Szeretni – csak úgy, minden nap

Szeretni – csak úgy, minden nap

Végre frappáns választ kapsz a kínzó kérdésre: lehet-e szeretni valakit a gyarlóságai ellenére? Úgy tudnám szeretni, ha… Szívem teljes szeretetében füröszteném, csak az a… Oldalakon át írhatnám – de te is!! – a három ponttal elharapott mondatokat. Szeretnéd, ha nem lenne valami légypiszok a kapcsolati ablaküvegen. Kapcsolati, de nem csak és kizárólag párkapcsolati vetületben következhet szeretési áttörés.

Kérlek, nézd el nekem, hogy nem is törekszem teljes felsorolásra. Az elsődleges és evidens társ után a gyermek, szülő, testvér, anyós, főnök, szomszéd, kolléga, edzőpartner és sok mindenki ácsorog a sorban. Tudnád őket szeretni. Ha nem lennének ilyenek, vagy olyanok. Mintha föntről hegyes köpetet küldtek volna a szeretetlevesedbe, majdnem jó, de így aztán kinek lenne gusztusa szeretni az illetőt?

Olyan égi állás kínálkozik, ami képes gyökeresen megváltoztatni hozzáállásodat. Figyelem! Nem azt írom és nem is ígérhetem, hogy mostantól Buddhával keresztezett Teréz anya ölelő hibridjeként mindig a másik arcodat is pofonért tartod. De nem ám. Mi változhat mégis? A más(i/o)k szeretéséhez való viszonyulásod. Aláírom, ez így valóban kissé ködös. Nosza, oszlassunk!

A szeretet szóra az elmúlt években úgy tapadt rá a „feltétel nélküli” kifejezés, mint borra a „minőségi,” vajra a „márkázott” és angol használt ruhára a „krémje.” Egy régi írásban feldobtam a labdát: csak a feltétel nélküli szeretet az üdvözítő? (https://ladonyijanos.hu/tenyleg-mindent-es-mindenkit-feltetel-nelkul-kell-szeretnem/

) Borotvaélesen látod, mi a saját, szeretethez fűződő igazságod.

A felismeréseket szállító erőtér a Vénusz és a Regulus csillag együttállásának köszönhető. Szombattól keddig tapadnak össze.

Miért annyira alkalmas a Vénusz-Regulus a szeretet-minőségek átrendezésére? Előbbi kapcsolatbolygó. Túl ezen: a harmónia, szerelem, öröm (abból is a mindennapi létöröm-típusú) jelölője. Alapvetés, hogy minden áldott napon legyen öröm és szeretet az életedben. Ne csak vasárnap és nyaraláskor. Minden nap.

A Regulus az Oroszlán csillagkép szíve. Az Ekliptikán, a Nap égi útján helyezkedik el. Magyarán: a cselekvő éned minden nap megélt minősége kell, hogy legyen a szeretet. Mintha csak magamat ismételném, ugye? Igen is, meg nem is. A Regulus és a Vénusz némiképpen eltérő szeretet-fajtákat testesít: külön-külön. Együtt kiegészülnek, ötvöződnek. Rányitják a szemedet a lényegre.

Nem kell ugyanúgy szeretned a revizort, mint a gyermekedet. Nem is biztos, hogy kell. A rálátás is az égi állás sajátja. Talán éppen most látod be: bizonyos helyzetekben nem kell, hogy a szeretést célozd meg. Az adóhatóság kíváncsi-kukacoskodó alkalmazottját talán megteszi semleges attitűddel elfogadnod. Ugye, hogy ez elég tud lenni? Nem kell gyűlölnöd, de szeretned sem, ha az erőszakból születne (micsoda paradoxon!). A két véglet, a polarizálódás között ott az elfogadás – érzelmi kilengések nélkül.

Amire bizton számíthatsz az érintett napokon: bölcs szereteted az ítélkezés polarizáló-megosztó működése fölé emel(het). Nem leszel fülig szerelmes a kutyatulajdonosba, aki szánt szándékkal rottyanttatta ebét a lábtörlődre. De már nem címkézed „utolsó suttyó sötét sutyeráknak,” mert nem érzed szükségét. Ráébredsz: attól sem a szövet kutyasz@r-tartalma nem csökken, se neked nem könnyebb, az elkövetők pedig tovább álltak. A blökinek – hidd el – semmi lelkiismeretfurdalása, gazdája pedig laza vállvonással nyugtázta, hogy most ő és négylábú társa képviseli a karma karmát, ami éppen rád és a lábtörlődre csapott le.

Ráébredsz, mekkora szabadságot ad, ha hajlandó vagy a társadalom elvárásainak megfelelő bosszankodás-haragtartás-neheztelés hármasfogatáról leszállni. Valójában a Vénusz-Regulus kézfogó megmutatja: ennél jobban szeresd magad. Megérdemled, hogy ne hergeld magad semmilyen felesleges maszlagokon az agyérgörcs küszöbéig. Kiegyensúlyozottság, érzelmi biztonság és elfogadás jár a nyomában.

Az elfogadás persze nem azt jelenti, hogy minden eget verő baromságra az üdvözültek félhülye mosolyával bólogatsz nyakmeszesedésig. Egyszerűen csak nem akarsz ítélkezni és kényszeres szócsatákba bocsátkozni, hogy érveiddel kaszabold véres cafatokra a másikat. Tudatosul, hogy az az ő valósága és szükségtelen fogadatlan prókátort játszani az életében.

Felismerések, kirajzolódó összefüggések és eddig homályba veszett részletek tárulnak fel előtted. A látványon túl természetesen tudást is kapsz. A leginkább jelentős gondolat a következő. Nem minden csatát kell megnyerned. Van úgy, hogy elsétálhatsz, látszólag vesztesként. Méltóságod, nyugalmad mosolygós megőrzése azonban erkölcsi győztest avat belőled – teszi ezt anélkül, hogy vesztese lenne a játéknak.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Nap-Merkúr villámtalálkozó

Nap-Merkúr villámtalálkozó

Igazán jól teremteni szíved tüzével tudsz. Kell hozzá a szeretet energiája, de nem ám nyálas-szirupos módon. A mindennapok megélésében működtetve az igazi. Szuper, ha életed óriási horderejű vizsgáin jelesre végzel, de mit sem ér, ha a hétköznapok próbáin elbuksz. Erre emlékeztet a szerdai villámtalálkozó:

Nap és Merkúr szemben robogva pacsizik le. Teszik ezt a Szűz asztrológiai jelében, amiről egy gondolatszál elég: jó időben, jó helyen tegyél jó dolgot. Lehetőleg jól és rendben lesz minden: veled, benned, körülötted. Ennél lényegesebb a csillagképi háttér üzenete:

A Nap az Oroszlán szívétől, a csodás Regulus csillagtól érkezik. A Merkúr látszólagosan hátrál, a csillagzat nemző részétől érkezik vissza. A munkahét közepén pedig éppen összetalálkoznak. Nem szöszmötölnek, te se tedd. A lényeg ugyanis végtelenül egyszerű és mentes minden sallangtól:

Halld meg szíved szavát.

Halld meg és hallgasd is meg – aztán persze kövesd.

Ez az út vezet a termékeny teremtés fénynemző nagyszerűségéhez. Igen, mai, eszményektől kiherélt korunkban is létező minőség; bárki számára – számodra is – elérhető, megvalósítható.

Itt a remek alkalmak egyike hozzá.

Mindent bele!!

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Nyárvigyázó ünnepi adalékok

Nyárvigyázó ünnepi adalékok

Népünnepély, kirakodóvásár, kürtőskalács.

Zsonglőrködő bohóc, főtt kukorica illata, özönvíz előtti alumínium vattacukor-készítő gép.

Sörpad, toi-toi, fehér ponyvasátrak.

Augusztus 20. Az ország minden pontján zajlik a dínom és a dánom. Mintha nem lenne holnap. Este 9-re kempingszékek, matracok kikészítve, sör behűtve, Marcikának traubi és jól megnézzük, mert ilyen egy évig nem lesz újra. Tűzijáték, az bizony. Villan és durran. Ne ugassá’ mán, te kutya, hát nem bírod ki, hogy évente egy szilveszter meg egy augusztus huszadika jusson má’ nekünk is??!!

Eltelik a húsz perc. 21:20: nyakak visszafordulnak, kezek újabb, kissé már melegedő sör után nyúlnak a pléhkék hűtőláda mélyére. Hát ez is elmúlt. Szép volt, na, de vége. Menjünk haza, aludjunk. Nem bánom, még otthon is ihatunk egy második vacsorasört, de ez a látványorgia tett pontot a nyár végére.

Káprázat – maga a tűzijáték és az ünneplés, de az is, hogy ezzel vége a nyár önfeledt (azaz érdemi) szakaszának és mehetünk vissza a balettba ugrálni.

Káprázat, igen. Ám rajtad áll, engeded-e elvakítani magad. Láss rá: augusztus 20. nem csak Szent István, az új kenyér és az államalapítás ünnepe. Kövér, tűzpiros gomb. Arra tenyerel a klasszikus ünneplős hangulat, megkoronázva a tűzijátékkal. A láncreakció végét detonáció helyett 120 decibeles iskolacsengő testesíti meg.

Élvezd a nyarat! – ezt a címet adtam pár hete egy cikknek. Ebben foglaltam össze, hogy miért nem való már augusztus elején búslakodni, írószerboltba járni és temetni az önfeledtséget. Most is érvényes – fokozottan. Íme: https://ladonyijanos.hu/elvezd-a-nyarat/

A nyár még bő egy hónapig tart. Ha nagyvonalúan felfelé kerekítünk, ennél is több időnk adatik a valódi ősz kezdetét jelölő, stílszerűen őszinek keresztelt napfordulóig (idén szeptember 23-ra esik nappalok és éjek egyensúlyi pontja).

Nem most van itt a búslakodás ideje. Sőt. Ismerd fel, hányszor ütötték bele az orrod korábban. Láss rá, értsd meg és lépj ki a mintázat koromsötét árnyékából. Már nem az a kislány, kisfiú vagy, akit szíven döf a szülői unszolás, hogy találd már meg vére a tornazsákodat. Egyébként is: szeretetidő virrad.

Regulus. Ő az Oroszlán szíve. Vele találkozik jövő hét elején-közepén központi csillagunk, a Nap. A találkozóról szóló tudósítást holnapra időzítettem; ott részletesebben kifejtem, miben és hogyan támogat; pár kevéssé ismert adalékkal tuningolva.

Tudd: minden felszíni látszat, földi torzsalkodás ellenére valódi szeretet ébredhet, virradhat. Nemcsak az égen, benned és bennem is. Ez pedig jóval erősebb a szeptember-szorongásnál.

Élvezd az ünnepet és tudd: a mulatság ér véget, más érdemi, lényegi, nyári minőség nem.

Élvezd a nyarat, annak van itt az ideje!

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Nap, Regulus, szeretetünnep

Nap, Regulus, szeretetünnep

Valódi szeretet-ünnepet kínál a jövő hét eleje-közepe (keddtől csütörtökig). A Nap együtt áll az Oroszlán csillagkép szívével, a Regulus csillaggal. Fáradtságűző, kedélyjavító, erőteremtő hatásokat is élvezhetsz. Ha a találkozó három egzakt apján (augusztus 22-24. között) éppen szabadságolod magad és pihen(het)sz, az kitűnő. Azért remek, mert nem kimerültségből nyúlsz el. Az oroszlán tudatos rápihenése jelenik meg abban, ahogyan feltöltődsz.

Tüzes hatású égitestek találkoznak, tehát erőt bőven kapsz. A szeretet kiterjedése és lángolása hivatott tovaűzni a blokkoltságot, az energetikai zárványokat. Gondolj bele: az Oroszlán szíve. Mit tesz a szív? Vért, azaz életerőt áramoltat. Mindezt szüntelenül és fáradhatatlanul teszi. Abszurd gondolat: „bocs, főnök, elugrottam csobbanni a holtágra, majd jövök fél óra múlva, tarts ki, nyugi. A szíved.” feliratú post-it fogadna egyik reggel. Nyilván már egy képzeletbeli felhőről olvasnád, halvány mosollyal.

A regulusi szeretet állandó minőséget kínál. Szeretet-energiája a szakrális uralkodó archetípusával analóg. Maga a csillagzat is a múltba néz, neked is ezt kell tenned ahhoz, hogy példát láss. Jelen korunkban nem ismerek Szent László-volumenű uralkodót, de azon a polcon keresgélve jutsz a regulusi szeretés közelébe.

Állandó, ha úgy tetszik: ingadozás és szolgáltatás-kimaradás nélküli erő. Nyilván nem élheted az életed bárgyú vigyorral az arcodon. Nem mantrázhatod: én mindenkit szeretek, tessék, itt a másik arcom. Ellenben megteheted, sőt, tedd meg: csinálj valamit szerelemmel. Mindegy, mit. Ez az egyik titkot nyitó varázskulcs. Akiben él a szerelem lángja, örökké fiatal és fáradhatatlan. Az érzelem természetesen nem csak párkapcsolati értelemben fejtheti ki hatását. Szerelemmel rántottát süthetsz, virágot locsolhatsz, bármit végezhetsz.

Felülemelkedhetsz a horizontális sérelmeken. Nem akarod már dédelgetni őket. Ráébredsz: a régi tüskék, az irántad táplált gúny, ellenszenv nem háromhetes vizslakölyök, hogy dédelgesd. Emlékezz: tüzes energia, égesd hát el magadban. Még egy adalék, amiről jó tudnod, de nem forog közszájon: ne akarj megbocsátani.

Hoppá! Mi van? Nem erről szól az ezospiri világ? Hát nem erről kéne. Azért ne akarj megbocsátani, mert akkor lemaradtál. Pörgeted magadban a sérelmet, mint az előbb beszéltünk róla. A regulusi bölcsesség elpárologtatja az elszámoltatási/vádolási kényszert. Lehetőséged van arra, hogy a múltad alapos vizsgálata után már tárgytalan legyen a megbocsátás. Azért tűnik el az erő belőle, mert rájöttél: el is engedheted a kötelet.

Nem csak a feszültség tűnik el, de az ellenerő is hanyatt esik. Támasz nélkül marad a belső megfosztottságod. A benned élő kisgyermek, akitől elvette a gonosz óvónéni a kedvenc plüssét, már nem akarja láncfűrésszel fejét venni az elkövetőnek. Megértést kapsz, de olyat, amilyen eddig még nem érkezett. Ez ad megoldást és innen ered a sejtjeidet elárasztó megkönnyebbülés. Ezért pihened ki magad.

Bátorság, szabadság, méltányosság – a Nap-Regulus „melléktermékei.” Észre fogod venni erősödésüket. Nyilván ez is felülírható szabad akarattal, de miért is tennél ilyet? Olyan erények vastagodhatnak benned, amik kiemelnek a hétköznapi torzsalkodásokból. Érzed: már nem pálya. Ugyanígy értetlenkedsz a sopánkodás, szapulás, acsargás minőségein is.

Tudd: a választás szabadsága mindenkinek adott. Olyan, mint egy váltó. Te döntesz, merre irányítod életed szerelvényét. A kitérő felé, ahol mindig minden ugyanolyan (látszólag…), vagy az emelkedés friss levegőjű hegyvidékére? Ott várnak az igazi kalandok és a legnagyszerűbb megélések.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Emlékezz: az élet alapja a mindennapi létöröm

Emlékezz: az élet alapja a mindennapi létöröm

Elérkezik a szenvedés-programok kényszeres futtatásának vége. Nem, a világ önmagától nem lesz übercuki, rózsaszín, habos-babos hely. Még akkor sem, ha éppen a héten mutatták be Margot Robbie címszereplésével a Barbie filmet. Minden külső hatás, érkezzen akár az égből, vagy kapd a mozivászonról, önmagában semmit sem ér. Na jó, adhat egy kis kellemes érzetet, de nem többet. Veled együtt, tetteiden keresztül viszont a határ kitolódik. Azért nem írom, hogy végtelen, mert esetleg megszédülnél. De lássuk, mi is az a szenvedés-fetisizmus, amit perverz hungarikumként oly előszeretettel űzünk – sokszor tudattalanul.

Az élet sz@r.

Sok az eszkimó, kevés a fóka.

Így vagy úgy, tuti, hogy megszívod. Ne gondold már, hogy te valami kivételezett csodabogár vagy.

Tanuld meg, hogy idővel mindenben és mindenkiben csalódni fogsz. Jobb, ha nem is bízol és hagyd a reményt, mert nagyobbat koppansz.

Szerelem? Na ne röhögtess már! Mi az, hogy szerelem? Illúzió. Azért találták ki, hogy el lehessen adni egy csomó mindent. Ha nem büdös és nem ronda és esetleg tud két értelmes mondatot szólni, akkor csapj le rá!

Hadd ne folytassam a sort. Sunyi módon átitatódtunk a keserű, vitriolos akasztófahumorba pácolt gyötrődés mintázatával. Pedig nem kéne, hogy így legyen.

Olyan hihetetlen, hogy noszogatni kell valakit: tessék, örülj már. Minek is? Elsősorban annak, hogy örülhetsz. Hogy élsz, itt vagy fizikai testben. Innen nézvést már bárminek és akárminek képes örülni az ember gyermeke.

Alapvetően örömre vagyunk hangolva. A Vénusz Földünk közvetlen szomszédja. Elég bármely Naprendszer-ábrázolást megnézned. Ráadásul úgynevezett „belső” bolygó. Ez a kifejezés csupán annyit tesz: a Föld és a Nap, tehát a világosság jelölője, a központi erő között helyezkedik el.

Földünkről a Nap felé a Vénuszon keresztül látunk, juthatunk el. Spirituális értelemben valahogy így fest: az életöröm és a harmónia az az alapvetés, ami bennünk él, ha feljön a Nap. Nem tudsz központi csillagunk irányába tekinteni úgy, hogy figyelmen kívül hagyod a szerelem bolygóját. Lásd még: Esthajnalcsillag.

Ez egy olyan, végtelenül egyszerű alapigazság, ami önmagában képes szertefoszlatni a divatos nehézség-kultuszt. Tudod: földi siralomvölgy, árnyékvilág, tér és idő keresztjére feszített ember képe. Satöbbi.

Ha nem a harmóniára, az egyensúlyra és a mosolyra kódolták volna az emberiséget, akkor ezek nevében nem alkudnál meg. Eszedbe sem jutna kompromisszumokat kötni. Nem mentegetnéd a méltatlan kapcsolatok másik résztvevőit. Legfőképpen: nem értékelnéd le önmagadat a másikkal való együtt-létezésben. Mindezt a (felszíni) harmónia megőrzéséért erőszakolod teszed.

Örülni nem luxus. Ha igen, akkor nem nagyobb a lélegzésnél. Ahogyan nem gondolkodsz el, hogy vajon megérdemled-e a tüdődet megtöltő, véráramodat frissítő oxigénslukkokat, úgy ezt a mindennapi létöröm esetében is kerüld. A felső polcos Lindt, a Dom Perignon, az Aston Martin valóban luxus-kategória. De nem az élet- és létöröm. Erre hívja fel a figyelmet a Vénusz fordulata.

Térj vissza az életigenléshez, a mosolyhoz, a szerelemhez! Avagy a mindennapi létörömhöz. A szerelem bolygója 2023. július 23-án, vasárnap reggel – némi „ácsorgást” követően – látszólagosan hátráló útra indul. Ekkor az Oroszlán asztrológiai jelének 28 fok 36 percénél jár. Halkan suttogom: az Oroszlán csillagkép szívéhez, a Regulushoz igencsak közel. Ennek üzenetértéke jelentős, amit azt máris kibontjuk. Szeptember 4-én kora reggel az Oroszlán cikkelyének 12 fok 12 percénél térül újra és kezd majd ismét „előrefelé,” azaz direkt irányba haladni. Ez az üzenet is világos, egyszerű, szép:

Láss rá, mi az, amivel leválasztod magad az örömről. És most valódi, őszinte, magasról megvalósított rálátással dolgozz. Nem érdekelnek a kifogások. Ne fogd a külső körülményekre. A kozmikus helyzet lehetőséget kínál a megértésre, mégpedig belső megvilágosodásod által. Nem rossz, nem rossz. De ígértem a Regulussal kapcsolatban is egy gondolatszálat.

Szeretet. Az Oroszlán szíve. Amikor úgynevezett retrográd mozgásba kezd egy planéta, érdemes alaposan megvizsgálni, honnan fordul vissza. Mert az egész tolatás, a közben érkező felismerések, tanítások segítenek hozzá, hogy azt a bizonyos minőséget jobba, magasabb szinten működtesd. Szív – szeretet. Ennél tisztább egyenlet nemigen létezik. A hátráló Vénusszal mehetsz vissza oda, ahol az okokat találod. A kiváltó koromszemcséket, amik belerondítanak a szívvel élt, örömmel bélelt létezésedbe. Ideje pucolni. Ehhez is támogatást nyújt a csillagos ég.

Olló, ami elvágja a köldökzsinórt. Ezt szokás a Rák csillagzat ollójához és itt fényeskedő alfájához, az Acubens (Sertan) csillaghoz passzítani. Magyarul: szeptemberig bőven van időd. Láss rá (ez olyan oroszlános huzal), mi az, amiért pörgeted a szenvedős malmocskádat. Szeptemberre érkezik vissza Afrodité bolygója a Rák ollójához. Célszerű, ha eddigre – stílszerűen – megszületik benned az elhatározás: véget vetek a kínlódásnak! Itt jól jöhet egy apróbb szertartás, mintegy spirituális pecsétként nyomatékosítani kimondott, felvállalt szándékodat. Kitűnő energiájú pont, hogy pontot tegyél a szenvedgetés végére. Pont.

Ha kell, olvasd újra, akár többször is. Nem az irodalmi értéke miatt, az ma minimális. A tartalom lényeges; egyszerűen tudnod kell róla, hogy miért nem természetes a vergődés, amit csodás szépségű Kárpát-medencénkben oly’ lelkesen üzemeltetünk. Nem állítom, hogy kifordul a sarkaiból a létezés és a szeptember ötödikén felvirradó Nap már egy boldogságban lubickoló Magyarországot pillant meg. Utópia lenne. Ám ami rajtunk: rajtad és rajtam áll, azt tedd, tegyük meg. Tehát: előre az életigenlés és a mindennapi létöröm útján!

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest