Aki nem tud nevetni, valójában nem is él.
Aki nem tud nevetni, nem hal meg azonnal. Legalábbis biofizikai értelemben nem feltétlenül. Igen, a szíve ver, mint egy kötelességtudó üzemanyagszivattyú. Ritmikusan pumpálja a vért. Működnek az érzékszervei, mint egy térfigyelő kamera, hangszóró, mikrofon, detektor. Ellátja a feladatát, hasonlóan az összeszerelő automatákhoz. Mindez azonban puszta vegetáció, fényévekre a valódi, nagybetűs Élettől.
Aki nem tud nevetni, mély, koromsötét verembe zárja magát.
Aki nem tud nevetni, lemond a színekről, az illatokról, a zamatokról és a szerelemről egyaránt.
Aki nem tud nevetni önmagán, nehezen boldogul. Egyről kettőre talán eljut, ám ötről hatra már nemigen.
Aki prűd, sótlan és vakbélgyulladás-szerű álkomolyságot ölt magára, tudatosan fordít hátat a valódi életnek és mond nemet a boldogágra.
A bőröd színét nem változtathatod meg (igen, tudom, még erre is akad ellenpélda, de ne Michael Jacksonból induljunk ki).
Életkorod adott, számszerű tény.
Születési helyed halálodig elkísér, ahogyan az anyanyelved is.
Igen, számtalan dolgon egészen egyszerűen nem változtathatsz. A humorhoz való hozzáállás viszont nem ilyen.
Jelen korunk egyik Jolly-jokere a nevetés végtelen változtató ereje.
Kacagás, kuncogás, röhögés, akasztófahumor, hahota – hadd ne kopizzam ide a szinonimaszótár valamennyi találatát. Tudod jól, pontosan érted, mire gondolok.
Minél erősebb kihívások elé állít az élet, annál fontosabb az irónia, a viccelődés, a tréfa, a mókázás. Élet tompít, konfliktust old, mint marólúg a zsíros dugulást. Ha tovább göngyölítjük, akkor igenis a komikum alkalmazása pont olyan, ahogyan a csőgörény nyit utat egy-egy makacs, undorító blokk szétszedésével.
Száz szónak is egy a vége: nevess. Ne vess komor magvakat, inkább nevess.
Ha most még bús az alapbeállításod, javaslom, törekedj megváltozni. Hidd el, menni fog. És igen: tapasztald meg, mennyire életújító, frissítő, felszabadító az eredménye. Mégpedig azonnal, ellentétben az ugyancsak hasznos alakformáló tornával.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a bejegyzés,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő írások elkészülését:
