Ez már tavasz, de még csak naptári

Ez már tavasz, de még csak naptári

Virágba borult gyümölcsfák.

Az élet zsendülésének csiklandó illatorgiája.

A hólapát nyugdíjazása (decemberig, de minimum november közepéig).

Tavasz. Ilyesmi képeket, érzeteket villant fel. Mint egy-egy kapcsoló, közvetlenül a szívbillentyűidre hatnak. Nyomkodják, ösztökélik, a hatás pedig épp olyan, mint mikor várva várt, kedves barátod végre lecsoszogja a hosszú út porát a kókuszlábtörlődön és csak utána csenget be, hogy összeölelkezhessetek. Ez a tavasz, mégpedig a valódi tavasz.

Csapó, vágás, snitt. Ennek a tavasznak ugyanis még nem virradt fel a napja. A valódi tavaszt a közbeszéd egyszerűen a „csillagászati” jelzővel ruházta fel. Eufémia, a kifejezés a lényeget próbálja eljelentékteleníteni (ősmagyar fordulattal: bagatellizálni).

Igen, csillagászati, ám ennél fontosabb az égi eredet. Eszerint 2024. március 20-án 04 óra 6 perckor veszi kezdetét a spirituális tavasz. Ezt az (egyébként itt és most Budapestre hangolt) időpontot a Nap jelöli ki; éppen ekkor érkezik meg a Kos asztrológiai jelébe. Egy kicsit még odébb van, mégis: tavaszt szokás kiáltani, már most.

A tavasz pedig valóban beköszönt. Nem ellentmondás, csak más tavasz: naptári. Akinek még papír-alapú naptár áll az asztalán, vagy lóg a falán, élesebben veszi észre a hónapváltást, mint aki csak digitális segédeszközökre támaszkodik. Az azonban senki, se a te, se az én figyelmemet nem kerülhette el, hogy mindjárt március írunk. Március egyenlő tavasz – ez a régi egyenlet. Naptári tavasz. Fontos, jelentős; határidők, szerződések, átutalások és sok egyéb, praktikus szempont alapján nézve. És ne feledkezzünk meg arról, hogyan, miként nőttünk fel.

A március maga a tavasz, ezt ittuk magunkba a szociális kondicionálás következményeképpen. Ha márciust írunk, az tavaszt jelent. Belénk nevelték, mintegy automatizmus, úgy köpöd ki, a szorzótáblához, az aranybulla évszámához és a kilencvenháromezer négyzetkilométerhez hasonlóan. Pedig még nem az.

Türelem, már elindult feléd; a tavasz úton van. A Nap megérkezik a Kos asztrológiai jelébe. Ez a valódi tavasz. Már nem egészen három hét, belátható időtartam. Élvezd a márciusságot, de tudj róla: ez még Halak-idő. Összegzéssel, belső alkímiával, ami egyúttal felkészülés az újabb körre.

Van még időd. A tavasz megállíthatatlanul közeleg; történjen bármi is, 20-án itt van és rád köszönt.

u.i.: január elsején írtam róla, hogy az még nem az igazi újév. Igen, a valódi évforduló is március huszadikán hajnalban élesedik. Ha gondolod, azt az írást is érdemes felfrissítened: https://ladonyijanos.hu/ne-csak-uj-jo-ev-is-legyen/

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Kozmikus jövőalapozó a Szaturnusszal

Kozmikus jövőalapozó a Szaturnusszal

Ha kizárólag cukormázas, csillámpónis ömlengést olvasol egy-egy égi állás kapcsán, ideje gyanakodnod. Ha valaha kézbe vettél aprópénzt, emlékszel: van fej és írás. Ez az árnyalt üzenet jelenik meg a Vízöntő csillagkép jövő vizébe érkező Szaturnusz kapcsán. Csak egy kicsit fokozottabban.

