Tartós, valódi sikert kizárólag kitartó, állhatatos munkával érhetsz el.
Kortalan alapvetés, amit a ma embere mégis konok makacssággal próbál meghekkelni. Ha elhiszi, hogy a technikai lehetőségek érdemben megkönnyítik a dolgát. Ha elhiszi, hogy egy nagy durranás elég az igaz áttöréshez. Aminél nagyobb csapda nemigen létezik, ugyanis:
Nincs tartós kiugrás egyszeri jó teljesítménnyel.
Látszólagos ellenpéldák. Ilyeneket szoktak sorolni a kettes számú törvényszerűség cáfolására.
Valóban, fel lehet tűnni a semmiből. Az erő, ami a közismertség tetejére repít, egyszerű divathullám. Legyen szó zenéről, mozgalomról, kütyüről – bármiről. Két példát hoztam alátámasztásul:
Fidget spinner. Ha most ámulva nézel nagyot, teljesen természetes a reakciód. Pár éve minden is tele volt a pörgő-forgó biszb@sszal. Boldog-boldogtalan lépten-nyomon tekergette, már majd szétvetette az ideg, hogy a háromágú, csapágyas cucc imamalmozásával vezesse le a stresszt. Legérdekesebb talán az idő:
Rövid fél év. Utánanéztem, 2016. karácsony előtt robbant be a cucc, majd 2017. júniusában meredeken zuhanni kezdtek az eladási adatok – így a népszerűsége is – a Jeff Bezos nevével fémjelzett megaáruházban – és úgy általában. Erre mondják, hogy kérészéletű. Ennél azonban jóval kiábrándítóbb – egyébként igaz – történet is felráz, hogy ne akarj egy pillanat alatt sztárrá válni.
Koplárovics Béla. Bő két évtizede még a „vitéz” előtagot is a neve elé biggyesztették. Egy gól miatt. Egy nem akármilyen gól miatt. Hősünk a Zalaegerszeg focistájaként ült a cserepadon a Manchester United elleni meccsen. Majd beállították, ő pedig lőtt egy gólt. A GÓL-t, ami akkor a mennybe repítette. Dalt írtak róla, az égig emelték. Koplárovics Béla lett a legkisebb királyfi megtestesítője. Ludas Matyi, aki borsot törve leckézteti meg a világsztárokkal felálló, némiképpen nagyképű MU-t. Olyan rajongás- és lelkesedés-cunami robbant ki, ami szinte példátlan. Íme, a találat, Hajdú B. István feledhetetlen, legendás kommentárjával: https://hvg.hu/cimke/Kopl%C3%A1rovics%20B%C3%A9la
„Hagyjanak már ezzel!” – így reagált tizenegynéhány évvel később Béla a gólt firtató kérdésre. Amit Ausztriában szegeztek neki, ahol betanított gyári munkásként dolgozott, családjával egy 1.500 lelkes faluban élve napjait. forrás: https://hvg.hu/sport/20150211_Hagyjanak_mar_ezzel__Ausztriaban_el_es_l
Ami a villámgyorsan avasodó, minimum országos ismertséget meghozta számára, egy jó mozdulat volt. Remek ütemérzékkel, védőjét megelőzve pontosan tette bele a lábát egy príma centerezésbe. Ha úgy nézzük: ez volt a dolga, ezért kapott lehetőséget. Ami katapultként lőtte az égig, hogy aztán szép lassan és fokozatosan az excelebek szomorú és keserű kenyerét egye, ahogy a nevét meghallva valaki mencseszterezni kezd, „emlékszel, Béluskám?”
Mindkét esetben – legyen szó játékszerről vagy sportolóról – egyetlen, kiragadott sikert láttunk. A két példázat azonos a felvillanásban: mint a lángra lobbanó magnézium, egy rövidke pillanatra elhomályosítanak mindent ragyogásukkal – majd menthetetlenül kihunynak. Mert nincs háttér, nincs tartalom mögötte. És ha hiányoznak az alapok, minden építmény törvényszerűen összedől. Ebből születik meg az éltető felismerés:
Bölcs ember nem a tovatűnő sikert vágyja.
Bölcs ember tudja, hogy a Természet törvényeit se áthágni, se kikerülni, se megerőszakolni nem lehet.
Tehát a bölcs ember legkésőbb ebben a pillanatban ébred rá: nincs más hátra, mint a munka és teljesítmény kombinációját folyamatosan letenni az asztalra.
Ez az a pont, ahol jelentős mennyiségű, a könnyebbik utat fetisizáló kalandor – enyhe borzongással – elnavigál. Rendjén is van, mert mostantól nem vennék hasznát a cikknek.
Munka. Ideje tisztába tenni ezt a sokakat elborzasztó fogalmat. Tévesen a reggel 8-tól 5-ig végzett, nemszeretem tevékenység, amiért túl kevés pénzt kapok túl hülye kollégákkal és főnökökkel. Helyesen pedig így szól a munka valódi, spirituális gyökérzetű definíciója:
Értelmes, életet éltető, teremtő, termékeny alkotófolyamat. Ez a munka. És igen, minden ide illeszkedik, ami ezt a – magasabb, fényes – célt szolgálja. Miről veszed észre, hogy ebben a nemes állapotban működsz? Hogy nem fáradsz el. A csak és kizárólag egzisztenciális okokból végzett tüsténkedés úgy szív le, ahogy zárlatos elektronika az akkumulátort. Ezzel szemben a valódi munkát – kérdés nélkül – ingyen is csinálnád. Erről pár éve írtam már egy cikket: https://ladonyijanos.hu/csinalnad-e-ingyen-is/
A munka tehát – ellentétben az érett pálpusztai sajttal vegyített rohadt krumplival – nem büdös. Sőt. Egy kis tuninggal világokat válthatsz meg vele. Hogy mi kell hozzá? A tehetséged.
Egészen biztos, kételkedés nélkül való tény, hogy van, amihez istenadta tehetség buzog benned. Jó esetben csípőből vágod rá, mi ez. Kevésbé üdvös állapot, amikor rá kell találj. Ez az első számú házi feladatod; miután sikerrel teljesítetted, már léphetsz is tovább.
Csiszolás. Ez a módja, hogy mind fényesebben ragyogjon tehetséged gyémántja. Szorgalmas, állhatatos munka, hogy mind többet, s mind jobban hozhass ki magadból. Menet közben nem baj, ha ellenszelet érzel. Ahogy a mondás pálmája teher alatt nő, úgy edz meg téged a szembeáramlás.
A tehetség és a munkád szorzata adja a sikeredet.
Erősíteni kitartással, szívós, tántoríthatatlan odaadással tudod. Vizsgálj meg bármely sikeres embert, ezt a receptet követte, követi és a jövőben is eszerint fog áttörést elérve kiemelkedni a masszából. Mert a recept egyszerűsége a faékével vetekszik. A csoda pedig éppen ez az:
Nincs csoda. Ez a csoda maga.
Azaz: nincs titkos, csak a beavatottak által felfedezhető, elrejtett, dugdosott módozat.
A siker útja pofonegyszerű. Csak rajtad múlik, megfizeted-e az árát. Amit nem pénzben mérnek, hanem nyújtott teljesítményben.
Ha úgy döntesz, akkor ennél jobb út nem kínálkozhat, ami előre és felfelé emelve visz – annak tempójában, ahogy lépdelsz rajta.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömöt szerzett,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus
első, eredeti közlés: 2024. július 17.
