Lépj a Fény felé

Lépj a Fény felé

A jó irányba tett legkisebb lépés is közelebb visz az emelkedéshez. Ha repülni szeretnél, de megfogadtad, hogy gyalog teszed meg a Ferihegyig vezető utat, akkor is igaz. Üllő határában járva még messze jársz a Liszt Ferenc kettes termináljától – de minden lépéssel közelebb jutsz. Rajtad áll a tempó és az irány. Ma egy kicsit a lelki vetülettel foglalkozunk.

Hold. Éppen csak (meg)telt hétfő délelőtt, újra teret kap. Égi kísérőnkről nem írok túl gyakran. Nem mintha bármi bajom lenne vele, sőt. Kedvelem, imádom. Kisgyerekként órák hosszat bámultam békásmegyeri panelházunk hatodik emeleti ablakából. Egy tipikusan szocreál vajsárga alumínium Radal radiátoron ülve kuksiztam kedves égi barátomat. Ezt a történetet a maga alaposságában meg is írtam a könyvben: https://ladonyijanos.hu/a-konyvrol-a-stellalarol/

Hold. Érzelmek, lélek, változás, érzékenység. Akkor mégis mi a túróért hanyagolom el? Nem, ez így nem igaz. Szeretem, tényleg. Valahol a szívem csücske. És most egy korszakos titkot fogok elárulni; kérlek, hajolj kicsit közelebb, nehogy más is meghallja, amit súgni fogok: ott van az én születési képletemben is. Mégpedig nem akárhol. Szóval semmi baj(om) nincs a Holddal. Egyszerűen csak túl gyors. Huszonnyolc nap alatt egy teljes kör, napi 13-14 foknyi haladás a Földről nézve – nem kevés.

Lehetnék főállású Hold-krónikás is. Aki semmi mást nem tesz, csak őkelme aktuális, izgalmas kalandjairól tudósít. Kitöltené a napjaimat és hálás feladat lenne. Mégis meghagyom másnak. Oly gyakran esik meg vele jelentős esemény, hogy embert próbáló sorrendet felállítani. Ezért inkább csak a teli- és újholdakra szoktam hagyatkozni. Róluk békaeső, sáskajárás, a politikusok igazmondási rohamai és más apokaliptikus események idején is tudósítok. Meg néha máskor is, mint éppen most.

Az önkényes kiragadás szépségével élve szeretném figyelmedbe ajánlani a szerdai napot. Ebéd utántól estig. Ekkor ugyanis az Ikrek csillagkép lábainál jár kedves, szerető szívű Holdunk. Figyelem: csillagzat, valós, fényt sugárzó csillagokból szőve, s nem asztrológiai jel. Onnan nézvést Rák, azaz uralmi helyzetben lépdel fogyó, azaz a megkönnyebbítő elengedést ösztönző Holdunk. De ne adjuk lejjebb a való, igaz fénynél.

Ikrek. Castor és Pollux. A haladó és az örökfényű kettőse. Ikrek, akik egyben ketten vannak. Az ikrekség szimbolikájában halványan, de félreérthetetlenül ott a törekvés. A Castor-típusú minőségekből emelkedjünk a Pollux-féle, tiszta, magas és magasztos irányba. Még akkor is, ha saját (mikro)valóságunkból úgy tűnik, fényév távolságra a cél. Aki harminchét kiló túlsúlyt cipel, az este meg nem evett tábla Milkával egy picikét máris tesz önmagáért. Nem ettől nyeri vissza karcsúságát, de ne is becsüljük le, hogy önmagán erőt véve mégsem majszolt Gombóc Artúr módjára. Minden lépés – a legkisebb is – fontos. Ez az alapvetés.

Érezz rá, merre kéne megindulnod. Milyen irányba érdemes lábadat emelned. Egy Hold-tranzittól ritkán váltod meg (önmagában) a világot. Nem olyan veretes, fajsúlyos égi esemény, mint az ekliptika alá merülő Plútó, kevéssé hasonlít dagonyát felszántó orrú erőtérre, mint egy Mars-Szaturnusz quadrat. Finom, libbenős szitakötő-energia. Aki – fizikailag – soha nem emel, nem emelhet fel téged. De inspirálhat. Adhat ötletet. Emlékeztethet. Rácsodálkoztathat. Szikrát kínál, hogy lángot lobbants.

Bemozdítja az érzelmeidet. Azok nélkül minden lépkedés puszta tévelygés, netán menetelés, de sose örömút. Neked pedig az kell, az való, az méltó. A maga légies módján, a mulandóból a halhatatlan Pollux felé mozdulását – és rajta keresztül az emelkedés lehetőségét – juttatja eszedbe, szívedbe a szerdai erőtér.

Ikrek. Ketten vannak, s mégis egyek. Kettősségben rejlő rejtett egység. Mindenben ott a fény csírája. Két láb, dinamikus lépés, menet közben erősödő egyensúly. Mint a biciklizésnél a tempó. Lassan nehezebb stabilnak maradnod, mint suhanva. Ezért való, méltó, hogy lépj, mégpedig szívderűvel, mosolyogva. A hétköznapokban, akár a legapróbb dolgokban is. Egy lépés önmagában talán kicsi, de a világ(od) múlik rajta.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Felemelő telihold finomságokkal

Felemelő telihold finomságokkal

Tudtad, hogy a szívdobbanás érzelmeken kívül valódi megértést is adhat? Erről szól a hétfő délelőtti telihold. Gyorsan pipáljuk ki az asztrológiai megközelítést: Ikrek Hold, szemben a Nyilas Nappal. A felfedezés, a kíváncsi, rácsodálkozó attitűd felkínálja a bölcsülést. Amit látsz, befogadhatod és odabent, a magad képére formálva alakítod ki a teljességet. Ez az érzelmi azonosulást adó kép segít lépni, változtatni. Szép, jó, de a csodákat a csillagokba szokás írni. Valahogy így:

Időszerű jelentős lépéseket megtenned. A világ, a környezet folyamatosan változik. Mivel te is része vagy a Nagy Egésznek, nem vonhatod ki magad az átalakulások megtartó láncolatából. Mikor kapálózva állunk ellent, hajlamosak megfeszülni, túlhúzott állapotban fojtogatni. A következő stációt már nem írom le, kitalálod úgyis. Bár az agyad tudja, hogy bizonyos dolgok ideje lejárt, hogy helyükbe más, friss, új lépjen, mégis gyakran vonakodik kiadni a transzformáció parancsát. Ennek oka a védelem:

Csak ne történjen semmi változás. Konzerváljuk, ami van, még ha Szaharább a Szahara legszaharább tevepotyadékánál is. Mert az ember egyik összetevője, mondhatni: személyi testőre, kidobóembere ezt a taktikát működteti. Legtöbbször egónak hívják és a feladata annyi, hogy vigyázzon rád. Ám amikor az észt osztották, ő valahol a konténerek mögött zsugázott és már pakolásztak össze, mire észbe kapva odarohant. Végül szánalomból összesepergettek neki egy kicsit az egyik platóról, abból gazdálkodik azóta is. Másszóval: nem túl okos, de buzgó és szolgálatkész. Csak ne várj el tőle kifinomult megoldásokat. Ő helyben tart és lebeszél a változtatásról. Ez az eszköze. Mint bőrnyakú kapuőrnek, a bicepszugráltatás és a finn nyelvű felszólítás: Halljamenjeninnen!

A főnök azonban – minden látszat ellenére – a felettes éned. A legjobb énrészed. Ő pontosan tudja, időszerű végleges jelleggel, irgalom nélkül kukáznod egyet s mást. Mindent, ami megavasodott, bepállott, lejárt a szavatossága – egyszóval méltatlanná silányult. Az égen a Napot keresd. Ő szimbolizálja cselekvő énedet; pillanatnyilag a Skorpió fényábrájának ollójánál lépdel. Ez pedig az élet fonalát vágja el. Nem leszámolós-vendettás módon. Csak a selejthez fűződő ragaszkodós szálakat nyeseti el veled, mégpedig borotvaéles késsel. Ő a sokat csépelt „elengedés” egyik kozmikus védnöke. Működéséről nemrég írtam: https://ladonyijanos.hu/az-elengedes-tabui-osszedolnek/

Hétfő délelőtt telik a Hold. Egészen pontosan 10 óra 17 perckor. Már a megelőző, hideg, ám borzongatóan szép, csillagfényes éjszakákon is látszott, ahogy fokozatosan kikerekedik. A Nappal faló farkasszem éppen a Bika csillagzat fejénél éri égi kísérőnket. Ez a Hyádok csillaghalmaza. A magasabb eredetű teremtő elv termékenyít. Igen, itt, a háromdimenziós földi valósában. Ennek megértését is felkínálja a hétindító telihold. Itt érkezünk meg a szívvel értés mágiájához, az agyadat ugyanis folyamatosan bombázzák:

Recesszió, összeomlás, gondok, bajok, sáskajárás, tücsökliszt és a kipusztulás szélére sodródott páncélosszúnyog. Ha nem vagy észnél, azaz szívnél, hamar belepöröghetsz. Ennek nyílegyenes következménye a beszűkülés és az aggodalom nonstop pörgetése. Erre nagyjából annyi szükséged van, mint eszkimónak a pandacsemegére.

A telihold kozmikus üzenete tiszta, világos, végtelenül egyszerű. Ezért oly szép: érts a szíveddel. Figyelj a dobbanására. Amit üzen, azt tedd meg. Ha éppen egy elengedés, méltatlan viszonyulás lezárása felé ösztökél, ne hőkölj vissza szakadék felé vezetett szamár módjára. Légy bölcs, egyben okos, érző ember. Tedd meg, amit tiszta érzelmeid sugallnak. Ennél jobb tanácsot ugyanis kerek e világon senki nem adhat neked. Tudd: a makulátlan, személyre szabott bölcsesség benned lakik. Ő szólít meg és beszél hozzád hétfő délelőtt. Is.

Utóirat: ha úgy véled, ez szép és jó, de fáradt vagy, akkor nincs igazad. Megeshet, hogy pillanatnyilag és a felszínen azt érzed, kifutott karjaidból a cselekvéshez való kraft. Ám a Nap a Marssal való hosszú, feltöltő, intenzív együttállásból (https://ladonyijanos.hu/ero-a-jovodert/) érkezik a teliholdhoz, úgyhogy a csüggedt, tespedt erőkkel való takarózás puszta kifogás. Olyanokkal meg – ugye – nem szoktál élni.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Magasra célzó Nap-Pollux véd a megalkuvástól. is.

Magasra célzó Nap-Pollux véd a megalkuvástól. is.

A csábítás édes. A csábítás jó. A csábítás izgalmasan vonzó. Kivéve, ha a könnyebbik úttal kapcsolatos. Az ugyanis inkább a jellem tesztelése. Beszélhetünk-e egyáltalán arról, hogy van? Elég erős? Hát a (hát)gerinced?

A könnyebbik út csábítása valójában gyakran visszatérő vizsgahelyzet. Amiket nem szeretünk, ennek oka pedig poroszos oktatási rendszerünk sajátosságában rejlik. Az iskolai vizsgákkal, dolgozatokkal, dermesztő, hétfő reggeli matek témazárókkal ellentétben itt nincs megszégyenítő bukás. Adott viszont a választás lehetősége.

Minden nap, minden döntésedben szabadon határozhatod el, hová célzol, azaz melyik én-részedet engeded a kapitányi hídra. Kettősség, igen. Ám közel sem nevezhető holmi bipolaritásnak. Kerüld el a tévképzetet, hogy pocsolya mellett, a Rohadék és Vakarék szerepében önmagával érvelő Gollamként azonosítsd magad. Szméagollal ellentétben te nézz magasabbra. Előtte csak a sápadt telihold visszképe rezgett a tócsa tükrében, te viszont felemelheted a tekintetedet. Azaz: figyelj, fókuszálj magasabbra!

A végső határ a ruhatár a csillagos ég. Ha célod nem más, mint az ember számára elérhető és letölthető top-információk és üzenetek begyűjtése, ne érd be a legeslegjobbnál kevesebbel. Azt pedig – értelemszerűen – a végtelen, csillagosan kéklő égbolt kínálja. Csillagokból formálódott fényábrák mesélik el, mikor, miben és hogyan tudsz földi létezésed során éppen működni. Most az Ikrek kettőse kért szót.

Castor és Pollux. Ők alkotják a latinul a dallamos Gemini nevet viselő fényalakzatot. Castor a halandó, Pollux az örökfényű. Ma utóbbi kap címszerepet; elmondhatjuk tehát, hogy az égre nézve is maximumra törünk. Mert Pollux a csillagképeket alkotó ékkövek közül is kiemelkedik. Az aktualitást pedig a Nappal való együttállása adja. Ha ez a gondolatszál egy kicsit ismerősnek tűnik, nem a véletlen műve.

A természetes csodák csodás természetéről pár napja olvashattál. Akkor a Jupiter kapcsán idéztük fel Pollux energetikáját. Most is jól jöhet az akkori gondolatok leporolása: https://ladonyijanos.hu/a-termeszetes-csodak-csodas-termeszete-by-nap-jupiter-quintil/

Az üzenet mutat némi hasonlóságot. Az a szál itt is él, ragyog, ami a legmagasabbra célzást ösztönzi. Egyszerűen kényelmetlen, rossz megalkudni. Mintha egy két számmal kisebb, ótvar színű, full műszálas borzadály-ruhát kéne felvenned és kiállni vele a tűző júliusi napra, délidőben. Megfejelve egy nyakadba akasztott táblával, ami fennen hirdeti: „Én vagyok az, aki feladta az elveit és elárulta az álmait. Kérlek, köpj le!”

A legjobb választásra sarkall a Nap-Polux együttállás. A „megalkuvó ember” rémképe csak úgy él benned, mint legelőre eresztett patásra a villanypásztor. Jelöli, hol a határ. Meddig mehetsz el anélkül, hogy az áram megba..bonázna.

Hozd ki magadból a legjobbat és a legtöbbet! Ez a tanács immár megporosodott közhely. Nem is coach vagy motivációs tréner, aki nem tudja álmából felriasztva is csípőből szajkózni. Azon ritka, égi égiszű pillanatok virradnak ránk, amikor viszont valódi igazsággal telnek meg az egyébként csak pufogtatott szavak. A cél világos és egyszerű:

Nyomot hagyni. Méltó kézjegyet, ahol mégsem a szignó a lényeg. Hanem az, hogy alkottál, teremtettél, létrehoztál, vagy megéltél valami nagyszerűt. Ezzel tetted jobbá a világot. A te mikrovilágod kihat az egész Univerzumra, ezt tartsd észben.

Valós fénybélyeg. Ezt hagyhatod magad után egy remekbe szabott Nap-Pollux kézfogó támogatásával.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

A Te középpontod. Senki másé.

A Te középpontod. Senki másé.

A te igazságodat csak te ismerheted. Kizárólag te tudhatod, mi a személyes, rád vonatkozó és igaz valóságod. Mindenki más a partvonalon kívül áll. Akár szurkoló, akár ellendrukker, esetleg semleges szemlélődő.

„A kibicnek semmi sem drága.”

„Más dárdájával könnyű verni a csalánt.”

Két olyan mondás, amit szinte napi rendszerességgel hallasz. Mégis: oly ritkán érzed találva magad. Valahogy vonakodunk magunkra értelmezni, mert ki szereti, ha az ő életébe szólogatnak – csak úgy – be? Ilyen esetekben kézenfekvő és jól működő megoldás, ha egyszerűen, elegánsan – és főleg tudatosan – ellépsz a szituációból. Arrébb táncolsz, otthagyod a jótanácsot okádó lelátói entitást. Nem vagy te gladiátor az arénában, hogy mások szórakoztatására küzdj holmi oroszlánokkal. A változtatáshoz pedig három „E” betűs dologra lesz szükséged:

Elszántság.

Elhatározás.

Erő.

Pont jókor hoztuk szóba a témát. Éppen közeleg egy remek kozmikus apropó, ami a jövő hét elején, hétfőtől szerdáig játszik a kezedre. A Nap áll együtt július 10. és 12. között az Ikrek csillagzat delta csillagával. Ez az égi ékkő a különös és különleges Wasat nevet viseli. Innentől kezd érdekessé válni a történet.

Ikrek. Castor és Pollux, a halandó és az örökfényű kettőse. Fontos: nem asztrológiai jel, hanem csillagkép. Valódi, az égen ragyogó csillagokból formálódó fényábra. Leginkább egy (Nap)kapura emlékeztet az alakzat. Ennek negyedik legfényesebbje a Wasat. Az arab szó magyar nyelven „közép”-et jelent. Vele fogunk mélyebben megismerkedni, majd gyümölcsöző módon együtt dolgozni.

Kinek mi a közepe és hol található?

Mi kell ahhoz, hogy a középpontodba juss és ott is maradj?

A két kérdésre csak te adhatod meg a számodra legjobb, tökéletes választ.

A Wasat misztikája is rámutat: nem egyértelmű, mi a „közép.” Könyök, csípő, váll. Többek közt ezek a testrészek bukkannak fel, amikor az ember a csillag mibenléte után kezd kutakodni. Bizonyos értekezések a mulandó Castor, mások a halhatatlan Pollux oldalára helyezik. Jelen esteben azonban nem célszerű, ezért ne is menjünk bele mélyebben a csillaganatómia útvesztőibe.

Közép. Te tudod, te határozod meg, te érzed, mi a középpontod. Az origód, ahová visszatérsz. Mint a keljfeljancsi: ha el- vagy kiborít valami, ide térsz vissza. Lehetőleg mihamarabb, ha egy mód van rá, a legkevesebb megrázkódtatás után.

Könyökölni akarsz?

Csípődobással győzni?

Be- vagy felvállalni valamit – leginkább önmagadat?

Te döntöd el, melyik út a leginkább járható számodra. A módszer a Nap-Wasat találkozó tükrében másodlagos. Arra irányítja a figyelmedet, hogy találd meg, tudatosítsd, hol a személyes centrumod. Térj vissza oda és tekintsd biztos, piros színnel jelölt „ön itt áll” pontnak életed és sorsod gombolyítása során.

A fő üzenet tehát tiszta, egyszerű, világos:

Légy önmagad.

Légy és élj integritásban.

Légy a középpontodban.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő hírlevelek elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Szívvel és lélekkel érteni meg

Szívvel és lélekkel érteni meg

Nem igaz, hogy a világ tele van hülyékkel. Újra és újra beléjük botlok. Itt is, ott is értetlen, ostoba, a hibáiból soha nem tanuló, csökönyösen csökött barmok garmadája eszi az életemet. Egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen tulok létezőket „ember”-nek kell nevezni. A belátásra való teljes képtelenség párosul a makacs önsorsrontással. Nem veszi észre a jeleket. Ha véletlenül mégis, akkor nem hiszi el, amit lát. Ha pedig ezt is kipipálja, akkor képtelen megérteni, feldolgozni, dekódolni az üzenetet. Már csak messzire csengő, dallamos hangú rézkolompot kéne a nyakába akasztani, hogy bégetése kapjon egy kis zenei kíséretet a nyájban.

Ha az előző bekezdést olvasva önkéntelenül bólogattál, érdemes megállnod egy pillanatra. Éld át a feszítő, bosszantó érzést. Az indulatot, amivel legszívesebben úgy ráznád meg, hogy a feje alig maradjon a nyakán. Ha elgurul, persze az sem a világ tragédiája.

Más konoksága, begyepesedett agya felett érzett frusztráló tehetetlenség nem jó. Se neki, se neked. Ameddig nem változtatsz az egyenlet egyik felén, hiába várod a jó, azaz nyugalmat, megkönnyebbülést hozó megoldást. Pedig létezik és nem is szállították el a Svájci Alpok hófödte hegycsúcsai közé, hogy végleg elzárják a nyilvánosság szemei elől az idők végezetéig egy szigorúan titkos sziklabarlang mélyére. Ott van, bárki és mindenki számára meglátható, elérhető, felfedezhető. De több is ennél: működtethető.

Megértés. Ő a kulcsfogalom, még akkor is, ha eddig nem ment, ha korábban újra és újra ledobtad a szellemi ékszíjadat.

Megértés, de nem csak aggyal.

Megértés, mégpedig szívvel és lélekkel.

Ez a helyes út, ami járható, kényelmes és jó irányba visz. És persze – szokásosan – égi eredetű. Íme:

Nap és Merkúr találkozik a Rák asztrológiai jelében. Ez az együttállás június harmincadika és július másodika között, tehát a hétvégén egzakt. Elsődleges kibontása szerint valódi megértésre, igazi és tiszta megértetésre és hamisítatlan, érzelmekkel átitatott és rájuk odafigyelő eszmecserére ösztönöz. Az önérzet háborgása fölé emelő hatásokkal extrázott kozmikus momentum, így a (régi) sérelmek dédelgetését érdemes elengedned, mint megerjedt ételmaradékot a nyitott kukánál. Ennél persze többet is tartogat a Nap-Merkúr összmunka; ehhez pedig a csillagos égre fogunk pillantani.

Az Örökfényű és a Halandó, a Halhatatlan és a Mulandó kettőse: Castor és Pollux. Ők formázzák meg az Ikrek csillagzatának mágikus Napkapuját. A duó fényüzenete a következőképpen hangzik a Nap és Merkúr együttállásra vetítve:

Dönts jól. Nem kell, hogy mindig a tiéd legyen az utolsó szó. Gondold meg: érdemes-e elégtételt venned és – persze csak szavakkal – lemészárolnod a másikat. Megjelenhet a belső késztetés: a méltányosság megélése és gyakorlása. Amikor észreveszed a másikban az esendőt, de már nem sebezhetőségi pontként tartod számon. Dárdád hegyének fájdalmas döfése helyett törődő szavaiddal, együttműködő gondolataiddal építesz védő, oltalmazó pajzsot. És nem, nem kell Teréz anyává vagy Gandhivá nemesedned. Emlékezz: a csillagos ég nem vár(hat) el tőled olyasmit, ami nincs benned; nem kényszerít semmire. Legfeljebb hajlamossá tesz, ahogy azt Szepes Mária oly találóan írta le. Egyszerűen csak azon kaphatod magad: a korábbi torzsalkodás helyett szintet lépsz; emelkedsz megértési- és kommunikációs működésedben. És ez jó.

Egység. Annak tudása – és nem „csak” átérzése -, hogy valahol mélyen, avagy magasan egyek vagyunk. Egy a rendező elv; aminek ezer színű leképeződései, csodás kifejeződései vagyunk itt, a Föld nevű, príma élményparkos játszótéren. Erre mutat az Egyszarvú csillagzata. A felettes énednek szóló égi úton, az Equatoron (égi egyenlítő) helyezkedik el. Az isteni egységre emlékeztet. Nem üti bele az orrodat: finom jelzi, felkínálja ezt a fajta tudatosságot. Értő füllel, nyitott szívvel viszont bizton meghallod. Az egyszarvú csillagaiban lépdelő Napról ebben a kis videóban beszéltem nemrég; érdemes újra nézned, felfrissíteni az idevágó ismerteket, hogy tudássá érlelhesd őket: https://www.youtube.com/watch?v=D4fjpuiTS7o

 Ítélkezéstől mentes, befogadó megértés.

Tiszta, érzelmekkel átszőtt közlés.

Valós értékek mentén oda-vissza zajló, kölcsönösen gyümölcsöző, kifinomult kommunikáció.

A szándék magasra mutat, a hétvége energetikája pedig segít megélni és beteljesíteni a Rák jelében találkozó Nap és Merkúr ragyogó küldetését. Együtt teveled.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő írások elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest