varázslat | Ládonyi János

Varázstánc Vénusz-Plútó módra

Szerző: János | 2024. ápr 15 | Blog

Ideje, hogy lazíts farizmaid szorításán. Kivétel az alakformáló edzés, de az ég oldott és laza módon igyekszik kedveskedni neked.

Különleges elegyről szól a mai mese. Általában elhiszed elhitetik veled, hogy ami szép és jó, azért keményen meg kell küzdened. A magvető DJ másik lemeze viszont így szól: amiért erőfeszítést teszel, fogcsikorgatva küszködsz, szinte hiába tiéd. A sok verítéktől hagymaszagúvá büdösödik és nem leled, nem lelheted örömöd benne. A két tétel együtt meglehetősen rossz szájízű moslékot eredményez.

Mit is szoktak a moslékkal tenni? Kiöntik. A malacok pedig jóízűen bekebelezik. Nyilván múlt időben, mert európai csatlakozásunk óta a moslék tabu. Gyesznyóhoz nem juthat. Hivatalosan. De tegyük is félre a röfögést és az ételmaradékot, mert meglehetősen méltatlan minőségek. Nem önmagukban, egyikkel sincs semmi baj, de szinte szégyellem magam, hogy említést kaptak a mai írásban. Az ugyanis a Plútó és a Vénusz quintil fényszögéről szól.

Áttörést érhetsz el valamely emberi kapcsolatodban. Akár szerelemről, üzletről, barátságról legyen is szó: az észrevétlenül, de egyértelműen közelebb kerültünk egymáshoz élményt szállítja a fényszög. A legjobb megélésért azonban érdemes tiszteletben tartanod egy alapvetést. A két bolygó közötti, 72 fokos kapcsolódás a mágikus érzékelésről, az éteri, finom energiák szövéséről szól. Kevéssé, de általában egyáltalán nem ragadható nyakon, mint ajtórésen besurrant macskakölyök. Hagyd és engedd, hogy működjön. Van, amit nem szükséges analizálva megfejteni; egyszerűen csak együtt mozogni-rezegni jó vele. Ez a tétel igaz most is.

A konkrétumokhoz való makacs ragaszkodást más okból is érdemes polcra tenned. A két égitest ugyanis meglehetősen eltérő energiákkal bír. A Vénusz lágy és kedves; az öröm, harmónia, a szerelem jelölője.

A Plútó ezzel szemben radikálisan változtat, mi sem áll távolabb tőle az arany középútnál. Ami méltatlan, azt az elképzelhető, de azon túl is megtalálható erővel gondolkodás és teketóriázás nélkül iktatja ki. Itt persze nem cövekel le, nem szokása. Lendülete kitart és egy sokkal jobb, erősebb, magas(ztos)abb minőséget teremt meg.

A csodát pedig itt találod meg: a Vénusz és a Plútó között munkálkodó energia most a varázslatot is mozgásba hozza. A két, felszínes olvasatában homlokegyenest más irányba törekvő energia működik együtt. Olyan módon, hogy mindegyikből a számodra leginkább szükséges jelenik meg. Tudod: mágikus energiát hagyunk működni, nem váltunk át tamáskodóba…

Szintemelkedés és harmónia. Ez a két kulcsszó a hétfőtől szerdáig tartó egzakt időszakban. Ám nem mindig mutatja magát elsődleges, könnyen beazonosítható testesülésben ez a kozmikus energia.

Elképzelhető, hogy megrázkódtatást élsz át. Nem örülsz neki, vélhetően több méternyi, sűrűn teleírt bakancslista után sem vetted volna fel. Kis idő elteltével azonban fény gyúl odabent. Hoppá. Ráébredsz: ha ez nem esik meg veled, nem indítasz el új és más dolgokat. Olyasmit, aminek már egyértelműen látod áldásos hatásait. Lehetséges tehát, hogy az idő múltával úgyszólván rehabilitálni fogod az április 15. és 17. közötti történéseidhez fűződő érzelmeidet. De a mag termékeny földbe hullhat.

Amennyiben szilárdan eltökélted, hogy igenis a lehető legjobbat szeretnéd kihozni belőle, legyen. Nem is tehetnél jobban. Két minőség vezessen: a szerelem és a megalkuvás kerülése.

Két markáns minőség, előbbi vénuszi, utóbbi plútói.

Kijelölik utad aktuális szakaszának két oldalát.

Termékeny mederbe terelnek, ahol kristálytiszta víz csobog, abban meg öröm lubickolni. Nem egy ásítozós erőtér, az szentigaz.

Végeredményképpen a vártnál is jobb megoldások, nem is remélt kimenetek kínálkoznak. Ha megélted már, csak idézd fel, milyen volt rácsodálkozni valamire, ami (sokkal) jobban sült el, mint gondoltad volna.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a cikk,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Vénusz és Plútó varázstánca

Szerző: János | 2023. dec 1 | Blog

Ideje, hogy lazíts farizmaid szorításán. Kivétel az alakformáló edzés, de az ég oldott és laza módon igyekszik kedveskedni neked. Különleges elegyről szól a mai mese. Általában elhiszed elhitetik veled, hogy ami szép és jó, azért keményen meg kell küzdened. A magvető DJ másik lemeze viszont így szól: amiért erőfeszítést teszel, fogcsikorgatva küszködsz, szinte hiába tiéd. A sok verítéktől hagymaszagúvá büdösödik és nem leled, nem lelheted örömöd benne. A két tétel együtt meglehetősen rossz szájízű moslékot eredményez.

Mit is szoktak a moslékkal tenni? Kiöntik. A malacok pedig jóízűen bekebelezik. Nyilván múlt időben, mert európai csatlakozásunk óta a moslék tabu. Gyesznyóhoz nem juthat. Hivatalosan. De tegyük is félre a röfögést és az ételmaradékot, mert meglehetősen méltatlan minőségek. Nem önmagukban, egyikkel sincs semmi baj, de szinte szégyellem magam, hogy említést kaptak a mai írásban. Az ugyanis a Plútó és a Vénusz quadrat fényszögéről szól.

Áttörést érhetsz el valamely emberi kapcsolatodban. Akár szerelemről, üzletről, barátságról legyen is szó: az észrevétlenül, de egyértelműen közelebb kerültünk egymáshoz élményt szállítja a fényszög. A legjobb megélésért azonban érdemes tiszteletben tartanod egy alapvetést. A két bolygó közötti, 90 fokos kapcsolódás a mágikus érzékelésről, az éteri, finom energiák szövéséről szól. Kevéssé, de általában egyáltalán nem ragadható nyakon, mint ajtórésen besurrant macskakölyök. Hagyd és engedd, hogy működjön. Van, amit nem szükséges analizálva megfejteni; egyszerűen csak együtt mozogni-rezegni jó vele. Ez a tétel igaz most is.

A konkrétumokhoz való makacs ragaszkodást más okból is érdemes polcra tenned. A két égitest ugyanis meglehetősen eltérő energiákkal bír. A Vénusz lágy és kedves; az öröm, harmónia, a szerelem jelölője. A Plútó ezzel szemben radikálisan változtat, mi sem áll távolabb tőle az arany középútnál. Ami méltatlan, azt az elképzelhető, de azon túl is megtalálható erővel gondolkodás és teketóriázás nélkül iktatja ki. Itt persze nem cövekel le, nem szokása. Lendülete kitart és egy sokkal jobb, erősebb, magas(ztos)abb minőséget teremt meg.

A csodát pedig itt találod meg: a Vénusz és a Plútó között munkálkodó energia most a varázslatot is mozgásba hozza. A két, felszínes olvasatában homlokegyenest más irányba törekvő energia működik együtt. Olyan módon, hogy mindegyikből a számodra leginkább szükséges jelenik meg. Tudod: mágikus energiát hagyunk működni, nem váltunk át tamáskodóba…

Szintemelkedés és harmónia. Ez a két kulcsszó a szombattól hétfőig tartó egzakt időszakban. Ám nem mindig mutatja magát elsődleges, könnyen beazonosítható testesülésben ez a kozmikus energia. Elképzelhető, hogy megrázkódtatást élsz át. Nem örülsz neki, vélhetően több méternyi, sűrűn teleírt bakancslista után sem vetted volna fel. Kis idő elteltével azonban fény gyúl odabent. Hoppá. Ráébredsz: ha ez nem esik meg veled, nem indítasz el új és más dolgokat. Olyasmit, aminek már egyértelműen látod áldásos hatásait. Lehetséges tehát, hogy az idő múltával úgyszólván rehabilitálni fogod a december 2. és 4. közötti történéseidhez fűződő érzelmeidet. De a mag termékeny földbe hullhat.

Amennyiben szilárdan eltökélted, hogy igenis a lehető legjobbat szeretnéd kihozni belőle, legyen. Nem is tehetnél jobban. Két minőség vezessen: a szerelem és a megalkuvás kerülése. Két markáns minőség, előbbi vénuszi, utóbbi plútói. Kijelölik utad aktuális szakaszának két oldalát. Termékeny mederbe terelnek, ahol kristálytiszta víz csobog, abban meg öröm lubickolni. Nem egy ásítozós erőtér, az szentigaz. Végeredményképpen a vártnál is jobb megoldások, nem is remélt kimenetek kínálkoznak. Ha megélted már, csak idézd fel, milyen volt rácsodálkozni valamire, ami (sokkal) jobban sült el, mint gondoltad volna.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Színes, varázslatos égi mozzanat

Szerző: János | 2023. nov 15 | Blog

Ritka bravúr egy film, könyv, mese második részét élvezetesebben elkészíteni az elsőnél. Bölcs alkotó nem is próbálja versenyeztetni a kettőt, mert ismeri a nosztalgia hatalmát. Amivel először találkoztál, beállítottad origó-minőségnek. Ahhoz mérsz és viszonyítasz minden továbbit. Ha magas a léc, úgy könnyen futhatsz csalódásba. Ezért – is – igyekeznek a repetakészítők másképp fűszerezni, árnyalni és nem ugyanazt eladni neked, szimplán felturbózva.

Az ügyes folytatás azonban emlékezetes. Nem csak önmagában, sőt: kiemeli az első részt. Utólag is. Rámutat, milyen erények származnak az eredeti műből. Szálakat ereszt vissza, amiket felgombolyíthatsz. Látod, hol vetette el az alkotó a magokat, amiket technikásan kisarjasztott a következő művében. Valójában azonban rólad szól a folytatás. Neked ajánlja fel a gesztust, hogy látnoki, zseniális énrészedet megsimogattassa veled. Mert te már akkor érezted, tudtad, hogy ebben több van, hogy fejleszthető. A széles mosolyt és a vállon veregetést megérdemled. Nem baj, hogy ez is a terv része.

Minden égi történés valamiben különbözik a többitől, a korábbitól. Soha, semmikor nem láthatod pontosan ugyanazt a csillagos égen, mint tegnap, öt hete, vagy háromezer évvel ezelőtt. Igen, felfigyelhetsz hasonlóságokra, néhány mintázat is megmutatja magát, de az egyszeri, pillanatnyi csoda minősége állandó. Ennek jegyében szőtte a Nap-Mars együttállás fonalát a Kozmosz. A forgatókönyv alapjait ismered, már átolvastad. A történet lényegi pontjai azonosak. Feltűnt a színen azonban egy új szereplő. Egy hős.

A mai világnak égető szüksége van hősökre. Ha lehet, akkor szuper legyen, a szimpla hérosz kissé ódivatú. A képernyőn testet öltő új szereplő a Neptunusz. A misztikus, a titokzatos, a varázsló. Akit nem tudsz marokra fogni, létét mégse kérdőjelezi meg senki emberfia. Az álmok, a vágyak, az ihlet, a csillagpor égi mestere. Mélységek és magasságok leheletfinom ura. A magasabb világokkal állandó kontaktusban munkálkodó fényszál-védnököt kétségek nélkül ismered fel. Persze, könnyű dolgod van, mert már vártad.

A cselekvő-átalakító erőkhöz magasabb útmutatást kapsz. A szokásos agyalás és a klasszikusnak gondolt töprenkedés nélkül ismersz fel szélesebb összefüggéseket. Önmagadat törekvéseiddel együtt helyezed el a tágabb környezetben. Ezt a képet pedig fentről, magasból szemléled. A perspektíva feltárja előtted a síkból nem látszó mozgásokat, szálakat, pozíciókat. Szemed is többet lát, de ami fontosabb: belső horizontod is távolodik, magyarán messzebbre tekintesz. A jövő nem holnap végződik. Képes vagy tervezni. Nyitod a körzőt és növeled az ívet. Mert jólesik, hogy az itt és mostban végzett cselekedeteiddel hatni tudsz az előtted álló időkre. Hatalmadban áll javítani azon, amivel később találkozol.

A történet összefésülése rád vár. Te tudod, te tudhatod igazán, számodra mit jelent a Nap-Mars együttállásba emelő, jobbá tevő módon (trigon fényszög) kapcsolódó – egyébként éppen és látszólagosan „otthon,” az általa uralt Halak jelében hátráló – Neptunusz. Túljutottál azon, hogy előre megrágott, bedobozolt, kész válaszok után kutatnál, amiket csak be kell dobni a spirimikróba és három perc múlva fogyaszthatod. Réges-rég felébredt, felhorgadt képalkotó vágyad. Éppen ezért ideillesztem a Nap és a Mars eredeti meséjét. Már ismered az új szereplőt. Vetítsd le a te saját filmedet! Emeld be az új hőst, a Neptunuszt. Csütörtöktől vasárnapig vele forog az égi szélesvásznú.

„Kényelemért kényelmetlenséget vállalni? Néha megesik. A hosszú futamidejű harmónia elérése ínycsiklandóbb a fotelmélyi, passzív punnyadásnál. Ehhez még csak szuperhősnek sem kell születned. Nem elvárás, hogy önmagától aktiválódjon a tomporodba épített spirálrugó, ami aztán kiröppent a tespedtségből. Nyugodtan jellemezheted magad a nyugodt, kevéssé temperamentumos, ráérős jelzőkkel. Általában. Ez azonban a „szokásos” életviteledre vonatkozik.

Képes vagy ritmust váltani. A tempó nem szentírás. Kőbe sincs vésve. Tudtommal ember még nem született beépített tempomattal. Magyarán: ahogyan le tudsz lassítani, ha kell, ugyanúgy szempillantás alatt felpörögsz. Nem én mondom, így konstruált meg bennünket a Teremtő. Vagy – ha ebben hiszel -, miután lemászott a fáról az a bizonyos majom (aki amúgy sokkal jobban boldogult a lombok közt, ágakon ugrálva), az evolúció girbe-gurba útjait járva elmaradt a haladási sebességet konstans módon rögzítő agyi központjának véletlenszerű kifejlődése. Ennek következménye a változtatásra való fogékonyságod.

A langyos sz@r nem kényelmes. Ülhetsz benne, de jellemzően rövid ideig. Aki életforma-szerűen trágyábancsücsülő, nem biztos, hogy a szó átvitt értelmében emberi éltet él. Emberként sorolható be, ha rendszertani oldalról közelíted meg. Ám létezése közelebb áll a vegetációhoz, mint az (élethez) Élethez. Kevés idő elteltét követően égető szükséged ébred kilábalni a pöcelétből. Annyit ugyanis nem ér sem a valós kényelem, sem annak illúziója, hogy ilyen fokú méltatlansággal avasodjon össze.

Időről időre késztetést érzel, hogy felkelj és cselekedj. Például kitakaríts. Szellőztess. Abban a pillanatban aktivizálod magad, de a cselekvés rövid ideig tartva szolgálja a tartós pihenést. A Pareto-elvet a közgazdaságtan gördítette a köztudatba. Ez a gondolatgolyó így szól: a megtermelt javak 80 %-a lakosság 20 %-ához kerül. A föld 80 %-a az emberek 20 %-ának tulajdonát képezi. A cég bevételeinek 80 %-át a vevők 20 %-a hozza. A sor gyakorlatilag vég nélkül folytatható.

Ha 80 %-ban, azaz túlnyomó többségében a kényelem vezérel is, most a 20 % aktiválódik. Éppen a másik 80 kedvéért. Elvégzed mindazt a munkát, amit a harmónia, az egyensúly kíván. Nem mellékesen pedig a jövő magasabb minőségéért, a letölthető életszoftver pro verziójáért is munkálkodsz. Hirtelen jövő tetterődnek kozmikus oka van, persze. Már sejtetted, de csippentsd ujjad közé a lepel sarkát és lendületes mozdulattal rántsd le a selymet az erő-eredőről.

Cselekvő energiáid, azaz lobogásod éledése két tüzes princípium találkozójának jóvoltából izmosodik. A Skorpió asztrológiai jelében járó Nap és Mars áll együtt, egzakt módon – november 13-tól 21-ig. Kettejük összmunkája hajlamosít megtenni mindazt, ami belső békédet szolgálja. A klasszikus példa hűen szemlélteti, mire készülj.

Adott a házikód: otthonos, melegséges fészekkuckó. Duruzsoló kandallóval, teli éléskamrával, kicsit a Bilbó- és Frodó-féle Zsáklakra hasonlít. Szép, jó, a benne telő életed minden napja kellemmel bélelt. Mégis, a festés megfakult. Az ajtók-ablakok mázolása itt-ott lepattogzott. Az üvegfelületekre bizony ráfér egy kiadós suvickolás. Amikor mélytüdős, nagy sóhajjal nekifogsz a tisztasági festés-nagytakarítás-lomtalanítás triójának, nem éppen repeső szívvel teszed. Felfordulás, por és kosz jár munkád nyomán. Mégis megteszed. Kételkedés nélkül, mert tudod: jó neked. Sokáig. Takarítani ugyan eztán is kell majd, de szép, csinos falaid és nyílászáróid évekig szemet gyönyörködtetnek.

Tűz, világosság: rálátás és mozgásba lendülés együtt. A kezdeményezőkészség ötvöződik a szeretettel végzett cselekvéssel. Magyarán: mosollyal, belső derűvel ténykedsz. Összepréselt ajkak és fogak közt szűrt b@zmegelés nem játszik, nem méltó. Derű és erő kombója hegyeket mozgat. Olyan jó megélned, hogy korábbi belső ellenállásod fizetés nélküli szabira kullogott. Önszabotáló hangocskád torkára forrott a szó, mintha csak jégcsapot szopogatott volna naphosszat. Mellékhatás: „a helyemen vagyok, teszem, amit kell” jó érzése.

Elért eredményeid tartósak. Ezt azért jó tudnod, mert így könnyebb az izommunka is. A csillagok világába pillantva a Mérleg fényábráját látjuk a Nap-Mars kézfogó hátterében. A jövő serpenyőjének oldala felé lépdelnek végig. Az üzenet nem is lehetne egyszerűbb. Jelen időszakban vetett magjaid, most megvalósított cselekedeteid jövődet szolgálják. Azt a bizonyos eljövendőt, aminek mértékét, a megugrandó lécet a múlténál magasabbra kalibráltad. De tudd: megugrod. A Nap-Mars tüze feléleszti a hozzá szükséges energiáidat.

Tanácstalanság pedig nincs. Rálátás és a helyes irány tudása alapbeállításként jelenik meg. Ez a céltudatosság megóv erőid forgácsolódásától. Összpontosítva, felesleges kitérők nélkül dolgozhatsz. Időnként még ezt a kifejezést is idézőjelbe teszed. Mert átérzed a nagyszerűségét: nem is munka, amit önként, mosolyogva végzel, ráadásul tartós harmóniát kínál. Ma és a kiterjesztett holnapodban egyaránt.”

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Az emberré tevő mese varázsa

Szerző: János | 2023. jún 6 | Blog

A mesélés, a történetek azért vannak, hogy nap nap után, újra és újra emlékeztessenek: emberek vagyunk. A szavakból szövődő kalandok célja nem más, mint elvarázsolni téged és engem – így röpíteni el bármilyen fantáziabirodalomba. Amióta ember az ember, mindig is így történt és földünk legutolsó (humán) lakója még mesélni fog önmagának a legvégső naplementében. A történet ugyanis eszköz, ami ingyen, bárki számára hozzáférhető módon (ha úgy tetszik: végtelenül „demokratikusan”) áll rendelkezésre. Meríts belőle kedvedre, ahogy ezt őseink is tették, épp úgy, ahogy mi is mesélünk és a következő generációk szintúgy sztorizni fognak.

Enni és inni mindenképpen kell, pontosabban az ivás fontosabb, mert étlen tovább bírjuk. Aztán nem árt biztonságos és – lehetőleg – lakályos, kényelmes hajlék sem. Legyen pár, család, közösség, szeretet. Bármilyen furcsának tűnhet is, de az összekötő szövedék maga a mesélés. A folyamat és energiatípus, ahogyan átadunk valamit, emberré tesz és emberként tart meg. Figyeld meg: a puszta tényközlésnél szinte sosem állunk meg. Valami kis plusz, adalék, infómorzsa, színes szál fonódik a mondandónkba. És milyen jól van ez így.

Pedig újra és újra temetni próbálják mind a történetek, mesék hatalmát, mind magát a könyvet, mint átadó közeget. Mindhiába. Alig negyed évszázaddal ezelőtt a fejét csóválta egy úriember. Az előtte álló hölgy elvált, nehéz anyagi körülmények között élt. Ahogy ő fogalmazta meg: a hajléktalanságot megelőző szegénységi fokon tengette életét. És nem csak magát kellett eltartania, hanem kicsi gyermekét is. Ebben a kétségbeejtő helyzetben sem fordított azonban hátat álmainak és megírta régóta érlelődő meséjét. Erre mondta a kiadó embere, hogy háááát… Nem jó szívvel, de megpróbálja. Azért kedves Joanne Kathleen, azt még véletlenül se gondolja, hogy gyermekirodalomból meg lehet élni, tecciktudni? A hölgy, akinek vezetéknevét eddigre már biztosan kitaláltad (Rowling) hallotta ugyan, amit az enyhén kopaszodó, joviális emberke mondott, de a tudata mélyére nem hatolt be. Tudta: a történet ereje, a varázslat nem csak Harrynek segít: rajta keresztül őt is felemeli és megnyílik az átjáró az ő személyes életének kilenc és háromnegyedik vágányán. Mert a mese időtlen, örök és az ember szíve alapvetően csodára nyitott, csodaváró és tisztán gyermeki. A többi történelem.

A világ Harry Potter és JKR lábai előtt hevert, hever és még egy jó ideig fel sem tápászkodik. Kígyózó sorok az éjfélkor nyitó könyvesboltok előtt. Zseblámpával suttyomban könyvet olvasó gyerekek (és felnőttek, ne feledjük), összemosolygó idegenek a Bölcsek köve fölött a buszon, villamoson, vonaton. Mert felismertük egymást, a „titkos jelet,” egyazon varázsbirodalomban kalandozunk éppen. Mindegy, hogy kor, nem, politikai meggyőződés, társadalmi státusz szerint hova tartozunk. Akkor és ott a történet összehoz bennünket. Még úgy is, hogy másik könyv-példányt tartunk a kezünkben. A mese és a mesélés – jóval Harry Potter XXI. századi fényes sikerén túl – ismét győzedelmeskedett.

Korai és fölösleges volt temetni. A betűk időtlen idők óta azonosak. Az ügyes betűvető (mint a kortárs meseirodalom fentebb méltatott nagyasszonya) a digitalizáció korában is képes letetetni a konzolt és könyv elé ültetni a világot. Gyereket és felnőttet, szegényt és gazdagot, katolikust és muzulmánt egyaránt. A mesterien megírt történet erejével. Ez a kulcs, ezt kell, de legalábbis ezt érdemes meglátnod.

A történet és a mesélés mindig is reményt adott. Nincs az a kilátástalan élethelyzet, ahol nem érhet utol a betűk varázslata. Lehet, hogy ezer és egy korszerűbb eszköz létezik, mint a könyv. Ma már akár digitális formában is olvashatsz, ha aggódsz a papírfelhasználás miatt. A lényeg nem a hordozó matérián, hanem a mesékben, a varázslatban lakik.

Olvass, hogy te magad alkothasd meg a saját képedet és történetedet. Engedd, hogy a fantáziád fűzze össze a te egyedi varázsvilágodat, olvass akár fantasy-t, történelmi regényt – bármit. Tudd: aki olvas, szabad. Aki olvas, képes képet alkotni, nem kap minden előre megrágva, tehát nem lustul el a fantáziája. Ez a képesség, ez a tulajdonság teszi szabaddá. Jöjjön bármilyen kor, hozzon a szél akár sötét fellegeket is: szabad vagy és szabad is maradsz. Mert a fantáziáddal képes vagy meglátni, megalkotni egy új világot, egy új valóságot, amit aztán fel is építesz. Ennyire fontos maga a mese, a mesélés, a történetek olvasása – és továbbadása.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő írások elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Mágia, használatodra

Szerző: János | 2023. márc 29 | Blog

A mágia jóval többet jelent a Roxfort falai között elsajátítható, csak a varázsvilágban működtethető tudásnál. A mágia a mindennapi élet(ed) szerves része. Akkor is működteted, ha tudatában vagy és tudatosan teszed – és igen, akkor is, ha esetlegesen, ösztönszerűen. Előbbit jól ismered, utóbbinál gondolj csak az önbeteljesítő jóslataidra, elszólásaidra, amikkel a Szilícium völgy tech-guruinál is eredményesebben programozod magad.

„Az egyetlen realitás a csoda.” Nem én találtam ki, de maximálisan egyetértek Szepes Mária örökbecsű gondolatával. Egyetértek, igaznak érzem – magamra és a világra vonatkoztatva egyaránt. Ebből pedig logikusan következő, egyértelmű lépésként adódik, hogy a mágia a mindennapi élet(ed) szerves része. A „mágia” szó – bár megeshet, kristálytisztán szemed előtt lebeg valós jelentése – meghatározásért kiált. Jobb többször bevésni, ami ennyire fontos.

A mágia átalakít és megváltoztat. Nem kicsit, nagyon. Hogy mi fér bele a „mágia” fogalomkörébe, ahhoz nézzük meg, mi nem. Konyakos pohárból borospoharat varázsolni például sokkal inkább mutatvány, mintsem valós, érdemi mágia. Megeshet, technikailag bravúros a metszett ajkai kristály transzformálása, ám a lényeg bolhafülnyit nem változik meg tőle. Ahhoz azért többre van szükség.

Célozz magasabbra, azért van pálcád, hogy használd.

Ha megnézted mindkét kezed és üres, valamint talárod egyik zsebében sem bukkantál a pálcádra, nyert ügyed van. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem kell (külső) eszközt használnod a mágia működtetéséhez. Magyarán:

Te magad vagy az

átalakító,

átminősítő,

megváltoztató ember-eszköz. Pont és kész.

Földi szülött, égi bekötéssel. Ez az ember. Ez vagy te. Ez vagyok én is. Mindannyian képesek vagyunk működtetni a mágiát, ahogyan meg is tesszük nap nap után. A minőségi változás a tudatosulással karöltve jelentkezik. Ehhez kínál belépőt a Kozmosz a maga végtelen, nagyvonalú eleganciájával:

Nap-Plútó quintil hétvégére. Érthetőbben megfogalmazva: központi csillagunk és a Plútó között április elsején és másodikán egzakt, 72 fokos fényszög munkálkodik. A varázslat testet ölt. Ha eddig nem tudtál levitálni, akár azt is megtanulhattad a szombati Bolondok Napján: https://www.facebook.com/events/203169175685611. De félre a tréfát, lássuk, mire jó ez az égi mozzanat, azaz mit hozhatunk ki belőle!

Kompromisszumoktól mentes változtatás. A kompromisszumot üdvös, elvárt, kívánt minőségként szokás tálalni. Legalább olyan remek a marketingje, mint a spórolásnak és a lemondásnak. Ha önkéntelenül is gerjedsz, amint közeledbe kerül egy csinos, rebegő pillájú kompromisszum, rögtön lásd benne a „megalkuvás”-t. Máris lohadnak a kedélyek. A valódi mágia annyira tűri a megalkuvást, mint a NAV a rugalmasságot.

Aktív, cselekvő, ráható módon teszel, változtatsz, mégpedig érdemi módon. Ha csak egy mondatot írhattam volna, akkor az ez. Emlékezz, honnan indultunk:

A mágia a mindennapi élet(ed) szerves része. Akkor is működteted, ha tudatában vagy és tudatosan teszed – és igen, akkor is, ha esetlegesen, ösztönszerűen. A hétvége a szándékot erősíti, amivel mágiádat irányítani tudod. Mint amikor megzabolázod a szilaj csikót. Nem betöröd – társaddá teszed. Ennyi, de ez éppen – bőségesen – elég.

kép: pixabay.com