Elérkeztünk a sorozat ötödök részéhez, ma az Oroszlánok kapják meg, ami jár nekik. A kettős értelmű mondatvég jegyében kezdjük a nyilvánosság által ismert ismerni vélt oroszláni negatívumokkal: arrogáns, beképzelt és önző. Akkor is a főnököt játssza, ha alportássegéd-helyettes tartalékként foglalkoztatják. Egy igazi egocentrikus pöcs hímtag (ezt nemtől függetlenül mondják rá!), aki imádja, ha a figyelem rá irányul és ezért mindent megtesz. Összeférhetetlen, de legalább kellően hirtelen haragú is, hogy semmiképpen ne lehessen vele verbális úton rendezni a konfliktusokat. Azt egyébként máig nem értem, miért nem írják a számlájára, hogy büdös, hiszen az oroszlánszagú jelző mindennapokban való létjogosultsága miatt adná magát.
Eddig a sületlenségek sora, most pedig igazságot az Oroszlánnak, hogy kellően magas labdával indítsuk a rendbetételt. Az igazság ugyanis meglehetősen fontos számára, amint azt látni fogjuk rövidesen. A második nyári jegy tüzes, fix és ura a Nap. Idézzük fel, mit áraszt a Nap? Fényt. Fényt és melegséget, azaz szeretet-analógiát. Amit a jegy szülötte igazán tud, az a szeretet áramoltatása, működése, a mindennapok szintjén való teljesen természetes „alkalmazása”; nem kell egy bizonyos állapotba helyezkedni, hogy szeretni tudjon. A Nap ragyogása emeli – a születése okán – uralkodóvá. Természetesen most sem a köznapi értelemben vett uralkodóról beszélünk, hanem ennek a magas szintű minőségéről. Pontosan ez a szeretettel való vezetés alapenergiája tud alacsony szinten a basáskodásra, mások leuralására való hajlammá torzulni, de erről nem az Oroszlán tehet, hanem az inkarnálódott és kellő önismeret/jellemerő nélküli „működtetője”.
Érdemes kicsit körbejárnunk a büszkeséget, hiszen ezt is negatívumként jegyzik meg róla. A Nappal összeegyeztethetetlen az elbujkálás, az „ibolyaszerény” pillogás és a bocshogyélek. Az Oroszlán igenis legyen büszke, mert ezt hozta magával. Büszke, ám nem kivagyi/rátarti/gőgös és nem hencegő. A feltételek nélküli szeretet árasztásán túl ezt a fajta egészséges önbecsülést és az ebből fakadó jogos és okos büszkeséget érdemes eltanulnunk tőle; ez az egyik legnagyobb ajándék, amit gyermekeinknek adhatunk.
Az uralkodói véna magával hozza az igazság szeretetét is: az Oroszlán igaz ember, kiáll az igazságért, mert a Nap ragyogása nem kompatibilis a sunnyogással. Ez a fajta igazságszeretet némiképpen eltér a Jupiter-féle törvényen alapulótól; itt az eredő igazság, mint a Fény egyik sugara jelenik meg. Belső, szívből jövő tündöklése ez az egyenes és tiszta erőknek, egyfajta ősminőség. Amikor ettől eltérő működést látunk, az olyan jellegű elkorcsosulás, mint a kutyáké: egy csivavát nézve nehéz elhinni, hogy minden eb őse a farkas. Bocsánat a némiképpen csípős, ám szemléletes hasonlatért, de akinek nem inge, az öltözködjön másból, egyébként is a magas rezgésű Oroszlán nem vesz ilyesmit magára.
Tudnunk kell, hogy az Oroszlán férfias energia, teremtő, nemző erők munkálkodnak benne. Az ilyen jegy szülötte kreatív, alkotó ember, mégpedig a benne élő Fénnyel teszi mindezt. A névadó (de itt is hangsúlyozandó, hogy vele nem azonos!) csillagkép a múltba néz. A rálátás, a dolgok megértése és az ebből fakadó bölcsesség is a sajátja. Ahogyan a Rák női minőség és az anyaság tartozik hozzá, úgy a férfias Oroszlánhoz az apaság (ismét nemtől függetlenül igaz). Képes arra, hogy gyermekeit – legyenek vér szerintiek, vagy eszmeiek „csupán” – biztassa, lelkesítse, ragyogó Napként árassza rájuk fényét, szeretetét. Hozzá odamehetünk, amikor erre a támogatásra van szükségünk, az ő háta mindig megtart bennünket is. Teljesen természetes, hogy középpontban van, hiszen uralkodó princípiuma is a Naprendszer névadójaként középen helyezkedik el, nem egy kozmikus sufni pókhálós rejtekében.
Az irigység egy igazán különös téma az Oroszlánnal kapcsolatosan. Sok olyan energiát hoz, amit mások irigyelnek, mert bennük nincs meg és ez különösen zavaró. A legtöbb kritikusa a fél karját adná a leszólt dolgok természetszerű alkalmazásáért. Vegyük azonban észre, hogy maga az Oroszlán is képes irigy lenni, mégpedig intenzíven – itt rábukkanunk egy egyszerű, matematikai jellegű egyenletre: minél alacsonyabb szinten működteti energiáit, annál erősebb az irigység érzése. Gondoljuk végig, mennyire kell eltávolodni a Naptól és a szeretet energiáitól, hogy megjelenjen, netán erősödjön az irigység.
Testi szinten a szív, a hát és a gerinc tartozik hozzá. Ha mást nem, ők segítenek emlékezni, milyen nemes, magasztos is az Oroszlán minősége, a fizikai szintű megjelenítője (olyan profán állatnak hívni) gyakran kapja meg az „állatok királya” megnevezést, ő az állatvilág tokaji aszúja. Idézzük fel az arany (a Naphoz tartozó fém) meg nem fakuló, el nem halványuló csillogását, örök értékét és máris közelebb kerülünk az Oroszlán megértéséhez.
képek: www.pinterest.com
