk a Halak asztrológiai jelébe.

A zodiákus utolsó cikkelye hangsúlyosan a befejezésről, a lezárásról, az összegzésről szól. Most érkezett el az ideje annak, amit a legtöbben a karácsonyi zabaorgiák és a szilveszteri virsliparti közé igyekeznek beszuszakolni: évértékelni, majd új célokat kitűzni. Beszéltünk róla akkor is, hogy ez – pont hibás időzítése miatt – eleve kudarcra ítéltetett. Gondold végig: ha napfelkeltét akarsz csodálni, úgy hajnalban menj a dombtetőre. Hiába jobb/kényelmesebb sokáig aludni, kora délután rengeteg szépet láthatsz, napfelkeltét viszont nem.

A következő hónapot érdemes a leltár készítésére felhasználnod, menet közben figyelve arra, mely szálakat kell érdemes elvarrnod. Az új év március 20-án, 10 óra 01 perckor veszi kezdetét, de tudd: a jelen hetek látszólagos befejező-véget érést serkentő munkái alatt-mögött már ott az új csírája.

A Halakban, bár a felszín és a látszat a lezárást mutatja, de az új kezdet is mindig ott látható; egészen egyszerűen az egyik kör vége jelöli ki a következő elejét.

Amennyiben jól dolgozol, ez mókuskerék helyett emelkedő ívű spirál – csak rajtad áll, szabad választásod szerint dönthetsz a következő pályáról. Vizes jelbe érkezik cselekvő énünk képlet-beli jelölője, úgyhogy tudd: érzelmek felbukkanása, a belső hullámzás teljesen természetes. Használd ki a Halak Nap egyik olyan vetületét, ami manapság (is) kincset ér: könnyebben tudsz másokra hangolódni, mélyebben érted meg társaidat – nem csak a szavaikat a tudatoddal, de lelki motivációikat is tisztábban láthatod.

Ez a pont pedig segít leválni az ítéletességről, aminek gyümölcse az egység, mint EGY-ség magasabb szintű tapasztalása. Itt vetélytárs és ellenség helyett ember-társsá válik embertársad. Egy ilyen kapcsolódásban pedig a zsigeri-állati, ösztönszintű gyűlölködés nem működik, inkompatibiltása miatt ki is pottyan a képletből.

A március 20-ig terjedő időszakban legyen kézközelben toll és papír, vagy egyéb jegyzetelési lehetőség, mert a leltár nem kisboltos módon áll össze; időnként bevillanhat valami, amit feltétlenül írj le a teljes(ebb) kép megrajzolásához.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Vízöntő újhold extra csemegékkel

Vízöntő újhold extra csemegékkel

Pénteken éjfél előtt egy perccel tűpontos a Vízöntő újhold. A következő üzenet kapcsolódik hozzá:

Házat építeni jó. Manapság mélyen zsebbe nyúlós történet, nem véletlenül. Tömegek mozdulnak meg érte. Akkor is, ha látszólag kockázatosabb, mint egy jól megépített, pár éves-évtizedes, már álló épületet megvásárolni. A mi kultúránkban kiemelt jelentőséggel bír, hogy szilárd falazatú otthont tudj magadénak – önmagad, családod fészkeként, védelmeként. Az oltalmat nyújtó „ingatlant” alapkésztetésed szerint te magad építenéd fel.

Amikor megérik a fészekrakás/házépítés ősi késztetése, optimális esetben a tettek mezejére lépsz. Igen, manapság, illetve az elmúlt évtizedekben ez azért nem ilyen egyszerű. A tégla nincs ingyen és a kőműves, bár kedves és jó szaki, talán a szemedet is megdicséri, de pusztán az ő fényességéért nem fog bérmentve dolgozni neked. Magyarán: pénz, mégpedig sok-sok pénz kell hozzá.

A házépítés késztetése ősi, spirituális eredetű. Lásd meg: a gerjesztett fogyasztás idején is töretlenül jelen van. Sőt. A gombok megnyomódnak, hogy szépen törjem kerékbe édes anyanyelvünket. Amikor mindenki rohan ügyintézni és a tüzépes szinte licitet rendez minden raklap építőanyagért, egyre többen szállnak be a játékba. És nem, nem a felszínen sejtett, anyagi haszonszerzés által vezérelt mohóság miatt.

Az ősi vágy hajt. Építhess házat. Vonatkoztassunk el a keretrendszertől. Ha kioldod tudatodból a pillanatnyi helyzet adta keresztmetszet-szűkítő tényezőket, könnyen találhatod azt, hogy igen, te is építenél/építtetnél házat. Direkt nem lakást írok; a ház minősége, az őt körülölelő kerttel, mint az anyaföld egy darabkájának személyes birtokával van belénk plántálva odaföntről.

Ebben az ideális, elképzelt valóságban mit kéne tenned ahhoz, hogy vágyaid, álmaid otthona felépülhessen? Kiválasztod a telket. Ott, ahol élni szeretnél – évtizedeken, akár generációkon át, mert gondolsz az utókorra és az utánad következő nemzedékekre is. Meglátod a fantáziát az üres, netán bokros-bozótos, göröngyökkel tagolt földdarabban. De még nem ejted meg az első kapavágást.

Ahhoz, hogy szép és új házad végre állhasson, először pucolsz, tisztítasz. Amikor a növényvilág nem kívánatos részét eltávolítottad, jöhet a földmunka. Mire megérkezik a bobcat, már zsebedben lapul a jogerős, pecséttel szentesített építési engedély. Tiszta, egyértelmű és igen: támadhatatlan felhatalmazással kezdesz bele az építkezésbe.

Az alap ásása nem túl látványos. Hangja erős, az általa okozott felfordulás fejet csóváltat. Mégis: nélküle nem mész semmire. Nem spórolhatod el. A gizgazra alapozni nem lehet. Illetve dehogynem, csak hamar jön a dőlés: a ház össze, terveid dugába dőlnek.

A beton száradási idejének letelte után következnek a szemmel jól követhető, napról napra fejlődést mutató fázisok. Ekkor nőnek ki a falak, majd készül a koszorú, kúszik fel az ácsolat, rendeződik el a héjalás/cserepezés, épül a gépészet és a többiek.

A folyamat azonban a legeslegelejétől szívet dobbant, mosolyt fakaszt. Még akkor is, mikor sajgó derékkal, bedurrant bicepsszel puffansz liszteszsák módjára az ágyba napnyugtával. Mert házat építeni jó. Bábáskodsz valami új születésénél, ami nem csak téged szolgál ki. Olyan minőséget hívsz életre, ami új, ám átível rajtad és a jövőbe mutat. Otthont és támaszt ad. Valódi oltalmat képvisel. Ezért éri meg a fáradozást és ez indít arra tömegeket, hogy kellemetlenségektől méltatlanságokon át akár irracionális áldozatokat is meghozzanak a saját ház felépüléséért.

De az alapoknak tisztának kell lenniük. A telek nem lehet statikailag bizonytalan; löszfal tetejére és régi agyagfejtő oldalába nem akarsz házat felhúzni. Ahogyan a papírokat is rendezed, mert megnyugvást ad a nevedre kiállított tulajdoni lap és építési-, majd használatbavételi engedély. Itt érünk össze a csillagos éggel.

Mikor újba kezdesz, törekszel az egyértelmű, félreértésektől mentes viszonyok kialakítására. Ezt támogatja a Vízöntő újhold. Újhold egyenlő Nap és Hold együttállása. Február 9-én, pénteken 23 óra 59 perckor egzakt a két égitest találkozója a Vízöntő asztrológiai jelében.

Újhold – megújulás. Dobbanó szíved cselekvő kezeddel együtt, összhangban tesz, irányít, vezet, hogy ellépj, tovább lépj; valami újat hívj életre.

De ennek az újnak tisztának is kell lennie, ez most kiemelt fontossággal bír. Értékteremtés és zsenialitás – ezek az erők is ott ficeregnek benned; a Kozmosz most sem hagy magadra. De még mennyire nem.

Mert az újholdhoz betársul a játékosság is. Hogy ez mit is jelent újholdas értelemben? Íme:

Amint nem akarsz komolykodni, könnyebben és gördülékenyebben mennek a dolgaid. Az egész kicsiből óriási válhat. Egyszerre van jelen a kiteljesedés a kiemelkedés. A frissülő újjászületés.

Elég tudnod róla, hogy az újhold révén – felettes éneden keresztül – kapsz hozzá magas bekötöttségű, kozmikus inspirációt. Központi csillagunk, a Nap a Vízöntő asztrológiai jelében jár. Ám közben az égi egyenlítői csillagképek világában a Delfin és a Csikó kettősét érinti. Méretét tekintve aprócska, ám óriási jelentőségű, szilaj, virgonc erejű fényábrák ösztönöznek többet jobban kihozni magadból.

Az újhold segít ki- és előre látni. Mintha lenne egy ködoszlató varázskütyüd, amivel elfújod a tejfölt, hogy letisztuljon, ami előtted és körülötted gomolyog.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Álmot valósító Nap-Uránusz quadrat

Álmot valósító Nap-Uránusz quadrat

Legmerészebb álmaid megvalósulását is támogatja a Nap-Uránusz quadrat fényszög energiája. Teszi mindezt a következőképpen:

Elérkezett az idő, hogy átgondold a „hogyan tovább”-ot. Legkésőbb most. Aki derék strucc módjára tuszkolja vastag nyakán ülő konok buksiját a puha strandhomokba, immár az is hallotta, hogy a nagyvilágban ez-az nem éppen úgy zajlik, mint ahogyan a „harmonikus” és az „ideális” szócikkeket illusztrálják. Igen, még rád is hat, a te személyes életedre is befolyást gyakorol az, ami „odakint” zajlik. Ez egyszerű tény, minden ítélet nélkül.

Miért kongatok akkor vészharangot? Mert annak is felvirradt a napja. Amúgy pedig nem vészharang, hanem emlékeztető ezüstcsengettyű, aminek a hangja képes és hivatott Csipkerózsika- és rémálmaidból egyaránt felrázni. Mit hallasz – szinte mindenhonnan: válság, recesszió, infláció, összeomlás, háború, világvége. Egy ősrégi Pokolgép-album címadó dala ugrott be, a Metál az ész. Hát meg. Meg hát.

Hatnak rád, nincs mese, a mérték jellemfüggő. Kicsit az elmédre, jobban és mélyebben a szívedre. Ideje belátni – és nem lemondóan beletörődni -, hogy magukra a nagyvilág politikai-gazdasági folyamataira érdemi, döntő módon nemigen hathatsz rá. Ez van. Kivéve, ha ország- vagy multicég-vezetői ambíciókat dédelgetsz, de akkor nem olvasol ilyen, eltántorító hablatyokat. Mik tehát a lehetőségeid, ha magukra a jelentős fordulatokra nem bírsz befolyással?

A reakcióidat, az általad adott (külső és belső) válaszokat, a kinyilvánított magatartásodat szabadon és tudatosan választhatod meg. Ez a szabadság jutott neked, de ennél nem is kell több. Éppen elég, mindenre is, ahogy a derék székely mondaná.

Húzd össze magad, lapíts, kuporogj, merj kicsi (és jelentéktelen) lenni, add lejjebb, mondj le, törődj bele, engedd el, majd egy másik életben, ha a világ szerencsésebb felére születsz. Nem folytatom a sort, így is fárasztó volt leírni, miket hallhatsz huszonegyedik századi jó tanácsként. Hogy mire jó, azt nem tudom. Talán inkább a GYESEV Intercity-t választod a lassú és körülményes (idősebb Knézy Jenő szófordulata) kenderkötél helyett. Nem jó.

A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt az emberi minőség méltóságával össze nem egyeztethető szűkösségsulykolás zajlik, napi huszonnégy órában, nonstop. Ha neked tetszik, ha akarod, ha rádobban a szíved, lelked rajta. Számodra itt ér véget a mai bejegyzés; köszönöm, hogy megtiszteltél a figyelmeddel, ne felejtsd el jusson eszedbe lekapcsolni a villanyt és letekerni a fűtést, jó éjt.

Mi a másik út? Markáns hátraarc a zsugorodás felé. Nem közelíteni, barátkozni vele, engedni az érzékenyítésnek, hanem szögmérővel pontosított, 180 fokos fordulatot tenni. A beszűkülés ugyanis nem kínál perspektívát. Ezt a tételt nem ördöngösség belátni. Ami csak csökkenhet, fogyhat, kevesebb lehet, az előbb vagy utóbb elfogy. Ha még így sem esik le, engedj meg két szemléletes példát.

Van egy üveg lekvárod, a kedvenc gyümölcsödből. Én a besztercei szilvára szavazok. Nagy, öblös, egykori uborkásüvegben lakik, megvan bő másfél kiló. Eleinte napi három púpos evőkanállal mertél belőle, majd rájöttél, így bizony hamar a nyakára hágsz. Önmérséklet, vágycsökkentés, innentől napi egy lapos evőkanál az adagod. Megnyugszol, a rohamos mértékű szublimáció üteme érezhetően lassul. Pár nap múlva azért konstatálod, hogy csak lejjebb és lejjebb araszol a lekvár határvonala nap nap után. Az evőkanalat kiskanálra cseréled. A lekvár erodálódása lassul, de nem eléggé. Viszlát, kiskanál, gyere, mokkás! Ezzel már csak parányi adagokat mersz ki, szinte az ízét se érzed. Mégis: előbb vagy utóbb, de bizton a legutolsó lekvármolekulát is kietted, elfogyott, kész, nincs többé. Hacsak hamarabb, még menet közben rád nem romlik.

Pepitában ugyanez: lehúztad a töltőről a telefonodat, combos 100 %-ot mutat a kijelző. Levetted a fényerőt, semmi szükségtelen scrollozás, se TikTok, se Spotify, semmi, ami nem életbevágó. Szerinted az idők végezetéig teletöltött állapotban marad a készülék?

Lekvár és telefon közös pontja: ha spórolsz vele, megrontod az élményt, amit kínálna, de csak odázod az elkerülhetetlent. Ergo: nem vezet sehová. Ha két példázatban igaz, vajon az élet összes többi területén tőhamis lenne a kijelentés, nulla értékkel? Nem azért, mert én írtam; azért, mert így van. Ez a vanás a tény, amin vitatkozni valóban nem érdemes; szót szaporíthat, előre nem visz.

Ideje nagy levegőt venni, neked is, nekem is. És perspektívát váltani. Növekedés, kiterjedés, vagy szépséges ősmagyar szavunkkal: expanzió. Ez kell, erre visz az út, ez a megoldás. Az üzemanyag pedig, ami előre lendít, a kurázsi.

Ha még mindig olvasol, gratulálok, mert tudod, mivel vitorlázz át a jelen és a (közel)jövő hullámain, háborgó tengerén. Jó hírrel is szolgálhatok, mégpedig kozmikus eredetűvel, ami téged támogat. A Nap és az Uránusz bolygó áll 90 fokra egymástól; népszerűbb elnevezéssel quadrat fényszöget alkotnak. Kiterjesztően értelmezve február hetedike és kilencedike között egzakt a kapcsolódás. Miről szól?

Álmok és merészség. Ők a főszereplők, velük jutsz messzire.

Első igazság: merj álmodni, az ingyen van, mondjon bárki bármit. Ha már te magad bekorlátozod, miről álmodozz, elbuktál. Már semmi szükség orwelli eszközökre; önként veted alá magad a tudatzsugor koromfekete mágiájának.

Második igazság: az álom „mérete” sem fizetős, azaz ugyanannyi erődbe, energiádba, képzeletedbe kerül nagyot, óriásit álmodni, mint icipici törpezsugort.

A Nap-Uránusz fényszög elsősorban a nyitott szívű, a változ(tat)ásra kész, gerinces embereknek kínál remek alkalmat. A Nap Vízöntő, akár aktuális asztrológiai jelét, akár csillagképi környezetét vizsgáljuk.

Erről korábban többször írtam, most nem nyújtanám vele a türelmedet. Az Uránusz nemrég fordult direkt irányba hosszú, több hónapon át tartó látszólagos hátrálás után.

Száz szónak is egy a vége: bátraké a szerencse. A bátorság pedig belső döntés kérdése. A te elhatározásodé. Ami független az égiektől, ők „csak” hátszelet biztosítanak. De a legerősebb hátszél is azt tudja igazán támogatni, aki már irányba állt és halad. Mindent bele!

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Ami nem megy – ne erőltesd

Ami nem megy – ne erőltesd

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Ha létezik mondat, amit legalább ezerszer hallottál, akkor ez az. Van sok társa, akár csinos gyűjteménybe is tömörülhetnének, de ehhez valahogy odaragadt a jószándék árnyéka. Ma kiderül, mi igaz ebből. A következő pár perc célja a régi igazság égi igazsággá emelése.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Hét szó. Már a darabszám is sejteti, hogy itt bizony – erősen rejtett – mágiával nézünk farkasszemet. Ugyanazok a szavak, azonos sorrendben leírva-kimondva jelölnek két, gyökeresen eltérő minőséget. Itt csípjük nyakon a sokat szajkózott mondatban megbúvó varázsmagot.

Az előttünk álló bő három hét kínál lehetőséget a tisztázásra: terád adott szituációban melyik típusa igaz. A következő lépésben megismerkedünk a két, egymástól homlokegyenest eltérő változattal. Íme:

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Lustaságot, feladást, akaratgyengeséget is csomagolhatsz a hétszavas mondatba. Például:

Nem mosolygott vissza rád, tehát az égvilágon semmi esélyed nála.

Egy negyedórás kocogással nem adtad le tíz-húsz év szorgalmasan felhalmozott hájtömegét.

Közel kétórás, feliratozott filmet néztél csipsszel és popcornnal, mégse váltál az adott idegen nyelv szinkrontolmács-szintű szakértőjévé.

Tehát nem megy, azaz felesleges erőltetni. A példákat jellemzően ezzel a téves, fals konklúzióval zárod. Mármint nem te, nyilván téged nem érint, de hallhattál valakiről, akinek a távolabbi családrészeibe házasodtak be érintettek. Nem megy, na, minek is erőltetni. Ősi magyar szavunkkal élve: kimondod a verdiktet – ott kell hagyni a francba az egészet.

Következmények: csüggedés, ernyedt testi és mentális tartás; a jellem erodálódása a felelősségből való kisompolygás miatt. Ez így nem hangzik túl jól, nézzük gyorsan a kettes számú verziót:

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. A második változat akkor igaz rád, ha érvényesültek a következők:

Elmentél a falig, a legutolsó pontig.

Mindent beleadtál, a lelkiismereted tiszta, nyugodt szívvel szemléled a tükörképedet.

Kikristályosodott, megtapasztaltad, nem ez az út visz előre.

Nem vallottál kudarcot és zsákutcának sem tekinted a gyémántértékű megélések miatt. Ami benne volt, benne lehetett volna, azt mind végigjártad. Se frusztráció, se hiányérzet nem bökdös belülről, immár túljutottál rajtuk. Képes vagy mély, teljes tüdődet átjáró, felszabadító levegőt venni.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Már látod, már látnod kell az óriási különbséget. Elérkezett az ideje, hogy feltekintsünk a végtelen csillagos égre. A legjobb megoldóképlet ugyanis szokásosan ott fénylik.

Vízöntő. Róla beszélünk ma, de nem az asztrológiai jelről, amiről úton-útfélen hallasz. Hanem a névadó csillagképről. Arról, aki valós, látható, fényes csillagokból rajzolódik ki tiszta éjjeleken, ellentétben a róla elnevezett, harminc fokos zodiákus jeggyel. A fényábrában markánsan jelenik meg a kettősség: múltat tisztító és jövőbe ömlő vízről szokás beszélni. Ne feledkezzünk meg azonban a két korsót zúdító alakról sem középütt.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Itt érik fénymaggá az ezerszer citált mondás. A Vízöntő múltba ömlő vize világítja meg a hét szó valódi jelentését. Ez a kozmikus folyadék ugyanis a Bak csillagzata fölé érkezik, oda loccsan. Egész nyugodtan jelentheted ki, hogy nem megy, tehát nem kell erőltetni, ám eddigre megélt és értékes tapasztalatok állnak mögötted, leszűrt tanulságok kristályüvegcsébe gyűjtött esszenciája lapul a tarsolyodban, hogy valóban alátámassza a tételt.

Maga az út is megváltó felismeréseket hozott, ezért letörtség nem társul hozzá. A Bak fölé csobbanó víz a felülről való megértés szimbolikáját vázolja fel a maga végtelenül elegáns módján. Azért nem erőlteted, mert már nincs vele dolgod. A kifejtett erőfeszítésekkel igen, ám azok elvehetetlenül a tieid.

A rálátásból megértés fakad. Nem csak a Bak fölé érkező víz tisztítja meg a spirituális optikát. Központi csillagunk, a Nap érkezik meg a Vízöntő múltat tisztító vizéhez. Január utolsó napjától bő három hétig, február 22-ig jár itt. A Nap cselekvő éned égi megjelenítője, egyúttal a rálátás is hozzá kapcsolódik. Ha képlet-szerűen szeretném felrajzolni a Vízöntő múltpucoló habjában fürdőző Nap energetikáját, valahogy így nézne ki:

rálátás -> megértés -> tettek.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Láss rá, ismerd fel, rakd helyre. Felszabadulást hoz, nem is tehet mást. Mint amikor vírusirtó és tárhely-karbantartó appot futtatsz a telefonodon, úgy optimalizálhatod jelen élethelyzetedet. Arról nem is beszélve, hogy ez a munka nem is nagyon közvetve szolgálja jövődet, emeli annak fényét.

Eredmény: növekvő személyes szabadság. Itt már nem a külső korlátok lényegesek. Megszabadulhatsz a magad által eléd kihúzott szögesdrót akadálytól, a piros-fehér tiltó (belső) sorompóktól.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Innen indultunk ki, végül ide kanyarodtunk vissza. Ezen az úton juthatsz el a felismerésig, hogy „mit” igen, ebből pedig a „hogyan”-ok is megérkezhetnek.

kép: pixabay.com

#ladonyijanos #asztrozófia

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest