Mire jó a logikus gondolkodás? Ok-okozati módon jutsz el a megoldáshoz. Sir Arthur Conan Doyle munkásságának nagy tisztelőjeként az összes Sherlock Holmes könyvet befaltam gyermek- és ifjúkoromban.
Igazán érdekfeszítő, helyenként lenyűgöző volt a nagyszerű író fiktív főhősének elmeműködése. Számos életterületen támogató, akad, ahol pótolhatatlan ez a fajta működés. Nem is szeretném bántani, csak a helyére tenni.
Korábban már esett szó a zsigeri agyról. Ő lakik a napfonatod mögött és biztosan emlékszel intenzív örömökre, amikor „aktiválódott,” és bizsergett. Ő a valódi döntéshozónk, de megnevezhetjük a szívet is, vele sokaknak könnyebb azonosulni. Az itt meghozott döntések végrehajtásáért felelős a koponyaüregünkben fészkelő agyvelő. Ott csúsznak el a dolgok, amikor minden döntést átengedünk a végrehajtó szervnek.
Gondolkodj analógiában (ami rögtön szélesre tárja azt az a kaput, amin az agyalás és az ok-okozati működés illúzióit lehorzsolva éppen csak becsusszan): a közjogi értelemben vett végrehajtó szervek (esszenciális példája a rendőrség) vajon tényleg a legjobb döntéseket hoznák, ha rájuk testálnánk ezt a hatalmat?
Az agyalás szűkíti a lehetőségeket, de tudd: a szemellenző nem mindig rossz. A ló azért kapta, hogy ne ijesszék meg a külvilág hirtelenkedései; periférikus látását korlátozva előre, az útra tud koncentrálni. Ha neked kényelmes egy fűevő zsákmányállat számára hasznos eszköz (avagy energetika), úgy lelked rajta. Nincs azzal baj, hangsúlyozom, csak tudd és bólints rá.
Paksi Zoltántól ered a gondolat: amikor tudatosan döntesz egy alacsony szint működtetése mellett, az kisebb „gond,” mint ha fogalmatlanul tévelyegsz bele. Ilyenkor szemléltet igazán a politikailag inkorrekt vicc a rendőrről és az akváriumról.
Basszus, de hát olyan biztonságot ad egy logikai láncolat és még büszke is vagyok a folyamat végén, hogy rájöttem, ki a gyilkos a krimiben – kiálthatsz most fel. Jogosan. Igen, ez láncolat. Mit tart még lánc? A bóját a víz tetején például. A láncolat, az agyalás és a kombinálás veszélye, hogy menet közben észrevétlenül a nyakadra tekeredik és lehúz a mélybe. Mi hát a megoldás?
Görcsök és csikorduló fogzománc nélkül nekiállni a megoldási folyamatnak. Emlékeztesd magad, egyszerre több eszköz is rendelkezésedre áll. Van, amit ésszerű, logikus úton érsz el. A fontos és jó döntések érzelmi alapon születnek. Az analógiás gondolkodás elképesztően felgyorsítja a célhoz vezető úton elérhető tempódat – nem mellesleg újszerű energiák is érkezhetnek.
Emlékezz: az uránuszi újítás és a zseniális bevillanások szerepe túlbecsülhetetlen. Ezeket is gúzsba köti a könyörtelen logika. Találd meg személyes optimumodat. A jó hírem egyben a rossz is: itt nincs (sincs) általánosan használható formula, a te egyéni valóságod szüli meg a számodra legeslegjobbat.
képek: pixabay.com
szív – ő dönt