Jó hír, örömhír, kedvező fordulat. Ezt szeretjük hallani, olvasni, befogadni. Ha a végtelen kéklő égbolt világából a szakorvosi rendelőbe teleportálunk, már borotvaélesen látod is a jelenséget. Alaposan végig vizsgált a doki és te várod, hogy nyugtasson meg. Hogy kimondja a mély, kellemesen zengő hangján: minden a legnagyobb rendben van, jó eséllyel gúvad majd a szemed és lilul a fejed, mikor száz gyertyát kell majd elfújnod. De ha nem így történik…

Fejcsóválás, szomorkás, együttérző, még inkább sajnálkozó tekintettel. Enyhén lehajtott koponya, mélyről feljövő sóhaj és fehérköpenyes főszereplőnk így szól: „attól tartok, nagyon rossz hírt kell közölnöm.” Mi történik ilyenkor?

Jeges, rémült, szívszorító pánik-bénultság ömlik végig rajtad. Mint akinek felolvassák a jogerős halálos ítéletét azzal a záradékkal – egy cseppnyi aktualitást is belefűzve -, hogy nem kaphatsz kegyelmet. Még ha vaskos tősgyökér*-troll is a doki, aki aztán egyik kezével a combját, másikkal a válladat csapdossa, micsoda vaskos poént sütött el – a dermedési trauma életed végiéig elkísérő lélekfagyási sérüléseket okoz. És nem, valóban nem oldja fel, hogy csak elfogyott a kezelőorvosod cigije, pedig úúúgy rágyújtana és ez a rossz híre, te pedig makkegészséges vagy.

Teljesen természetes, emberi mivoltunkkal összhangban lévő működés, hogy a jót, az igenlést, a bólogatást szeretjük. Ám – ellentétben a juhokkal – nem nyájállaként éldegélünk. Az emberi öntudat felelősséggel is jár. Ezek egyike a különbségtétel. Ha a belgyógyász elsüti a „van egy jó és egy rossz hírem” kezdetű kaporszakállas viccet, akkor te el fogsz keseredni a rád váró láb-amputáció miatt és nem vigasztal, hogy jó áron talált vevőt a bal papucsodra. Ez eddig tiszta sor, semmi titok nincs a működési mechanizmusban. A csavar eddig csak felkészült, most lép színre:

Amikor asztrológiai, asztrozófiai előrejelzést olvasol, szeretnéd tudni, miért lesz neked jó. Igen, akad egy réteg, aki imád pánikolni. Az ő igényeiket elégíti ki az általam csak „riogató asztrológiának” nevezett vadhajtás. Egy pillanatra viszont kérlek, képzeld magad az átlag publikáló asztroszaki helyébe:

Elérés, lájk, megosztás, kommentek. Egy-egy írás után ezek az objektív mérőszámok, semmi más. Lehet maga a poszt világszínvonalú és egy hatodikos sebtében összecsapott fogalmazásával egyenértékű – tökmindegy. Mivel az irodalmi érték nem mérhető, marad a közönség reakciója. Azt számokká konvertálva mutatja meg a Nagy Testvér, bocsánat: a közösségi média. És a legtöbb asztroszerző nem hülye. Azaz képes levonni a következtetéseket, mit is szeret a „népe,” ebből pedig egyenesen következik a jól körvonalazható jelenség:

Hajlamos azt írni, amit hallani, olvasni akarnak. Azt kínálja fel újra és újra, ami a múltban sikeres volt. Mint a rutinos koncertzenész: tudja, melyik dalokat fogadja a leghangosabb ováció. Lehet, nem tartja őket – művészi oldalról – sokra, mégis elő kell venni és játszani, hogy jó visszajelzéseket kapjon és legközelebb is megtöltse a művházat/sportcsarnokot. Ezt hívják az igények kiszolgálásának. A zene világában az égvilágon semmi kivetnivaló nincs benne. Ha viszont a kozmikus mozzanatok tudósítóira kacsintunk, azonnal veszélyessé válik a dolog:

Hol a teljes körű tájékoztatás igénye? Egy kicsit belebújok az ördög ügyvédjének szerepépbe: sokan vallják, hogy a spiritualitás világa nem objektív és hiányzik belőle a tényszerűség. Ha bizonyos megközelítésből nézve így is van, méltatlan visszaélni vele. A tálaláson ugyanis rengeteg minden múlik. Szinte minden:

Nem jó az egyoldalú kinyilatkoztatás. Se a riogatós világvége, békaesővel és rettenettel való rettegtetés. De az se, hogy most feltétlenül rád talál az igaz szerelem, pont, miután a te öt számidat húzták ki szombat este és egyébként is közben valaki a fürdőszobaajtóra lógatott köntösöd zsebébe csempészte a Bölcsek Kövét. Egyik sem igaz, egyik sem jó, egyik sem állja meg a helyét. Se közép-, se hosszú távon. Mert az igazán jó, a működő modell a tájékoztatva felkínáló attitűd:

Így közelítünk a Vízöntő csillagzat jövő vizéhez érkező Szaturnuszhoz is. Elmesélem, mit érdemes tudnod róla, te pedig szabadon választhatod ki, mi tetszik, melyik analógiát választod magadénak. Íme, az első változat. A következő bekezdésben az alacsony szintek optikáján át vesszük górcső alá ezt az égi eseményt:

Egyre szűkülnek a lehetőségek. Ami régen működött, mára becsődöl. Mindent szétrág az értékválság. Nincs valódi biztonság, a jövő koromsötét alagútnak látszik, amibe csak úgy félvakon belebotorkál az ember – akár még rókacsapda is csonkolhatja a lábát. A nehézségek fokozódnak, a blokkok egyre erősebbek. A gátak és akadályok mintha megkapták volna a mesterséges intelligencia legújabb vezérlő változatát, olyan leleményességgel fekszenek keresztbe újra és újra. Az ember életkedve is elemegy tőle, na.

Ideje szemüveget cserélni és a béka tompora alól kikászálódva felülni legalább a teniszbírói székbe:

Egyszerűsíts. Sallangmentesíts. A több nem jobb. Eszközeid: elveid, értékeid. Ruganyos gerinced megtartó ereje. Velük tudsz fordítani, építeni. A közmondás szlogenné válik: segíts magadon, Isten is megsegít. De most fontos a sorrend. Azaz: előbb tegyél magadért, majd – ezt látva – lép színre a Sors, a Vezettetés, a Teremtő – nevezd bárhogy a felsőbb erőt. És bizony nem csak megsegít, de az általa biztosított hátszéllel tuti, hogy célt érsz. Következzen néhány további jellemző:

Egyre tisztábban mutatja magát az előre vezető út.

Meglehet, nem a legkönnyebb és nem a legnépszerűbb. Sose búslakodj. Példák sora kínálkozik olyan emberhősökről, akik így emelkedtek fel. Amikor a cikk vázát skicceltem fel, három úr neve ugrott be: Arnold Schwarzenegger, Gera Zoltán (a labdarúgó, nem a színművész) és Novak Djokovics. Terjedelmi okokból nem részletezem, miért őket kértem fel illusztrációnak. Olvass utána az élettörténetüknek – ott a fényes magyarázat. És akkor térjünk rá a számok és adatok tisztázására:

Kicsit több, mint egy év. Azaz 2024. február közepétől 2025. február végéig jár a Szaturnusz a Vízöntő jövő vizét szimbolizáló csillagokban. Fontos: asztrológiai értelemben természetesen mindvégig Halak. Az égen látható, valóban fényeskedő, magasabb szintű és minőségű üzenetek csillagképi világában viszont Vízöntő. Róla a következőket érdemes tudnod:

Emberalak, aki két korsóból zúdítja a vizet. Egyikből a múlt, másikból a jövő felé. Ismétlésképp kitűnő, ha újraolvasod az embert formáló csillagokban haladó gyűrűs bolygó krónikáját: https://ladonyijanos.hu/a-vizonto-embert-formaloi-csillagairol/

A Szaturnusz lassú mozgású bolygó, 29 és fél év alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül. Az asztalos legnagyobb gyalujával faragva ez bizony közel három évtized. Mondhatjuk emberöltőnek is. Éppen azért is bír fokozott jelentőséggel ez a jövő vizes időszak. Ha úgy tetszik: a következő emberöltőnyi jövőd alapozhatod meg. Így vagy úgy, de mindenképpen megtörténik. Ezért jobb, ha ismered a lehetőségeket és tudatosan választva működteted szaturnuszi energiáidat.

A Küszöb Őre. Leggyakrabban ezt a hangzatos címkét biggyesztik a planétára. Az oka egyszerű: a Naprendszer bolygói közül ő az utolsó, akit szabad szemmel láthatunk. Most azonban érdemes egy kicsit más értelemben venni ezt a küszöbőreséget. Valahogy így:

Légy résen, légy éber. Légy jelen, de ne a tamáskodó gyanakvással. Csak azt a minőséget engedd életedbe, ami méltó és való. Értéked szerint határozd meg, ki és mi lépheti át a küszöbödet. Ami méltatlan, az jobb, ha kint marad. Ha mégis be akar sunnyogni, akár rá is csaphatod az ajtót. Már majdnem a „B” betűs igét írtam le, na.

Az elején leírtakból kiindulva: nem táplálok különösebb illúziókat. Gyanítom, ez a cikk nem válik slágerré. Mert nem azt foglaltam össze, amit hallani szeretnél, ami a szívednek legkedvesebb jutalomfalat. Egy ilyen kozmikus esemény kapcsán nem is tehettem volna meg felelősen.

Dönts. Határozz jól és bölcsen. Porold le valós értékrendszeredet és tudd: a jövőd kulcsa a zsebedben lapul. Ideje kézbe venned és beröffenteni az emelő-építő változtatások motorját.

* a „tősgyökér” kifejezés az általam nagyra becsült és nem kevésbé nagyra tartott Horti Gábor szellemi terméke; ezúton is hálás vagyok, hogy megalkotta.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Miért lehet csapda a megbocsátás?

Miért lehet csapda a megbocsátás?

Az égig magasztalt megbocsátás akár csapda is lehet.

Amit hallasz: bocsáss meg. Először és elsősorban magadnak, után követezzen a környezet és annak érintett tagjai. Éppen itt a hiba:

Csak akkor görcsölsz megbocsátáson, ha vádlási kényszert dédelgetsz magadban.

Még egyszer: ne megbocsátani akarj. Előzd meg a helyzetet.

Tárd fel, értsd meg, majd semlegesítsd. Mindössze három lépés. Igaz, sokszor embert próbáló munkafolyamat, de megéri.

A megbocsátás valójában lemondás. Szeretnéd megtorolni valós vagy vélt sérelmeidet, de megfelelésből nem teszed. Helyette sóhajtasz egyet és fájó szívvel mégsem ütsz oda. Ritkán ismerjük be, még kevésbé mondjuk ki, de ez munkál a megbocsátási viszketegség hátterében. Különben miért hagyna hiányérzetet maga után?

Nyugalom és harmónia. Ide érkezz meg. Ha még úton vagy, pötyögd be a naviba. Akkor majd elpárolog (általad, neked köszönhetően) a vádlási kényszer és elernyed bökdöső mutatóujjad.

János

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

A titok, amivel eldöntheted, jó-e egy előrejelzés

A titok, amivel eldöntheted, jó-e egy előrejelzés

A mai cikk az előrejelzések működéséről szól. Mintha együtt bekukkantanánk a gépházba, vagy felpattintanánk a motorháztetőt. Jogosan vetődhet fel: téged ez egyáltalán nem érdekel. És igazad is van. Nem az untatásod a cél és az asztroszakmai belvilágba sem szándékozlak – akaratod ellenére – elkalauzolni. Csupán azt szeretném: lásd és tudd, hogyan működik a kozmikus üzenetek tolmácsoló gépezete. Öt vagy hat perc. Ennél több idődet biztosan nem veszi igénybe a bejegyzés végigolvasása. Mégis: látni fogod a mechanizmust. Mostantól kezdve bármikor kiszűröd, ha valami nem úgy szól, ahogyan kéne. Bőven megéri, lássuk is a részleteket, lépésről lépésre!

Egy (jó) asztrológiai, asztrozófiai előrejelzés komoly, érezhető segítséget tud kínálni. Ehhez az kell, hogy pontos és szabatos legyen. Az sem árt, ha megérted és nem szakzsargonban íródott, a kevés számú, titkos kódnyelvet beszélő „beavatott” számára. A harmadik talán a legfontosabb: azt mondja el, adott égi történés a te életedre és sorsodra hogyan, miként hat. Nem szájbarágva, de használható támpontot kínálva. Önmagában az, hogy a Plútó belép a Vízöntő asztrológiai jelébe és a XVIII. század vége (valamint 2023.) óta nem történt ilyesmi, talán érdekes. Ám megfeleltetések, példák, fogaskerekek és áttételek nélkül nem sokat érő, holt információhalmaz. A lényeg: szem előtt tartani a kiindulási alapot. Minden erre épül:

Az ember kozmikus lény, a csillagokból érkezett, fényre hangolt lélekkel. Igen, ez ellentmond a darwinista, szkepticizmusban (túl)pácolt evolúció-elméletnek. Nem baj. Enélkül minden égi mozzanat véletlenszerűen elhelyezkedő, megokolatlanul kószáló égitestek össze-vissza táncának káoszából megérteni hitt blődség. A belépési szint, az alapok alapja, hogy elfogadd, magadévá tedd: az ember bizony kozmikus lény. E tétel szívedbe emelésével nyílik meg előtted is a végtelen, kéklő ég csillagfénnyel írt üzeneteinek csodakönyve. A másik út ismert: egy ősöd hibázott, lemászott a fáról, a többi pedig immár történelem. Csupán icipicit hosszabb egy percnél az ezt a valóságot bemutató, zseniális videó: https://www.youtube.com/watch?v=1aHl9eOg9fg

Az ember, mint kozmikus lény, ősidőktől az eget fürkészi, csodálja, faggatja. Onnan remél és merít megértést, útmutatást, s ha kell, magyarázatot. Gyűjtögetés, nyomolvasás, halászat közben a fej lefelé irányul, a földet figyeli. Ám a nagyobb lélegzetű összefüggésekhez mindig is magasra emeltük a kobakunkat.

Az ember, mint kozmikus lény, felfelé néz, föntről vár felsőbb, azaz magasabb minőségű útmutatást. A gondolkodás és a szembefordítható hüvelykujj ajándéka mellé a magasra célzás kegyét is megkaptuk teremtettségünk okán. Ez a következő útjelző.

A csillagos ég világának üzenetei – kivétel nélkül – megérkeznek, halló fülre találnak. A hibalehetőség ott mutatkozik, ha a fül hall ugyan, de nem ért. Netán ért is, de a kettő közé odafészkelődik a csillagtolmács önérzete. Mindig, minden egyes esetben (csak) a dekódolás okozhat problémát, nem az égi állás. Mint amikor a tolmács – tudatosan vagy puszta tévedésből – félrefordít. Íme, egy vicc segíti a mélyebb megértést:

„Az amerikai rendőrök tetten érnek egy mexikói bankrablót. Az őrszobán tolmács segítségével hallgatja ki a rendőrfőnök. A kérdés: hová rejtette az elrabolt egymillió dollárt.

-Nem mondom meg – szól a gengszter.

A tolmács lefordítja.

A rendőrfőnök pisztolyt ránt.

-Fordítsa le neki, hogy ha nem vallja be, itt helyben agyonlövöm.

A tolmács fordít, a betörő megijed:

-A harminckettedik utca második házában ástam el egy tujafa mellé.

A tolmács a rendőrhöz fordul:

-Azt mondja, nem fél a haláltól, lője le nyugodtan.”

Kerüld el, hogy rajtad csattanjon a poén, netán te legyél az, akit lelőnek – képletesen, persze. Ne járj így. Ehhez csupán a szívedet kell nyitva tartanod. És nem árt tudnod arról, hogy bizonyos égi minőségeknek létezik alacsony és magas szintje. Hogy egészen pontosan fogalmazzak: adott stimulációt kapsz, ez az, amin nem változtathatsz. Ha közeleg egy Nap-Mars együttállás, semmit az égvilágon nem tehetsz, hogy elmaradjon. Nem működik sem a lécci-lécci, sem a zsebbe dugott, tömött boríték. Egészen biztos, hogy – előre pontosan meghatározható időben – a két égitest találkozni fog. Ami abszolút rendben van, gondot csak a kézfogóról írt vagy mondott előrejelzések fals tartalma okozhat.

Nem való, nem méltó csak az alacsony szinteket (példánknál maradva: erőszakos, agresszív tettek, az ököljog érvényesítése) kizárólagos megélésként beállítani. Nem mondhatsz le a magas szintekről: lelkesedés, lelkesítés, a benned élő félelmek és kishitűségek felett aratott fényes diadal. Ha hiányzik az előrejelzésből maga a fény, ha csak megrémít, ha elkeserít, akkor egyoldalú, egyensúlytalan, hibás, fércmunka. Meg is mutatom, mire gondolok:

„Kos Mars idején kezdeményezel, azaz mindenkibe belekötsz. Nem elégszel meg az egyszerű provokációval: annak ütésváltásba kell torkolnia. Három mondatot jegyezz meg, ami jól fog jönni: „Mi van?” „Mi van?!” „MI VAN???!!!”

Bika Mars idején nem öncélúan erőszakoskodsz. Akit leütsz, ki is rabolod. Nem sajnálod a fáradságot, hogy izmaid megfeszítésével törj föl nyaralókat, hogy kipakold a bent lelt értékeket. Kitűnő időszak védelmi pénzeket szedni.

Ikrek Mars idején alapvetően verbális agresszorrá válsz. Képes vagy mindenkit vérig sérteni, lealázni és elmagyarázni, megértetni az idiótákkal, miért ők a leghülyébbek a világon.”

Látod és érzed az iróniát. A három tavaszi jegy (Kos, Bika, Ikrek) esetében játszottuk el a Mars alacsony szintjeinek féloldalas sugalmazását. Ha ilyen típusú prognózisokba futsz, akkor ne lassíts: rohanj tovább, iszkolj messzire. Mondhatnám: menekülj. A félelem figyelmet kelt, ügyes hatásvadászattal pedig remek eléréseket lehet produkálni. Ne te legyél, aki emeli a statisztikai átlagot.

Föntről, a csillagfényes világból nem kaphatsz olyan üzenetet, hogy igenis meg fogod szívni, mint a bal lábbal kelt torkosborz péntek tizenharmadikán. Csak és kizárólag tudatlan/tanulatlan/hozzá nem értő/nem tiszta szándékú „asztrotolmács” böföghet ilyet.

Olyan égi mozzanat természetesen akad, amire érdemes fokozottan odafigyelni; erre is kitűnő példa az előzőekben említett Vízöntő Plútó esete. De semmi az égvilágon nem mondja, hogy a Vízöntő Plútó sarokba szorít és összever. Emlékezz: soha, semmilyen konstelláció nem kötelez a „rossz” feltétlen, alternatíva nélküli megélésére.

Nem rózsaszín szemüveg.

Nem hurráoptimizmus.

Nem automata üzemmódba rögzített, a gondolkodást és az érzelmeket figyelmen kívül hagyó pozitivizmus.

Az ember kozmikus lény, egészséges elvárása, hogy a csillagos ég üzenetei bevilágítsák földi útját. Hogy ötleteket, támogatást, megoldóképleteket kapjon a Kozmosz tükrében. A cél ennek megfelelően végtelenül egyszerű. Szép, de bonyodalmaktól mentes:

Gyümölcsöző együttműködés, azaz: jókor, jó helyen, jó időben jó dolgot jól tenni. Az ég fényessége mutatja meg, éppen hogyan és miként. Ezt a gondolatot mindenképpen vidd magaddal, mert az ember – kozmikus lény.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Vízkereszttől, csillagmágiával

Vízkereszttől, csillagmágiával

Vízkereszt napja valódi spirituális szakaszhatároló. A sorok között olvasva igen kifinomult és felettébb hasznos bölcsességekre hívja fel a figyelmet. Amennyiben tudsz róluk, jóval könnyebben jutsz ötről hatra a következő időszakban. Felismered a jeleket és nem követed el a „szokásos” hibákat. Már ha boldogulni szeretnél. De ki nem?

Vízkereszt napján sokan óvatos, az eget kémlelő tekintettel sétálnak a zsúfolt, sokemeletes házak között. Január 6-án azonban kevéssé az eső, a hó, vagy a felhők év elejei gomolygása érdekes. Aznap szokás leszedni a karácsonyfát a hagyomány szerint. Ennek gyökerei régre nyúlnak vissza. Az ordas tahóságé, amivel a csupasz, tűleveleit kopaszodó, a végelgyengülés határán álló csernobili sünként hullató fenyőhullákat kihajítják az ablakon, hogy a szabadesés juttassa valahova alantra, a nyákos aszfaltra – nos, ez az elmúlt pár évtized suttyó vadhajtása. De te ilyesmit úgyse tennél. Neked az ég mást mutat, mégpedig ilyesformán:

Vízkereszt napja tesz pontot az adventtel kezdődött karácsonyi időszakra. Az ősi hagyományból vette át a kereszténység, így tudnod kell: nem puszta vallási szokást követsz. De minden vég törvényszerűen egy másik új kezdete. Nincs ez másképp most sem:

Farsang. Vízkereszttől húshagyókedd éjfélig tart a híres-nevezetes farsangi szezon. Ami többről szól maskaránál, fánkzabálásnál és a kavalkádra hivatkozó tivornyázásnál. A kulcs, amivel tévedhetetlenül különbséget tudsz tenni valódi, működő mágia és csupasz babona között – szokásosan benned van. Pár dologra ügyelj csupán:

Csak azt tedd meg, amit jó szívvel meg tudsz és akarsz is. Farsang idején sincs helye kényszer(esség)nek.

A jelmez játék. Az élet nem álarcosbál. Bár ilyenkor a környezet számos tagja hajlamos lehet rá, ne állj be a sorba. Ne akarj másnak látszódva átverni őt. Vagy, aki vagy. Légy büszke önmagadra, tarts bárhol is utadon.

A mulatság az öröm kifejeződése. Az öröm mindig létöröm. Mint ilyen, a Vénusz égisze alatt fényeskedik. Akihez egyúttal a harmónia és az arany középútra hangolódás is tartozik. Éppen Vízkeresztkor áll együtt a planéta a szeretet talán legerősebb égi csillagával, az Antaressel (https://ladonyijanos.hu/venusz-antares-hetvegere/

). Őrizd magadban az emlékeztetőt:

A vigasság és a móka jó. Nincs szükség szélsőséges tombolásra, önmagadból való kiforduló kivetkőzésre. A tél idejét éljük. És bár a világos órák és percek száma bő két hete, a téli napforduló óta növekszik, jelenleg ebből még keveset észlelsz. De csak a szemeddel. Ennek ellenére tartsd észben: a tél nem az ellenséged. Épp oly’ természetes, mint a madárdalos-illatos május és a színorgiát hozó érett október.

Játssz, de ne verj át. Se mást, de legfőképpen önmagadat ne. A következő negyven nap erről (is) szól spirituális értelemben, a csillagok fénytükrében.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest