Régi vesszőparipám a „gyűlölöm a hétfőt” átprogramozása. Aki így gondolkodik és szól, nem veszi figyelembe, hogy a kezdetben benne a kiteljesedés is és egy undorral, gyomorgörccsel átitatott hétfőt követő hét áldásosságának saját maga ásta meg hat láb mély sírját. A hétfő akkor is hétfő, ha várjuk és ha rettegünk tőle; ahogyan az esőt is fogadhatjuk utálkozva és örömmel is – mindenképpen esik. Természetesen lehet hatni a csapadékra is, de aki ezt működteti, nyugodtan hagyja abba az olvasást, mert neki nem tudok újat mondani. De mit kell ahhoz tennünk, hogy enyhüljön/megszűnjön a hétfőundoritisz? Jó hír, hogy ez ügyben március 25-én igen erős égi támogatást kapunk. A tavaszi napéjegyenlőséggel szinte egy időben volt telihold, égi kísérőnk azóta egyre fogy. Emlékezzünk: a fogyó Hold az elengedést támogatja; segít megszabadulni attól, ami felesleges. Ha ez önmagában kevés lenne, akkor jó tudnunk, hogy hétfő reggel és délelőtt a Skorpió csillagképének ollójánál halad el.
Igen, igen: ez az a pont az égen, ahol talán a legeredményesebben tudunk levágni magunkról idejét múlt minőségeket. A hétfőkkel kapcsolatos zsigeri ellenérzések pont ilyenek: remek lehetőségünk adódik az ilyen érzelmek végleges, radikális, gyökeres módon megvalósuló elengedésére. A Holdhoz a lélek világa, az érzelmek tartoznak, a hét első napját körüllengő gyűlölet és ellenszenv pedig mi más lenne, mint intenzív érzelem. Most van itt az ideális pillanat, hogy erre nemet mondjunk és elengedjük egy számunkra szimpatikus szertartás keretében. Fontos, hogy legyen valamilyen kerete a dolognak, mert így elménk számára is sokkal hihetőbb az aktus. Majd, mikor ezzel megvagyunk, igyunk egy finom teát, kávét és örüljünk, mert hétfő van és egy csodálatos hét virradt ránk.
kép: www.pinterest.com
